A SZEnergy Team a lengyelországi Silesia Ringen rendezett Shell Eco-marathonon 332 kilométer/kilowattórás új világcsúccsal szerezte meg az első helyet, megdöntve saját, tavalyi rekordját. A győri fiatalok több mint húsz európai egyetem csapatát előzték meg.

A Shell Eco-marathon a világ egyik legjelentősebb energiahatékonysági versenye, ahol a legjobb egyetemek hallgatói mérik össze tudásukat saját fejlesztésű, alacsony fogyasztású járműveikkel. A Széchenyi István Egyetem csapata, a SZEnergy Team hosszú ideje meghatározó szereplője a megmérettetésnek: 2022 óta minden évben világrekorddal győzött az elektromos kategóriában, így címvédőként érkezett az idei, június 24. és 28. között megrendezett lengyelországi versenyre, ahol ismét minden riválisát maga mögé utasította.

A csapat ezúttal 332 kilométer/kilowattórás eredménnyel állított fel új világcsúcsot, felülmúlva saját tavalyi, 327 kilométer/kilowattórás rekordját. Ez azt jelenti, hogy a SZEmission névre keresztelt jármű olyan kis energiafelhasználással teljesítette a kijelölt távot, hogy átszámítva egyetlen kilowattóra felhasználásával – ami egy 100 wattos izzó mindössze tízórás fogyasztásának felel meg – 332 kilométer megtételére lenne képes. A győzelem értékét tovább növeli, hogy a SZEnergy Team több mint húsz csapatot előzött meg, köztük Európa vezető műszaki egyetemeit. Így maguk mögé utasították többek között a francia Toulouse-i Egyetem, az olasz Milánói Műszaki Egyetem (Politecnico di Milano), a német Trieri Alkalmazott Tudományok Egyeteme (Hochschule Trier), a Norvég Tudományos és Műszaki Egyetem, a görög Athéni Nemzeti Műszaki Egyetem, a török Isztanbuli Műszaki Egyetem és a lengyel Varsói Műszaki Egyetem csapatát.

Novák Bence, a SZEnergy Team vezetője elmondta: a verseny az idén rövidebb formátumban zajlott, ezért gyakorlási lehetőség nélkül, rögtön éles futammal kellett kezdeniük. „Már az első futásunkon 282 kilométer/kilowattórás eredményt értünk el, s utólag kiderült, hogy ez önmagában elegendő lett volna a győzelemhez. Láttuk azonban, hogy ennél sokkal több van az autóban, ezért folyamatosan finomítottuk a beállításokat és teszteltük a rendszereket. Az utolsó napon minden kedvezően alakult, így sikerült elérnünk a 332 kilométer/kilowattórás eredményt. Rendkívül büszkék vagyunk az újabb világcsúcsra és győzelemre” – idézte fel.

A nagyszerű eredmény mögött a Széchenyi István Egyetem gyakorlatorientált szemlélete, valamint innovációt támogató környezete áll. A SZEnergy Team hosszú évek óta élvezi az intézmény és annak Járműipari Kutatóközpontja, valamint az ipari partnerek támogatását, és egyre professzionálisabb háttérrel dolgozhat. A hallgatók így évről évre továbbfejlesztik járművüket, miközben olyan tudást és tapasztalatot szereznek, amely nemzetközi összehasonlításban is a legjobbak közé emeli őket.

Novák Bence megjegyezte: az idei versenyre elsősorban szoftveres fejlesztésekkel készültek, amelyek a biztonságot szolgáló módosításokkal együtt jelentősen hozzájárultak az újabb rekordhoz. A csapatvezető végezetül köszönetet mondott az egyetemnek, a partnereknek és a szponzoroknak a támogatásrért, valamint valamennyi csapattagnak az egész éves munkáért.

Forrás: SZE

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Európa legnagyobb energiahatékonysági versenye appeared first on Műszaki Magazin.

Egyre nagyobb hangsúly kerül az olyan emberi erősségekre, mint a jó ítélőképesség, a kreativitás és a vezetői kompetenciák. Ráadásul azok a vállalatok, amelyek hatékonyabban tudják alkalmazni az AI-t, lényegesen gyorsabban bővítik a munkaerő-felvételt versenytársaiknál – derül ki a PwC Global AI Jobs Barometer 2026 című jelentéséből.

A felmérés több mint egymilliárd álláshirdetést elemzett hat kontinensen, és megállapította, hogy az AI egy kétpólusú globális munkaerőpiacot alakított ki. Az egyik oldalon azok a szakmailag mélyülő munkakörök állnak, amelyekben az AI automatizálja a rutinfeladatokat, így a hangsúly az emberi szakértelemre és döntéshozatalra helyeződik. A másik oldalt az AI által „demokratizálódó” munkakörök képviselik, ahol a technológia magát a munkát teszi könnyebben elvégezhetővé, akár nem szakértők számára is.

A szakmailag mélyülő szerepköröknél (például radiológusok vagy toborzási szakemberek esetében) kétszer több szabad pozíció és 42%-kal gyorsabb bérnövekedés figyelhető meg, mint a „demokratizálódó” állásoknál (például IT szolgáltatásmenedzserek vagy orvosi titkárok).

A technológia a belépő szintű pozíciók terén is érezteti hatását: a mesterséges intelligencia láthatóan megnövelte a szenior készségek iránti keresletet már a pályakezdő munkavállalók esetében is. Az Egyesült Államokban elemzett 2,4 millió pályakezdő állás alapján az AI által leginkább érintett pozíciók ma már hétszer nagyobb valószínűséggel követelnek meg hagyományosan magasabb szintű, emberi kompetenciákat (ilyenek például a vezetői kvalitások, a kreativitás vagy a kommunikáció). Ezek a „szeniorizált” belépő szintű munkakörök 2019 óta 35%-kal növekedtek, míg a hagyományos junior pozíciók száma 10%-kal csökkent.

„Az AI hatása szintenként eltérő: a junior kollégáknál elsősorban a produktivitásban hoz ugrásszerű növekedést, hiszen gyorsabban és magabiztosabban tudnak kimeneteket előállítani. A szenior munkatársaknál ez a hatás mérsékeltebb, viszont a kimenetek minőségében és konzisztenciájában jelentkezik – pontosan azokon a területeken, ahol az emberi ítélőképesség a legértékesebb”

– mutat rá Oltyán Gábor, a PwC Magyarország Data & AI Platform implementációs csapatának vezetője.

„A világgazdaságban egyre inkább egy új törésvonal körvonalazódik a tehetség- és értékteremtési modellek között. Azok a vállalatok érik el a legnagyobb eredményeket az AI alkalmazásával, amelyek a technológiát az emberi szakértelem erősítésére, az innováció felgyorsítására és teljesen új értékteremtési lehetőségek kialakítására használják. Ezek a cégek termelékenység és növekedés terén egyre jobban lehagyják azokat a versenytársaikat, amelyek elsősorban az automatizációra koncentrálnak”

– emelte ki Lajtai Péter, a PwC Magyarország Data & AI területéért felelős cégtársa.

A „szupersztár” hatás

A jelentés szerint egyre nagyobb különbség alakul ki az AI-nak leginkább és legkevésbé kitett vállalatok között. A mesterséges intelligencia által legmélyebben érintett szektorokban a cégek termelékenysége tavaly 34%-kal nőtt a 2018-as szinthez képest, míg az AI-t legkevésbé kihasználó vállalatok esetében ez az arány mindössze 24% volt.

Előbbi csoporton belül egy markáns „szupersztár” hatás is megfigyelhető. Az AI-nak leginkább kitett vállalatok legeredményesebb 20%-a átlagosan 163%-os munkatermelékenység-növekedést ért el 2018-hoz viszonyítva – ez közel ötször magasabb, mint az összes, AI-nak kitett vállalat átlaga.

„A »szupersztár hatás« mögött nem önmagában a technológia, hanem a szervezeti AI-érettség áll. Egy kevésbé érett szervezet az AI használatával csupán ráül a meglévő, nem hatékony folyamataira, míg egy érett szervezetnél az új megoldások bevezetése gyorsabb, és tapasztalataink szerint 3-5-szörös ROI-t is eredményezhet ugyanazon befektetés mellett”

– hangsúlyozta Oltyán Gábor.

Ami talán a leginkább meglepő, hogy az AI által legjobban érintett vállalatoknál a létszámbővülés is gyorsabb – 2025-ben 52%-os emelkedés volt 2018-hoz képest –, mint a legkevésbé érintett cégeknél (36%).

Rekordszintre emelkedett az AI-készségek bérprémiuma

Miközben a vállalatok folyamatosan javítják termelékenységüket a mesterséges intelligencia segítségével, az AI-készségekkel rendelkező munkavállalók átlagos bérprémiuma tovább emelkedett, és az idei évben elérte a 62%-ot a tavalyi 57% után. A bérprémium mértéke azonban iparáganként eltérő lehet: egyes szektorokban, például a fogyasztói piacok területén akár 118% is lehet, míg a kormányzati és közszférában 16% körül alakul.

A speciális AI-készségeket – mint prompt engineering vagy gépi tanulás – igénylő munkakörök száma szintén jelentősen megugrott: körülbelül nyolcszor gyorsabban (69%) gyarapodott, mint a teljes álláspiac (9%). Ez az ütem közel kétszerese a 2024-es adatnak, és az AI-hoz kötődő pozíciók számának emelkedése 2015 óta folyamatosan meghaladja az összes állás növekedési ütemét. Az AI által érintett munkák között a technológiai, média- és telekommunikációs szektor (11%), valamint a professzionális szolgáltatások területe (6%) mutatta a legnagyobb növekedési arányt, míg az egészségügy a lista végén (kevesebb mint 1%) szerepelt.

„A 62%-os globális AI-bérprémium a magyar munkáltatók számára is komoly figyelmeztetés. Az AI-kompetenciákkal rendelkező munkavállalók egyre inkább globális munkaerőpiacon mozognak, és a hazai vállalatoknak nemcsak a bérezésben, hanem a fejlődési lehetőségek, az izgalmas AI-projektek és a belső képzési ökoszisztéma terén is versenyezniük kell. Azok a szervezetek, amelyek nem fektetnek be a belső képzésekbe és átképzésekbe (reskill/upskill), hosszú távon fenntarthatatlan bérnyomással és magas fluktuációval szembesülhetnek”

– véli Oltyán Gábor.

Lajtai Péter így fogalmazott: „A tapasztalat és a szakértelem közötti hagyományos kapcsolat átalakulóban van. Az AI már kivált bizonyos rutinfeladatokat, amelyek korábban egyfajta tanulási folyamatként szolgáltak. Ezzel párhuzamosan sokkal korábban megjelenik az igény az olyan skillek elsajátítására és gyakorlására, mint az alkalmazkodás, jó ítélőképesség vagy a különböző vezetői kompetenciák. A szervezeteknek újra kell gondolniuk, hogyan fejlesztik, képzik tehetségeiket, ha azt akarják, hogy munkavállalóik sikeresen boldoguljanak ebben a megváltozott környezetben.”

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az AI kettéosztja a globális munkaerőpiacot appeared first on Műszaki Magazin.

A főváros távhőrendszerét üzemeltető Budapesti Közművek (BKM) több hónapig tartó tárgyalások után megbízási szerződést kötött a BME-vel egy döntést megalapozó tanulmány közös elkészítésére a Paksi Atomerőmű hőjének a fővárosi távfűtési rendszerbe való eljuttatása lehetőségéről. A beruházás révén számottevően enyhülhetne a Duna vizének hőterhelése, továbbá a szén-dioxid-kibocsátás jelentős csökkenése mellett mérséklődne az ország gázimportfüggősége.

Előzetes becslések szerint a vezeték akár 300 millió köbméternyi importált földgáz kiváltását is lehetővé tehetné.

Az atomerőművi technológia szükségszerű velejárója, hogy a hőtermelő egységekben (reaktorokban) előállított energia egy része nem villamos energia formájában hasznosul, hanem veszteségként a zárt rendszerből el kell vezetni. A Paksi Atomerőmű esetében ez jelenleg részben – hulladékhőként – a Duna vizébe kerül. A Budapesti Közművek finanszírozásában megvalósuló vizsgálat során a BME és a BKM szakemberei közösen elemzik, hogy az erőmű és a távfűtési hálózat között milyen műszaki megoldással lehet távhővezetéket lefektetni, és ezen az atomerőmű hulladékhőjét távfűtési céllal Budapestre eljuttatni.

A távfűtés mint technológia ma sem idegen a Paksi Atomerőműtől, hiszen Paks város lakótelepi részén a 80-as évek óta az atomerőműből származó távhővel fűtik a társasházi lakásokat. Ha a Paks és Budapest közötti távhővezeték megvalósulna, arra a nyomvonal közelében lévő városok távhőrendszerei, ipari fogyasztói is rácsatlakozhatnának, ezzel tovább javítva az energetikai és gazdasági hatékonyságot.

A paksi hulladékhő fővárosba juttatásának műszaki kérdése évtizedek óta napirenden van, és a BKM szakemberei szerint az alábbi műszaki-gazdasági és energetikai fejlemények miatt most különösen időszerű.

• Az atomerőmű normál üzemi hűtése a nyári forróság időszakaiban időről időre technikai korlátokba ütközik. A helyzet az előző napokban csak az erőmű visszaterhelésével – a teljesítménye visszafogásával – volt uralható. Minden olyan megoldás segít ebben a helyzetben, amely hozzájárul a hulladékhő mennyiségének csökkentéséhez, az erőmű által megtermelt hő egy részének hasznos célra történő elszállításához.
• Ha megépül Paks 2, az erőmű mint hőforrás egészen az évszázad végéig rendelkezésre áll majd.
• A távvezeték megépítése jelentős hőterheléstől mentesítené a Dunát.
• Az elmúlt évtizedek során sokat fejlődött a távhővezeték-technológia, ezért minimális lenne a vezeték mentén a hőveszteség, ez nem befolyásolná érdemben a projekt gazdaságosságát.
• A távhővezetékekben áramló víztömeg keringtetéséhez szükséges energia jelentős mértékben megújuló villamosenergia-termelésből (napelemekkel termelt áramból) származna. A szükséges energia maradékát pedig értelemszerűen az atomerőmű termelné, így ezzel is csökkenthető lenne a villamosenergia-rendszer egyes kritikus üzemállapotaiban szükségszerű visszaterhelés.
• A hazai villamosenergia-rendszer szabályozhatósága a megújulóenergia-termelés arányának növekedése miatt egyre komolyabb kihívás. A kiterjedt távhőrendszerek és a villamosenergia-rendszer energetikai összekapcsolása a jelentős rugalmasságú és hőtároló kapacitású távhőhálózatok révén segíthet az áramhálózatok szabályozásában is.
• A különlegesen szigetelt, 1000 mm átmérőjű távvezetékpár az engedélyezéstől függően akár közvetlenül a Duna nyomvonala mellett is haladhatna, így nem járna érdemi bontással, kisajátítással. A földbe fektethető vezeték köré helyben honos növényzet telepíthető.
• A fővárosi távhőrendszer stabil piacot jelent a projekt számára, a FŐTÁV ügyfélköre dinamikusan bővül, az elmúlt öt évben mintegy 100 MW igényű új fogyasztó csatlakozott a szolgáltatáshoz. A rendszer téli csúcsigénye mintegy 1000 MW, a nyári használatimelegvíz-hőigény is jelentős, 100 MW körül alakul.
• A távhő-tranzitvezeték nyomvonala mintegy 125 km lenne, érintve Dunaújvárost, Százhalombattát, Érdet. Ezekben a városokban jelenleg is üzemel távhőszolgáltatás, és van ipari hőigény is. Az új vezetékből tehát juthatna hő ezekbe a rendszerekbe is, ami segítheti a beruházás gyorsabb megtérülését. A vezetékpárra felfűzhetők ipari parkok, melegházak is, tovább javítva a projekt energetikai hatékonyságát és gazdaságosságát.
• A beruházással jelentős mennyiségű földgázimport váltható ki, csökkentve Magyarország importenergia-függőségét.
• A kormány által sikeresen megszerzett EU-s források esetleges bevonásával az európai unió klímapolitikai, környezetvédelmi és energiafüggetlenséget célzó törekvései teljesülnek.

A vizsgálat lezárulása az év negyedik negyedében várható, eredményeiről a Budapesti Közművek tájékoztatja majd a nyilvánosságot.

Forrás: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Képek: BKM/FŐTÁV

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A BME kutatói segítenek kideríteni, hogyan lehetne Budapestre vinni a paksi hőt appeared first on Műszaki Magazin.

A megújuló forrásból származó villamosenergia termelés dinamikus térnyerésével, egyre több akkumulátoros eneregiatároló épül Európa szerte. A trendet jelzi az is, hogy az EU 22 tagállama 2026. június 26-án döntött arról, hogy 2026 és 2028 között további 45 GW energiatároló kapacitást épít. Ehhez a megállapodáshoz Magyarország is csatlakozott további 700 MW tárolókapacitás kiépítését vállalva, annak érdekében, hogy erősítse az ország energia szuverernitását és növelni tudja szélenergia termelő kapacitását.

Ebbe a stratégiába illeszkedi majd az új, rekord méretű lengyelországi energiatároló is. A Siedlce-ben épülő akkumulátoros energiatároló építése 2026 harmadik negyedévében kezdődik, üzembe helyezést pedig 2027 végére tervezi a Greenvolt Power. Az üzembe helyezést követően a létesítmény stabilabb és rugalmasabb villamosenergia-rendszert biztosít, támogatva a megújuló forrásból származó villamosenergia további térnyerését Lengyelországban és Közép-Kelet Európában.

„Az energiatárolás kulcsfontosságú tényező az ellenállóbb és rugalmasabb villamosenergia-rendszerek kialakításában, miközben támogatja a megújuló forrásból származó energiatermelés növekedését”- mondta João Manso Neto, a Greenvolt Group vezérigazgatója elmondta. „A Greenvolt jelentős tároló portfóliót épített ki, és Európa legnagyobb akkumulátoros energiatároló beruházásai közül többnek is a fejlesztője, tovább erősítve vezető szerepét ebben a gyorsan növekvő szegmensben” – tette hozzá.

„A Siedlce projekt újabb fontos mérföldkő a Greenvolt Power-rel való együttműködésünkben, és jól mutatja az akkumulátoros energiatárolás egyre növekvő szerepét Európa energiaátmenetében”- mondta Yin Xueqin, a BYD Energy Storage vezérigazgatója. „Az, hogy egy ilyen nagyszabású projekt megvalósítására minket választott a Greenvolt, a BYD Energy Storage technológiájába és szakértelmébe vetett bizalmat tükrözi” – tette hozzá.

„A siedlcei projekt egyszerre tükrözi lengyelországi ambícióink nagyságrendjét és az energiatárolás terén kiépített képességeinket. Európa egyik legnagyobb akkumulátoros energiatároló (BESS) projektjeként újabb fontos lépést jelent stratégiánk megvalósításában, valamint olyan projektek kivitelezésében, amelyek valóban támogatják az energiaátmenetet” – mondta Weronika Nowak, a Greenvolt Power ügyvezető igazgatója.

A Greenvolt és a BYD Energy Storage már több hasonló projekt során működött együtt. Lengyelországban 2025 márciusában a felek megállapodást írtak alá a Turośń Kościelna (200 MW / 800 MWh) és a Nowa Wieś Ełcka (200 MW / 800 MWh) akkumulátoros energiatároló technológiájának szállításáról, amelyek együttes kapacitása eléri az 1,6 GWh-t. Magyarországon a BYD szállította a Greenvolt által Buj településen, 2026. június 10-én átadott (99,8 MW / 288,576 MWh) tároló akkumulátor technológiáját.

Közép- és Kelet-Európa kiemelten fontos fejlesztési terület a Greenvolt Power számára. Lengyelországban a vállalat fejlesztési portfóliója 238 MW szélenergia-, 657 MW napenergia- és 2 595 MW akkumulátoros energiatároló (BESS) kapacitást foglal magában, míg Magyarországon összesen 158 MW naperőművi és 135 MW akkumulátoros energiatároló (BESS) kapacitással rendelkezik a vállalat.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Rekord nagyságú energiatárolót épít a GREENVOLT és a BYD appeared first on Műszaki Magazin.

Az elektromos mobilitás világszerte az egyik legdinamikusabban fejlődő iparággá vált, amely nemcsak az elektromos járművek számának növekedését, hanem a hozzájuk kapcsolódó töltőinfrastruktúra gyors ütemű fejlesztését is magával hozta. A nagy teljesítményű AC és DC töltőállomások, az energiatároló rendszerek, valamint az intelligens villamosenergia-hálózatok olyan kapcsolástechnikai megoldásokat igényelnek, amelyek hosszú távon is garantálják a biztonságos és üzembiztos működést. A korszerű reléknek egyszerre kell nagy áramerősséget kapcsolniuk, ellenállniuk a gyakori kapcsolási ciklusoknak, valamint megfelelniük a nemzetközi biztonsági szabványok egyre szigorúbb követelményeinek.

Az Omron erre az összetett feladatra fejlesztette ki G9KC relécsaládját, amelyet kifejezetten az elektromos mobilitási alkalmazások számára optimalizált. A termékcsalád a TME kínálatában is elérhető, így az európai fejlesztők és berendezésgyártók számára egyszerűen beszerezhető megoldást jelent.

Nagy teljesítmény kompakt kivitelben

A G9KC sorozat fejlesztésének egyik legfontosabb célja az volt, hogy a nagy kapcsolási teljesítmény minél kisebb beépítési mérettel párosuljon. Az elektromosjármű-töltők belsejében minden négyzetcentiméter értékes, ezért a kapcsolóelemek mérete jelentős hatással van a készülékek teljes konstrukciójára.

A relék mindössze 58,5 × 35,5 × 47,5 mm-es mérettel rendelkeznek, ennek ellenére akár 40 A kapcsolási áramerősséget is képesek kezelni. Ez a tulajdonság különösen előnyös a háromfázisú AC töltőberendezések esetében, ahol a megbízható teljesítmény mellett a kompakt kialakítás is elsődleges szempont.

Az Omron fejlesztői nagy hangsúlyt fektettek a hőtermelés optimalizálására is. A relék kialakítása hozzájárul a hatékonyabb hőelvezetéshez, ami növeli az élettartamot és csökkenti a meghibásodás valószínűségét még intenzív üzemeltetés mellett is.

Négy változat különböző vezérlési igényekhez

A TME jelenleg négy különböző G9KC változatot kínál, amelyek elsősorban a tekercsfeszültségük alapján különböznek egymástól. A fejlesztők így könnyebben kiválaszthatják az adott vezérlőrendszerhez leginkább megfelelő típust.

A 12 V-os kivitel tekercsének ellenállása 28,8 Ω, névleges árama 417 mA, teljesítményfelvétele pedig 5 W. A 24 V-os változat ezzel szemben 115 Ω tekercsellenállással és 208 mA névleges árammal rendelkezik, ami kisebb energiaigényt eredményez.

Mindegyik változat -40 °C és +85 °C közötti üzemi hőmérséklet-tartományban használható, ami lehetővé teszi kültéri töltőállomásokban, ipari berendezésekben vagy szélsőséges környezeti viszonyok között történő alkalmazásukat is.

Az e-mobilitásra optimalizált kialakítás

Az elektromos járművek töltőberendezéseiben alkalmazott relékkel szemben nemcsak a nagy kapcsolási teljesítmény jelent követelményt. Fontos szempont a hosszú mechanikai és elektromos élettartam, a stabil érintkezőműködés, valamint a kis méret mellett biztosított megfelelő szigetelési távolság is.

A G9KC reléket úgy tervezték, hogy hosszú időn keresztül, nagy kapcsolási ciklusszám mellett is stabil működést biztosítsanak. Ez különösen fontos a nyilvános töltőállomások esetében, ahol a kapcsolási műveletek száma naponta akár több száz is lehet.

A fejlesztés során figyelembe vették az elektromos járművek töltőberendezéseire jellemző üzemi sajátosságokat, így a relék kialakítása hozzájárul a rendszer magas rendelkezésre állásához és üzembiztonságához.

Nemzetközi szabványoknak megfelelő biztonság

Az elektromos mobilitás egyik legfontosabb követelménye a szabványoknak való megfelelés. A különböző országokban telepített töltőállomásoknak számos nemzetközi előírást kell teljesíteniük, ezért a beépített alkatrészek tanúsítása kiemelt jelentőségű.

A G9KC relécsalád megfelel az IEC 61851-1 és IEC 62955 szabványok előírásainak, amelyek az elektromos járművek váltakozó áramú töltőrendszereire vonatkoznak. A segédérintkezővel rendelkező kivitelek ezen túlmenően teljesítik az IEC 60947-4-1 szabvány F.7.2 pontjának követelményeit is.

A termékek UL, C-UL, TÜV és CQC tanúsítványokkal is rendelkeznek, amelyek igazolják, hogy a relék megfelelnek az észak-amerikai, európai és ázsiai piacokon előírt biztonsági és minőségi követelményeknek.

Nemcsak elektromos autótöltőkhöz

Bár a G9KC sorozatot elsősorban elektromos járművek AC töltőállomásaihoz fejlesztették, alkalmazási területe ennél lényegesen szélesebb.

A relék kiválóan alkalmazhatók háromfázisú szünetmentes tápegységekben (UPS), ahol a nagy kapcsolási megbízhatóság alapvető követelmény. Hasonlóan jól használhatók fotovoltaikus inverterekben, energiatároló rendszerekben, ipari frekvenciaváltókban, valamint különféle teljesítményelektronikai berendezésekben.

Az ipar villamosításának előretörésével egyre több olyan alkalmazás jelenik meg, ahol nagy teljesítményű, ugyanakkor kis helyigényű relékre van szükség. A G9KC család ezekben a rendszerekben is hosszú távon megbízható működést kínál.

A jövő infrastruktúrájának fontos eleme

Az elektromos közlekedés fejlődésével párhuzamosan folyamatosan növekszik az igény a nagy teljesítményű, intelligens és megbízható töltőberendezések iránt. Ezek üzembiztonsága nagymértékben függ az alkalmazott kapcsolástechnikai elemek minőségétől, hiszen a relék közvetlenül befolyásolják a rendszer megbízhatóságát, élettartamát és biztonságát.

Az Omron G9KC relécsalád korszerű konstrukciójával, 40 A kapcsolási képességével, széles üzemi hőmérséklet-tartományával, kompakt méretével és a nemzetközi szabványoknak megfelelő tanúsítványaival jól illeszkedik az e-mobilitás gyorsan fejlődő követelményeihez. A termékcsalád nemcsak a jelenlegi töltőinfrastruktúra fejlesztésében jelenthet megbízható megoldást, hanem az energiatárolás, az ipari automatizálás és a villamosenergia-rendszerek következő generációjának kialakításában is fontos szerepet tölthet be.

Bővebben https://www.tme.eu/hu/news/about-product/page/62088/uj-omron-ajanlat-az-e-mobilitas-iparag-szamara/

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Új Omron ajánlat az e-mobilitás iparág számára appeared first on Műszaki Magazin.

A World Robot Olympiad (WRO) a világ egyik legjelentősebb oktatási célú robotépítési és -programozási versenye, amely 2004 óta ösztönzi a fiatalokat a természettudományok, a mérnöki tudományok és az informatika iránti érdeklődésre. Magyarországon a versenyt 2014 óta az Edutus Egyetem szervezi. A sorozat nemzeti döntőjét június utolsó hétvégéjén a Széchenyi István Egyetemen rendezték, ahol 161 csapat 416 versenyzője mérte össze tudását. A résztvevők 39 településről érkeztek, hogy robotikai, programozási és innovációs képességeiket bizonyítsák.

A finálét Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter nyitotta meg, aki köszöntőjében felidézte gyermekkori olvasmányait. Mint mondta, Isaac Asimov regényei nagy hatással voltak rá. A neves szerző már az ötvenes években a robotika világáról írt, ami ma itt van a mindennapjainkban. Rámutatott: a robotika elképesztő sebességű iparággá nőtte ki magát.

„Most egy olyan közösség van jelen, amelyik ennek az iparágnak meghatározó hajtóerejévé válhat” – jelentette ki. Hangsúlyozta: míg Magyarországon a tízezer főre jutó robotok száma 133, addig Dél-Koreában ez a szám ezer. „Ez azt jelenti, hogy eléggé el vagyunk maradva, hatalmas fejlődés áll előttünk, ami ugyanakkor nagyon jó hír a verseny résztvevői számára. Rengeteg robotot kell majd megtervezni, beprogramozni, kijavítani és felokosítani, és azt a tudást, ami ehhez kell, ők már elkezdték megszerezni. Ez fantasztikus” – összegzett.

A fiatalokat arra biztatta, olyan robotokat tervezzenek, amelyek jobbá teszik az emberek életét. Olyanokat, amelyek nem csak meggyorsítják a folyamatokat, de több szabadságot, egészségesebb életet tesznek lehetővé számunkra.

Pintér Bence, Győr polgármestere szerint a döntőbe jutott fiatalok Magyarország jövőbeli mérnökei, kutatói és techvezetői lesznek. Hozzátette: a döntő feladatai – mint a mesterséges intelligenciával, önvezető járművekkel vagy zöld megoldásokkal kapcsolatos kérdések – valós globális kihívások.

„Itt születhetnek meg azok az ötletek, amikből évek múlva egyetemi kutatások, projektek, szabadalmak és sikeres vállalkozások jöhetnek létre” – szögezte le.

Kiemelte: Győr az ország innovációs és autóipari fellegvára, az itt működő ipari ökoszisztéma, az egyetem és az Audi szimbiózisa egyedülálló, így továbbtanulási szempontból is ideális választás.

Dr. Friedler Ferenc professzor, a Széchenyi István Egyetem rektora, tudományos elnökhelyettese elmondta, a győri intézmény küldetése, hogy hallgatóit sikeres szakmai pályára készítse fel, ezért minden évben örömmel csatlakozik az elhivatott fiatalokat megszólító programhoz.

„Ahhoz, hogy egy fiatal igazán sikeres lehessen választott szakmájában, legalább öt tényező szükséges. Ide tartozik a céltudatosság, a csapatmunka, a nyelvtudás, a szakmai felkészültség és az általános műveltség” – sorolta. Hozzáfűzte, a verseny résztvevői előtt minden lehetőség nyitva áll az eredményes pályához, ezért azt kívánta számukra, éljenek ezekkel.

Pintér-Péntek Imre, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke úgy fogalmazott: Magyarországon véget ért a munkaintenzív, olcsó munkaerőre alapozott gazdaság, és helyét a tudásalapú gazdaság vette át.

„Segítenünk kell a fiatalokat, hogy minél gyorsabban elsajátítsák a lehető legtöbb tudást, hogy azt aztán a gazdaság szolgálatába állítsák. A kamara ezért foglalkozik pályaorientációval, a duális képzés koordinálásával, és azzal, hogy kiváló munkahelyeket teremtsen” – közölte.

Szilasi Péter Tamás, az Edutus Egyetem digitális oktatástudományi, fejlesztési és nemzetközi igazgatója, a WRO projektvezetője kifejtette: egyre több iskola és pedagógus ismeri fel a program jelentőségét.

„Idén 70 településről háromszáz csapat mérette meg magát, amely több mint ötven százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest. Ők egy hatalmas közösség tagjai, hiszen a világban 32 ezer csapat versenyez, amelyeket több mint száz ország százezernél is több fiatalja alkot” – mutatott rá.

A köszöntőket követően kezdetét vette a kétnapos verseny, amelyen a fiatalok a WRO RoboMission, Future Innovators, Future Engineers és RoboSports hivatalos kategóriáiban, valamint a KIDS Starter és az EduDigiTech drónversenyen mérték össze tudásukat. A hazai döntő nemzetközi tétje is jelentős volt: a legeredményesebb magyar csapatok kvalifikációt szereztek a World Robot Olympiad 2026-os Puerto Ricó-i világdöntőjére, valamint a zágrábi WRO Open Championship Europe európai bajnokságra.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A World Robot Olympiad magyarországi döntője appeared first on Műszaki Magazin.

A pécsi Hidrot Kft.-nél ezt a szemléletet követik a fejlesztések során. A speciális útfenntartó munkagépek piacán Magyarországon jelenleg nincs a Hidrothoz hasonló hazai gyártó, a piacon elsősorban külföldi gyártók forgalmazói vannak jelen.

A cég nyílt napján Angeli Attila főmérnök sorra mutatja be a különböző fejlesztéseket. Néhány perc alatt nyilvánvalóvá válik: ha kellene, a cég termékei közül itt bemutatott 67 géptípus mindegyikének műszaki sajátosságait is fejből fel tudná idézni. Hamar világossá válik, hogy a Hidrot legnagyobb értéke nem csupán a gyártási kapacitásban, hanem a több évtized alatt felhalmozott mérnöki tudásban rejlik.

A bemutatott fejlesztésekből az is kiderült, hogy a Hidrotnál minden új megoldás egy-egy gyakorlati problémára keres választ – legyen szó a téli síkosságmentesítésről, az út menti növényzet karbantartásáról vagy a gépkezelők mindennapi munkájának megkönnyítéséről.

Minden fejlesztés egy gyakorlati problémából indul ki

A Hidrotnál a fejlesztések célja nem önmagában egy új gép megtervezése, hanem a mindennapi munkavégzés egyszerűbbé és hatékonyabbá tétele. Ennek megfelelően minden konstrukció egy-egy konkrét feladatra kínál megoldást.

Ennek egyik példája a kombinált munkagép, amely egyetlen berendezésen egyesíti a rézsűkaszálást, a padkakaszálást és az oszlopok körüli növényzet kezelését. A fejlesztés célja, hogy ugyanaz a feladat kevesebb munkamenettel legyen elvégezhető.

A mindennapi használat szempontjai más fejlesztéseknél is visszaköszönnek. A rézsűkaszák teleszkópos gémje nagyobb munkaterület elérését teszi lehetővé, az univerzális segédváznak köszönhetően pedig ugyanaz a munkagép különböző traktortípusokra is felszerelhető. A hóekéknél alkalmazott cserélhető műanyag palást a karbantartást gyorsítja és könnyíti meg. A vállalat fejlesztéseiben ma már meghatározó szerepet kap az elektronikus vezérlés és a GPS-alapú technológia is, amelyek pontosabb és egyszerűbb munkavégzést tesznek lehetővé.

A műszaki szempontok érvényesítése mellett nagyon fontos az üzemeltetői visszacsatolás figyelembevétele is. Az egyik összetett, kombinációs kaszálóberendezés kifejlesztését követő gyakorlati tapasztalatok például rámutattak, hogy egy bizonyos főegység üzemeltethetősége nem nyerte el a kezelők elismerését. Túlságosan nagy odafigyelést igénylő gépnek tartották a hidraulikus működtetésű oszlopkörbevágó fejet, ami az útmenti széljelzők körbekaszálását végzi. E visszajelzések alapján döntöttek egy teljesen új rendszerű, pneumatikus működtetésű fej kialakítása mellett. Az így módosított gép – amelyet a nyílt napon be is mutattak – már sokkal könnyebben kezelhető, megbízhatóbb oszlopkikerülést biztosít, és a gépkezelő munkáját is nagymértékben egyszerűsíti.

Több évtized mérnöki tudása áll a fejlesztések mögött

A nyílt nap során nemcsak a gépek műszaki megoldásai, hanem a mögöttük álló mérnöki tudás is kirajzolódott. Angeli Attila főmérnök a különböző fejlesztéseket bemutatva nemcsak azok műszaki paramétereit ismertette, hanem azt is, milyen szempontok vezettek az egyes konstrukciók kialakításához.

A beszélgetésekből jól kirajzolódott, hogy az új fejlesztések nem elszigetelt ötletekből, hanem a vállalatnál felhalmozott tudásból és a felhasználók gyakorlati tapasztalataiból építkeznek. A hidraulikai, gépészeti és elektronikai ismeretek, valamint a mindennapi használat során szerzett visszajelzések együtt alakítják az új konstrukciókat.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A felhasználók tapasztalatai is alakítják az útfenntartó gépek fejlesztését appeared first on Műszaki Magazin.

„Az új BMW 7-es sorozat megmutatja, mi teszi különlegessé Dingolfinget: itt a legkorszerűbb ipari termelést és a precíz kézműves munkát ötvözzük. Ennek köszönhetően olyan kivételes járműveket gyártunk ügyfeleink számára, amelyek a technológiai kiválóságot a legmagasabb szintű exkluzivitással, egyediséggel és minőséggel egyesítik” – mondta Christoph Schröder a BMW Group dingolfingi gyárának igazgatója.

Új technológiák, több luxus, fokozott egyediség

Az új BMW 7-es limuzin a BMW Group történetének legátfogóbb modellfrissítését követően született meg: a progresszív luxust a Neue Klasse innovációival ötvözi. A modell a BMW luxuskategóriájának új formanyelve mellett új, még egységesebb szoftver- és elektronikai architektúrát, valamint a BMW Panoráma iDrive kijelző- és járművezérlő technológiát is felvonultatja, továbbá olyan megoldásokat, mint a BMW Passenger Screen utaskijelző és a továbbfejlesztett BMW Theatre Screen a hátsó utasok számára. A BMW Symbiotic Drive biztosítja a vezető és a vezetést támogató rendszerek közötti zökkenőmentes együttműködést.

Az új BMW 7-es sorozat hajtáslánc-technológiája szintén jelentős fejlődésen ment keresztül. Az új akkumulátor-technológia a hatodik generációs hengeres cellákkal jelentősen növeli a hatótávolságot és a töltési teljesítményt. Például a tisztán elektromos BMW i7 60 xDrive limuzin akár 727 kilométeres (WLTP) hatótávolságot kínál, és az akkumulátora körülbelül 28 perc alatt tölthető 10-ről 80 százalékra (BMW i7 60 xDrive limuzin: energiafogyasztás kombinált: 20,8 kWh/100 km (WLTP); CO₂-kibocsátás kombinált: 0 g/km (WLTP); CO₂-osztály(ok): A; elektromos hatótávolság: 608–727 km (WLTP)).

Ezzel párhuzamosan a bajor prémiumgyártó ügyfelei a korábbiaknál nagyobb szabadságot élvezhetnek, ami a modellek konfigurálását illeti. A BMW 7-es sorozat minden eddiginél több lehetőséget kínál a személyre szabásra és az exkluzivitás megteremtésére. Az egyedi ügyféligények kielégítése érdekében több mint 500 karosszériafényezési árnyalat és színkombináció közül válogathatnak a BMW ügyfelei, míg az utastérben mintegy 700 felszereltségi és anyagkombináció áll rendelkezésre.

Gyártás: high-tech és kézművesség

A modell sokszínűsége a gyártási folyamatban is megmutatkozik. Az új BMW 7-es sorozat gyártásában a nagy volumenű, automatizált folyamatok a precíz kézműves munkával ötvöződnek.

Ennek jegyében többek között a kétféle felületkezelésű fényezési eljárás is elérhető – az iparágban elsőként. Ezzel az exkluzív fényezési technológiával matt és magas fényű felületek kombinálhatók egy karosszérián. A két és fél éven át fejlesztett technológia alkalmazása – mely a maszkolástól és kézi fényezéstől kezdve a lakkozáson át a maszkolás eltávolításáig terjed – szintén időigényes feladat. A felületkezelés minden egyes jármű esetében több mint 4 500 percig tart, amelyből mintegy 2 000 perc kézi munkával zajlik.

Az utastér finomhangolása során – különösen az exkluzív belső elemek gyártása esetében – a dingolfingi gyár szintén a kézi szakértelmet és a high-tech megoldásokat ötvözi. A kiváló minőségű utasterek az Individual Manufaktur műhelyben készülnek, digitális eszközök és varró szakemberek együttműködésével. A bőr optikai ellenőrzését és hatékony szabását például mesterséges intelligencia segíti, miközben egy 3D varrórobot dolgozik együtt a szakemberekkel a műszerfal borításának varrásán.

Rugalmas gyártás egyetlen gyártósoron

Elődjéhez hasonlóan az új BMW 7-es sorozat is az 52-es számú szerelőcsarnokban készül – egy gyártósoron a BMW 5-ös sorozattal és a BMW iX modellel. Az összes hajtáslánc-változat rugalmas összeállításban, egyetlen gyártósoron készül. A BMW 7-es sorozat ügyfelei továbbra is választhatnak benzines, dízel, plug-in hibrid és tisztán elektromos hajtásláncok közül.

Az egyes gyártási folyamatokat az új termékjellemzők és technológiák integrálása érdekében módosították. Ez érinti például a műszerfal elő-összeszerelését, a BMW Panoráma iDrive komponenseinek gyártását és a jármű, valamint a gyártórendszerek közötti kommunikációt, amely az új elektromos architektúra miatt szintén módosítást igényelt.

Beruházás és értékteremtés Alsó-Bajorországban

A BMW Group kétszámjegyű millió eurós beruházást hajtott végre a BMW 7-es sorozat modellfrissítéséhez Dingolfingben és a 30 kilométerre található landshuti alkatrészgyárban. A járműgyártás mellett kulcsfontosságú alkatrészek – például tengelyek és elektromos motorok – is Dingolfingben készülnek. Más fontos komponenseket, mint a műszerfal részeit, lökhárítókat és karosszériaöntvényeket a landshuti üzem szállítja.

A minőség szisztematikus ellenőrzése

A legmagasabb minőségi szint biztosítása érdekében az emberi szakértelem és a gépi intelligencia a gyártási folyamat minden lépésében kiegészíti egymást a kész járműig vezető úton. Bár minden jármű átfogó tesztprogramon esik át, beleértve az üzemben végzett automatizált és mesterséges intelligenciával felügyelt ellenőrzéseket, a BMW 7-es sorozat minden példányának egy további közúti tesztet is teljesítenie kell, amely során szakértők valós körülmények között vizsgálják és tesztelik a járműveket.

Megújuló energiákra épülő gyártás

A BMW Group egyre nagyobb arányban használ megújuló energiát a dingolfingi gyárában. A villamosenergia vásárolt része teljes egészében megújuló forrásokból származik, egy másik részét a helyszínen termelik meg, többek között az üzem tetőszerkezetén 2025 év végén telepített, közel 11 MWp kapacitású napelem-rendszerrel.

A dingolfingi járműgyár nyugati részén felépített biomassza-fűtőmű emellett évente akár 100 000 MWh helyben előállított hőenergiát termel a létesítmény számára, amely a folyamatokhoz szükséges hőenergia-igény mintegy felét fedezi.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Elindul az új BMW 7-es sorozat gyártása Dingolfingben appeared first on Műszaki Magazin.

Mennyire jó piac Magyarország?

Az elmúlt években a magyar tranzakciós piac több strukturális kihívással szembesült. A régió éllovasaitól elmaradó gazdasági teljesítmény, a szabályozási bizonytalanságok és az állami befolyás növekedése egyaránt gyengítették a befektetői bizalmat. Ennek következményeként visszaesett a professzionális tőke jelenléte, mérséklődött a verseny az eladó vállalatokért, és nyomás alá kerültek a magyar cégek értékelései.

A korábbi évek egyik fontos változása a professzionális pénzügyi befektetők visszahúzódása volt. Miközben Budapest a 2000-es években a régió egyik pénzügyi központjának számított, a 2010-es évek közepére a nemzetközi és regionális private equity szereplők jelenléte jelentősen leépült. Ezzel párhuzamosan Lengyelországban, Romániában és Csehországban látványosan fejlődött a private equity piac, ami tovább erősítette ezeknek az országoknak a régiós versenyelőnyét.

A KPMG szerint a hazai tranzakciós piac újbóli élénkülésének egyik alapfeltétele, hogy Magyarország ismét stabilabb növekedési pályára álljon. A közép-európai régió egyik legfontosabb befektetői vonzereje ugyanis az, hogy az érettebb nyugat-európai piacokhoz képest magasabb növekedési potenciált kínál, miközben az Európai Unión belül helyezkedik el. Magyarország középtávú csatlakozási terve az eurozónához pedig kiemelheti a magyar piacot a régió négy legnagyobb gazdasága közül és ez új lendületet adhat a hazai gazdaságnak és a tranzakciós piacnak is.

A csökkenő hozamok támogathatják az M&A-piacot

A javuló hozamkörnyezet már most kedvezőbb értékelési feltételeket teremthet. Az MNB statisztikája alapján a 20 éves forint állampapír átlagos referenciahozama májusban az egy évvel korábbi körülbelül 7,3 százalékról nagyjából 5,3 százalékra csökkent, amelynek egy része az országkockázati felár zsugorodásából adódik. Az országkockázati felár csökkenése a vállalatértékelésekben is fontos szerepet játszhat, hiszen mérsékelheti a vállalatértékelés során használt diszkontrátákat. Egy tipikus magántulajdonú közép- vagy nagyvállalat esetében ez akár 10–15 százalékos vállalatérték-növekedést is eredményezhet, amennyiben a hozamkörnyezet stabilizálódik a jelenlegi szinteken. A pozitív hatás defenzív iparágakban még ennél is számottevőbb lehet.

A forint idei erősödése szintén hatással lehet a tranzakciós piacra. Mivel a nagyobb vállalati tranzakciók árazása a hazai piacon is gyakran devizában történik, a forintban keletkező nyereségek devizában kifejezett értéke is emelkedhet.

A forint erősödése azonban az exportra értékesítő vállalatok jövedelmezőségére negatív hatással van és a túlzott erősödés nagy exporthányaddal működő cégek esetében átmenetileg pénzügyi nehézségeket is okozhat. Ezen cégek esetén a forint erősödése ellensúlyozhatja a korábban vázolt értéknövekedés hatást, illetve újra előtérbe helyezheti a treasury-funkció fejlesztését és a devizakockázatok tudatos kezelését.

A következő években több ágazatban is élénkülhet az M&A-aktivitás. A KPMG várakozásai szerint kiemelt érdeklődésre számíthat az energetika és az infrastruktúra, a technológia és az IT, valamint az egészségügy több szegmense. Emellett növekvő piaci érdeklődés várható a pénzügyi szektorban, az élelmiszeriparban és a gyógyszeriparban is, míg a védelmi szektor iránti befektetői figyelem a nemzetközi geopolitikai folyamatokhoz igazodhat.

A piaci bizalom helyreállítása nélkül nincs tartós fordulat

A tartós élénküléshez ugyanakkor kiszámíthatóbb gazdaságpolitikai és szabályozási környezetre is szükség van. A KPMG szerint a piaci verseny erősítése, a szabályozási bizonytalanságok csökkentése, valamint az állam tranzakciós piacokon betöltött szerepének újradefiniálása egyaránt hozzájárulhat a befektetői bizalom helyreállításához. Ehhez kapcsolódhat a külföldi közvetlentőke-befektetésekre vonatkozó FDI-szabályozás átgondolása is: a stratégia ágazatokban indokolt lehet a szigorú állami kontroll fenntartása, a kevésbé kritikus szektorokban azonban a szabályozás újragondolása támogathatná a piaci aktivitást és a befektetői bizalom megerősítését.

A tőkepiaci bizalom visszaállítása hosszabb folyamat lehet, de a KPMG áttekintése szerint adottak a feltételek ahhoz, hogy a magyar tranzakciós piac a következő években élénkülő pályára álljon. Ebben fontos szerepe lehet a professzionális pénzügyi befektetők visszatérésének, a hazai vállalati szektor szintlépésének, valamint a Budapesti Értéktőzsde további fejlődésének is.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Felértékelődhetnek a magyar cégek appeared first on Műszaki Magazin.

Az International Paperhez tartozó DS Smith, a rostalapú, fenntartható csomagolási rendszerek vezető szállítója, valamint a Schneider Electric a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata közösen kifejlesztettek egy új, a nagy teljesítményű elektromos kapcsolóberendezésekre optimalizált csomagolási megoldást. A speciális csomagolás díjat nyert a 2026-os WorldStar Global Packaging Awards-on „Electronics” kategóriában.

Az úttörő csomagolás hullámkartonból készül és teljes mértékben újrahasznosítható. Ez az innováció is tükrözi a Schneider Electric elkötelezettségét a környezeti hatások csökkentése iránt a teljes értékláncban, valamint azt, hogy csomagolási döntéseit összehangolja az átfogó, a körforgásos gazdaságra és a dekarbonizációra vonatkozó céljaival. Az új csomagolási rendszer fő célja, hogy megkönnyítse a nagy ipari termékek mozgó alkatrészeihez való biztonságos rögzítést, és biztosítsa, hogy azok a gyártás, a szállítás és az ellátási lánchoz kötődő egyéb folyamatok során könnyen kezelhetők és mozgathatók legyenek.

Mobilitásra tervezve

A csomagolási megoldás kialakítása során arra is odafigyeltek, hogy könnyen illeszkedjen az automatizált gyártósorokba. Az elektromos kapcsolóberendezéseket nagy súlyuk miatt kizárólag oldalról lehet mozgatni és csomagolni ipari manipulátor segítségével. (Ez egy speciális, merev karú emelőberendezés, amelyet nehéz, körülményesen kezelhető vagy törékeny csomagok mozgatására terveztek.)

Az újonnan kifejlesztett csomagolás védelmet nyújt a nehéz vagy váratlan körülmények között is a szállítás, illetve az ellátási lánc bármelyik állomása során. A kinyitható oldalsó tálca stabil alapot biztosít, megkönnyítve a kezelést, és garantálja a termékek megfelelő rögzítését az optimális védelem érdekében.

A csomagolási megoldás tartalmaz egy polietilén zsákot is, amely megvédi a termék kenőanyaggal kezelt elemeit a portól. A fém csatlakozókat egy egyszerű, hajtogatott hullámkarton betét védi, valamint a csomagolás minden oldalsó eleme több rétegű, összeragasztott hullámkartonból áll a legmagasabb szintű stabilitás biztosítása érdekében.

Biztonsági elemek

A DS Smith tervező- és kivitelező csapata ejtési teszteknek is alávetette a csomagolást, melyek során meghatározott magasságból ejtették le, hogy megmérjék annak ellenállóképességét az ütéssel és rázkódással szemben, illetve az esetleges szerkezeti károsodást. A csomagolás kialakítása során arra is odafigyeltek, hogy eltüntessék a kihasználatlan vagy üres tereket, ezáltal kompakt legyen és a lehető legkevesebb anyagot igényelje, csökkentve ezzel a szállítási és raktározási költségeket.

A nagy teljesítményű elektromos kapcsolóberendezésekhez fejlesztett csomagolási rendszer összetettsége ellenére annak elemei bármely korszerű, automatizált csomagolósoron kevesebb mint egy perc alatt összeállíthatók, és az összeszerelés során csak minimális hajtogatásra van szükség.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Díjat nyert a DS Smith és a Schneider Electric csomagolási megoldása appeared first on Műszaki Magazin.

Miért van szüksége egy felsőoktatási intézménynek humanoid robotra? Akkor sem állnánk messze a valóságtól, ha azt felelnénk: egy technológiai fókuszú egyetem ma már nem engedheti meg magának, hogy robottalanul sínylődjön, de azért ennél komolyabb válaszok is léteznek.

„Érkeztek már felkérések robotos kutatásokra, ezért, ha versenyképesek akarunk lenni, kell egy ilyen”

– mutat az állványán pihenő szerkezetre Forstner Bertalan egyetemi docens, az Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék tanszékvezető-helyettese.

Április végén érkezett Kínából, nem drágább, mint egy középkategóriás új autó, és hivatalosan úgy hívják: Unitree G1 Edu3. A kutatók érezték, hogy egy emberszerű gépnek kijár egy ennél barátságosabb név, így lett belőle AUT-o-Máté. A tanszéken persze eddig is volt már többféle robot – a pingpongozó talán a legismertebb közülük –, hozzájuk képest egy humanoid azért jó, mert sok interfész (mondjuk, az ajtókilincs) úgy van méretezve, hogy emberi alkattal lehessen könnyen használni.

Azt, hogy a kezein lévő három-három ujjával elboldogul­­jon, többek között Lidar-szenzor és sztereókamera teszi lehetővé. Van benne továbbá egy zárt számítógép az alacsonyabb szintű műveletekre és egy nyílt, 100 TOPS teljesítményű, amely már egy nagy nyelvi modellt is futtat – így tud Máté beleszólni akár egy konferencia panelbeszélgetésébe (lásd ezt videót). Több mint 2 óráig tud működni egy töltéssel, és az akkuja nagyjából 75 perc alatt feltölthető.

A magyarországi importőr segített a kezdeti betanításában, azóta az intenzív ismerkedés fázisában van az oktatókkal.

„Az mindenesetre szerencse, hogy az AUT egyszerre szoftveres, mechatronikus és villanyos tanszék”

– jegyzi meg Forstner Bertalan.

A szoftvert egyébként rendszeresen frissíti a gyártó, így Máté mozgása a későbbiekben még tovább is javulhat. Pedig már most remekül mozog.A Villamosmérnöki és Informatikai Karon remélik, hogy Máté sokféle tárgy oktatásában használható lesz. Az AUT-os specializációkon, az új mesterséges intelligencia mesterszakon biztosan találkozhatnak majd vele a hallgatók. Az eddigi legemlékezetesebb fellépése a BME szegedi pályaorientációs eseményén volt, ahol a helyi középiskolásokat győzködte arról: bátran jelentkezzenek a Műegyetemre.

https://www.youtube.com/shorts/vZpfSB3pxXk

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Munkába állt Máté, a BME humanoid robotja appeared first on Műszaki Magazin.

A nyári szabadság sokak számára a pihenés és feltöltődés időszaka, de a gondtalan kikapcsolódás alapja gyakran már az utazás előtti napokban eldől. Egy jól megszervezett feladatátadás nemcsak a munkahelyi folyamatok zavartalan működését biztosítja, hanem a kollégák munkáját is megkönnyíti. Dr. Kibédi-Varga Katalin, a JTI etikett szakértője szerint a szabadság előtti felkészülés a professzionális és tiszteletteljes munkahelyi kommunikáció része.

„Az, ahogyan tájékoztatjuk kollégáinkat a távollétünkről, sokat elárul arról, mennyire tiszteljük mások idejét. A jól előkészített feladatátadás lehetővé teszi, hogy mi is valóban kikapcsolódjunk a szabadság alatt”

– emeli ki a JTI etikett szakértője.

Tervezés és felkészülés

A sikeres feladatátadás alapja a megfelelő előkészítés. Érdemes már egy-két héttel az indulás előtt átgondolni, mely feladatok igényelnek helyettesítést és áttekinthető formában dokumentálni a folyamatban lévő teendőket. Fontos, hogy a helyettesítő kolléga hozzáférjen a szükséges információkhoz, dokumentumokhoz és kapcsolattartókhoz.

Egy rövid személyes egyeztetés szintén sokat segíthet abban, hogy a felmerülő kérdéseket még a szabadság előtt tisztázni lehessen.

Kommunikáljunk időben

A felettesek, kollégák és partnerek számára is megkönnyíti a tervezést, ha időben értesülnek a távollétünkről. A szabadság előtti napokban érdemes lezárni a függőben lévő ügyeket, valamint a helyettesítő kollégát bevonni a fontosabb egyeztetésekbe és kommunikációba.

Az „out of office” üzenet szerepe

Az automatikus válaszüzenet a szabadság alatti kommunikáció egyik legfontosabb eszköze. Érdemes benne feltüntetni a visszatérés várható időpontját, valamint annak az elérhetőségét, aki sürgős esetben segítséget tud nyújtani.

A pihenéshez határok is kellenek

A szabadság célja a feltöltődés, ezért fontos előre eldönteni, hogy mennyire szeretnénk elérhetők maradni. Ha nem tervezünk dolgozni a pihenés alatt, ezt érdemes egyértelműen jelezni, és következetesen tartani magunkat ehhez.

A kölcsönös tisztelet a dohányzási szünetekre is vonatkozik

A munkahelyi együttéléshez hozzátartozik az is, hogy figyelembe vesszük egymás szokásait és igényeit. A dohányzási szüneteket célszerű a kijelölt szünetidőkhöz igazítani, ügyelve arra, hogy azok ne jelentsenek plusz terhet a kollégák számára.

Fontos a kijelölt dohányzóhelyek használata, valamint az is, hogy a füst vagy a dohánypára ne zavarja a környezetünkben dolgozókat. A kölcsönös figyelmesség és tisztelet hozzájárul a harmonikusabb munkahelyi légkör kialakításához.

Dr. Kibédi-Varga Katalin szerint a szabadság előtti tudatos felkészülés nemcsak a munkahelyi hatékonyságot segíti, hanem azt is megmutatja, hogy távollétünk alatt is felelősséggel viszonyulunk kollégáinkhoz és közös feladatainkhoz.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Szabadságra mész? Ne hagyd magukra a kollégáidat! appeared first on Műszaki Magazin.

Idén harmadik alkalommal készítette el a TIME magazin és a Statista a világ legfenntarthatóbban működő vállalatainak rangsorát, amelyen az átláthatóság, az elszámoltathatóság és a környezetre gyakorolt hatás alapján rangsorolták a világ legnagyobb és legbefolyásosabb 750 cégét. A lista élén 2026-ban is a Schneider Electric, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata található, amely ezzel sorban harmadszor szerezte meg az első pozíciót. Ez az elismerés is tükrözi a Schneider Electric elkötelezettségét amellett, hogy a fenntarthatóságot üzleti stratégiája, teljesítménye és a vállalatirányítás szerves részévé tegye. A mindenki számára elérhető fejlődés érdekében az energiatechnológiában való szintlépést küldetésének tekintő társaság az elektrifikáció, a hatékonyság és a digitalizáció terén betöltött vezető szerepére építve fejt ki széles körű hatást.

„Megtiszteltetés, hogy a harmadik egymást követő évben is elnyertük a TIME és a Statista elismerését. Ahogy az energia egyre fontosabb szerepet játszik a növekedés, a versenyképesség és a fejlődés szempontjából, úgy növekszik az igény az intelligensebb felhasználására is. Meggyőződésünk, hogy az energiaintelligencia a hatékonyság és a dekarbonizáció kulcsfontosságú előfeltétele, amely segít ügyfeleinknek tartós értéket teremteni a kibocsátás csökkentése mellett. Évek óta ez a meggyőződés formálja a Schneider Electricet, és továbbra is irányt mutat innovációs tevékenységünknek, működésünknek és az energiatechnológia fejlesztésének” – mondta el Olivier Blum, a Schneider Electric vezérigazgatója.

Az idei elismerés azért is különösen fontos a vállalat számára, mert a cég a közelmúltban mutatta be új fenntarthatósági programját, az Impact 2030-at. A társaság négy stratégiai pillérre építve – a világ elektrifikációja, az ipar újragondolása, az emberekben rejlő potenciál felszabadítása és a helyi közösségek támogatása – negyedévente, mérhető mutatók segítségével követi nyomon teljesítményét, biztosítva ezzel az elszámoltathatóságot minden szinten.

Az idei első negyedévben a Schneider Electric a 2017-es referenciaértékhez képest 82,5 százalékkal csökkentette a Scope 1 és Scope 2 kategóriába tartozó CO₂-kibocsátását. A cég emellett a január-márciusi időszakban 47,5 millió MWh energiát takarított meg vagy elektrifikált ügyfelei számára, ami közvetlenül erősítette az ellenállóképességet és a hatékonyságot. Csak az első negyedévben 20 millió tonna CO₂-kibocsátás elkerülését érte el a társaság ügyfeleinél és saját működésében.

A vállalat emellett folytatta új tervezési keretrendszere bevezetését, aminek eredményeként a tervezési fázisban lévő főbb ajánlatok 14 százaléka már most is kiemelkedő teljesítményt mutat a körforgásos gazdaságra való átállás és a környezetvédelem szempontjából.

Az „Impact 2030” programmal a Schneider Electric tovább erősíti a teljes ökoszisztémájának bevonását a fenntarthatósági törekvésekbe felismerve, hogy akkor lehet átfogó hatást elérni, ha a partnerek együtt haladnak előre. A folyamat a beszállítókkal kezdődik, ennek jegyében az idei első negyedévben több mint 1100 beszállító vett részt a cég „Zero Carbon Pathway” kezdeményezésében.

Az egyre bizonytalanabbá és széttagoltabbá váló globális környezetben a Schneider Electric úgy véli, hogy a tartós fejlődéshez erős helyi alapokra van szükség. A közösségek és az emberek a fenntartható változás helyi támaszaiként tevékenykedhetnek, elősegítve azt, hogy a globális törekvéseknek kézzelfogható, helyi eredményei legyenek. Az év első három hónapjában több mint 2,8 millió ember jutott fenntartható villamosenergia-ellátáshoz a Schneider Electric által támogatott, közösségközpontú megoldások révén. 113000 ember szerezte meg az energia, az elektrifikáció és az automatizálás területén szükséges technikai ismereteket képzési programok keretében – így a 2009 óta képzettek összesített száma meghaladta az 1,2 milliót.

„Ez a harmadik elismerés, amit az új fenntarthatósági ciklus elindításakor kaptunk megerősít bennünket abban, hogy jó úton járunk, és érezzük a felelősségünket abban, hogy tovább kell haladnunk ezen az úton. Az Impact 2030 egy keretrendszert biztosít ahhoz, hogy kiterjesszük a hatásunkat, és alig várjuk, hogy negyedévről negyedévre felgyorsítsuk az előrelépést” – hangsúlyozta Esther Finidori, a Schneider Electric fenntarthatósági igazgatója.

Amellett, hogy a TIME és a Statista harmadik egymást követő évben is a világ legfenntarthatóbb vállalatának választotta, a Schneider Electric az egyetlen olyan cég, amely kétszer is – 2021-ben és 2025-ben – megszerezte az első helyet a Corporate Knights Global 100 ranglistáján, és 15 egymást követő évben szerepelt a CDP Climate A Listáján.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Ismét a világ legfenntarthatóbb vállalata lett a Schneider Electric appeared first on Műszaki Magazin.

Ennek tükrében Mikael Carlsson, a fémforgácsolási és gyártási megoldások szakértőjének, a Sandvik Coromant vállalatnak a termékalkalmazási specialistája, bemutatja, hogy egy átfogó szerszámstratégia miként jelentett áttörést a közvetlen hajtásrendszereket gyártó Hägglunds számára.

A hatékony fúrás nem a véletlen műve: a kiváló mérnöki munka, a szoros együttműködés és az okos szerszámválasztás eredménye. A csapágyacélból gyártott futógyűrűk megmunkálása során ezzel a kihívással szembesült a Hägglunds, egy közvetlen hajtásrendszereket gyártó Bosch Rexroth márka. A csapágyacél a furatkészítés szempontjából köztudottan nehezen megmunkálható anyag. A meglévő fúró sem elég tartós, sem elég megbízható nem volt ahhoz, hogy kiszámítható minőségű furatokat készítsen, ezért a kezelőknek folyamatosan figyelniük kellett a gépet, ami korlátozta az üzemidőt és lassította a termelést.

„A régi szerszámunk egész egyszerűen már nem volt kellően strapabíró és megbízható. Nem bíztunk abba, hogy kiszámíthatóan fog működni, így nem hagyhattuk felügyelet nélkül a gépet, ahogy szerettük volna”, mondja Branthsson, a Hägglunds gyártástechnikai vezetője.

Leállásból üzemidő

A Sandvik Coromant és a Hägglunds között hosszú évekre visszanyúló partnerség alakult ki, melynek alapja a nyílt párbeszéd és a folyamatos fejlesztés. A Sandvik Coromant nem pusztán szerszámbeszállító: céljául tűzte ki a tudásátadást, az üzemeltetők támogatását és az optimalizálási lehetőség megtalálást, és teszi mindezt a manufacturing wellness részeként. Ez egy olyan gondolkodásmód, mely a teljes működés során a készségekre, a technológiára és a folyamatok stabilitására összpontosít.

A Sandvik Coromant és a Hägglunds mérnökei rámutattak, hogy a fúrási folyamat stabilizálása és a felügyelet biztosítása érdekében, az első furattól az utolsóig – ideértve a felügyelet nélküli megmunkálás lehetővé tételét a szerszám meghibásodása vagy az alkatrész károsodásának kockázata nélkül – egy kopásállóbb és megbízhatóbb megoldásra van szükség.

A válasz a CoroDrill® DE10, a Sandvik Coromant második generációs cserélhető hegyű fúrója, melyet 2025 márciusában vezettek be. Eltérően az eddigi szerszámoktól, a CoroDrill DE10 szabadalmaztatott előfeszítéses befogó csatlakozójának, a magas leszorító erőnek és a kiváló központosításnak köszönhetően még a legnehezebb megmunkálási feladatok során is rendkívüli stabilitást biztosít. Ez a kialakítás szűk tűrésekkel rendelkező egyenes furatok készítését, és több fúróhegy elhelyezését teszi lehetővé egy fúrótesten.

A termelékenységre gyakorolt hatás

A CoroDrill DE10-et a furatok állandó minősége teszi különlegessé. A tesztelés során több ezer furatot készítettek, és minden furat esetében azonos eredményt kaptak.

„Ami a fúrót kiemeli a többi közül, az a furatok minősége”, mondja Carlsson. „A tesztelés során több ezer furatot készítettünk, és a minőség mindvégig egyenletes volt.”

Teljesítménye nagy előtolás és sebesség mellett is problémamentes fúrást tesz lehetővé, és az ajánlott forgácsolási adatok mellett páratlan szerszáméltartamot biztosít. Továbbá a szerszám sokoldalú -M5 csúcsgeometriája plug and play hatékonyságot biztosít, számos anyaggal és alkalmazási területtel kompatibilis, és a hegycseréhez nincs szükség vezetőfuratra vagy pótalkatrészre.

A CoroDrill DE10 felszerelésével a Hägglunds kezelői felügyelet nélkül is üzemeltethetik a gépeket, és más feladatokra koncentrálhatnak, így az állásidő kiszámítható, folyamatos megmunkálássá alakítható.

„A fúró stabilitása lehetővé teszi a nagyobb gépkihasználtságot a minőség romlása nélkül. A termelékenységet 18 százalékkal növeltük, és a fúróhegyenkénti fogásban töltött időt 40 percről 80 percre emelve megdupláztuk. A fúrótest pedig tovább bírja”, összegzi Branthsson.

A Sandvik Coromant szerszámkezelési koncepciója

A Sandvik Coromant nem a gépek cseréjére helyezi a hangsúlyt, hanem a gyártási folyamatok fejlesztésére a fejlett szerszámok és az együttműködés révén. Az olyan megoldások, mint a CoroDrill DE10, úgy lettek kialakítva, hogy ismétlődő pontosságot, hosszabb szerszáméltartamot és megbízható teljesítményt nyújtsanak: lehetővé téve a gyártók számára, hogy növeljék a teljesítményt, csökkentsék a leállást, és a meglévő hardver átalakítása nélkül önállóbb munkafolyamatokra álljanak át.

A Hägglunds tapasztalatai egyértelműen bizonyítják a precíziós szerszámok fontosságát a nagy igénybevételt jelentő gyártási környezetekben. A mérnöki szakértelem, a szoros együttműködés és a megfelelő fúró kombinálásával a Sandvik Coromant segített a vállalatnak megbízható, nagy volumenű gyártást megvalósítani, miközben csökkentette a kezelői felügyeletet. Carlsson így fogalmaz: „Ez egy olyan átfogó megközelítés, amely a manufacturing wellness koncepcióra épül, és a készségek, a tudás és a technológia összképét veszi figyelembe.”

A megfelelő szerszámokba való befektetés nem csupán a kimenetet növeli: fokozza a termelékenységet, a stabilitást és az ellenálló képességet. Azok a létesítmények, amelyek előtérbe helyezik a folyamatok teljesítményét, a konzisztens működést és a kezelők támogatását, jobban ki tudják használni meglévő gépeikben rejlő lehetőségeket, miközben megteremtik az alapot a jövőbeli automatizáláshoz és a felügyelet nélküli gyártáshoz.

Ha többet szeretne megtudni a Sandvik Coromant automatizálási megoldásairól és az intelligens gépberuházásokról, látogasson el a weboldalra.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Ezernyi furat, zéró kétely appeared first on Műszaki Magazin.