Felbolydult a hazai távközlési piac, miközben sorra mutatják be a szolgáltatók az újgenerációs 5G teszteket, a hozzá szükséges frekvenciák tenderén kizárják a legfiatalabb szolgáltatót, a Digit.

Az állam pedig – immáron harmadszori nekifutásra – megint mobilpiaci szereplő akar lenni.

Látszatra jól indult az ősz az 5G technológia magyarországi lehetőségei szempontjából. Egyrészt nagy lendületet adtak a kibontakozásnak a nyár eleji hazai 5G tesztek. A szolgáltatók sorra mutatták be mire lesznek képesek az újgenerációs mobil technológián. Volt élő 5G bázisállomás premier Győrben, Zalaegerszegen, Budapesten, de azt is demonstrálták a szakmai közönségnek, hogyan néz ki a jövő az 5G-n működő önvezető autókkal. Akkor adták át a 45 milliárd forintos beruházással épülő járműipari 5G-s tesztpálya első szakaszát.

5G képességek

A tesztek az 5G-re szabványosított 3,6-3,7GHz-es sávban folytak, és az úgynevezett NSA (Non-standalone) szabvány szerint működnek. Az NSA működés azt jelenti, hogy a kommunikációhoz tartozó jelzésforgalom 4G-n, míg az adatforgalom az új 5G hálózaton keresztül halad. Mint ismert, az 5G technológiánál a bázisállomások elméleti maximális letöltési sebessége meghaladhatja az 1 Gbit/s-ot, az ipari felhasználás szempontjából kulcsfontosságú késleltetés pedig 10 milliszekundum alá is csökkenhet.

A tesztekhez szükséges frekvenciákat a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság(NMHH) kölcsönözte azoknak a szolgáltatóknak, amelyek nem rendelkeztek ezekkel a sávszélességű spektrumokkal. Ez a  mára négyre gyarapodott hazai mobilszolgáltató kör felét érintette, vagyis a Telekomot és a Telenort.

A Vodafone viszont már az ország első valódi 5G-s bázisállomásait indította el a zalai megyeszékhelyen és Budapesten. A szolgáltató ugyanis már rendelkezik 5G képes frekvenciakészlettel a 3,5 GHz-es tartományban, amit még a 2016-os tenderen vásárolt 60 MHz-nyi mennyiségben. Rajta kívül az időközben mobil üzletágát is aktivizáló Diginek van 5G-s frekvenciakészlete.

A távközlési unió(ITU) ismét Budapestre hozta a konferenciáját

Öt éven belül másodszor adott helyszínt Budapest a Nemzetközi Távközlési Unió évi rendes konferenciájának szeptember 9-12. között, amint várható volt ott is 5G fókusszal. Az eseményen újabb alkalmazási területeket mutatott be az Ericsson és a Telekom.

Fókuszban az ipari alkalmazások

Az Industry Connect szolgáltatás egy kisméretű privát 5G hálózat, ami elfér, egy egy köbméteres kockában, így bárhol könnyen telepíthető. Az eszköz képes a rendelkezésre álló hálózati erőforrásokat úgy felosztani, hogy az egyik hálózati szeleten vezérli a gyári robotokat, a másikon gyűjti az ott lévő okos szenzorok adatait, a harmadikon pedig az alkalmazottak mobileszközei működnek.

5G hálózaton demonstrálták, hogyan segítheti a technológia a mentőautóban dolgozó szakszemélyzet munkáját, miként hajtható végre egy ultrahangos vizsgálat úgy, hogy a vizsgálatot végző orvos egy távoli kórházból egy 5G-vel üzemelő haptikus kesztyűvel vezeti a mentős kezét.

5G demókkal várta a konferenciára látogatókat a Vodafone is. Az érdeklődők egy több szereplő által egyszerre, az 5G technológiának köszönhetően szinte késleltetés nélkül, virtuális szemüvegen keresztül játszható játékot is kipróbálhattak.

A budapesti rendezvényen hozta nyilvánosságra 5G-jelentését a Huawei. A távol-keleti cég dokumentuma nem kevesebbet állít, minthogy az új technológia 2035-re 12,3 ezer milliárd amerikai dollárnak megfelelő gazdasági termelést generál. Arra az időszakra a távközlési iparág árbevételének várhatóan 80 százaléka lesz az 5G-hez köthető.

Az ötödik generációs hálózatok kereskedelmi telepítése már teljes erővel folyik, világszerte húsz ország harmincöt szolgáltatója indította már el az 5G-t. Hogy ebben a sorban mikor kerül sor Magyarországra?

Itt az újabb hazai frekvenciatender, kérdőjelekkel

Még tavasszal volt egy ígéret arra is, hogy az állam minél hamarabb, még az ősz folyamán értékesíti a technológiához szükséges frekvenciákat.  A tét igen nagy, míg a hazai GSM-rendszer elindításához 1993-ban még csupán 32 MHz-nyi spektrumot hasznosítottak, idén már több mint 400 MHz-nyit használnak fel. Mobil célra ebben az évben 4 frekvenciatartományban hirdetnek összesen hat blokkot értékesítésre. Közülük is az egyik legértékesebb a földfelszíni tévés műsorszórásból 2021-től felszabaduló 700 MHz-es sáv. Ezzel lehet a 4G-nél megszokott lefedettséget elérni. A többi sáv jellegéből adódóan inkább szigetszerű hálózatok kiépítésére alkalmas.

A négy frekvenciasávot az NMHH 15 évre értékesíti, ez az időtartam egy alkalommal, 5 évvel meghosszabbítható. A frekvenciák tényleges felhasználásával kapcsolatban nem lesznek kikötései a hatóságnak, vagyis a nyertesek arra használják, amire akarják.

Mindezek ismeretében arra lehet(ett) számítani, hogy még az idén elindul a kereskedelmi 5G Magyarországon is. Ezt ígérték a szolgáltatók is. Tették ezt annak ellenére, hogy a dolgok rendes menetébe jelentősen bekavart az amerikai-kínai kereskedelmi háború, amely a hazai szolgáltatók közül kettőnek(Vodafone, Telenor) is érinti a hálózati beszállítóját.

Nem kell azonban ennyire messzire menni a helyzet bonyolultabbá tételéhez. Szeptember közepén jött a hír, hogy az 5G tenderre jelentkezők közül a tender lebonyolításával megbízott NMHH kizárta a Digit.  A társaság jelezte, hogy megfellebbezi a döntést. Lapzártánkig még nem jött hír a lépésről, ami hetekkel, vagy akár hónapokkal is kitolhatja a pályázat eredményes lezárását.

Harmadszor is belépőt tervez az állam a hazai mobilpiacra

Meglepő volt a döntés, hogy a hazai mobilágazat legfiatalabb szereplője a Digi, amelynek a piacra lépésétől korábban a tarifaverseny élénkítését várták, mégsem indulhat a kritikus 5G pályázaton. A HWSW értesülése szerint a DIGI jelentkezése annak a tenderdokumentációba utólag bekerült pontnak nem felelt meg, ami kimondja, hogy a jelentkező ellen ne legyen lezárt versenyhivatali elmarasztalás. Márpedig a DIGI és az Invitel fúzióját a hatóság félrevezetése miatt tavaly 90 millió forintos bírság kiszabása mellett visszavonta a versenyhivatal. A büntetett fél ugyanakkor a Digi magyarországi leányvállalata, a pályázó fél pedig a hollandiai anyavállalat – áll a kizárt szolgáltató érvelésében.

Mindeközben az állam harmadszori nekirugaszkodásra ismét be akar szállni a magyarországi mobilszolgáltatásba, ezúttal megint egy meglévő piaci szereplő résztulajdonosaként. A GSM korszak hajnalán az állam egyszer már kisebbségi tulajdonosa volt a Pannon GSM-nek(ma Telenor), majd 2012-2013 között alig több mint egy évet élt meg a 100 százalékig állami mobilcég az MPVI Zrt. Most megint résztulajdonlásban gondolkodik az állam, az időközben cseh befektetői tulajdonba került Telenorba vásárolná be magát, 25 százalék erejéig.

“Mindenesetre egyelőre az látszik, hogy a jövő mobiltechnológiáján korlátozódik a piaci szereplők száma és kérdőjelessé válik az 5G-vel kapcsolatos nemzetközi szintű ambíciók elérése, köztük az is, amit a szakminiszter Palkovics László néhány hónapja kívánatos rövid távú célként tűzött ki. Nevezetesen előzzük meg a versengésben a szomszédos Ausztriát, ahol az év végéig legalább 10 városban kiépül az 5G hálózat. Nálunk legyen legalább eggyel több helyen”

– idézi a tárcavezetőt a digitrendi.hu.

Sági Gyöngyi