Az energia szerepe az elmúlt években alapvetően megváltozott az épületekben. Már nem csupán egy, az üzemeltetés során jelentkező költségtételről van szó: az energiaellátás, az energiafogyasztás és az ezekhez kapcsolódó digitális infrastruktúra egyre inkább meghatározza egy épület gazdaságos működését, értékállóságát, rugalmasságát és fenntarthatósági teljesítményét. Az épületek az Európai Unió teljes energiafogyasztásának mintegy 40 százalékáért, az energiával összefüggő üvegházhatásúgáz-kibocsátás 36 százalékáért felelősek.[2] Ráadásul az uniós épületállomány mintegy 75 százaléka alacsony energiahatékonyságú, miközben az Európai Unió célja, hogy 2050-re kibocsátásmentes és teljes mértékben dekarbonizált épületállomány jöjjön létre. Az energiahatékonyság javítása ezért egyszerre energetikai, gazdasági és fenntarthatósági kérdés. Ez pedig azt is jelenti, hogy az energetikai szempontokat már az épületek tervezésének kezdetén figyelembe kell venni.

Egy beruházás során ugyanakkor könnyen kialakulhat az úgynevezett silós gondolkodás. A beruházó számára elsősorban a bekerülési költség és a megtérülés, a kivitelezőnek a határidő és a megvalósíthatóság, az üzemeltetőnek a megbízható és költséghatékony működés, a bérlőnek pedig többek között az alacsony rezsi, a komfort és a fenntarthatósági elvárások teljesítése a fontos. Ezek a szempontok azonban hosszú távon ugyanannak a rendszernek a részei.

„Egy épület energiahatékonyságának mérésekor a teljes életciklust egyben kell látnunk. Már a tervezéskor figyelembe kell venni a későbbi energiafelhasználást és üzemeltetést, ezt követnie kell a megfelelő rendszerek beépítésének, majd az adatokra épülő, optimalizált működtetésnek. Ha ezeket a fázisokat összekapcsoljuk, az nemcsak alacsonyabb energiafogyasztást és költséget jelent, hanem fenntarthatóbb és hosszabb távon is értékállóbb épületet eredményez” – hangsúlyozta Nagy-Gál Levente, a Schneider Electric fenntarthatósági és energiahatékonysági tanácsadója.

A Schneider Electric ezért az épület teljes életciklusát egy egységes rendszerként kezeli. A tervezési szakaszban meghozott döntések meghatározzák, hogy milyen lehetőségek állnak majd rendelkezésre az energiafelhasználás mérésére és szabályozására. A kivitelezés során biztosítani kell, hogy az egyes villamos, gépészeti és digitális rendszerek ne elkülönülten, hanem egymással összekapcsolva működjenek. Az átadás után pedig az üzemeltetés során keletkező adatok segítségével tovább optimalizálható a működés. A digitalizáció ezen a ponton válik kulcsfontosságúvá. Az épületfelügyeleti és energiamenedzsment-rendszerek folyamatos képet adhatnak arról, hogy az épület mikor, hol és mire használ energiát. Az így létrejövő adatok nemcsak az energiafogyasztás csökkentését segítik, hanem alapot teremtenek a megelőző és prediktív karbantartáshoz is. Egy rendszer működési adatainak elemzésével ugyanis már azelőtt azonosítható egy rendellenesség vagy teljesítményromlás, hogy az meghibásodást vagy leállást okozna.

Mindez a bérlők számára is kézzelfogható előnyökkel járhat. Egy jól működtetett, energiahatékony épület alacsonyabb üzemeltetési költségeket, kiszámíthatóbb működést és magasabb komfortszintet biztosíthat.

Az új beruházások mellett legalább ekkora kihívást jelent a már meglévő épületállomány korszerűsítése. Ezen a területen azonban nem feltétlenül egy nagy beruházással kell kezdeni. A Schneider Electric megközelítése szerint az első lépés az energiafogyasztás pontos megismerése.

„A meglévő épületeknél azt javasoljuk: kezdjük a méréssel. Ha nem tudjuk, hogy pontosan hol, mikor és mire fogyasztunk energiát, azt sem tudjuk eldönteni, hol érdemes beavatkozni. Már az adatok láthatóvá tétele is olyan működési anomáliákra és felesleges fogyasztásra mutathat rá, amelyek megszüntetésével komoly megtakarítás érhető el. Ezután pedig nem kell egyszerre mindent átépíteni: lépésről lépésre lehet továbbhaladni az automatizálás, az energiamenedzsment és a komplexebb korszerűsítés irányába” – tette hozzá Nagy-Gál Levente.

Ez a megközelítés azért is fontos, mert az energiahatékonyság növelése sokszor automatikusan az épület külső felújításával és szigetelésével kapcsolódik össze. A megfelelő hőszigetelés természetesen kiemelkedően fontos: a legolcsóbb és legtisztább energia továbbra is az, amelyet nem kell felhasználni. Önmagában azonban a szigetelés nem oldja meg az épületek valamennyi energiahatékonysági problémáját.

Az épület működésének digitalizálásával és intelligens szabályozásával ugyanis jelentős megtakarítás érhető el úgy is, hogy közben nem feltétlenül van szükség azonnal nagy léptékű építészeti beavatkozásra. A Schneider Electric tapasztalatai szerint az épületek okosítása, az energiafelhasználás mérése és az energiamenedzsment alkalmazása a szigeteléshez mérhető megtakarítási potenciált kínálhat, lényegesen alacsonyabb beruházási költség mellett.

A leghatékonyabb épületeknél az építészeti, gépészeti és digitális fejlesztések egymást kiegészítve működnek: az épületnek eleve minél kevesebb energiára van szüksége, a szükséges energiát pedig a lehető leghatékonyabban használja fel.

Az elektrifikáció, a helyi megújulóenergia-termelés, az energiatárolók, az elektromosautó-töltés, az épületautomatizálás és az intelligens energiamenedzsment terjedésével egyre több funkció kapcsolódik össze az épületeken belül. Ez azt is jelenti, hogy az energia ma már nem tekinthető az épület elkészülte után „hozzáadott” szolgáltatásnak: a tervezés egyik alapvető elemévé válik.

„Merre tovább az építőiparban egy változó gazdasági és energetikai környezetben? Erre a kérdésre kereste a választ a Building Future – Őszi Építőipari Fórum, amely az építőipar, a logisztika, a villamosság és a finanszírozás meghatározó szereplőit ültette egy asztalhoz. A HAD Group nagyszabású szakmai fórumának középpontjában a szektorokat érintő aktuális kihívások, a kivitelezés jövője, az energiahatékonyság és a finanszírozási lehetőségek álltak” – tette hozzá Hadnagy Ernő a HAD Group tulajdonosa és ügyvezetője.

[1] https://commission.europa.eu/news-and-media/news/improving-energy-efficiency-buildings-reduce-bills-and-save-energy-2026-05-29_en

[2] https://commission.europa.eu/news-and-media/news/improving-energy-efficiency-buildings-reduce-bills-and-save-energy-2026-05-29_en

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az energia, mint az új építőanyag: már a tervezésnél eldől, mennyire lesz hatékony egy épület appeared first on Műszaki Magazin.

A PwC 8. Magyarországi Pénzügyi Vezetői Felmérésében megkérdezett CFO-k 51%-a számolt be arról, hogy az elmúlt egy évben AI-hoz, automatizációhoz vagy digitalizációhoz kapcsolódó átfogó projekt zajlott vállalata pénzügyi területén. A következő 1–3 évre vonatkozó kihívások között a költségcsökkentési nyomás kapta a legmagasabb, 4,09 pontos értéket az ötfokú skálán. A pénzügyi vezetőknek a stabil működés mellett a tervezést, a technológiai megoldásokat és csapatuk képességeit is fejleszteniük kell.

Kevesebb a külső bizonytalanság

A PwC 2026 nyarán több mint 100 magyarországi pénzügyi vezetőt kérdezett meg 14 iparágból. Válaszaik alapján jelentősen javultak a külső üzleti környezettel szembeni várakozások, a vállalatokon belüli feladatok azonban összetettek maradtak. A kedvezőtlen gazdasági környezetet kockázatként értékelők aránya 83%-ról 56%-ra, a túlszabályozottságtól tartóké 72%-ról 45%-ra csökkent. A geopolitikai kockázatok és a protekcionizmus a válaszadók 76%-át, a képzett szakemberek hiánya 67%-át aggasztja. A megkérdezettek 70%-a a szervezet változásokra adott reakcióját, 58%-uk pedig az informatikai rendszerek állapotát és a folyamatok csökkenő átláthatóságát látja akadálynak. Az ötfokú skálán a szabályozási változások közül a digitális adatszolgáltatási és e-számlázási kötelezettségek gyakorolják a legnagyobb hatást a pénzügyi területre, 3,44 ponttal. A napi működésben jelenleg a tervezés és előrejelzés okozza a legtöbb kihívást (3,94); ezt a költségcsökkentési nyomás követi (3,90), majd az automatizációval elérhető hatékonyságnövelés (3,83). A válaszadók úgy vélik, hogy a következő 1–3 évben a költségcsökkentési nyomás lesz az elsőszámú kihívás 4,09 ponttal, a felmérés történetében először került ez a téma az első helyre.

A belső működés modernizációja is előtérbe került

A megkérdezett CFO-k 42%-a számolt be a saját területét érintő jelentős változásról. A válaszadók 51%-a AI-hoz, automatizációhoz vagy digitalizációhoz kapcsolódó átfogó projektben vett részt az elmúlt egy évben, 24%-uk pedig ERP-bevezetési vagy -átállási folyamat részese is volt. A cégfelvásárlási vagy értékesítési tranzakcióhoz kapcsolódó változást említők aránya 37%-ról 10%-ra csökkent. A növekvő belső fókusznak is köszönhetően a pénzügyi folyamatok megítélése minden vizsgált területen javult: a legnagyobb előrelépés a tervezés és előrejelzés terén történt, amely 5,85-ről 6,63 pontra emelkedett a tízfokú skálán, bár még mindig a gyengébben értékelt folyamatok közé tartozik. A legjobb értékelést a pénzeszköz- és likviditásmenedzsment, valamint a számviteli zárás és beszámolókészítés kapta, egyaránt 7,55 ponttal.

„A pénzügyi területek fókusza látványosan elmozdult az egyszeri transzformációs projektektől az átfogó belső működésfejlesztési, illetve átalakítási programok felé. Amellett, hogy a CFO-k egyik feladata továbbra is a költségek kontrollja, új működési modellt építenek, amelyben a technológia, az adatok és az emberek képességei egyszerre válnak meghatározóvá”

– mondta Balogh Roland, a PwC Magyarország igazgatója, a kutatás vezetője, a felmérést bemutató szakmai konferencián a PwC budapesti székházában.

Az AI használata gyorsan terjed, de még nem hozott nagy áttörést

A generatív AI-t már használó pénzügyi csapatok aránya egy év alatt 50%-ról 89%-ra emelkedett. A technológia alkalmazása a menedzsmentriportingban 34%-ról 51%-ra, az előrejelzésben és költségvetés-készítésben 24%-ról 30%-ra nőtt. A fejlesztési szándék is erős: a válaszadók 63%-a generatív AI-alapú megoldás, 62%-a elemzési vagy tervezési folyamatot támogató AI-megoldás fejlesztését tervezi. Az üzleti hatást azonban egyelőre inkább konzervatívan látják: 45% 5–15% közötti, 30% pedig 5% alatti hatékonyságjavulást vagy költségcsökkenést vár a következő három évben.

„Az AI már jelen van a pénzügyi csapatok munkájában, a kézzelfogható üzleti eredményhez azonban több kell a technológia kipróbálásánál. Jó minőségű adatokra, átgondolt folyamatokra és olyan munkatársakra van szükség, akik a megfelelő feladatokra tudják használni az új eszközöket. A következő időszakban ezen múlik, hogy a növekvő használatból mérhető hatékonyságjavulás lesz-e”

– mondta Lőrincz Barbara, a PwC szakértője.

A projekteknél jelentkezik kapacitáshiány

A kapacitáshiány főként a fejlesztési és projektszerű feladatokat érinti. A CFO-k 69%-a az informatikai projektek gazdasági támogatásánál, 60%-a az ad hoc projektekben, 54%-a az üzleti területek rendszeres támogatásánál, 52%-a pedig a tervezés, előrejelzés és elemzés során tapasztal erőforráshiányt. A számviteli zárásnál ez az arány 34%, a tranzakciós pénzügyi és számviteli feladatoknál 25%. A fejlesztési tervek ezt a helyzetet jól illusztrálják: ha 100 egységnyi szabadon felhasználható fejlesztési kerettel rendelkeznének, a pénzügyi vezetők 26 egységet AI-, BI-, adat- és automatizációs megoldásokra, 24-et a hagyományos számviteli tudáson túlmutató képességek fejlesztésére fordítanának. A konkrét tervek között a csapat képességeinek erősítése vezet 72%-kal, ezt a generatív AI-alapú megoldások 63%-kal, az elemzési és tervezési folyamatot támogató AI-megoldások pedig 62%-kal követik.

A számviteli tudás mellé más képességek is kellenek

A pénzügyi csapatok erőssége a számviteli szakmai tudás, amely 8,03 pontot kapott a tízfokú skálán. A legalacsonyabb értékelést a projektmenedzsment (5,52 pont), az innováció és alkalmazkodóképesség (5,55 pont), valamint a treasury és kockázatkezelés (6,22 pont) kapta. Ugyanakkor a képzési kínálat sok esetben nem követi ezeket az igényeket. A kapacitáshiány és az új kompetenciák iránti elvárások ezért rugalmasabb működés – például külső szakértők bevonása – felé tereli a pénzügyi szervezeteket. Az egyszerű automatizációk kialakításához külső segítséget kérők aránya 18%-ról 35%-ra, az automatizálási lehetőségek azonosításához támogatást igénylőké 12%-ról 27%-ra emelkedett. A válaszadók 37%-a arra számít, hogy a jövőben nő az SSC-k szerepe, és több feladat kerül hozzájuk.

„Az SSC-k az AI és az automatizáció révén a rutinfeladatok helyett nagyobb hozzáadott értékű tevékenységeket végezhetnek. Ehhez megfelelő technológiai háttérre, egységes minőségi követelményekre, valamint erős adatkezelési, és elemzési kompetenciákra van szükség”

– mutatott rá Lajtai Péter, a PwC Magyarország Data & AI területét vezető cégtársa.

„A pénzügyi csapatoknak továbbra is stabil szakmai alapokra van szükségük, a hagyományos pénzügyi tudást azonban technológiai és adatkezelési ismeretekkel, üzleti partneri szemlélettel, alkalmazkodóképességgel és projektmenedzsment-tudással kell kiegészíteniük. Ma már nem elegendő pontos beszámolókat készíteni és biztosítani a megfelelést: a pénzügyi területtől egyre inkább azt várják a szervezetek, hogy aktívan támogassa az üzleti döntéseket, vezesse a változásokat és segítsen kiaknázni az új technológiákban rejlő lehetőségeket. A jövő pénzügyi szervezetei ezért nemcsak tudásukban, hanem működésükben és szemléletükben is átalakulnak”

– összegezte a felmérés tanulságait Halmosi Gábor, a PwC Magyarország cégtársa.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Költségnyomás és AI a CFO-k napirendjén appeared first on Műszaki Magazin.

A CATL debreceni létesítménye stratégiai jelentőségű a vállalat európai és globális terjeszkedésében, a Magyarországra hozott technológia a vállalat európai ügyfeleinek igényit szolgálja ki. A CATL legmodernebb, rugalmas gyártási technológiának köszönhetően a debreceni gyár hosszú távú stabilitást, munkahelyeket és új üzleti lehetőségeket biztosít a régió számára.

Miután a CATL Debrecen cellagyára 2026 augusztusában megkapta a használatbavételi engedélyt és teljesített minden, az engedélyekben előírt feltételt, szeptember 22-én megkezdődött az akkumulátorcellák próbagyártása az első két gyártósoron. A vállalat néhány műszaki beállítást követően a másik két soron is elindítja a cellagyártást. A próbaüzem alatt a CATL szakemberei folyamatosan ellenőrzik a berendezéseket, a termékek minőségét és biztonságát, valamint a jogszabályi előírásoknak való teljes körű megfelelést. Az új cellagyár maximális éves kapacitása 40 GWh, amelyet a megrendelők már teljes egészében lekötöttek.

A látogatás során a CATL Debrecen munkatársai először az új Látogatóközpontban vezették körbe a meghívott újságírókat. A központot kifejezetten a cég magasan automatizált, fejlett technológiája iránt érdeklődő, külső vendégek fogadására alakítottak ki.

„Mint látják, megnyitottuk kapuinkat a nagyközönség előtt. A szakemberek és a média mellett a lakosságot és a diákokat is szívesen látjuk vendégül, hogy testközelből megismerhessék a gyártási folyamatokat és személyes tapasztalatokat szerezzenek gyárunkról”

– mondta Qin Liang, a CATL Debrecen gyárigazgatója.

Az újságírók miközben megtekinthették a már működő gyártósorokat, megismerkedhettek a debreceni üzem gyártási folyamataival és az itt készülő specifikus termékekkel. A gyár nikkel-kobalt-mangán (NCM) és lítium-vasfoszfát (LFP) akkumulátorokat állít elő. A bejárás során a média képviselői a poradagolástól a keverésen át a tekercselésig követhették nyomon a cellagyártási folyamatot, valamint megismerhették a gyártás utolsó fázisait is.

A fenntarthatóság és a felelős gyártás világszerte stratégiai prioritás a CATL számára, ezért a debreceni üzemet is úgy tervezték, hogy a gyártás megkezdését követően hamarosan karbon-semlegessé váljon.

„Megértettük, hogy a vízfogyasztás miatt aggódnak helyi lakosok ezért olyan víztakarékos technológiát fejlesztettünk ki, amely drasztikusan csökkenti a technológiai vízigényt. A 2025-ben bevezetett adiabatikus hűtőtornyoknak köszönhetően létesítményünk 30%-kal alacsonyabb vízfogyasztással tud működni, és szürkevíz felhasználására is képesek vagyunk”

– magyarázta a gyárigazgató.

Európai, stratégiai gyártási központként a CATL debreceni üzeme a legismertebb, vezető európai autógyártókat fogja kiszolgálni, amelyek az elmúlt években már jelentős elektromosjármű-gyártási kapacitást építettek ki Magyarországon. A legfejlettebb, rugalmas gyártási technológiának köszönhetően a gyár hosszú távú gazdasági stabilitása biztosított, ami munkahelyeket teremt, és újabb üzleti lehetőségeket vonz a régióba.

„A CATL Debrecen az európai autóipar fontos beszállítójává válik. Készen állunk arra, hogy az európai autógyárakkal közösen fejlesszük akkumulátortechnológiánkat, támogassuk a regionális újra-hasznosítási kezdeményezéseket, helyi megújulóenergia-ökoszisztémát alakítsunk ki, és együttműködjünk az oktatási intézményekkel annak érdekében, hogy felnőjön egy új, az energiaátmenethez szükséges tudással bíró generáció. Legújabb termékeinket kifejezetten az európai piacra fejlesztettük ki: olyan akkumulátorokat készítünk, amelyeket nagy hatótávra és gyors töltésre terveztek”

– mutatta be a debreceni gyár szerepét Shen Feng, ügyvezető igazgató

A vállalat 2024 őszén már elkezdte a modulgyártást Debrecenben, azóta mintegy 540 000 modult állítottak elő. A debreceni üzem a CATL legnagyobb, Kínán kívüli gyártóbázisa, a magyarországi beruházás nemcsak Debrecen és térsége, hanem a magyar gazdaság és az európai e-mobilitási ellátási lánc számára is kiemelten fontos.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Gyárlátogatás a CATL Debrecen akkumulátorcellagyárban appeared first on Műszaki Magazin.

Melyik munkavédelemi cipő passzol a lábamra? Melyik kesztyű felel meg a különleges biztonsági követelményeket támasztó tevékenységünknek? A munkaruházat esetében a védelem, a funkcionalitás és a megfelelő forma számítanak a legjobban. A megvásárolható munkavédelmi termékek és munkaruházati cikkek széles választéka nagyszerűen egészíti ki a Mewa ügyfeleknek nyújtott teljes körű szolgáltatásait.

A nemrégiben bővített kínálati paletta 131 új árucikket tartalmaz a munkavédelemi cipők és kesztyűk, a munkaruházat, valamint a kiegészítő termékek kategóriáiban, ráadásul olyan népszerű és minőségi márkák termékein keresztül, mint a Korsar, az Elten, a Sioen, a Puma, az Ansell, a Hakro vagy a 3M. Új márkák is megjelentek a katalógusban, többek közt a Dassy termékek. Mindezek mellett szélesebb lett a választék női munkaruházati cikkekből, ami a női modellek iránti kereslet növekedését tükrözi.

Találjuk meg a legmegfelelőbb munkavédelmi cipőt!

Különösen széles a munkavédelmi cipők választéka. Az iparban és műhelyekben használható munkavédelmi lábbelik mellett találunk máshol, például az egészségügyben vagy a beteggondozásban, a konyhai munkában vagy a gasztronómiában alkalmazható cipőket is. Mindezt kiegészíti még a PU/PVC anyagból készült csizmák, téli csizmák és az öltönyhöz felvehető „business” cipők választéka is. De figyelembe vették a különleges igényeket is: vásárolhatók például puha, gumírozott résszel ellátott Baak biztonsági cipők, amelyeket a „hallux valgus” – köznapi nevén bütyök – nevű lábfejelváltozásban szenvedők számára fejlesztettek ki. A Mewa személyre szóló tanácsadással segít ügyfeleinek a választásban, támogatja őket abban, hogy megtalálják a tevékenységükhöz, biztonsági követelményeikhez és egyéni igényeikhez legjobban illeszkedő modelleket.

131 új árucikk, több női ruha és munkavédelmi lábbeli az új katalógusban. Fotó: Mewa/A kép mesterséges intelligencia segítségével készült.

Munkavédelem egy kézből

A cipők és a munkaruházat mellett a kínálatban a munkavédelmi kesztyűk, a bőrvédelmi és higiéniai cikkek valamint a fej-, szem-, hallás és légzésvédelem témaköréhez tartozó termékek széles választékát is megtaláljuk. A kesztyűk választéka a szerelőkesztyűktől a vágásvédelmi, bőr- és vegyvédelmi kesztyűkön át az egyszer használatos, a téli és a hegesztőkesztyűkig ível.

A Mewa ügyfelei a buy4work.mewa.hu online áruházban bármikor megrendelhetik a szükséges termékeket. Az ügyfélszolgálat készséggel ad felvilágosítást a termékekre, a szabványokra és a védelmi osztályokra vonatkozó kérdésekre. Megalapozott know-howjuknak köszönhetően különösen a munkavédelem komplex követelményeivel kapcsolatban tudnak a Mewa tanácsadói hasznos támogatást nyújtani. Kívánságra a cég szakértői személyesen is fogadnak megrendeléseket, és személyre szabott tanácsadást is nyújtanak.

A megrendelésekhez nincsen megszabott minimális mennyiségi korlát, és a számla ellenében történő utólagos fizetés is működik. A Mewa évente 26 országból származó mintegy 140 ezer megrendelést teljesít, ez idáig 8,3 millió árucikket értékesített. Egy, az ügyfelek körében folytatott kutatás szerint a vásárlók 96 százaléka elégedett volt a termékek minőségével. Az új katalógus 266 oldalas, és 12 nyelvi mutációja 2026. szeptembertől érhető el nyomtatott, vagy pdf-fájlként letölthető formátumban.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Szélesedik a munkavédelmi termékek kínálata a Mewánál appeared first on Műszaki Magazin.

Így lesz egyből négy: a kompakt terepi megoldás négy teljes értékű IO-Link portot hoz létre, és egyszerűsíti a moduláris gép- és retrofit koncepciókat

Az új IO-Link Multiplierrel a Murrelektronik egy olyan kompakt megoldással bővíti a decentralizált automatizálási portfólióját, amely a meglévő IO-Link rendszerek rugalmas kibővítésére szolgál. A terepi modul egy meglévő IO-Link master portból négy teljes értékű IO-Link portot hoz létre. Ezáltal akár négy IO-Link eszköz is csatlakoztatható egyetlen master porton keresztül – további master modulok nélkül, valamint a folyamatadatok, a paraméterezés vagy a diagnosztika korlátozása nélkül.

A gépekben és berendezésekben található intelligens érzékelők, működtetők és I/O-modulok száma folyamatosan növekszik. Ezzel egyidejűleg a szabad IO-Link master portok száma gyakran korlátozott. Ha a berendezést bővíteni kell, gyakran további master- vagy terepibusz-modulokra van szükség. Ez növeli a helyigényt a kapcsolószekrényben vagy a terepen, több kábelezési munkát és többletköltségeket jelent. Erre nyújt költséghatékony alternatívát az IO-Link Multiplier, amely a meglévő IO-Link struktúrákat közvetlenül a terepen bővíti, ezáltal rugalmas skálázhatóságot biztosít.

Négy IO-Link port: Az IO-Link Multiplier egy meglévő IO-Link master portot bővít ki négy teljes értékű porttal. A csatlakoztatott eszközök folyamat-, paraméter- és diagnosztikai adatai eközben teljes mértékben elérhetők maradnak.

Az üzembe helyezés egyszerűen, plug-and-play módon történik: az IO-Link Multipliert egy meglévő IO-Link master porthoz kell csatlakoztatni, amely ezt követően négy teljes értékű IO-Link portot biztosít a további résztvevők számára. Ezáltal a megoldás egyaránt alkalmazható új, moduláris gépkoncepciók fejlesztésénél, valamint a meglévő berendezések bővítésénél és korszerűsítésénél a retrofit projektek keretében.

A teljes IO-Link funkcionalitás változatlan marad: az összes csatlakoztatott eszköz folyamat-, paraméter- és diagnosztikai adatai továbbra is rendelkezésre állnak. Ez átláthatóságot teremt egészen a terepi szintig, egyszerűsíti az üzembe helyezést és támogatja a gyors hibaelemzést szervizelés esetén. A minden porton megtalálható LED-es állapotkijelzők emellett közvetlen állapotellenőrzést tesznek lehetővé magán a készüléken.

Több csatlakozási lehetőség:  Az akár négy IO-Link eszköz csatlakoztatása mellett a négy porton keresztül akár nyolc digitális bemenet vagy négy digitális kimenet is integrálható. A master port 32 bájtos folyamatadat-kerete rugalmasan elosztható a csatlakoztatott eszközök között.

Az akár négy IO-Link eszköz csatlakoztatása mellett a négy porton keresztül alternatívaként akár nyolc digitális bemenet vagy négy digitális kimenet is integrálható. A master port rendelkezésre álló 32 bájtos IO-Link folyamatadat-kerete rugalmasan elosztható a Multiplier négy portja között, és hozzáigazítható a csatlakoztatott eszközök követelményeihez.

Az IO-Link Multiplier ezen felül még nagyobb rugalmasságot biztosít a rendszer telepítése során. Az IO-Link master és az eszköz közötti közbenső állomásként akár 20 méteres kábelhosszt tesz lehetővé a master és a Multiplier között, valamint további 20 métert a Multiplier és a csatlakoztatott eszköz között. Ez további mozgásteret biztosít a gép- és berendezéstervezés során.

Kompakt kialakításával és IP65/67-es védettségével az IO-Link Multipliert a közvetlen ipari terepi környezetben való megbízható használatra tervezték. Ezzel a megoldással a Murrelektronik egy olyan nagy teljesítményű terepi modullal egészíti ki a decentralizált automatizálási portfólióját, amely nagyobb rugalmasságot biztosít a modern gép- és berendezéskoncepciók megvalósításához.

Rugalmas bővítés és retrofit: Közbenső állomásként az IO-Link Multiplier egyenként akár 20 méteres kábelhosszt tesz lehetővé. Ez nagyobb mozgásteret biztosít a moduláris gépek tervezése és a meglévő berendezések modernizálása során.

www.murrelektronik.hu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Több lehetőség a terepen: új IO-Link Multiplier appeared first on Műszaki Magazin.

A Powering the Future mottó jegyében megrendezett esemény célja a stratégiai partnerségek további erősítése, a közös növekedési lehetőségek feltárása, valamint azoknak a kihívásoknak és lehetőségeknek a megvitatása volt, amelyeket az elektrifikáció, a digitalizáció, a mesterséges intelligencia és az új energiaigényes infrastruktúrák, többek között az adatközpontok fejlődése teremtenek.

A budapesti találkozón mintegy 250 fő vett részt, köztük a Schneider Electric vezetői és több mint 200 stratégiai partner képviselője.  A rendezvény egyedülálló lehetőséget biztosított arra, hogy a vállalat és beszállítói ökoszisztémája közösen gondolkodjon a jövő kihívásairól, és olyan együttműködési irányokat határozzon meg, amelyek támogatják a gyorsabb, rugalmasabb és fenntarthatóbb működést.

A rendezvény délelőtti eseményeinek központi témája a Schneider Electric globális ellátási láncának átalakulása, valamint a stratégiai beszállítói partnerségek jelentősége volt. A program olyan témákat járt körül, mint a növekedés támogatása, a működési rugalmasság növelése és a közös végrehajtási képességek fejlesztése.

A Schneider Electric szerint a jövő energiaipari és ipari kihívásaira csak szoros együttműködéssel lehet hatékony válaszokat adni. A stratégiai partnerektől a vállalat nem pusztán stabil beszállítói kapcsolatot vár, hanem olyan együttműködést, amely hozzájárul a versenyképesség, a fenntarthatóság, a minőség és az innováció folyamatos fejlesztéséhez.

„A következő energiaipari korszakban az együttműködés lesz a siker kulcsa. Az elektrifikáció, a digitalizáció és a mesterséges intelligencia által formált világban olyan partneri ökoszisztémákra van szükség, amelyek képesek együtt gyorsabban reagálni, innoválni és értéket teremteni ügyfeleink és a társadalom számára” – mondta Siliga Tünde a Schneider Electric GSC Budapest HUB vezetője.

A délutáni program fókuszában azok a technológiai trendek álltnak, amelyek alapvetően formálják az energiafelhasználás jövőjét. Kiemelt téma volt az adatközpontok gyors fejlődése, a mesterséges intelligencia térnyerése és a digitális megoldások szerepe az energiahatékonyabb működés kialakításában.

A Schneider Electric szerint a digitalizáció és a mesterséges intelligencia nem csupán új technológiai lehetőségeket jelentenek, hanem hozzájárulhatnak ahhoz is, hogy a Schneider Electric és beszállítói ökoszisztémája ezeket a fejleményeket a fenntartható növekedés lehetőségeivé alakítsa. A rendezvény részeként beszállítói fórumok, workshopok és vezetői egyeztetések is helyet kaptak, amelyek célja a tapasztalatcsere és az innovációs lehetőségek feltárása. A résztvevők olyan témákban osztották meg tapasztalataikat, mint az ellátási láncok ellenállóképessége, az ipari innováció, a digitalizáció, a fenntartható működés és a jövő gyártási megoldásai.

A Schneider Electric Europe Supplier Day 2026 üzenete, hogy a jövő energiaipari rendszereinek kialakítása közös feladat. A vállalat és stratégiai partnerei együtt dolgoznak azon, hogy az új technológiákban rejlő lehetőségeket hosszú távú értékteremtéssé alakítsák.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Europe Supplier Day 2026 Budapest appeared first on Műszaki Magazin.

A magyar kormány által meghirdetett új szélenergia-fejlesztési program fontos szerepet játszhat abban, hogy a hazai energiarendszer kiegyensúlyozottabb legyen. A kormányzati tervek szerint a jelenleg mintegy 330 MW-os hazai szélerőművi kapacitás néhány éven belül akár mintegy 4000 MW-tal bővülhet. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) augusztus végén már meg is hirdette az első pályázatot 702 MVA hálózati csatlakozási kapacitás kiosztására, amelyre október 30-ig lehet jelentkezni.

Magyarországon az elmúlt években intenzíven bővült a napenergia-termelési kapacitás, a 2020-ashoz képest mintegy négyszeres a növekedés, és a Mavir adatai alapján idén május elejére a hazai naperőművek beépített teljesítőképessége meghaladta a 8600 GW-ot. Miközben a naperőművek napközben nagy mennyiségű tiszta energiát képesek előállítani, a termelésük a napszakok és időjárási körülmények miatt gyorsan változik. A szélenergia az eltérő termelési profilja miatt értékes kiegészítője lehet a napenergiának: megfelelő hálózati infrastruktúrával hozzájárulhat az energiatermelés kiegyensúlyozásához, ezáltal pedig az energia-fogyasztási csúcsok jelentette kihívások kezeléséhez és így összességében az energiabiztonság növeléséhez.

„A világ egy új energiakorszakba lép át, amelyben gyorsan nő az elektromosáram-igény, melynek kiszolgálásához egyre nagyobb mértékben támaszkodunk a megújuló energiaforrásokra. Ez a folyamat ugyanakkor fokozott terhelést jelent a villamosenergia-hálózatok számára. A hatékony, biztonságos és a fenntarthatósági szempontokat is figyelembe vevő áramellátás érdekében új megközelítésre van szükség nem csupán az elektromos áram termelése, hanem annak elosztása és tárolása kapcsán is. A megújuló energiaforrások fokozott alkalmazását, az új termelési és felhasználási módokat egyaránt támogató, rugalmas, decentralizált hálózatokra van szükség, amelyek kialakításában kulcsszerepet játszik az energiatechnológia, vagyis az energetikai és az ICT technológiák integrációja – mutatott rá Veres Zsolt, a Schneider Electric országigazgatója.

Digitális hálózatirányítás az új energiakorszak kihívásainak kezelésére

A Schneider Electric, a világ egyik vezető energia-technológiai vállalataként digitális megoldásokkal támogatja az energiarendszerek üzemeltetőit abban, hogy valós időben lássák, elemezzék és optimalizálják a hálózat működését. Az EcoStruxure Grid architektúrára épülő megoldások lehetővé teszik a hálózati állapotok folyamatos monitorozását, az üzemzavarok gyorsabb felismerését és kezelését, valamint az energiaáramlások hatékonyabb szabályozását.

A digitális hálózatmenedzsment segítségével javítható az energiaellátás megbízhatósága, csökkenthetőek a hálózati veszteségek, gyorsabban azonosíthatók és kezelhetők a meghibásodások és hatékonyabban integrálhatók a decentralizált megújuló energiaforrások.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Rugalmas, digitalizált hálózattal profitálhatunk igazán a szélenergia-fejlesztésekből appeared first on Műszaki Magazin.

Az Ipari Robotika (Robot Systems Integration) versenyszámban Magyarországot a Debreceni Egyetem hallgatói, Kis Károly Árpád és Vígh Dániel képviselték, akik teljesítményükkel Medallion for Excellence, azaz Kiválósági Érem elismerést szereztek.

Az út Sanghajig

A világversenyen való részvétel mögött több mint egy év tudatos felkészülés állt. Az Ipari Robotika versenyszámban Magyarország képviseletének jogát a FANUC Hungary által szervezett FANUC Olimpián lehet megszerezni, amely mára a hazai felsőoktatás egyik legfontosabb robotikai megmérettetésévé vált.

A FANUC ugyanakkor nemcsak az egyetemi hallgatókra épít. Az Ipari Robotika versenyszám országos döntőjére a Szakma Sztár Fesztiválon kerül sor, ahol a technikumok és szakképzési centrumok legjobb csapatai mérik össze tudásukat. A győztesek lehetőséget kapnak arra, hogy a következő évben már a FANUC Olimpián is bizonyítsanak, ezzel hidat képezve a szakképzés és a felsőoktatás között.

A 2025-ös FANUC Olimpia győztese Kis Károly Árpád és Vígh Dániel lett. A siker után a következő hónapok már a WorldSkills Shanghai 2026-ra történő felkészülésről szóltak. A megszerzett Kiválósági Érem így nem csupán négy versenynap, hanem egy hosszú és következetes felkészülési folyamat eredménye.

A háttérben dolgozó szakértők

A magyar csapat felkészítését Biró István László, a FANUC Hungary Robot Application Engineer szakembere vezette, aki immár hat éve vesz részt a magyar WorldSkills-versenyzők felkészítésében.

Munkája ugyanakkor jóval túlmutat a nemzeti csapat támogatásán. A Robot Systems Integration versenyszám nemzetközi szakértői közösségének tagjaként részt vesz a verseny szakmai követelményrendszerének kialakításában, a pontozási szempontok egységesítésében és a versenyfeladatok kidolgozásában is. Ennek köszönhetően a verseny valós ipari környezetben is releváns tudást és kompetenciákat mér.

Mit kellett tudniuk a versenyzőknek?

Az idei feladat az autóipar egyik tipikus automatizált gyártási folyamatára épült. A versenyzőknek egy robotizált karosszéria-összeszerelő rendszert kellett programozniuk és üzembe helyezniük, különböző járműváltozatok alkatrészeinek kezelésével és összeállításával.

A feladat azonban messze túlmutatott a robotprogramozáson. A csapatoknak kezelniük kellett a gépi látáson alapuló alkatrészazonosítást, a minőségellenőrzést, a hibakezelést, a szerszámkorrekciót, a kezelői felületek kialakítását, a szimulációkészítést és a dokumentációt is.

A harmadik versenynap fókuszában a QR-kód alapú alkatrészfelismerés állt, míg a negyedik napon a versenyzőknek egy ívhegesztési folyamatot is integrálniuk kellett a rendszerbe. A feladat jól szemléltette, hogy a modern ipari robotika ma már nem csupán robotprogramozás, hanem komplex rendszerintegráció.

Miért fontos ez a FANUC számára?

A FANUC hosszú évek óta aktív szerepet vállal a WorldSkills mozgalomban. Ennek oka egyszerű: a professzionális robotikai megoldások jóval többet jelentenek egy működő program elkészítésénél. Robotot programozni sokan tudnak. Professzionális robotrendszert integrálni már jóval kevesebben. A biztonság, a megbízhatóság, a hibakezelés, a dokumentáltság és a karbantarthatóság ugyanúgy része egy sikeres ipari projektnek, mint maga a robot mozgása. A WorldSkills pontosan ezt a komplex szemléletet kéri számon a versenyzőktől, ezért jelent kiemelkedő szakmai referenciát az ipari robotika világában.

Magyar kiválósági érem Sanghajban

A négynapos verseny végén az Ipari Robotika kategóriában Kína, Brazília, Portugália és Japán versenyzői végeztek az élmezőnyben. Ebben a rendkívül erős nemzetközi mezőnyben különösen értékes eredmény, hogy a magyar csapat teljesítményét Medallion for Excellence, vagyis Kiválósági Érem odaítélésével ismerték el.

Kis Károly Árpád és Vígh Dániel teljesítménye bizonyítja, hogy a magyar versenyzők tudása a világ legjobbjai között is megállja a helyét. A sanghaji eredmény egyben visszaigazolása annak a közös munkának is, amelyet a Debreceni Egyetem, a WorldSkills Hungary, a FANUC Hungary, valamint a felkészítést irányító Biró István László végez a jövő robotikai szakembereinek képzéséért.

A megszerzett Kiválósági Érem nem csupán egy rangos versenyeredmény, hanem annak bizonyítéka is, hogy a magyar robotikai tudás nemzetközi összehasonlításban is a kiválóság szintjét képviseli.

Sanghaj, ahol a szakmák találkoznak

A WorldSkills Shanghai 2026 méreteit nehéz számok nélkül érzékeltetni. A versenynek otthont adó National Exhibition and Convention Center (NECC) a világ egyik legnagyobb kiállítási központja, ahol a WorldSkills idején 64 szakma versenyei zajlottak párhuzamosan.

Az Ipari Robotika (Robot Systems Integration) versenyszám mellett webfejlesztők, mechatronikai szakemberek, pékek, szakácsok, virágkötők, fodrászok és számos más szakma képviselői dolgoztak ugyanazon tető alatt. A világ minden tájáról érkező versenyzők, szakértők és látogatók jelenléte egyedülálló nemzetközi légkört teremtett, amely jól érzékeltette a WorldSkills valódi jelentőségét.

A sanghaji helyszínen járva könnyű volt megérteni, miért nevezik a WorldSkills-t a szakmák olimpiájának: néhány napra itt találkozik a világ szakképzése, ipara és technológiai jövője.

Forrás: FANUC

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Magyar siker az ipari robotika élvonalában appeared first on Műszaki Magazin.

A CV5-500, CV5-700, VCN-500, VCN-600 és VARIAXIS C-600 megmunkálóközpontokhoz tervezett CP-450 lehetővé teszi a termelés kiterjesztését a gépkezelői jelenléttel végzett műszakokon túlra, miközben egyszerűbbé és gyorsabban bevezethetővé teszi az automatizálást.

A változatos, kis és közepes darabszámú gyártásra tervezett CP-450 lehetővé teszi az orsókihasználtság növelését, a gyártókapacitás bővítését és a munkaerőhiány hatásainak mérséklését, anélkül hogy különálló automatizálási vezérlőrendszerre lenne szükség.

Közös gyártási platform

A CP-450 az automatizálást nem különálló mérnöki projektként kezeli, hanem a gépet és az automatizálási rendszert egyetlen integrált gyártási platformba egyesíti. A megoldás magában foglalja a gépvezérlés integrációját, egységes felhasználói élményt biztosít a gépkezelők számára, egyszerűbbé teszi az üzembe helyezést, és egyetlen Mazak támogatási csatornát kínál.

A kompakt rendszer 12 darab, egyenként 404 × 350 mm méretű acélpalettát használ, és legfeljebb 150 kg tömegű munkadarabok kezelésére alkalmas. A rendszer akár 450 mm átmérőjű munkadarabok kezelését is lehetővé teszi, míg a megengedett maximális munkadarabmagasság az adott szerszámgép konfigurációjától függ.

A kezelők a paletták ütemezését a jól ismert MAZATROL Smooth vezérlésbe integrált, intuitív kezelőfelületen, illetve – az opcionálisan elérhető – dupla kijelzős konfiguráción keresztül végezhetik. Az egységes rendszerkörnyezet megkönnyíti az automatizálás bevezetését, mérsékli a speciális automatizálási szaktudás szükségességét, és támogatja a felügyelet nélküli termelés egyszerű és biztonságos irányítását.

Az integrált gyártásütemező szoftver valós idejű áttekintést nyújt a paletták állapotáról, míg a gyors és nagy pontosságú nullponti palettarögzítés, a minden tengelyen alkalmazott szervomotorok és az egyedi befogókhoz elérhető üres paletta opció rugalmas és hatékony palettás gyártást tesz lehetővé.

Kis helyigény

A mindössze 5,8 m² helyigényű CP-450 ideális megoldást kínál azon gyártók számára, akik a létszám növelése nélkül kívánják javítani gépeik kihasználtságát és további gyártókapacitást teremteni. A rendszer szükség esetén a gép első ajtaján keresztül továbbra is biztosítja a munkatér manuális hozzáférhetőségét, támogatva a változatos, kis és közepes darabszámú gyártáshoz szükséges rugalmasságot.

Richard Smith, a Yamazaki Mazak európai csoportjának ügyvezető igazgatója így nyilatkozott: „Az európai gyártóvállalatokra folyamatos nyomás nehezedik a termelés növelése, a szállítási teljesítmény javítása és a szakképzett munkaerő hatékonyabb kihasználása érdekében. Számos vállalat számára a kihívást nem az automatizálás előnyeinek felismerése jelenti, hanem egy olyan megoldás megtalálása, amely érdemi termelékenységnövekedést kínál anélkül, hogy szükségtelen komplexitást vinne a gyártási folyamatokba.

A CP-450 új, kompatibilis Mazak szerszámgépekkel együtt is rendelhető, ugyanakkor bizonyos meglévő gépekhez is utólagosan illeszthető. Ennek köszönhetően a gyártók növelhetik a produktív megmunkálási órák számát, javíthatják beruházásaik megtérülését, és hatékonyabban használhatják ki meglévő erőforrásaikat, mindezt anélkül, hogy egy nagyobb beruházást igénylő, összetettebb automatizálási rendszerre kellene áttérniük.

A CP-450 rendszerrel kapcsolatos további információk

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Produktív palettaautomatizálás appeared first on Műszaki Magazin.

A kézi szerelés a magas automatizáltságú gyártásban sem tűnt el. Ha azonban több tíz vagy akár több száz kilogrammos részegységekkel kell dolgozni, már nem elegendő egy hagyományos munkaasztal. A korszerű szereléstechnika célja, hogy a munkadarab mindig biztonságosan és ergonomikusan kerüljön a szereléshez optimális pozícióba és ezzel egyidejűleg a folyamat hatékonysága is javuljon.

ROEMHELD MODUHUB letöltés

A kézi szerelés új kihívásai

Kis- és közepes sorozatoknál, nagy termékválaszték vagy gyakori típusváltás esetén továbbra is nélkülözhetetlen az ember rugalmassága. A dolgozóra háruló fizikai terhelés azonban jelentősen megnőhet, ha a szerelt munkadarabot újra és újra emelni, forgatni vagy dönteni kell. Egy nehéz részegységnél ráadásul nem csupán annak tömege okoz problémát. Szerelés közben különböző oldalait kell hozzáférhetővé tenni, megfelelő munkamagasságba kell állítani, adott helyzetben rögzíteni, esetenként pedig préselési vagy más technológiai műveletet is végre kell hajtani rajta. A hagyományos megoldás gyakran daru, emelőeszköz vagy egy másik dolgozó bevonása. Ezek azonban megszakíthatják a munkafolyamatot, növelhetik a várakozási időt és további biztonsági kockázatokat is jelenthetnek. A korszerű megközelítés ezért nem azt kérdezi, hogyan emeljük meg a munkadarabot, hanem azt, hogyan kerüljön mindig a megfelelő helyzetbe a kezelő előtt.

Egy rendszer – többféle mozgás

Erre az elvre épül a ROEMHELD moduhub moduláris szereléstechnikai rendszere. A megoldás különböző funkcionális elemekből építhető fel, amelyekkel a munkadarab emelhető, forgatható, dönthető, adagolható és biztonságosan megtartható. A standard rendszer akár 600 kg-os terhek kezelésére alkalmas, egyedi kialakításoknál pedig 1500 kg-os terhelés is megvalósítható. A moduláris felépítés előnye, hogy nem egy előre meghatározott gépet kell a gyártási feladathoz igazítani. Az adott folyamatból lehet kiindulni: milyen magasra kell emelni a munkadarabot, mely oldalaihoz szükséges hozzáférni, kell-e forgatni vagy dönteni, és milyen további műveleteket kell ugyanazon a munkahelyen elvégezni. Az emelő-, forgató- és döntőmodulok kombinációjával a munkadarab az egyes szerelési lépésekhez optimális helyzetbe állítható. A megfelelő munkapozíció így nemcsak a dolgozó fizikai terhelését csökkentheti, hanem a felesleges mozdulatokat és anyagmozgatási műveleteket is.

350 kilogrammos hajtóművek – darus forgatás helyett

Jól mutatja a koncepció gyakorlati lehetőségeit egy hajtóműgyártó részére kialakított szerelőberendezés. A feladat 150–350 kg tömegű hajtóművek szerelése volt. A hagyományos munkaasztalon nem lehetett ergonomikusan változtatni a munkamagasságot, egyes alkatrészek nehezen voltak hozzáférhetők, a hajtómű elforgatását pedig daruval kellett elvégezni. További követelmény volt az öt oldalról történő hozzáférés, valamint egy 250 kN maximális erővel működő bepréselő egység integrálása. A megoldásban négy, egyenként 300 mm löketű emelőmodul dolgozik szinkronizáltan, a munkadarab forgatását elektromos forgatómodul végzi, míg a préselési feladatot két hidraulikus blokkhenger támogatja. A komplett szerelőberendezés maximális terhelhetősége 500 kg. A kezelő így a hajtóművet megfelelő munkamagasságba emelheti, majd az aktuális szerelési műveletnek megfelelő helyzetbe forgathatja. A korábbi darus forgatás kiváltható, miközben öt oldalról biztosított a munkadarab hozzáférhetősége.

Az ergonómia mérhető termelékenységi tényező

Az ergonomikus munkahely kialakítása nem kizárólag munkavédelmi kérdés. A megfelelő pozicionálás a szerelési időre is jelentős hatással lehet. Egy összeszerelő üzemben új hajtóműtípusainak bevezetésével egyre nagyobb igény jelentkezett az ergonomikusabb és hatékonyabb előszerelésre. A korábbi munkahelyek nem biztosítottak megfelelő magasságállítást, kevés volt a hely a szerszámoknak és alkatrészeknek, a 15 kg feletti részegységek kezelése pedig kedvezőtlen testtartással és sok felesleges mozgatással járt. Az új munkaállomások, amelyek központi elemei elektromosan állítható Shop-Floor emelőmodulok. Két emelőoszlop szinkronban mozog, így a munkamagasság mindig az adott dolgozóhoz és a szerelt részegységhez igazítható. A magasságállítás kézi vezérlővel történik.

A rendszer egyik fontos előnye, hogy a préselési és a további szerelési műveletek ugyanazon a munkahelyen végezhetők el. A munkaállomásokba szerszám-, alkatrész- és készüléktárolókat is integráltak, így minden szükséges eszköz közvetlenül elérhető.

Fő műszaki adatok:

• bepréselő erő: 63 kN
• préshenger löket: 500 mm
• üzemi nyomás: 20–200 bar
• asztalemelés: 400 mm
• emelőerő: 6 000 N

Az eredmény nemcsak jobb ergonómia lett. Csökkentek a ciklus- és átfutási idők, kevesebb lett a belső anyagmozgatás és az átszerelési igény, nőtt a szerelési kapacitás, valamint jobban kihasználhatóvá vált a rendelkezésre álló gyártóterület.

A szerelési folyamat egészét kell vizsgálni

Egy korszerű munkahely tervezésekor célszerű nem egyetlen termékből, hanem a teljes szerelési folyamatból kiindulni. Mekkora és milyen tömegű a munkadarab? Mely oldalaihoz kell hozzáférni? Milyen munkamagasság szükséges? Kell-e emelni, forgatni vagy dönteni? Szükséges-e préselés, rögzítés vagy pozícióellenőrzés? Mekkora az elvárt taktusidő, és milyen gyakran változik a termék? A moduláris szereléstechnika ezekre a követelményekre adhat rugalmas választ: az egyes funkciók kombinálhatók, a kialakítás pedig az egyszerű szerelőasztaltól a komplett gyártósori munkaállomásig terjedhet. A ROEMHELD moduhub elemei meglévő szerelési környezetekbe is integrálhatók, illetve később tovább bővíthetők.

A modern szereléstechnika célja tehát nem egyszerűen a nehéz munkadarab megemelése. A lényeg az, hogy a munkadarab minden munkafázisban biztonságosan, reprodukálhatóan és ergonomikusan az optimális pozícióba kerüljön. Ha pedig ezzel egyidejűleg csökken a szerelési idő és a belső anyagmozgatás is, az ergonómiai beruházás közvetlen termelékenységi előnnyé válik.

A tervezéstől a kész rendszerig – komplett megoldások a GIMEX-Hidraulika Kft.-től

A ROEMHELD szerelés- és kezeléstechnikai megoldásainak magyarországi alkalmazásában a GIMEX-Hidraulika Kft. nemcsak a megfelelő komponensek kiválasztásában nyújt segítséget, hanem már a kezdeti műszaki egyeztetéstől aktívan részt vesz a teljes megoldás kialakításában. A feladat és a gyártási környezet felmérését követően javaslatot teszünk a legmegfelelőbb ROEMHELD-elemekre, igény esetén pedig komplett, egyedi szereléstechnikai rendszer megtervezését is vállaljuk. A GIMEX-Hidraulika Kft. a tervezés mellett a rendszer teljes körű kivitelezésében is partner: a szükséges elemek beszerzésétől és az egyedi szerkezeti kialakítástól kezdve az összeszerelésen és rendszerintegráción át egészen a kész berendezés átadásáig támogatjuk a projektet. Így ügyfeleink nem egyszerűen egy-egy komponenst kapnak, hanem az adott gyártási feladathoz optimalizált, működőképes komplett megoldást.

Csonka Szabolcs értékesítési vezető
GIMEX-Hidraulika Kft.
a ROEMHELD hivatalos partnere

sales@gimex.hu

www.gimex.hu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Gimex: Ergonómia és hatékonyság a modern szereléstechnikában appeared first on Műszaki Magazin.

A VARTA Automotive tulajdonosaként és a járműipari kisfeszültségű energiatárolási megoldások globális piacvezetőjeként ismert Clarios regionális együttműködéssel erősíti stratégiai szerepét a következő generációs nátriumion-akkumulátorok területén.

Az autóipari mérnöki szolgáltatásokra szakosodott temesvári Piaxóval kialakított kutatás-fejlesztési partnerség tovább mélyíti a Clarios európai jelenlétét a korszerű akkumulátor- és kisfeszültségű technológiák piacán.

A Clarios a mobilitást szolgáló fejlett kisfeszültségű akkumulátortechnológiák globális piacvezetője: akkumulátorai és intelligens megoldásai az utakon közlekedő minden harmadik gépkocsiban megtalálhatók. A kisfeszültségű rendszerek biztosítják az energiát a járművek fedélzeti elektronikájához, valamint számos biztonsági, kényelmi és innovatív funkciójához. A vállalat jelenleg több mint 100 országban, közel 18 000 munkatárssal működik.

Autóipari megoldások: a jövő akkumulátorait fejlesztik

A globális Clarios és a temesvári központú Piaxo együttműködése főként a következő generációs energiatárolási megoldásokhoz, köztük nátriumion- és lítiumion-akkumulátorokhoz szükséges akkumulátormenedzsment-rendszerek (BMS) fejlesztésére terjed ki. Emellett a modern járművek, valamint a biztonságkritikus funkciók működéséhez nélkülözhetetlen inverter- és szuperkondenzátor-technológiák is a közös mérnöki munka részei. A nemzetközi partnerség szinergiát teremt a Clarios globális technológiai szervezete és a Piaxo lokális mérnöki kompetenciái között, miközben mindkét vállalat megőrzi önállóságát, valamint elkülönült felelősségi és szerepköreit.

Jelentős mérnöki potenciál a régióban

A Clarios–Piaxo partnerség jól példázza azt a jelentős potenciált, amelyet a régió az európai autóipari fejlesztésekben képvisel. A két vállalat közös elkötelezettsége rámutat a nemzetközi együttműködések fontosságára az összetett mérnöki feladatok megvalósításában, valamint a régióban jelen lévő magas szintű technológiai felkészültség szerepére.

Folyamatosan bővülő kutatás-fejlesztési központ Temesváron

A Clariosszal való nemzetközi együttműködés keretében a Piaxo folyamatosan bővíti infrastruktúráját és szakmai szervezetét, amely ma már közel 50 fejlesztőmérnököt foglalkoztat. A Piaxo kibővült központjában, amely fejlesztő- és tesztlaboratóriumnak is otthont ad, a fejlett kisfeszültségű rendszerekhez kapcsolódó szoftverfejlesztés, rendszermérnöki tervezés és validáció területén dolgoznak együtt a szakemberek a globális termékfejlesztési célok érdekében.

Elmozdulás a hálózatba kapcsolt, szoftveralapú rendszerek felé

Az együttműködés jól tükrözi a Clarios technológiai elmozdulását a hálózatba kapcsolt és szoftveresen támogatott, fejlett kisfeszültségű rendszerek irányába. Egyúttal tovább erősíti a Piaxo szakmai szerepvállalását a jövő mobilitási megoldásainak fejlesztésében.

„A Piaxóval kialakított partnerségünk a Clarios számára támogatást jelent a jelenleg zajló széles körű technológiai átalakulásban. Ahogy a kisfeszültségű rendszerek között a fejlett, összekapcsolt és szoftveralapú megoldások egyre általánosabbá válnak, még fontosabbak az ehhez hasonló nemzetközi partnerségek, amelyek lehetővé teszik, hogy az egymást kiegészítő szakmai tapasztalatainkat globálisan egyesítsük” – emelte ki Dr. Alexander van Laack, a Clarios technológiai igazgatója.

„Új, kibővült mérnöki központunk és fejlesztőlaboratóriumunk fontos előrelépés a Piaxo számára. A Clariosszal való partnerségünk lehetőséget teremt, hogy mérnökeink globális fejlesztési projektekben vegyenek részt, speciális szaktudásukat elmélyítsék, és nemzetközi mérnökcsoportokkal dolgozzanak közösen egyre összetettebb technológiai programokon” – hangsúlyozta Ion Petic, a Piaxo vezérigazgatója.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A jövő nátriumion-akkumulátorai appeared first on Műszaki Magazin.

Miként járulhat hozzá az innováció a minőségi mindennapokhoz és ahhoz, hogy kevesebb stresszel, nagyobb biztonságban, több szabadidővel élhessünk? Hogyan tehetik jobbá az életünket a biotechnológiai és műszaki fejlesztések, újítások? Lehet-e túl gyors a fejlődés, és milyen előrelépést hozhat a mesterséges intelligencia? A 16 év feletti teljes magyar lakosságra reprezentatív közvélemény-kutatás eredményeit a BoschxRichter Innovátorok Napján mutatták be 2026. szeptember 23-án.

„Csak egészség legyen, pénz, család és barátság!” – ebben látják a minőségi élet kulcsát a magyarok

A válaszadók többsége az életminőséget meghatározó legfontosabb tényezők közül az egészséget (53%), az anyagi stabilitást (53%) és a családtagokkal, barátokkal ápolt szeretetteljes kapcsolatokat emelte ki (43%). Az életminőséget romboló, visszahúzó erők között pedig leggyakrabban a pénzügyi nehézségeket (52%), a betegségeket (40%), illetve lelki tényezőként a stresszt, a feszültséget és a bizonytalanságot hangsúlyozták (46%). Leküzdendő nehézséget jelent sokak számára az időhiány és a kevés szabadidő is (27%), a magánytól és elszigeteltségtől való félelem (18%), valamint a munkahelyi vagy iskolai túlterheltség, a túl sok feladat is (16%).

Életminőség rövid és hosszú távon

A Bosch és a Richter közös kutatása megvizsgálta, mit tesznek a magyarok a jelenlegi és jövőbeli életminőségük javításáért. A válaszokból jól látszik, hogy a többség elsősorban a mában igyekszik jól érzeni magát, a hosszú távú szempontok hátrébb sorolódnak. Életminőségükből legtöbben úgy próbálják a maximumot kihozni, hogy időt szánnak önmagukra és a számukra fontos dolgokra (39%), elegendő alvásra és megfelelő alvásminőségre törekszenek (39%), emellett vitaminokat és étrendkiegészítőket szednek (38%). Hosszú távú egészségükért aktívan viszont már kevesebben tesznek: szűrővizsgálatokra a válaszadóknak átlagosan alig negyede jár (23%), sőt még a legidősebb korosztályban is csupán 33% ez az arány. Ennél is kevesebben vannak, akik rendszeresen mozognak, sportolnak a szabadban (17%), de szerencsére többen akadnak olyanok, akik, ha csak tehetik, gyalog vagy biciklivel közlekednek (28%). A pszichológiai boldogságfaktorok között a leggyakoribb, hogy a válaszadók aktív közösségi életet élnek, ápolják a családi és a baráti kapcsolataikat (28%), miközben kifejezetten a lelki egészségükre ennél jóval kevesebben figyelnek (17%).

Könnyebb életet és több szabadidőt kínál a technológia, de néha kell a digitális detox

A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a technológia kulcsszerepet játszik az életminőség alakulásában, de az elterjedéséhez idő kell. Magyarországon már ma is minden hetedik ember igyekszik technológiai eszközökkel hatékonyabbá tenni a mindennapjait (13%), automatizálni a monoton teendőit (13%), vagy rendszeresen használni a mesterséges intelligenciát (14%). A mindennapokba beépülő és életminőséget javító technológiai megoldások terjedésével párhuzamosan ugyanakkor egyre erősebb az igény a képernyő előtt töltött idő csökkentésére és a mentális méregtelenítésre, a digitális detoxra (9%).

A gyors technológiai fejlődés még az idősebbeknek sem okoz stresszt

Összességében a technológiai megoldások életünkre gyakorolt hatásáról a magyar lakosság döntő hányada (48%) pozitívan gondolkodik. Ennyien látják úgy, hogy az innováció egyértelműen segíti az életminőség javulását. A válaszadóknak mindössze ötöde van csak azon az állásponton, hogy a technológia ront az emberek életén. A kutatás azt is megvizsgálta, mennyire igaz a gyakran elhangzó vélemény, miszerint a „túl gyors” technológiai változás – például a mesterséges intelligencia előretörése – olyan stresszfaktor lenne, ami az emberek életminőségét leronthatja. A Bosch és a Richter kutatási eredményei ennek pont az ellenkezőjét mutatják: csupán minimális arányban (7%) említették a válaszadók problémaként a gyors ütemű technológiai fejlődést – a fiatalok között ennél is alacsonyabb a szám, és az idősek körében sem sokkal magasabb.

Innovatív egészségügy: a távdiagnosztikától az újgenerációs gyógyszerekig

Egyre dinamikusabb a technológiai fejlődés az egészségügy területén is. A fejlesztések egy része gyors és közvetlen eredményeket hoz, más részük egy átfogóbb folyamat fontos állomása. „Az egészségügyi és biotechnológiai innovációk jelentőségét nem feltétlenül a népszerűségük adja, de érdemes figyelni a különböző fejlesztések társadalmi fogadtatására is. Fontos tudnunk, hogyan látja a lakosság, mely egészségügyi innovációk tehetnek hozzá legtöbbet mindannyiunk életminőségének javításához” – mutatott rá Orbán Gábor, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója. A Bosch és a Richter közös kutatása alapján legfontosabbnak a betegségek felismerését és az ezt szolgáló új típusú diagnosztikai technológiákat látják a válaszadók (55%). Emellett nagy arányban támogatják a hatékony orvosi műszerek és eljárások fejlesztését (47%), valamint a személyre szabott orvoslással kapcsolatos innovációkat is (42%). Sokan hangsúlyozzák a krónikus és gyógyíthatatlan betegek életminőségét javító technológiákat, amilyenek például az otthoni egészségmonitoring eszközök és a távoli betegfelügyeleti rendszerek (40%). Minden harmadik válaszadó pedig kiemeli a korszerű, újgenerációs gyógyszerek fejlesztésének fontosságát (31%). A kutatásból kiderül, hogy a válaszadók kétharmada (66%) maga is használ vagy fontolgatja valamilyen digitális eszköz (pl. okosóra, okosgyűrű, fitnesz-app, alvásmonitor), illetve applikáció használatát saját egészségi állapotának nyomon követésére.

Biztonságban és stresszmentesen az utakon

Folyamatos az innováció a járműiparban, terjednek a biztonsági megoldások, a közlekedési kockázatok azonban továbbra is jelen vannak az utakon. „A technológia, a mesterséges intelligencia bevonása, a fejlett vezetéstámogató rendszerek nemcsak a közlekedést tehetik biztonságosabbá, de jelentős terhet vesznek le az emberek válláról: időt spórolnak, csökkentik a stresszt, ezzel érdemben javítva a mindennapi életminőséget” – hangsúlyozta Horváth Attila, a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban. A reprezentatív kutatás eredményei alapján nagy a nyitottság és erős a bizalom a vezetéstámogató technológiák iránt: a többség fontosnak tartaná és támogatná, hogy a kényelmet és biztonságot növelő ADAS-rendszerek a jövőben az új autók gyári alapfelszereltségéhez tartozzanak. A lista élén a vészhelyzeti megállító asszisztens (73%) áll, amely rosszullét esetén biztonságosan lehúzódik az út szélére. Ezt követi a fáradtságérzékelő és elalvásfigyelő (72%), a holttérfigyelő és keresztirányú forgalomra figyelmeztető (71%), a parkolást segítő ultrahangos, tolatókamerás rendszer (69%) és az adaptív tempomat, amely képes tartani nemcsak a sebességet, de a követési távolságot is (66%). Számos további megoldást is szívesen fogadnának alapfelszerelésként az autósok, többek között az automatikus vészfékező rendszert (65%), az automatikus lámpakapcsolást, amely képes a tompított és a távolsági fényszóró közötti váltásra (65%), valamint a közlekedésitábla- és sebességhatár-felismerő rendszert (63%).

Mesterséges intelligencia okosan

Mivel az élet szinte minden területén már jelen van, egyértelmű, hogy a mesterséges intelligencia (MI) az alapvető életminőségünkre is kiemelt hatással lehet a nem is annyira távoli jövőben. A válaszadók jóval több mint fele szerint az ipar használhatja ki leginkább az MI előnyeit: úgy vélik, a gyárak működésének szerves részévé fog válni a mesterséges intelligencia, javítja majd a termékek minőségét, gyorsítja a termelést, és csökkenti a gyártási költségeket (55%). Közel ugyanennyien valószínűsítik az MI térnyerését az egészségügyben, ahol segíteni fogja a betegségek korai felismerését, a pontosabb diagnózist és a személyre szabott gyógyítást (54%). A legvalószínűbb forgatókönyvek között tartják számon a válaszadók az MI további erősödését a mobilitási szektorban, amely a járművekbe és forgalomirányítási rendszerekbe beépülve még megbízhatóbbá és komfortosabbá teszi majd a közlekedést (53%). A válaszadók közel fele azzal is számol, hogy a következő években a mesterséges intelligencia megjelenik a tantervekben, az MI helyes használatát már az iskolában megtanítják a gyerekeknek és a fiataloknak (46%). Legkevésbé viszont abban a vízióban hisznek a magyarok, hogy a mesterséges intelligencia a belátható jövőben kiegészíthetné vagy jobbá tehetné az emberi kapcsolatokat (36%).

BoschxRichter Innovátorok Napja – negyedik alkalommal

Idén negyedszer rendezte meg legfrissebb technológiai trendekről szóló közös konferenciáját hazánk két meghatározó innovatív nagyvállalata, a magyarországi Bosch csoport és a Richter Gedeon Nyrt. A rendezvény a kutatás-fejlesztés és a technológia aktuális kérdéseit helyezi reflektorfénybe, egyúttal a két alapító, Robert Bosch és Richter Gedeon előtt is tiszteleg. A 2026. évi esemény helyszíne a budapesti Richter Központ volt, ahol szakmai előadások, butikbeszélgetések, workshopok mellett a két vállalat legfrissebb közös közvélemény-kutatását is bemutatták.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post BoschxRichter közös kutatás az innováció erejéről appeared first on Műszaki Magazin.

Az energiahatékonyság növeli annak jelentőségét, hogy az energiafogyasztás csökkentésére műszakilag megvalósítható és gazdaságilag életképes lehetőségeket azonosítsanak. Az egyik lehetséges kiindulópont az alkalmazott kenőanyag. Megfelelő alkalmazások és megfelelő üzemeltetési feltételek mellett a kiváló minőségű speciális kenőanyagok hozzájárulhatnak a hűtőkompresszorok energiafogyasztásának csökkentéséhez. A tényleges hatás alkalmazásspecifikus. A Klüber Lubrication támogatja a partnereit a lehetséges megtakarítások szisztematikus azonosításában, mérésében és értékelésében.

A hűtőkompresszorok esetében az energiaköltségek a teljes üzemeltetési költségek jelentős részét tehetik ki. Az energiafogyasztás elemzése ezért feltárhatja az üzemeltetési költségek csökkentésének releváns lehetőségeit.

A rendszer jelentős műszaki átalakításaihoz képest a kenőanyagcsere – az alkalmazástól és az üzemeltetési feltételektől függően – viszonylag csekély műszaki ráfordítással megvalósítható. Ezt követően referencia- és összehasonlító mérések segítségével értékelhető, hogy változott-e az energiafogyasztás, és ha igen, milyen mértékben.

A részletes projektjelentések dokumentálják a releváns méréseket és eredményeket. Ez átlátható adatalapot biztosít vállalata energiagazdálkodásához és az intézkedés gazdasági értékeléséhez. A Klüber Lubrication műszaki szakértelmet, személyre szabott tanácsadást, valamint a lehetséges energia- és költségmegtakarítások szisztematikus értékelését biztosítja Önnek.

Hogyan zajlik egy energiahatékonysági projekt?

• A mérés és az értékelés meghatározott módszertan alapján történik, és adott esetben a vonatkozó energiagazdálkodási, illetve mérési és verifikációs szabványokkal összhangban.
• A referencia- és összehasonlító mérések általában üzem közben is elvégezhetők, a rendszer műszaki adottságaitól függően.
• A hűtőkompresszor-olaj cseréje a rendszeres karbantartás részeként.

Mérési eljárás:

• Az első mérést legkorábban két, ideális esetben három héttel az átállás előtt kell elvégezni.
• Ezt követően átállás a Klüber termékre.
• Utómérések két-három héten keresztül.
• A mérési adatokat a meghatározott mérési időszakok alatt folyamatosan rögzítik, és a projektértékelés részeként dokumentálják.

Műszaki követelmények

A mérőműszerek kapcsolószekrényhez történő csatlakoztatásához szakképzett villanyszerelő szükséges. Ha nem állnak rendelkezésre adat- vagy jelkimenetek, egyszerűsített mérés végezhető Fluke mérőműszerrel – feltéve, hogy az üzemi körülmények kellően stabilak ahhoz, hogy érdemi és reprodukálható összehasonlítást tegyenek lehetővé.

Milyen információkra van szükség a projekt sikeres elindításához?

A projekt sikeres elindításához egy kitöltött konzultációs adatlapra van szükségünk, amely tartalmazza a hűtőrendszerekre és az üzemeltetési körülményekre vonatkozó információkat, valamint a hűtőrendszer vezérlőrendszerén keresztül rögzített valamennyi releváns mérési adatot. Arra vonatkozó információra is szükségünk van, hogy a gépadatok milyen formában bocsáthatók rendelkezésre, például Excel- vagy CSV-formátumban. Ha nem állnak rendelkezésre gépadatok, a mérőeszközök lehetséges jelkimeneteit közösen egyeztethetjük.

Az energiahatékonysági projektjek előnyei:

• A lehetséges energiamegtakarítások azonosítása és értékelése mérések alapján
• A lehetséges költségmegtakarítások átlátható bemutatása
• Az intézkedés költséghatékonyságának és megtérülésének (ROI) értékelése
• Folyamatos projekttámogatás szakértőinktől – a konzultációtól az értékelésig
• A releváns mérési értékek és projekteredmények részletes dokumentálása
• A mérések általában üzem közben is elvégezhetők, a hűtőrendszer műszaki követelményeitől és üzemeltetési körülményeitől függően.

https://www.klueber.com/hu/hu/ipari-megoldasok/ipar/kenoanyagok-vegyipar/

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Hűtőkompresszorok energiahatékonysági mérése appeared first on Műszaki Magazin.

A Siemens Robot Pick AI mesterséges intelligenciára épülő képfelismeréssel határozza meg, hogyan foghatja meg a robot az akár rendezetlenül, ömlesztve tárolt tárgyakat. A technológia lehetőségeiről, integrációjáról és a gyakorlati alkalmazás szempontjairól Kordás Imrével, az XXL Mechanika Kft. gépésztervező- és projektmérnökével beszélgettünk.

MM: Milyen elemekből épül fel egy Robot Pick AI rendszer?

K.I.: A rendszer egyik legfontosabb része a Siemens mesterséges intelligencián alapuló képfelismerő szoftvere, amely a kiválogatási folyamatot támogatja. Ehhez kapcsolódik maga a robot, amely lehet hagyományos ipari vagy kollaboratív robot, valamint természetesen szükség van a termékek kezelésére alkalmas megfogóra is. A megoldás márkafüggetlenül integrálható különböző robottípusokkal. A rendszer további fontos eleme a 3D kamera. Ez mélységi információt és színes képet biztosít a szoftver számára, amely ezek alapján határozza meg a megfelelő megfogási pontot. Az egyik nagy előny éppen az, hogy viszonylag kevés hardverelemből felépíthető. Az ezen túl szükséges technika már az adott alkalmazástól, a megrendelő igényeitől és az integrátor által kialakított teljes rendszerkoncepciótól függ.

MM: Milyen feladatokra jelenthet elsősorban megoldást?

K.I.: Tipikusan intralogisztikai és komissiózási alkalmazásokra. A raktári automatizálás számos területén már régóta működnek jól bevált automatikus rendszerek, de a változatos, rendezetlenül elhelyezkedő termékek kiválogatása lényegesen összetettebb feladat. A Robot Pick AI különösen akkor érdekes, amikor a termékek ömlesztve helyezkednek el, vagy nagyon sok különböző árucikket kell kezelni, illetve a készlet összetétele dinamikusan változik. Ilyen alkalmazások az autóiparban, a gyógyszeriparban vagy az élelmiszeriparban ugyanúgy előfordulhatnak, mint például a játékiparban. A lényeg, hogy sokféle termékből kell gyorsan és rugalmasan kiválogatni a szükséges darabokat.

MM: Van méret- vagy súlykorlátja a rendszernek?

K.I.: Magának a szoftvernek ilyen értelemben nincs meghatározó korlátja. A fizikai határokat sokkal inkább a robot, a kamera és különösen a megfogó határozza meg. Integrátorként nekünk az a feladatunk, hogy az adott termékhez megfelelő robotot és megfogási technológiát válasszunk, és javasoljunk a megrendelőnek.

„A Robot Pick AI vákuumos megfogási technológiával történő alkalmazás. Emiatt egy új projekt első vizsgálati szempontjai között szerepel, hogy a kezelendő termékek vákuumkorongokkal biztonságosan megfoghatók-e. A tárgyak alakjának, helyzetének vagy egymáshoz viszonyított elrendezésének változatosságát már nagyon jól tudja kezelni a képfeldolgozó rendszer.”

– Kordás Imre, az XXL Mechanika Kft. gépésztervező- és projektmérnöke.

MM: Hogyan kezdődik egy ilyen projekt az integrátor számára?

K.I.: Amikor egy vállalat megkeres bennünket egy automatizálási feladattal, először felmérjük a helyszínt és a kezelendő termékeket, illetve lehetőség szerint azt is, hogy a jövőben milyen további termékek kerülhetnek a rendszerbe. Megvizsgáljuk, hogy a Robot Pick AI alkalmas-e az adott feladatra, és milyen robot-, megfogó- és anyagmozgatási megoldással lehet optimálisan kialakítani a cellát.

Mi mindig teljes rendszerben gondolkodunk. Nemcsak azt nézzük meg, hogyan integrálható maga a Robot Pick AI, hanem azt is, hogyan érkeznek a termékek a robothoz, hogyan történik az azonosításuk, majd miként kerülnek tovább a folyamat következő állomására. Így a koncepció része lehet a szállítópálya, a ládák mozgatása, a raktári automatizálás és számos további technológia.

MM: Mennyire bonyolult a Robot Pick AI betanítása?

K.I.: Ez az egyik legnagyobb előnye a rendszernek: nagyon egyszerű. Alapvetően azt kell meghatározni az első munkánál, hogy a kamera képén mely területen keresse a felvehető tárgyakat, valamint milyen megfogó áll rendelkezésre. Ha például egy láda mindig ugyanarra a pozícióra érkezik a szállítópályán, akkor megadjuk a láda geometriáját és azt a területet, amelyen belül a rendszer dolgozhat. Ugyanakkor amit klasszikusan betanítás alatt szoktak az ügyfelek érteni, azaz, hogy mondjuk jön egy új termék a portfóliójukba, az gyakorlatilag semmilyen betanítást nem igényel ennél a megoldásnál. Akár minden egyes megfogásnál más tárgy kerülhet a robot elé. A szoftver a rendelkezésére álló kép alapján keresi meg azt a pontot és orientációt, ahol az adott megfogóval biztonságosan felvehető a termék.

MM: Ehhez a robotot sem kell minden új terméknél újraprogramozni?

K.I.: Nem. A robot alapvetően ismétlődő mozgásokat végez. A változó elem az, hogy a ládából pontosan honnan és milyen térbeli orientációban kell felvennie a következő tárgyat. Ezt a Robot Pick AI határozza meg, és egy hat koordinátából álló végpontot ad át a robot számára. Így a megfogó nemcsak függőlegesen érkezhet a tárgyra, hanem a termék helyzetének megfelelően különböző irányokba megdöntve is. Ha új termék jelenik meg, sok esetben elegendő eldönteni, hogy a rendelkezésre álló megfogók közül melyik alkalmas hozzá. Ehhez nem kell belenyúlni sem a PLC-programba, sem új robotprogramot írni. Ez különösen fontos azokban a raktárakban, ahol gyakran változik a termékpaletta.

MM: Többféle megfogóval is működhet ugyanaz a robot?

K.I.: Természetesen. A robot automatikus szerszámcserélő segítségével meg tudja változtatni a saját megfogóját. A Robot Pick AI-ban pedig felhasználóbarát módon definiálhatók az egyes szerszámok geometriai jellemzői. Egyetlen vákuumkorong esetében viszonylag egyszerű a helyzet, de összetettebb megfogóknál több vákuumkorong is lehet egymástól eltérő távolságban vagy akár aszimmetrikusan elhelyezve. A szoftver ezt a geometriát figyelembe véve keresi meg a terméken azt a területet és orientációt, amelyre az adott megfogó megfelelően ráilleszthető.

MM: Mekkora számítási teljesítményt igényel mindez?

K.I.: A szoftver ipari PC-n fut, és a képfeldolgozás miatt a grafikus teljesítménynek jelentős szerepe van. A grafikus hardver teljesítménye a feldolgozás sebességére is hatással van. Ettől eltekintve azonban maga a rendszer hardveroldalról meglehetősen kompakt.

MM: Az üzemeltetőnek milyen szintű tudásra van szüksége?

K.I.: A felhasználói felületet úgy alakították ki, hogy a szükséges paraméterek egyszerűen módosíthatók legyenek. Egy technikus egy új termék megjelenésekor például kipróbálhatja, melyik meglévő megfogóval kezelhető megfelelően. A rendszer többször is megkísérelheti a felvételt, és beállítható, hány sikertelen próbálkozás után váltson más megoldásra.

Termékcsoportoknál ez még egyszerűbb lehet. Ha például egy adott palackhoz már rendelkezünk megfelelő megfogóval, akkor jó eséllyel egy nagyon hasonló méretű és kialakítású másik palackhoz is használható lesz. A rendszer rugalmasságának éppen az az egyik lényeges eleme, hogy nem kell minden új terméknél új betanítást indítani.

MM: Hogyan nézne ki mindez egy konkrét robotcellában?

K.I.: Egy általunk kidolgozott modellben a központi robot több ládából válogatja össze a rendeléshez szükséges termékeket, miközben további robotok cserélik körülötte a különböző árucikkeket tartalmazó ládákat. Az egyikben lehet például ásványvíz, a másikban csokoládé, a harmadikban joghurt. A rendszer a konkrét rendelés alapján ezekből állítja össze a kívánt kombinációt.

A központi robot 3D kamerával készít képet az aktuális ládáról. A Robot Pick AI meghatározza, hol található megfelelő megfogási pont, függetlenül attól, hogy például egy palack elgurult vagy egy másik termék ferdén fekszik. A robot ezután felveszi a terméket, majd egy másik kamerával a letétel előtt ismét ellenőrizhető annak helyzete. Ha például a termék az adott orientációban nem férne el a rendelési ládában, a robot a behelyezés előtt elforgathatja. Ebben a koncepcióban a teljes ciklust tekintve percenként körülbelül hat-hét termék kivétele és áthelyezése valósítható meg, de ez akár ezerkétszáz/óra is lehet. Miközben a központi robot dolgozik, a kiszolgáló robotok már előkészíthetik a következő szükséges termékeket tartalmazó ládákat.

MM: A vállalatokat természetesen a megtérülés is érdekli. Hogyan lehet ezt kiszámítani?

K.I.: Ez mindig az adott alkalmazástól függ. Meg kell vizsgálni, hány műszakban működik a rendszer, milyen élőmunkát válthat ki, illetve milyen teljesítményt várunk tőle. Egy robotizált rendszer akár folyamatosan, 24/7 üzemben is működtethető. Három műszak esetén tehát már jelentős lehet az a munkaerő-ráfordítás, amely más, nagyobb hozzáadott értékű feladatra csoportosítható át. A megtérülésnek azonban nem csak közvetlen munkaerőköltség-oldala van. Egy logisztikai központban egyre fontosabb mérőszám a reakcióidő. Ha egy éjszaka beérkező rendelést a rendszer azonnal elkezd feldolgozni, és az áru reggel hat órakor már szállítható, az komoly működési előnyt jelenthet egy olyan rendszerhez képest, ahol a rendelés feldolgozására csak később kerül sor.

MM: Milyen szerepet vállal ebben az XXL Mechanika?

K.I.: Az XXL Mechanika egy, több mint harminc éve működő mérnökiroda. Az utóbbi időszakban egyre több raktárautomatizálási projekttel foglalkozunk, de jelen vagyunk többek között az autóiparban, a gyógyszeriparban és az élelmiszeriparban is, emellett egyedi célgépes megoldásokat is készítünk. A cég a Siemens Robot Pick AI magyarországi rendszerintegrátora.

Kulcsrakész rendszerekben gondolkodunk. A munka a megrendelői igények és a helyszín felmérésével kezdődik, ezt követi a teljes rendszer egyedi megtervezése, majd a gyártás, a kivitelezés és az átadás koordinálása. A gyártásban és a szerelésben külső partnerekkel is együtt dolgozunk, de a projekt és a helyszíni szerelés szakmai irányítását mi végezzük. Így nem egyszerűen egy robotot vagy egy szoftvert integrálunk, hanem az adott logisztikai vagy termelési feladatra komplett automatizálási megoldást alakítunk ki.

www.siemens.hu, www.xxlmechanika.hu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Robot Pick AI rendszer segíti az összeválogatást appeared first on Műszaki Magazin.