A stuttgarti kiállításon hét megmunkálási megoldással mutatjuk be technológiai portfóliónk sokszínűségét. Emellett három automatizálási rendszert is felvonultatunk, köztük egy új, kompakt palettaautomatizálási megoldást, amely az AMB-n mutatkozik be először az európai közönség előtt. Standunk kiemelt gépei között zászlóshajónk, az INTEGREX multifunkciós gépcsalád több modelljét is bemutatjuk.

Legújabb fejlesztéseinkkel a multifunkciós technológiát most megismerő és a már tapasztalt felhasználók igényeire egyaránt választ adunk. Több mint négy évtizedes, piacvezető tapasztalatunkra építve olyan integrált megoldásokat kínálunk, amelyek rugalmasabbá és hatékonyabbá teszik a gyártást.

Standunkon kiemelt szerepet kap az INTEGREX i-250ST NEO, amelyet a Mazak új, fejlett köszörülés-technológiai csomagjával felszerelve mutatunk be. Az esztergálás, a marás és a köszörülés egyetlen megfogásban történő egyesítésével a gép jelentősen csökkenti a ciklusidőt, miközben javítja a felületi minőséget és a méretpontosságot.

Szintén bemutatjuk az INTEGREX gépcsalád első, immár európai gyárunkban készülő modelljét, az INTEGREX j-200S NEO-t. Az ellenorsóval felszerelt gépcsalád ideális választás az általános bérgyártás, valamint a repülőgépipar, az energiaipar és az orvostechnikai ágazat számára. A revolverfejes esztergákról továbblépni kívánó felhasználóknak olyan termelékenységnövelő megoldást kínálunk, amellyel a beállítási és átfutási idők csökkentése révén termelékenyebbé tehetik gyártásukat.

A Yamazaki Mazak INTEGREX i-250ST NEO az új köszörűfunkcióval felszerelve.

A kiállítás látogatói az elsők között láthatják működés közben új, kompakt palettaautomatizálási rendszerünket is. Könnyen elérhető és egyszerűen alkalmazható belépő megoldásunkkal az öttengelyes automatizálás előnyeit a sokféle alkatrészt kis sorozatban gyártó vállalkozások számára is elérhetővé tesszük.

Az új automatizálási megoldást a második generációs CV5-500 öttengelyes megmunkálóközponttal integrálva mutatjuk be. Az új modell optimalizált gépszerkezete nagyobb statikus és dinamikus merevséget biztosít, ezáltal magasabb teljesítményt, nagyobb pontosságot és fokozott hőstabilitást tesz lehetővé. A műszaki fejlesztéseket a neves ipari formatervező, Ken Okuyama megújult gépdizájnja teszi teljessé.

AMB-standunkon több kompakt, nagy termelékenységű gépet is bemutatunk. Ezekkel a megbízható technológiára építő, tudatos beruházóknak kínálunk gyors megtérülést, amelyet kiterjedt európai szervizhálózatunk támogatása tesz teljessé. Ezek között mutatjuk be a QRX-50MSY CNC esztergaközpontot is, amely kétorsós, két revolverfejes kialakításával magas termelékenységet és kedvezőbb gyártási költségeket biztosít. Az AMB-n kiállított gépet rúdadagoló automatizálási rendszerrel látjuk el, így élőben mutatjuk be az automatizált gyártásra való átállás egyik legegyszerűbb módját. Emellett a BT40-es orsóval felszerelt VC-Ez 410 IP függőleges megmunkálóközpontot is bemutatjuk. A kategóriaelső orsótechnológia, a nagy gyorsjárati sebesség és az intuitív gépvezérlés kombinációjával belépési lehetőséget kínálunk a nagy sorozatú gyártásba, kedvező áron.

Az AMB-n népszerű Solutions Centre központunkkal is várjuk a látogatókat, ahol három szimulátoron mutatjuk be a világ élvonalába tartozó SMOOTH CNC technológiánkat. Emellett a kiállítás valamennyi, standunkon lévő Mazak gépét összekapcsoljuk a Mazak iCONNECT M2M digitális szolgáltatással, így annak előnyei működés közben is megismerhetők lesznek. A Mazak iCONNECT integrált, valós idejű felügyeleti eszköze lehetővé teszi az anomáliák korai felismerését, így segít megelőzni a váratlan leállásokat és minimálisra csökkenteni az állásidőt. Emellett a biztonságos távoli hozzáférésen alapuló Fast Track támogatás gyors hibafeltárást és hatékony üzemeltetési segítségnyújtást tesz lehetővé.

Bruno Munier, a Yamazaki Mazak európai ügyvezető igazgatója

Bruno Munier, a Yamazaki Mazak európai ügyvezető igazgatója így fogalmazott: „Az európai gyártókra egyre nagyobb nyomás nehezedik: egyre összetettebb munkákat kell rövidebb idő alatt, mégis megbízhatóan és kiszámíthatóan elvégezniük. Azok a vállalkozások tudnak a legeredményesebben megfelelni ezeknek az elvárásoknak, amelyek összekapcsolt, automatizált és rendkívül rugalmas gyártási környezetekbe fektetnek be.

Az AMB 2026 kiállításon standunkon bemutatjuk, hogyan segítenek a Mazak technológiái a gyártási folyamatok további integrálásában, a hatékonyabb automatizálásban és a valós idejű adatok biztonságos felhasználásában. Szeretettel várunk minden látogatót a standunkon, ahol a gyakorlatban is bemutatjuk, milyen konkrét lépésekkel emelhetik termelékenységüket a következő szintre.”

www.mazak.com

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Ismerje meg a Mazak következő generációs automatizálását appeared first on Műszaki Magazin.

A Paksi Atomerőmű hűtővízellátásának biztosításához szükséges dunai fenékküszöb kivitelezése tartja az ütemtervet, a tervek szerint mintegy 30 nap alatt fejeződhez be – tájékoztatta a bme.hu-t a BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszékét (VVT) vezető Baranya Sándor.

„Egy ilyen léptékű folyami beavatkozásnál ez rendkívül rövid idő, ezért a tervezés, a különböző hatásvizsgálatok, valamint a kivitelezés előkészítése részben párhuzamosan zajlik” – tette hozzá az Építőmérnöki Kar docense.

Baranya Sándor Fleit Gáborral, a tanszék tudományos munkatársával együtt az Országos Vízügyi Főigazgatóság felkérésére vett részt a tervezési folyamat szakmai támogatásában. Elsősorban a fenékküszöb hidraulikai és medermorfológiai hatásainak vizsgálatával, 2D-3D numerikus modellezéssel, valamint a különböző műszaki változatok értékelésével segítették a tervezést.

Az érintett Duna-szakasz mederdomborzata a tervezett fenékküszöbbel (függőlegesen 10-szeresen torzított ábrázolás). © BME

Az előkészítés következő szakaszába a tanszékvezető a kormány felkérésére kapcsolódott be. Elsősorban az átmeneti megoldásként a mederbe süllyesztett bárkák hidraulikai hatásvizsgálatával, valamint a fenékküszöb építéséhez kapcsolódó, a folyó áramlási és medermorfológiai viszonyait érintő kérdésekkel foglalkozik, szoros együttműködésben az OVF szakembereivel.

„Emellett előkészítés alatt van a tanszéki mérőcsapattal, a korszerű terepi mérőinfrastruktúránk kiaknázásával az építés alatti és utáni helyszíni adatgyűjtés is” – mondta Baranya Sándor.

Kérdésünkre beszélt arról is, várhatóan hogyan változik majd meg a folyó fenékküszöb feletti és alatti szakasza. Kisvíz idején a vízszintemelő hatás felvízi irányban mintegy 10–15 kilométer hosszan lesz érzékelhető – közvetlenül a fenékküszöbnél a fél métert is meghaladhatja a vízjárási állapottól függően, majd egyre kisebb. Emellett ezen a szakaszon mérséklődik az áramlási sebesség.

A műtárgyat úgy tervezték meg, hogy a vízhozam növekedésével a vízszintemelő hatása fokozatosan csökkenjen, így ez árvíz esetén árvízvédelmi szempontból elhanyagolható mértékű, néhány centiméteres lesz.

Mint az alábbi ábrán látszik, a küszöb magassága nem egységes: a folyó folyásirány szerint jobb (erőmű felőli) oldalán, a hajózóútban kb. egy méterrel alacsonyabb, mint a bal oldalon. A víz mindkét részen átbukik majd, és itt a Duna megszokott áramlási sebességeinél lényegesen nagyobb sebességek is kialakulhatnak. Ennek eróziós hatását a mederre épített kőszórásokkal mérséklik. A sebességnövekedés a küszöbtől alvízi irányban fokozatosan lecseng – magyarázta a BME kutatója.

A tervezés egyik kritikus kérdése a hajózhatóság volt, ahhoz ugyanis, hogy a fenékküszöb extrém kisvízi helyzetben biztosítani tudja a szükséges vízszintemelő hatást, a koronaszintet olyan magasságban kell kialakítani, amely mellett a hajózás nem minden esetben lehetséges. Emiatt a műtárgyat úgy tervezték, hogy a hajózóútba eső, mintegy 150 méter széles szakasza visszabontható legyen. Ha később ismét extrém kisvízi helyzet alakul ki, a küszöb ezen része ismét felépíthető.

Felszínközeli áramlási sebességek eloszlása kisvízi állapotban a küszöb közvetlen környezetében (függőlegesen 10-szeresen torzított ábrázolás). © BME

Baranya Sándor megjegyezte, hogy a magyar Duna-szakaszon jelenleg is több olyan gázlós szakasz található – például Budafoknál –, ahol alacsonyabb vízállások idején csak korlátozások mellett lehetséges a hajózás. A tervezés egyik szempontja ezért az volt, hogy az új fenékküszöb ne váljon a Duna magyarországi szakaszának hajózási szempontból legkedvezőtlenebb pontjává.

„A fenékküszöb egy konkrét energiaellátási vészhelyzetre adott gyors műszaki megoldás. Hosszabb távon természetesen vizsgálni kell a létesítmény fennmaradásának feltételeit és fenntarthatóságát, többek között a fennmaradási engedélyezési eljárás keretében” – válaszolta a szakember arra felvetésre, hogy elképzelhető-e: hosszú távon a fenékküszöb sem lesz elég, és egyszer duzzasztót kell építeni.

Azt mondta, az atomerőmű hűtővízellátása szempontjából a fenékküszöb tartós megoldást is jelenthet, ugyanakkor más szempontok – például az említett hajózás – miatt idővel szükség lehet a kialakítás vagy akár a teljes létesítmény felülvizsgálatára. Különösen akkor, ha mélyebbre helyezik a hűtővízszivattyúk szívócsonkjait.

„Ugyanakkor figyelembe kell venni a Duna medrének folyamatos mélyülését is, amely többek között a jelenlegi helyzet kialakulásához vezetett. A Paksi Atomerőmű üzemidő-hosszabbítása, valamint Paks II. kapcsán több évtizedes távlatban kell tervezni” – tette hozzá.

Mindebből nem következik, hogy hosszabb távon duzzasztóművet kell építeni, amely egyébként időben, költségben és környezeti hatásaiban is teljesen más léptékű beavatkozás. „Ha a jövőben ilyen lehetőség felvetődik, azt más műszaki alternatívákkal együtt, részletes és számszerű hatásvizsgálatok alapján érdemes értékelni”.

A fenékküszöb tervezésében való közreműködés jól illeszkedik a tanszék hosszú ideje végzett kutatási és szakértői tevékenységéhez. A VVT évek óta foglalkozik a Duna áramlási és medermorfológiai folyamataival, a mederváltozásokkal és különböző folyószabályozási beavatkozások hatásvizsgálatával.

Az ezek során felépített modellezési és mérési szakmai háttér tette lehetővé, hogy ebben a rendkívül rövid idő alatt előkészített projektben is gyorsan érdemi szakmai támogatást tudjon nyújtani.

A tanszék munkatársai számos folyószabályozási és vízépítési beavatkozás tervezésén, hatásvizsgálatán dolgoztak, illetve dolgoznak. Többek között ők végezték a Mosoni-Duna torkolatánál kialakított vízszintszabályozó műtárgy hidromorfológiai hatásvizsgálatát, és több folyó-helyreállítási beavatkozással is foglalkoznak. A Danube4All európai kutatási projekt keretében részt vesznek a surányi sarkantyúpár átalakításának tervezésében, az iNNO SED Horizon Europe projektben pedig a Duna vámosszabadi szakaszán egy mélyülő folyószakasz helyreállítására dolgoznak ki új megoldást, amely a hordalék-visszapótlást a meglévő folyószabályozási művek átalakításával kombinálja.

„Az egyik legnagyobb ilyen feladat a Duna hazai hajózási viszonyainak javítását célzó tervezési projekt volt, amelynek keretében gyakorlatilag a teljes magyarországi Duna-szakasz hidrodinamikai modellezését elvégeztük, és ezekkel a modellekkel vizsgáltuk a tervezett folyószabályozási beavatkozások hatásait. Közvetlenül Pakshoz kapcsolódó fontos munkánk az atomerőmű telephelyének üzemidő-hosszabbítását megalapozó projekt is, amelyben a hidrológiai és áramlástani vizsgálatokat a tanszékünk végzi” – sorolta Baranya Sándor.

A munkáik egy része kifejezetten ökológiai célú: élőhely-hidraulikai vizsgálatokkal például azt elemzik, hogy az áramlási viszonyok és azok megváltozása hogyan befolyásolja a folyami élőhelyek minőségét és rendelkezésre állását. Ezekben a munkákban jellemzően helyszíni mérésekkel, valamint numerikus áramlási és medermorfológiai modellezéssel támogatják a megvalósíthatósági tanulmányok, illetve az engedélyezési és kiviteli tervek elkészítését.

A mostani paksi feladat ezekhez szakmailag sok szempontból hasonló, egy dologban azonban alapvetően eltér: az időtényezőben. „Korábbi munkáinknál általában hónapok, esetenként évek álltak rendelkezésre a részletes megalapozó vizsgálatok elvégzésére, míg most a legfontosabb hatásvizsgálatokat néhány nap alatt kellett elvégeznünk, a tervezéssel és a kivitelezés előkészítésével párhuzamosan.”

Forrás: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Paksi fenékküszöb pár nap alatt appeared first on Műszaki Magazin.

Gondos Gabriella a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szerzett építészmérnöki végzettséget. Szakmai pályafutása elején több cégnél is építészként, illetve projektmenedzserként dolgozott. 2012 és 2018 között a GE Lighting munkatársa volt, ahol elsősorban beszerzéssel és ahhoz kapcsolódó folyamatfejlesztéssel foglalkozott különböző pozíciókban, 2014-től csoportvezetőként, majd 2019 januárjától a vállalatcsoporton belül folytatta karrierjét, ahol „Sourcing Manager” pozícióban az ellátási lánccal kapcsolatos programok irányításáért és a folyamatfejlesztésért felelt.

A szakember 2020 márciusában csatlakozott a Schneider Electric magyarországi csapatához, ahol kezdetben beszerzéssel foglalkozott, majd 2022. júliusától projektvégrehajtási vezetőként dolgozott. Új pozíciójában feladatai közé tartozik a közép- és kelet-európai régió tendering szervezetének irányítása, valamint annak felkészítése a jövő kihívásaira, hogy a Schneider Electric az elektrifikáció és a digitalizáció területén komplex tanácsadó partnerként tudja támogatni ügyfeleit. Munkájának kiemelt célja, hogy a szervezet gyorsabban, rugalmasabban és még magasabb színvonalú ajánlatokkal, illetve vevőtámogatással tudjon alkalmazkodni a piac egyre gyorsabban változó elvárásaihoz.

„Nagy megtiszteltetés számomra a régiós kinevezés és eddigi vezetői, valamint projektmenedzsment tapasztalataimra építve bízom benne, hogy sikerül még hatékonyabbá tenni a tenderfolyamatok lebonyolítását a régióban. Vezetőként mindig a megoldásokra és a minőségre fókuszáltam, és kiemelten fontosnak tartom, hogy növeljem az ügyfélelégedettséget, a sebességet, a minőséget, valamint a versenyképességet, tovább erősítve Schneider Electric piacvezető szerepét a régióban. Kiemelt figyelmet szerenék fordítani a szervezeti kultúrára és az employer brandingre is” – mondta el Gondos Gabriella.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Újabb magyar szakember kapott régiós feladatot a Schneider Electricnél appeared first on Műszaki Magazin.

Polóny Tibor a Kandó Kálmán Műszaki Főiskolán szerzett villamosmérnök diplomát. Az elmúlt 21 évben az információtechnológiával foglalkozó Kontron Hungary Kft.-nél töltött be különböző pozíciókat, 2012 óta értékesítési vezetőként dolgozott a vállalatnál. Pályafutása során átfogó ismereteket szerzett a végfelhasználók, integrátorok, disztribútorok és gyártók együttműködésére épülő ökoszisztéma működéséről, emellett kiterjedt kapcsolatrendszert alakított ki a vállalati ügyfélkörben. Jelentős tapasztalattal rendelkezik a nagyvállalati IT-infrastruktúrákhoz kapcsolódó megoldások és fejlesztések területén is.

Új pozíciójában Polóny Tibor feladata lesz a Schneider Electric „Secure Power & Data Centers” üzletágának hazai üzletfejlesztése, különös tekintettel az adatközponti infrastruktúrák, a mesterséges intelligencia által generált új piaci igények, valamint a vállalat integrált energia- és digitalizációs megoldásainak pozicionálása. Emellett kiemelt szerepet kap a végfelhasználói, partneri és disztribútori értékesítési csatornák további fejlesztése, illetve a Schneider Electric komplex, ökoszisztéma-alapú ajánlatainak piaci erősítése. A szakember célja a partnerközpontú működés további erősítése, hiszen meggyőződése, hogy a hosszú távú üzleti siker alapja a bizalomra épülő partnerség, a tartós együttműködések és a közös értékteremtés. Ennek érdekében a Schneider Electric teljes megoldásportfóliójára támaszkodva kívánja tovább erősíteni a vállalat hazai piaci jelenlétét, és támogatni ügyfeleit az adatközponti fejlesztések, a mesterséges intelligencia térnyerése, valamint az energiahatékony infrastruktúrák kialakítása során.

„A Schneider Electric „Secure Power & Data Centers” üzletága élen jár az adatközpontok, a kritikus infrastruktúrák és a mesterséges intelligencia térnyerését támogató energiaellátási és hűtési megoldások piacán. Tibor személyében olyan vezető csatlakozott hozzánk, aki több mint két évtizedes iparági és értékesítési tapasztalattal, széles körű piacismerettel, valamint a partnerekkel és ügyfelekkel kialakított hosszú távú együttműködésekben szerzett kiemelkedő tapasztalattal rendelkezik. Meggyőződésem, hogy szakértelmével tovább erősítjük partnerközpontú működésünket és piaci pozíciónkat.”  – mondta el a kinevezés kapcsán Veres Zsolt, a Schneider Electric országigazgatója.

Polóny Tibor feladatai közé tartozik továbbá a hazai piaci lehetőségek feltérképezése és azoknak a fejlesztési programoknak, partnerségeknek és együttműködéseknek a támogatása, amelyek hozzájárulhatnak Magyarország digitális és energetikai infrastruktúrájának fejlődéséhez.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Új vezető a Schneider Electric hazai Secure Power csapatánál appeared first on Műszaki Magazin.

Június 3-án és 4-én mutatta be a Renishaw Hungary Kft. az Élő Üzem című előadást, amely talán az eddigi legformabontóbb rendezvényük volt. Ez azért is nagy szó, mert a cég évről évre egyre magasabbra teszi önmaga számára a lécet: idén már szerveztek – a résztvevők egyöntetű állítása szerint is – hiánypótló kurzust a Renishaw Akadémia keretében Dr. Andó Mátyás habilitált egyetemi docenssel, majd alig két hónapra rá az Élő Üzem műszaki színdarabbal egyszerre gondolkodtatták el és nevettették meg a szakmai közönséget.

Videó: https://video.renishaw.com/watch/GVk6sBmoqJudRGAtH3TSbz

A Renishaw Hungary Kft. demótermében azóta sincs megállás, szeptember 16-án és 17-én a DMG MORI-val közösen mutatják be legújabb technológiai újdonságukat. A látogatók elsők között ismerkedhetnek meg az egyedülálló Equator X™ rendszerrel, amely egyesíti a Renishaw eddigi legjobb gyártás közbeni és abszolút mérési megoldásait. A bemutató ezúttal is egy kreatív köntöst kap, így a vendégek igazán tartalmas és élménydús programon vehetnek majd részt a hazai méréstechnológia mestereinek budaörsi bemutatótermében.

Hamarosan jelentkezünk az újabb részletekkel, addig is mentse el a dátumot: 2026. szeptember 16-17.

Közvetlen kontaktok: https://renishaw-kontakt.hu/
Termékek és megoldások: https://www.renishaw.com/

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az Élő Üzem után újabb nagy dobásra készül a Renishaw appeared first on Műszaki Magazin.

A hallgatói csapatoknak olyan komplex mérnöki rendszert kell létrehozniuk, amelyben a teljesítmény, a tömeg, a megbízhatóság, a gyárthatóság és a fejlesztésre rendelkezésre álló idő egyszerre jelent tervezési szempontot. Ebben a környezetben az additív gyártás, vagyis az ipari 3D nyomtatás nem egyszerűen prototípusgyártási eszköz, hanem a fejlesztési folyamat szerves része.

A VARINEX és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem együttműködésének egyik fontos területe éppen ennek a technológiai háttérnek a biztosítása. A vállalat évek óta ipari 3D nyomtatással készült alkatrészekkel támogatja a Formula Student versenysorozatban induló BME Formula Racing Team munkáját, valamint más BME-s hallgatói versenycsapatokat is.

A fejlesztési sebesség is versenytényező

Egy Formula Student versenyautó fejlesztése során számos konstrukciós döntést kell rövid idő alatt meghozni. Egy alkatrész első változata ritkán tekinthető véglegesnek: a geometria, a beépíthetőség, a tömeg vagy éppen az aerodinamikai és mechanikai tulajdonságok miatt gyakran több iterációra van szükség.

A hagyományos gyártási eljárások esetében minden módosítás újabb megmunkálási lépéseket, szerszámokat vagy hosszabb gyártási időt jelenthet. Az additív gyártás ezzel szemben lehetővé teszi, hogy a digitális modell módosítását gyorsan kövesse egy új fizikai alkatrész elkészítése.

Ez különösen értékes a versenyautó-fejlesztésben, ahol a rövid iterációs ciklus közvetlenül növeli a mérnökcsapat rendelkezésére álló tesztelési lehetőségeket. A VARINEX támogatásával a csapat rövid idő alatt készíthet prototípusokat és funkcionális alkatrészeket, így a konstrukciós ötletek gyorsabban ellenőrizhetők és továbbfejleszthetők.

Szabadabb geometria, kisebb tömeg

Az ipari 3D nyomtatás egyik legfontosabb mérnöki előnye a geometriai szabadság. Additív technológiával olyan összetett formák, belső struktúrák és optimalizált geometriák is létrehozhatók, amelyek hagyományos forgácsolással nehezen, több alkatrészből vagy jelentős anyagveszteséggel lennének gyárthatók.

A Formula Student esetében ennek különös jelentősége van. A jármű tömegének csökkentése alapvető fejlesztési cél, ugyanakkor az alkatrészeknek továbbra is teljesíteniük kell a merevségi, szilárdsági és biztonsági követelményeket.

Az additív gyártás ezért jól kapcsolható például topológiai vagy generatív tervezési módszerekhez. Ahelyett, hogy a mérnök egy hagyományos gyártási eljárás korlátaihoz igazítaná az alkatrész formáját, a konstrukció egyre inkább a terhelési viszonyokhoz optimalizálható.

Ennek lehetőségeit jól mutatja egy korábbi BME-fejlesztés is: generatív tervezés és fém 3D nyomtatás alkalmazásával futóműalkatrészeknél közel 40 százalékos tömegcsökkentést értek el, miközben az alkatrészek merevsége és teherbírása is javult.

A prototípustól a funkcionális alkatrészig

A korszerű ipari 3D nyomtatás szerepe ma már messze túlmutat a szemléltető modellek készítésén. A megfelelő technológia és alapanyag kiválasztásával funkcionális, valós terhelési környezetben használható alkatrészek is előállíthatók.

Egy versenyautó fejlesztésében az additív gyártás több ponton is beépülhet a mérnöki folyamatba:

• koncepcióellenőrzésnél, amikor gyorsan szükség van egy fizikai modellre;
• beépítési próbáknál, ahol az alkatrészek illeszkedését és hozzáférhetőségét kell ellenőrizni;
• funkcionális prototípusoknál, amelyekkel már valós működési körülmények vizsgálhatók;
• kis darabszámú egyedi alkatrészeknél, ahol hagyományos szerszámozás gazdaságtalan lenne;
• geometriailag optimalizált szerkezeteknél, amelyeknél a kis tömeg és a megfelelő mechanikai teljesítmény egyszerre követelmény.

A technológia valódi előnye tehát nem önmagában a gyors gyártás, hanem az, hogy lerövidíti a tervezés–gyártás–tesztelés–visszacsatolás teljes ciklusát.

Ipari technológia már az egyetemi évek alatt

A BME Formula Racing Team és a VARINEX együttműködésének másik fontos eredménye az oktatás és az ipari gyakorlat közötti kapcsolat erősítése.

A hallgatók nem kizárólag elméleti szinten találkoznak az additív gyártással. Saját konstrukcióikon keresztül tapasztalhatják meg, hogyan kell egy alkatrészt additív gyártásra tervezni, milyen szempontok határozzák meg a technológia és az alapanyag kiválasztását, illetve hogyan illeszthető a 3D nyomtatás egy komplex mérnöki fejlesztési folyamatba.

Ez a tapasztalat túlmutat magán a versenyautón. Az additív gyártás egyre több iparágban jelenik meg a termékfejlesztéstől és prototípusgyártástól egészen a végfelhasználásra szánt alkatrészek előállításáig. A Formula Student projekt így olyan gyakorlati mérnöki környezetet teremt, amelyben a hallgatók már tanulmányaik során ipari szemléletet és közvetlen technológiai tapasztalatot szerezhetnek.

A VARINEX számára ezért a felsőoktatással kialakított együttműködés nem pusztán egy versenycsapat támogatását jelenti. A vállalat célja, hogy a korszerű additív gyártási technológiák az ipari szereplők mellett a jövő mérnökei számára is hozzáférhetők legyenek.

Az additív gyártás mint mérnöki eszköz

A Formula Student különösen jól szemlélteti, hogyan változott meg a 3D nyomtatás szerepe az elmúlt években. A technológia már nem csupán arra szolgál, hogy gyorsan elkészüljön egy prototípus. Megfelelő mérnöki tervezéssel a teljes fejlesztési folyamat hatékonyabbá válhat: rövidebb iterációs ciklusok, nagyobb geometriai szabadság és tömegoptimalizált konstrukciók érhetők el.

A BME Formula Racing Team fejlesztéseinek támogatása egyben azt is megmutatja, milyen eredményeket hozhat az ipar és a felsőoktatás közötti technológiai együttműködés. A hallgatók valódi mérnöki problémákon dolgozhatnak korszerű gyártási megoldásokkal, miközben az ipar olyan szakemberek képzéséhez járul hozzá, akik már pályakezdőként gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek a digitális és additív gyártás területén.

A versenypályán minden gramm és minden fejlesztési nap számít. Az ipari 3D nyomtatás pedig éppen ott kínál előnyt, ahol a Formula Student mérnökeinek a legnagyobb szükségük van rá: gyorsabb fejlesztést, nagyobb tervezési szabadságot és optimalizált alkatrészek létrehozásának lehetőségét biztosítja.

www.varinex.hu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Ipari 3D nyomtatás versenykörnyezetben appeared first on Műszaki Magazin.

A német TRUMPF stratégiai megállapodást kötött az olasz Cutlite-tal, és átveszi a Cutlite Penta S.p.A. üzletágát annak anyavállalatától, az El.En. S.p.A.-tól. A tranzakció lezárását 2026 második felére tervezik, a szükséges hatósági jóváhagyások után.

A pratoi Cutlite több mint három évtizedes tapasztalattal rendelkezik a lézervágásban. Mintegy 190 munkatársat foglalkoztat, és különösen az egyedi, nagy formátumú, 30–60 kW teljesítményű fiberlézeres vágórendszerek területén erős.

A plazmavágás területére tör a lézer

A felvásárlás egyik legérdekesebb technológiai vetülete, hogy ezekkel a nagy teljesítményű rendszerekkel a lézervágás már olyan vastag anyagok megmunkálását is célba veszi, ahol hagyományosan a plazmavágás számított bevett megoldásnak.

A lézerteljesítmény növelése ugyanakkor önmagában nem minden. A gazdaságos termeléshez a teljes rendszer – a vágófej, a gépdinamika, a folyamatgáz-ellátás, az automatizálás és az anyagmozgatás – összehangolása szükséges. A Cutlite ezen a területen jelentős tapasztalatot szerzett, különösen az ügyfélspecifikus gépek fejlesztésében.

A Cutlite márka megmarad

A TRUMPF nem olvasztja be teljesen az olasz gyártót. A Cutlite önálló márkaként működik tovább, saját gyártási, értékesítési és szerviztevékenységgel, miközben termékei kiegészítik a TRUMPF kínálatát.

A tranzakció a nagyméretű csövek lézervágásában is erősíti a TRUMPF pozícióját. Ez többek között a nehézgépgyártásban, az energetikában és az acélszerkezet-gyártásban nyithat új alkalmazási lehetőségeket.

A felvásárlás jól mutatja a piac irányát: a 30–60 kW-os fiberlézerek már nem pusztán technológiai teljesítményrekordot jelentenek, hanem egyre inkább ipari termelőeszközzé válnak. A TRUMPF pedig a Cutlite megszerzésével egyértelműen pozíciót foglal ebben a versenyben.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post TRUMPF–Cutlite: stratégiai felvásárlás appeared first on Műszaki Magazin.

Az elismerés is megerősíti, hogy a fenntarthatóság a Skanska üzleti működésének szerves része, miközben a vállalat innovatív és felelős megoldásokkal teremt mérhető értéket ügyfelei számára. Magyarországon ezt a szemléletet a Skanska H₂Offices második fázisa képviseli. A zéró kibocsátású épületként tervezett fejlesztés kiemelkedő energetikai teljesítményét hatékony épületgépészeti és műszaki megoldások, négyévszakos hőszivattyúk és tetőtéri napelemek támogatják, a projektet pedig alacsony primerenergia-igény jellemzi.

„Ez az elismerés is azt mutatja, hogy a fenntarthatóság ma már egyre fontosabb üzleti előnyt jelent. Ügyfeleinkkel, beszállítóinkkal és partnereinkkel együttműködve a klímaváltozással és az erőforrás-felhasználással kapcsolatos kihívásokra olyan válaszokat adhatunk, amelyek jobb projekteket, erősebb teljesítményt és hosszú távú értéket teremtenek. Ez az eredmény csapataink elkötelezettségét és szakértelmét is tükrözi, akik nap mint nap azért dolgoznak, hogy ezt a szemléletet munkáinkban is megvalósítsák”

– mondta el Anders Danielsson, a Skanska Group elnök-vezérigazgatója.

A TIME rangsora világszerte több mint 5800 vállalat értékelésén alapul. A lista a mérhető környezeti és társadalmi teljesítménymutatók – többek között a károsanyag-kibocsátás, az energiafelhasználás, az erőforrás-hatékonyság és a munkabiztonság – mellett a külső minősítéseket, a vállalásokat és a jelentések átláthatóságát is figyelembe veszi.

„Ez jól mutatja, hogyan teremtünk valós, mérhető értéket ügyfeleink számára a fenntarthatóságon keresztül: fejlesztéseink átlagosan 25 százalékkal jobb energiahatékonyságot érnek el a piaci sztenderdekhez képest, minősített projektjeink pedig építőipari árbevételünkből 58 milliárd svéd koronát tesznek ki”

– mondta Lena Hök, a Skanska fenntarthatóságért és innovációért felelős ügyvezető alelnöke.

Magyarországon ez a megközelítés a H₂Offices második fázisának projektjében is megjelenik. Az üzemeltetés során a tervek szerint az épület energiaigényét teljes egészében helyben termelt megújuló energia, valamint származási garanciával igazolt megújuló villamosenergia fedezi majd. Ennek eredményeként az épület energiafelhasználásához kapcsolódó úgynevezett Scope 2-kibocsátás nullának számít. Az építés során a kisebb karbonlábnyomú anyagok használata várhatóan mintegy 2200 tonnával kevesebb szén-dioxid-kibocsátást eredményez egy hasonló méretű, ilyen anyagok nélkül megvalósuló hagyományos épülethez képest. Ez a csökkenés megközelítőleg annyit jelent, mintha 500 autót egy évre kivennének a forgalomból.

Az építés során felhasznált anyagok többsége kisebb karbonlábnyomú, a beszállítóktól pedig környezeti terméknyilatkozatot, vagyis EPD-t kérnek. A H₂Offices második fázisa emellett a LEED Platinum, WELL Platinum és Access4You Gold minősítések megszerzését is célozza. A fejlesztés része egy 3600 négyzetméteres, mindenki számára nyitott park is, amely vízfelületekkel és a biodiverzitást támogató tájépítészeti megoldásokkal teremt barátságosabb városi környezetet.

A Statista közreműködésével készült rangsor több szempont alapján értékeli a cégeket: figyelembe veszi fenntarthatósági vállalásaikat és külső minősítéseiket, beszámolóik átláthatóságát, valamint környezeti és társadalmi teljesítményüket. A TIME módszertanáról és a teljes rangsorról további információ a magazin 2026-os, a világ legfenntarthatóbb vállalatait bemutató listáján olvasható.

Tudjon meg többet a Skanska fenntarthatósági megközelítéséről

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A világ legfenntarthatóbb vállalatai között appeared first on Műszaki Magazin.

A 2026-os harmadik Nemzetközi Mesterséges Intelligencia Olimpiát (IOAI) 2026. augusztus 2. és 8. között rendezték meg a kazahsztáni Asztanában.

Az idei versenyfeladatok kiválóan mintázták az AI sokszínűségét és komplexitását: a résztvevőknek többek között  AI által generált szövegeket kellett megkülönböztetniük a valódiaktól, barkóba játékot igyekeztek kijátszani embeddingek segítségével, összekevert párbeszédeket állítottak helyre, valamint képfelismerő modelleket próbáltak megtéveszteni.

A négyfős magyar csapatból

Tédi Bálint (Győri SZC Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Technikum és Kollégium) és Ungár Vince (Békásmegyeri Veres Péter Gimnázium) ezüstéremmel térhettek haza. A csapat tagja volt még Jurácsik Marcell, a debreceni Fazekas Mihály Gimnázium és Szekeres Linda, a XVII. kerületi Balassi Bálint Nyolcévfolyamos Gimnázium diákja. Vezetőjük Gulyás László, az ELTE IK Mesterséges Intelligencia Tanszék docense, az NJSZT alelnöke, helyettese Szalay Gergó, az ELTE IK doktorandusza volt.

A versenyzők felkészítése az ELTE Informatikai Kara és a Neumann Társaság Mesterséges Intelligencia és Tehetséggondozási Szakosztályának együttműködésében valósult meg. Nemzetközi szinten is nagy érdeklődés övezte az ELTE IK által fejlesztett magyar felkészítő anyagokat. (MOLO)

Az IOAI – az informatikai, matematikai és természettudományos diákolimpiákhoz hasonlóan – a nemzetközi tudományos diákolimpiák legújabb és legrangosabb tagjai közé tartozik. Célja, hogy inspirálja a mesterséges intelligencia  iránt érdeklődő fiatalokat, támogassa a MI úttörőinek következő generációját.

Lehetőséget nyújt a tehetséges diákoknak, hogy nemzetközi szinten bizonyítsák tudásukat, növelve ezzel Magyarország elismertségét a tudományos és technológiai területeken. A résztvevők a felkészülés és a verseny során olyan magas szintű, gyakorlati tudást sajátítanak el, amely túlmutat az érettségi követelményeken: az összetett feladatok és a modern eszközök, mint a PyTorch, fejlesztik a diákok problémamegoldó, kreatív és innovációs készségeit. Az előkészítő foglalkozások és az aktív Discord közösség pedig támogatják a diákok folyamatos fejlődését és motivációját, hozzájárulva hosszútávú elkötelezettségükhöz a tudományos pálya iránt.

Forrás: ELTE

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Mesterséges Intelligencia Diákolimpia appeared first on Műszaki Magazin.

A következő években a gépek már nemcsak előre programozott feladatokat hajthatnak végre, hanem érzékelhetik környezetüket, értelmezhetik az utasításokat és bizonyos helyzetekben önálló döntéseket is hozhatnak. Mindez az autonóm gyártás előtt is új lehetőségeket nyit.

A robot már nem csak végrehajt

A hagyományos ipari robotok előre meghatározott műveletek nagy pontosságú és gyors végrehajtásában rendkívül hatékonyak. Ha azonban megváltozik a munkadarab, a környezet vagy maga a feladat, rendszerint új programozásra van szükség.

A humanoid robotok egyik legnagyobb ígérete a nagyobb rugalmasság. Emberhez hasonló kialakításuk révén olyan munkahelyeken is alkalmazhatók lehetnek, amelyeket eredetileg emberek számára terveztek. A valódi technológiai előrelépést azonban nem a humanoid forma, hanem a robotika és a mesterséges intelligencia összekapcsolása jelenti.

Multimodális AI a gyártásban

A multimodális mesterséges intelligencia egyszerre többféle információ – például kameraképek, szenzoradatok és természetes nyelvű utasítások – feldolgozására képes.

Egy robot így nem feltétlenül csak előre programozott mozdulatokat követ. Felismerheti a munkadarabot, meghatározhatja annak helyzetét, megtervezheti a szükséges mozgást, majd ellenőrizheti a művelet eredményét.

Ez a robotprogramozást is átalakíthatja. Az operátor a részletes mozgássor helyett egyre inkább a célt adhatja meg: például egy alkatrész kivételét, áthelyezését és pozíciójának ellenőrzését. A végrehajtás egyes lépéseit pedig maga a rendszer tervezheti meg.

A virtuális térben tanulhatnak

Az intelligens robotok fejlesztéséhez hatalmas mennyiségű tanítási adat szükséges. Minden lehetséges helyzetet valódi üzemi környezetben kipróbálni azonban költséges, lassú és esetenként veszélyes.

Ezért egyre fontosabb szerepet kap a szimuláció és a digitális iker. A robot virtuális környezetben számos feladatot és rendkívüli helyzetet gyakorolhat, mielőtt a megszerzett képességeket a valódi gyártásban alkalmaznák.

A digitális iker szerepe ezzel párhuzamosan szintén bővülhet: a gyártási folyamat virtuális leképezéséből fokozatosan az AI-alapú döntéshozatal egyik eszközévé válhat.

Az automatizálástól az autonóm gyárig

Az autonóm gyártás több a magas fokú automatizálásnál. Egy automatizált rendszer előre meghatározott szabályok alapján működik, míg egy autonóm rendszer bizonyos keretek között maga is reagálhat a változásokra.

Ha például meghibásodik egy gép, késik egy alapanyag vagy megváltozik egy megrendelés prioritása, az intelligens gyártási rendszer újratervezheti a folyamatokat, átcsoportosíthatja a feladatokat vagy alternatív gyártási útvonalat választhat.

Ehhez azonban a teljes gyártási környezet összekapcsolására van szükség. Az ipari IoT szolgáltatja a gépekből és szenzorokból érkező adatokat, az AI ezeket értelmezi, a digitális iker pedig segíthet a lehetséges döntések modellezésében.

A megbízható adat az alap

Az autonóm gyár egyik legfontosabb feltétele nem maga az AI, hanem a megfelelő minőségű termelési adat.

A gépeknek, robotoknak, MES- és ERP-rendszereknek egységes és megbízható információkat kell cserélniük. Ebben fontos szerepet kaphatnak a nyílt ipari kommunikációs szabványok, például az OPC UA és az MQTT.

Ugyanilyen lényeges a kiberbiztonság. Minél nagyobb döntési szabadságot kap egy AI-alapú rendszer, annál pontosabban kell meghatározni, milyen műveleteket hajthat végre önállóan, és mely esetekben szükséges emberi jóváhagyás.

Nem tűnik el az ember

Az autonóm gyár nem feltétlenül jelent ember nélküli termelést. Sokkal valószínűbb, hogy az ember szerepe változik meg.

A dolgozó a közvetlen végrehajtás helyett egyre inkább felügyeli a folyamatokat, célokat és szabályokat határoz meg, illetve a kivételes helyzetek kezelésében vesz részt. A robotok és az intelligens rendszerek eközben nagyobb önállóságot kaphatnak a feladatok végrehajtásában.

Érdemes már most készülni

A humanoid robotok és a teljesen autonóm gyárak ma még nem tekinthetők általános ipari megoldásnak. A technológiai fejlődés iránya azonban jól látható.

A gyártóvállalatok számára ezért nem feltétlenül egy humanoid robot beszerzése az első lépés. Fontosabb lehet a megfelelő alapok megteremtése: a termelési adatok minőségének javítása, az IT- és OT-rendszerek integrációja, a digitális ikrek alkalmazása, a szabványos kommunikáció és az ipari kiberbiztonság fejlesztése.

A következő ipari korszak meghatározó változása ugyanis nem önmagában az új robotok megjelenése lehet, hanem az, hogy a gépek egyre inkább képesek lesznek érzékelni, értelmezni és alkalmazkodni a változó gyártási környezethez.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Megatrendek a gyártóiparban appeared first on Műszaki Magazin.

A „Global Lighthouse Network” a Világgazdasági Fórum kezdeményezése, amely azokat a gyárakat és értékláncokat ismeri el, amelyek kiemelkedő eredményeket érnek el a termelékenység, az ellátási lánc rugalmassága, az ügyfélközpontúság, a fenntarthatóság és a tehetséggondozás területén. A legutóbb odaítélt minősítések azt is jól szemléltetik, hogy a mesterséges intelligencia (MI) miként alakítja át a gyártást és az ellátási láncokat, intelligensebbé, rugalmasabbá és fenntarthatóbbá téve azok működését. A Schneider Electric, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalatának El Pasó-i és pekingi telephelyei a digitális innováció, a kiváló működés és a mérhető üzleti hatások ötvözésével mutatnak jó példát erre az átalakulásra.

„A Világgazdasági Fórum elismerése megerősíti elkötelezettségünket amellett, hogy az emberek, a digitális technológiák és a fenntarthatóság együttes erejére építve alakítsuk át ellátási láncunkat. El Paso és Peking példázza, hogyan tudjuk felhasználni a fejlett technológiákat, köztük a mesterséges intelligenciát is, hogy nagyobb ügyfélértéket nyújtsunk, miközben felgyorsítjuk saját működésünk és az egész vállalati ökoszisztémánk dekarbonizációját”

– mondta el Mourad Tamoud, a Schneider Electric „Supply Chain” területért felelős vezetője.

El Paso, Egyesült Államok – Ügyfélközpontú, „Engineer-to-Order” innováció

A Schneider Electric egyedi megrendelésre termelő (Engineer-to-Order, ETO) üzemei közül elsőként az El Pasó-i létesítmény nyerte el a Példakép elismerést, mégpedig az „Ügyfélközpontúság” kategóriában. 2021 óta ez az első olyan telephely az Egyesült Államokban, amely kiérdemelte ezt a minősítést. Az üzem ügyfélközpontú működését fejlett digitális eszközök és mesterséges intelligencián alapuló megoldások teszik lehetővé, amelyek fokozzák a rugalmasságot, a testreszabhatóságot és a reagálóképességet.

A létesítményben az ügyfelek igényei alapján kialakított kisfeszültségű és középfeszültségű elektromos berendezéseket gyártanak, amelyek lehetővé teszik, hogy az ipari és üzleti felhasználók, valamint a lakosság biztonságosan jusson áramhoz a hálózatból. A komplex ETO-folyamatok teljes körű digitalizálásával az El Pasó-i üzem jelentősen javította a működés átláthatóságát és a végrehajtás pontosságát, miközben sikeresen kezelte a megnövekedett egyedi igényeket. Az adatközpontok iránti kereslet gyors bővülése mellett is sikerült az „engineer-to-order” értéklánc egészében bevezetett IoT- és fejlett mesterséges intelligencia-megoldások segítségével 61 százalékról 97 százalékra növelni a határidőre történő szállítások arányát, akár 35 százalékkal csökkenteni az átfutási időket, és megszüntetni 43 millió dollár értékű hátralékos megrendelést. A gyárban fejlett elemzési eszközöket és összekapcsolt rendszereket használnak a tervezési, gyártási és ellátási lánc műveleteinek összehangolására, biztosítva ezzel a testreszabott megoldások gyorsabb és megbízhatóbb szállítását az ügyfelek számára.

Peking, Kína – Teljes körű fenntarthatóság nagy léptékben

A pekingi üzem a fenntarthatóság területén elért eredményeiért kapta meg az elismerést, mivel jól példázza azt, hogy a fejlett technológiák és az innováció hogyan ösztönözhetik a dekarbonizációt az értéklánc egészében. Az ETO és az összeszerelési tevékenység integrálásával a telephely az EcoStruxure rendszerekkel kompatibilis SF₆-mentes megoldások gyártására összpontosít.

A 30 százalékos üzleti növekedés, egyre több folyamat üzemen belülre helyezése és a szigorúbb fenntarthatósági követelmények teljesítése közben a telephelyen átfogó, végponttól végpontig terjedő dekarbonizációs stratégiát valósítottak meg, ami egyszerre támogatta a bővítést és a környezeti hatások csökkentését. Több mint 50 fejlett eljárási mód – köztük az SF₆-mentes termékek tervezése, a beszállítói dekarbonizációs programok, a mesterséges intelligenciával támogatott energiaoptimalizálás – alkalmazásával mérhető eredményeket értek el az összes kibocsátási kategóriában.

Ezek a kezdeményezések lehetővé tették a Scope 1 kibocsátás 65 százalékos csökkentését, a Scope 2 kibocsátás teljes megszüntetését, valamint a Scope 3 kibocsátás 43 százalékos mérséklését, miközben az energiahatékonyság 36 százalékkal javult. A logisztika „zöld” átalakítása és az ökoszisztémán belüli együttműködés révén az üzem a dekarbonizációt saját működésén túlra is kiterjeszti, hogy a teljes értékláncban kezelje a kibocsátást.

Intelligencia és fenntarthatóság: az ellátási láncok jövője

Az új Példakép minősítések bizonyítják, hogy lehetséges egyszerre ösztönözni az üzleti növekedést, megfelelni a változó ügyféligényeknek és jelentősen csökkenteni a környezeti hatást – ezzel pedig megmutatják, hogy az intelligens és fenntartható ellátási láncoknak igenis van jövőjük.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Újabb nemzetközi elismerést szereztek a Schneider Electric gyárai appeared first on Műszaki Magazin.

A legnagyobb potenciál nem a hagyományos számítógépek leváltásában, hanem olyan rendkívül összetett optimalizálási és szimulációs feladatok megoldásában rejlik, amelyek ma jelentős számítási korlátokba ütköznek.

Amikor túl sok a lehetséges megoldás

Egy modern gyár működtetése folyamatos optimalizálást igényel. Melyik termék melyik gépen készüljön? Milyen sorrendben fussanak a megrendelések? Mikor érdemes elindítani az energiaintenzív folyamatokat? Hogyan hangolható össze a termelés a saját energiatermeléssel, az energiatárolással és a változó villamosenergia-árakkal?

Ahogy nő a változók és korlátozó feltételek száma, a lehetséges kombinációk száma rendkívül gyorsan emelkedik. A kvantumszámítástechnika egyik legígéretesebb ipari alkalmazási területe éppen az ilyen kombinatorikus optimalizálási problémák kezelése.

A kutatások ezért már ma is vizsgálják a kvantumos algoritmusok alkalmazását termelésütemezésre, gépkiosztásra, logisztikai útvonalak optimalizálására és komplex ellátási láncok tervezésére.

Energia és termelés közös optimalizálása

A megújuló energiaforrások terjedésével a termelés és az energiaellátás egyre szorosabban kapcsolódik össze. Egy napelemekkel és akkumulátoros energiatárolóval rendelkező üzemben már nem feltétlenül az a kérdés, mennyi energia szükséges az adott termelési tervhez.

A kérdés inkább az: milyen termelési terv optimális az energia rendelkezésre állását, árát és a gyártási kötelezettségeket egyszerre figyelembe véve?

Ez lényegesen összetettebb optimalizálási feladat. Kvantumos és hibrid kvantum-klasszikus algoritmusokkal ezért már mikrohálózatok, energiatárolók, termelési ütemezések és energiaelosztási problémák optimalizálását is kutatják.

Új anyagok gyorsabb fejlesztése

A másik fontos terület a kvantumszimuláció. Az akkumulátorok, katalizátorok, félvezetők és más korszerű anyagok tulajdonságait alapvetően kvantummechanikai folyamatok határozzák meg.

A megfelelő teljesítményű kvantumszámítógépek hosszabb távon pontosabban modellezhetik ezeket a rendszereket, ami felgyorsíthatja például új akkumulátoranyagok, hatékonyabb katalizátorok vagy energiahatékonyabb ipari folyamatok fejlesztését.

Nem a klasszikus számítógépek helyett

A jelenlegi kvantumszámítógépek még számos technológiai korláttal küzdenek, ezért a közeljövő reális modellje várhatóan a hibrid számítástechnika lesz.

Ebben a klasszikus informatikai rendszerek végzik az adatfeldolgozás és az üzleti logika nagy részét, míg egy-egy különösen nehéz optimalizálási vagy szimulációs részfeladatot kvantumprocesszor kezelhet.

A kvantumszámítógép így nem az ERP-, MES- vagy SCADA-rendszert váltaná le. Inkább speciális számítási gyorsítóként kapcsolódhatna hozzájuk.

A döntő kérdés: van-e kvantumelőny?

Ipari szempontból önmagában kevés, hogy egy problémát kvantumszámítógéppel is meg lehet oldani. Az számít, hogy gyorsabban, pontosabban vagy gazdaságosabban oldható-e meg, mint a legjobb klasszikus módszerrel.

Ez az úgynevezett kvantumelőny ma még csak korlátozott területeken látható, ezért a vállalatok számára jelenleg nem feltétlenül a kvantumhardver beszerzése a fontos.

Érdemesebb azonosítani azokat a termelési, energetikai, logisztikai vagy kutatás-fejlesztési problémákat, amelyek megoldását ma a számítási komplexitás korlátozza.

A kvantumszámítástechnika ugyanis valószínűleg nem minden számításban lesz jobb. Az igazán összetett ipari döntési problémáknál azonban idővel új eszközt adhat a mérnökök kezébe.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Kvantumszámítás az iparban appeared first on Műszaki Magazin.

2026. szeptember 22. és 27. között több mint 70 ország és régió több mint 1400 fiatal szakembere találkozik Sanghajban a 48. WorldSkills Competition keretében. A résztvevők 64 szakmai versenyszámban mutatják be azt a műszaki tudást, precizitást és kreativitást, amely napjaink szakmáiban elengedhetetlen.

A gyártási és mérnöki szektor számára az esemény egyik kiemelt versenyszáma a robotrendszer-integráció (Robot Systems Integration) lesz. A szeptember 23. és 26. között, a sanghaji National Exhibition and Convention Centerben megrendezett versenyen 20 nemzetközi csapatnak kell teljesítenie egy valós ipari környezetet modellező robotintegrációs feladatot. A feladatot a FANUC, a WorldSkills International és a WorldSkills Shanghai 2026 arany fokozatú partnere dolgozta ki.

A részt vevő csapatok több mint fele Európából érkezik. Ausztria, Belgium, Franciaország, Magyarország, Olaszország, Norvégia, Lengyelország, Portugália, Románia, Spanyolország és az Egyesült Királyság fiatal szakemberei is versenybe szállnak az aranyéremért az ipari automatizálás egyik leginkább jövőorientált versenyszámában.

Gdansk 07.09.2023
EuroSkills Gdansk 2023
Robot System Integration / Integracja robotow przemyslowych
Photo: Krzysztof Kuczyk/WorldSkills Europe

Az automatizálás egyre több iparágat alakít át a gyártástól és az élelmiszeripartól kezdve a gyógyszeriparig. Ezzel párhuzamosan a robotrendszer-integrátorok szerepe is folyamatosan felértékelődik. Ezek a szakemberek olyan robotizált megoldásokat terveznek, programoznak és helyeznek üzembe, amelyek segítségével a vállalatok növelhetik termelékenységüket, hatékonyabban használhatják erőforrásaikat, és hosszú távon is versenyképes termelési környezetet tarthatnak fenn.

A FANUC technológiával, szakértelemmel és képzésekkel támogatja a Robot Systems Integration versenyszám résztvevőit helyi, országos és nemzetközi szinten egyaránt. A vállalat célja, hogy a fiatal szakemberek gyakorlati tapasztalatot szerezzenek a korszerű automatizálási technológiák használatában, és felkészüljenek a gyorsan változó ipari környezetben rájuk váró feladatokra.

A robotrendszer-integráció olyan összetett szakterület, amely egyesíti a mérnöki tudást, a technológiát és a kreativitást. A versenyzők feladata ezért jóval túlmutat a robotok programozásán: komplex követelményeket kell elemezniük, innovatív megoldásokat kell kidolgozniuk, majd komoly idő- és teljesítménynyomás mellett kell működő automatizálási rendszert létrehozniuk.

A sikerhez a magas szintű műszaki tudás mellett kritikus gondolkodásra, csapatmunkára, hatékony kommunikációra és alkalmazkodóképességre is szükség van. A WorldSkillsszel fennálló hosszú távú partnerségén keresztül a FANUC ezeknek a készségeknek a fejlesztéséhez is hozzájárul, és arra ösztönzi a fiatal szakembereket, hogy a fejlett gyártástechnológia és az ipari innováció területén építsék karrierjüket.

A FANUC a szakmai oktatástól a professzionális továbbképzésig a gyártóipari karrier minden szakaszában támogatja a szakmai készségek fejlesztését. A FANUC Akadémiákon robot- és gépkezelők, programozók, valamint automatizálási szakemberek számára biztosít képzéseket, ezzel segítve a gyártóvállalatokat belső szakértelmük erősítésében és termelési hatékonyságuk növelésében.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A robotika jövő tehetségei a WorldSkills 2026-on appeared first on Műszaki Magazin.

A Mewa stratégiai részesedést szerzett a darmstadti Desion GmbH cégben. Ezzel a lépéssel még intenzívebbé válik a textilszolgáltató hosszú évek óta tartó együttműködése az automatizációra, robotikára és a mesterséges intelligenciával támogatott textilvizsgálatra specializálódott vállalkozással.

A Desiont 2020-ban a Darmstadti Műszaki Egyetem és a Frauenhofer Intézet alapította azzal a céllal, hogy mesterséges intelligencia felhasználásával fejlesszen minőségellenőrző rendszereket a textilipar és mosodák számára. A startup vállalkozást a Mewa ipari partnerként a kezdetektől fogva figyelemmel kísérte, és hozzájárult ahhoz, hogy az új technológiák a gyakorlatban is megállják a helyüket. Ebből az együttműködésből származik többek közt az a láthatósági munkaruhák ellenőrzésére kifejlesztett, szabadalmaztatott AI-támogatású vizsgálóberendezés, amellyel a Mewa már 2017-ben felkerült a Német Ipari Díj „Optikai technológia” kategóriájának első tíz helyezettje közé.

Legújabb projektjük a törlőkendők mesterséges intelligenciával megtámogatott minőségellenőrzése a Mewa-üzemekben. A többször felhasználható ipari törlőkendők minőségellenőrzését mostanáig szemrevételezéssel és mechanikai módszerrel végezték, ezt most egy kamerás vizsgálat egészíti ki és optimalizálja.

„Ezzel az akvizícióval letettük a holnap textilszolgáltatásának alapkövét”

– mondta Björn Scheel, a Mewa termelési vezérigazgatója (COO).

„A skálázható AI-technológiák hozzájárulnak a folyamatok hatékonyságának növeléséhez, az erőforrások célzottabb felhasználásához és magas szintű minőségi igényeink megalapozottságának hosszú távú biztosításához. Ezen a területen kéz a kézben jár a technológia és az emberi tapasztalat.”

A Desion-fejlesztésű technológia a számítógépes képalkotást, a vezérléstechnikát és a mesterséges intelligenciát kombinálja. A kamerák több nézőpontból készítenek képeket a mosási és szárítási fázisból érkező törlőkendőkről, majd az adatokat egy AI-szoftvernek továbbítják, amely elemzi a kategóriabesorolást, a minőséget és a különböző hibákat. A további eljárást minden törlőkendő esetében az AI-algoritmus értékelése határozza meg: a minőségi állapot alapján születik döntés arról, hogy a törlőkendő továbbra is felhasználható-e és kiszállítható-e az ügyfélnek, vagy újra ki kell mosni, vagy esetleg végleg ki kell selejtezni.

Az automatikus minőségellenőrzési eljárás szabadalmi oltalmat élvez, és már több Mewa-üzemben alkalmazzák. Az idei év első öt hónapjában már több mint 70 millió törlőkendőt ellenőriztek az új rendszerrel. A Mewa évente összesen mintegy 1,2 milliárd törlőkendőt mos ki az iparban, a gépjármű-szegmensben és a nyomtatásban tevékenykedő B2B ügyfelei részére.

A Desionban megszerzett 20 százalékot meghaladó nagyságrendű üzletrész a Mewa hosszú távú innovációs stratégiájának része. A vállalat folyamatosan működik együtt főiskolákkal, kutatóintézetekkel és technológiai partnerekkel abból a célból, hogy növelje a minőségi színvonalat, a hatékonyságot és a fenntarthatóságot a textilszolgáltatási ágazatban.

„A Mewával olyan erős és jövőorientált partnerre tettünk szert, akivel a gyakorlati felhasználást figyelembe véve tudjuk továbbfejleszteni technológiáinkat. Az együttműködés nagy jelentőséggel bír a számunkra, hiszen a nagy hagyományokkal rendelkező vállalattal folytatott közös munka révén találkozik a sokéves tapasztalat és az innováció”

– hangsúlyozta Dirk Siegmund, a Desion tulajdonos-ügyvezetője.

„A partneri együttműködés segít megvalósítani azt a víziónkat, hogy modern technológián keresztül újszerű megoldásokat vigyünk be a textiliparba és jövőbe mutató technológiákat kínáljunk. Fontos, hogy a technológiai innováció mellett a fenntarthatóságra is nagy hangsúly fektetünk”

– zárta gondolatait az ügyvezető.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post AI vizsgálja a szövetminőséget appeared first on Műszaki Magazin.