Egy elemzés szerint azok a vállalatok lesznek sikeresek, amelyek a kihívásokat nem akadályként, hanem üzleti lehetőségként kezelik, és energiahatékony, digitálisan összekapcsolt, biztonságos, valamint könnyen kezelhető gépeket fejlesztenek.

A gépgyártás olyan átalakulási időszakot él át, amely alapjaiban formálja át a gépek tervezését, gyártását és üzemeltetését. A piaci sikerhez ma már nem elegendő a magas műszaki színvonal: a végfelhasználók egyre inkább az energiahatékonyságot, a digitalizációt, a kiberbiztonságot és a teljes életciklus költségeit veszik figyelembe beruházási döntéseik során. Az Eaton hat olyan meghatározó trendet azonosított, amelyek hosszú távon meghatározzák a gépipar fejlődését.

Az első és talán legfontosabb terület az energiafelhasználás csökkentése. A növekvő villamosenergia-árak miatt a gépek energiahatékonysága ma már stratégiai versenyelőnyt jelent. Egyre nagyobb szerepet kapnak azok a hajtás- és motorvezérlési rendszerek, amelyek folyamatosan figyelik az energiafogyasztást, optimalizálják az üzemelést, támogatják a prediktív karbantartást, valamint csökkentik a meghibásodásokból eredő veszteségeket. Az energiahatékonyság így nemcsak fenntarthatósági kérdés, hanem közvetlen gazdasági előny is.

A második meghatározó trendet az energiatranszformáció jelenti. A megújuló energiaforrások gyors terjedése új üzleti lehetőségeket nyit a gépgyártók számára. Az elektromos járművek töltőinfrastruktúrájának bővítése, az energiatároló rendszerek, valamint a korszerű épületgépészeti megoldások olyan piacokat teremtenek, ahol nagy szükség van a gépgyártásban felhalmozott precíziós gyártási és rendszerintegrációs tapasztalatokra. A vállalatok nemcsak berendezéseket gyárthatnak, hanem komplett energiaelosztási és kábelmenedzsment-rendszereket, csatlakozókat, illetve hűtési megoldásokat is fejleszthetnek.

A harmadik trend a digitális tervezési módszerek gyors térnyerése. A rövidebb fejlesztési ciklusok és a gyorsabb piacra lépés érdekében egyre több vállalat alkalmaz előre validált vezérlési modulokat, digitális ikermodelleket és újrafelhasználható komponenskönyvtárakat. Ezek a digitális építőelemek jelentősen lerövidítik a fejlesztési időt, csökkentik a hibalehetőségeket, miközben rugalmasabb termékfejlesztést tesznek lehetővé. A digitális ikrek alkalmazása különösen fontos szerepet játszik a gépek optimalizálásában és a későbbi üzemeltetés támogatásában.

A negyedik fejlődési irány az adatvezérelt gyártás. A korszerű gépek egyre több érzékelővel és intelligens eszközzel gyűjtenek adatokat, amelyek valós időben szolgáltatnak információt a működésről. Ehhez azonban egyszerűen integrálható kommunikációs és kábelezési megoldásokra van szükség, amelyek támogatják a szabványos ipari buszrendszereket. Az összegyűjtött adatok lehetővé teszik a távoli felügyeletet, a prediktív karbantartást, valamint olyan új szolgáltatások kialakítását, amelyek folyamatos bevételt biztosíthatnak a gépgyártók számára.

Az ötödik kulcsterület a kiberbiztonság. A digitalizáció és az ipari hálózatok összekapcsolása jelentősen növeli a kibertámadások kockázatát, ezért a biztonság ma már nem utólag beépített funkció, hanem a gépek tervezésének alapvető része. A „Security by Design” szemlélet, a Zero Trust architektúrák, a szigorú hozzáférés-kezelés és a folyamatos távoli felügyelet mind hozzájárulnak a termelési rendszerek védelméhez és a gyors incidenskezeléshez.

A hatodik trend továbbra is az emberi tényező köré épül. A szakemberhiány miatt egyre nagyobb jelentősége van annak, hogy a gépek kezelése egyszerű és intuitív legyen. A jól megtervezett ember–gép interfészek lerövidítik a betanulási időt, csökkentik a kezelői hibák számát, és növelik a termelékenységet. A könnyen használható gépek különösen értékesek azokban a vállalatokban, ahol gyakori a munkaerő cserélődése, vagy gyorsan kell új dolgozókat betanítani.

Az Eaton szerint ez a hat trend már nem jövőbeni lehetőség, hanem a gépipar jelenlegi valósága. Azok a gépgyártók, amelyek képesek ezeket egymással összefüggő stratégiai irányként kezelni, nemcsak alkalmazkodhatnak a piaci változásokhoz, hanem versenyelőnyre is szert tehetnek egy olyan iparágban, ahol az innováció, a digitalizáció és az alkalmazkodóképesség egyre inkább meghatározza a siker feltételeit.

Forrás: Eaton

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Hat trend alakítja a gépgyártás jövőjét appeared first on Műszaki Magazin.

Az elektromos járművek fejlesztésében egyre nagyobb hangsúlyt kap a szerkezeti egyszerűség, a tömegcsökkentés és az energiahatékonyság. Ezt a szemléletet viszi végletekig az Audi ZERØ koncepció, amely ugyan nem az Audi hivatalos fejlesztése, hanem Wini Camacho autótervező önálló munkája, mégis komoly figyelmet keltett a formatervezői közösségben. A tanulmány célja nem egy közvetlenül gyártható autó bemutatása, hanem annak demonstrálása, hogy a jövő elektromos járművei mennyire eltávolodhatnak a hagyományos autóépítési sémáktól.

A ZERØ teljes formavilága mindössze öt alapvető geometriai elemre épül. A központi gömb alakú utascella adja a jármű magját, amelyhez négy csőszerű szerkezeti elem kapcsolódik. Kettő ezek közül a kerékmodulokat hordozza, míg a másik kettő az első és hátsó járművéget alkotja. A karosszérián gyakorlatilag nincsenek hagyományos díszítőelemek, karaktervonalak vagy felesleges burkolatok; maga a szerkezet válik a dizájn meghatározó elemévé.

A koncepció mindössze 3,1 méter hosszú, így elsősorban zsúfolt városi környezetre készült. A tervező kétüléses kupé- és roadster-változatot is elképzelt, sőt egy versenypályára szánt kivitel is készült ugyanazon konstrukció alapján. A nyitott roadster különösen jól szemlélteti a koncepció lényegét, hiszen tető nélkül a szerkezeti elemek még hangsúlyosabban jelennek meg.

A tanulmány egyik legérdekesebb üzenete, hogy az elektromos hajtás nem feltétlenül igényli a belső égésű autók örökölt formai megoldásait. A hagyományos motortér hiánya, az egyszerűbb hajtáslánc és a kompakt akkumulátorrendszer lehetővé teszi a teljesen új arányok kialakítását. Ennek megfelelően a ZERØ nem próbál klasszikus autóformát utánozni, hanem saját, szinte futurisztikus építészeti logikát követ.

A kezelőszervek kialakításában is szakít a megszokott megoldásokkal. A tervező elképzelése szerint a vezető és a jármű közötti kapcsolat közvetlenebb, fizikailag is intenzívebb lehet, miközben a digitális technológiák természetesen továbbra is meghatározó szerepet kapnak. A világítási elemek, a letisztult felületek és az élénk színvilág mind azt hangsúlyozzák, hogy a koncepció nem egyszerű stílusgyakorlat, hanem a jövő mobilitásáról szóló kísérlet.

Bár az Audi ZERØ jelenleg kizárólag formatervezési tanulmány, jól illeszkedik abba a szemléletváltásba, amely az autóiparban egyre inkább a funkcionalitást, a fenntarthatóságot és a szerkezeti egyszerűséget helyezi előtérbe. A projekt azt üzeni, hogy az elektromos korszakban nem csupán a hajtásrendszer változik meg, hanem maga az autó fogalma is új értelmezést kaphat.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Audi ZERØ: minimalizmus az e-mobilitásban appeared first on Műszaki Magazin.

A kezdeményezés célja, hogy a mesterséges intelligencia a gyártási környezetben ne csupán elemezze az adatokat, hanem önállóan érzékelje a fizikai világot, döntéseket hozzon és végrehajtsa azokat, új szintre emelve az automatizálást.

A FANUC Corporation és a Fujitsu Limited bejelentette, hogy üzleti együttműködés lehetőségét vizsgálja a Physical AI területén. A két vállalat célja a technológia valós ipari környezetben történő mielőbbi elterjesztése, amely hozzájárulhat az ember és a robot hatékony együttműködéséhez, miközben növeli a gyártóipar versenyképességét. A fejlesztések során a két vállalat az NVIDIA technológiáira is támaszkodik, amely mindkét fél stratégiai partnere.

Az együttműködés hátterében a gyártóipart egyre inkább sújtó kihívások állnak. A munkaerőhiány, az elöregedő társadalom, a szakképzett dolgozók számának csökkenése és az erősödő nemzetközi verseny egyre nagyobb igényt teremt az intelligens automatizálási megoldások iránt. A Physical AI ezekre a problémákra kínál választ azzal, hogy a mesterséges intelligencia képes érzékelni a környezetét, feldolgozni a valós idejű információkat, majd autonóm módon meghatározni és végrehajtani a szükséges műveleteket.

A technológia lehetővé teszi, hogy a robotok és más ipari berendezések önállóan alkalmazkodjanak a fizikai környezethez, optimalizálják a munkafolyamatokat, növeljék a termelékenységet, stabilizálják a minőséget, valamint olyan feladatokat is automatizáljanak, amelyek eddig emberi beavatkozást igényeltek.

A FANUC tavaly decemberben, a Nemzetközi Robotkiállításon (iREX) mutatta be nyílt platformra épülő Physical AI rendszerét. A vállalat szerint a technológia már most is képes természetes nyelven adott utasítások alapján robotokat vezérelni, illetve mesterséges intelligenciával működő ügynökök segítségével autonóm alkatrész-kitting feladatokat végrehajtani. A következő lépést a Fujitsu fejlett AI-infrastruktúrájának integrálása jelenti, amely a gyártóüzemekből származó nagy mennyiségű, magas minőségű adat hasznosítására épül. Ezt a FANUC robotvezérlési technológiájával és fejlett AI-megoldásaival kombinálják.

A Fujitsu szerint az együttműködés révén a robotok, a gyártóberendezések, az üzleti alkalmazások és a dolgozók egyetlen összekapcsolt ökoszisztémában működhetnek együtt. A vállalat célja, hogy a gyártás teljes életciklusát – a termelés tervezésétől és a gyártáson át egészen a minőségirányításig és a karbantartásig – autonóm módon optimalizálja. A fizikai térben működő robotok és a digitális környezetben felhalmozott adatok szoros integrációja nemcsak a termelékenységet javíthatja, hanem rugalmasabb működést és hosszú távon fenntarthatóbb versenyképességet is biztosíthat a gyártóvállalatok számára.

A FANUC hangsúlyozta, hogy a nyílt platformokra épülő fejlesztési szemlélet, a Fujitsu informatikai és szoftveres kompetenciái, valamint az NVIDIA mesterségesintelligencia-technológiái együtt jelentős szerepet játszhatnak a Physical AI széles körű ipari elterjedésében, és hozzájárulhatnak a jövő intelligens, emberközpontú gyártási környezetének kialakításához.

Forrás: FANUC

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post FANUC–Fujitsu együttműködés a Physical AI ipari bevezetésében appeared first on Műszaki Magazin.

A korábbi és a mostani tárgyalások alapján a minisztérium elkészíti az átalakítás jogszabálytervezetét, és szeptember elején társadalmi vitára bocsátja. A hatályba lépést október végére tervezik, így még idén újraegyesülhet az Akadémiától 2019-ben elszakított kutatóhálózat, ismét az MTA alatt.

A javaslattervezet szerint a hatályba lépéssel egyidőben a korábban az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez csatolt négy bölcsészet- és társadalomtudományi kutatóközpont az MTA alatt kerül közös irányítás alá a jelenleg a HUN-REN-ben működő központokkal.

Az átalakítás célja, hogy a magyar kutatóintézeti rendszer valamennyi tudományterületen egységes, átlátható és elszámoltatható szervezeti és működési keretek között működjön. A tervek szerint az új rendszer sajátos jogállású formában működik majd, és egyaránt kiterjed az élettudományi, a természettudományi és a bölcsészet- és társadalomtudományi kutatóintézetekre.

A megállapodás értelmében a kutatóhálózat feletti alapítói jog a Magyar Tudományos Akadémiára száll. Ez a megoldás biztosítja a kutatóhálózat tudományos autonómiáját, ugyanakkor lehetővé teszi az egységes, átlátható és számonkérhető működést.

A választott szervezeti forma kialakításakor kiemelt szempont volt a magyar kutatóhelyek európai uniós pályázati képességének megőrzése. Az alapítói jog ideiglenes állami kézbe kerülése olyan kockázatot jelentene, amely veszélyeztethetné a kutatóhálózat egyes európai uniós forrásokhoz való hozzáférését. A TTM és az MTA ezért olyan konstrukció kialakításán dolgozott, amely egyszerre biztosítja a közpénzek átlátható felhasználását, a tudományos autonómiát és a nemzetközi pályázati részvétel feltételeit.

A kutatóhálózat finanszírozása 2026-ban 85 milliárd forint, és a kormányzat célja, hogy hosszútávon is kiszámítható költségvetése legyen ennek a területnek. A jelentősen növekvő állami támogatás célja a kutatói életpálya kiszámíthatóbbá tétele, a kutatási feltételek javítása és a nemzetközileg versenyképes tudományos teljesítmény erősítése.

Az átalakítás mintegy ötezer dolgozót érint: a jelenlegi HUN-REN kutatóhálózat megközelítőleg négyezer, valamint a visszatérő bölcsészet- és társadalomtudományi kutatóintézetek mintegy 1200 munkatársát.

A TTM és az MTA az elmúlt időszakban folyamatos szakmai és jogi egyeztetéseket folytatott az új működési modell kialakításáról. A jogszabálytervezetet a minisztérium még a nyáron a kormány elé viszi, és a kabinet által jóváhagyott változatot szeptember elején társadalmi egyeztetésre bocsátja. A szabályozás hatálybalépése október végére várható.

A minisztérium arra kéri a HUN-REN vezetését, hogy működjön együtt az átalakítás végrehajtásában, és ne akadályozza az egységes kutatóhálózat létrehozását.

A TTM és az MTA közös célja, hogy Magyarország kutatóintézeti rendszere ismét egységes, tudományos autonómiájában erős, működésében átlátható és nemzetközileg versenyképes legyen.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Új, egységes magyar kutatóhálózat jöhet létre appeared first on Műszaki Magazin.

A Tesla tovább növelné európai gyártókapacitását: a Grünheide-ben működő Gigafactory termelését 2026 októberétől heti 7500 járműre emelné. Ez éves szinten mintegy 375 ezer elektromos autó gyártását jelentené, ami jelentős előrelépés a jelenlegi kibocsátáshoz képest.

A termelés felfuttatásához a vállalat több ezer új munkavállaló felvételét tervezi, elsősorban az akkumulátorcella-gyártás és a járműgyártás területére. A Tesla célja, hogy a teljes gyártási folyamat – az akkumulátorcelláktól a kész járművekig – egy helyszínen valósuljon meg, csökkentve a logisztikai költségeket és növelve a gyártás hatékonyságát.

A 2025-ös évben a gyár termelése átmenetileg visszaesett a Model Y gyártásának átalakítása miatt, ugyanakkor a vállalat szerint a modellfrissítés lezárultával ismét növekedési pályára állhat az üzem. A Grünheide-i gyár jelenleg Brandenburg legnagyobb ipari munkáltatója, mintegy 11 ezer dolgozóval, és több mint harminc európai piacot lát el.

A gyár bővítését továbbra is környezetvédelmi viták kísérik, ugyanakkor a legfrissebb jelentések szerint az üzem működése nem okozott kimutatható talajvízszennyezést, miközben a Tesla az elmúlt években a vízfelhasználását is mérsékelte.

A tervezett kapacitásbővítés jól mutatja, hogy a Tesla továbbra is stratégiai szerepet szán európai gyártóbázisának, amely a következő években az elektromos járművek egyik legfontosabb gyártóközpontjává válhat.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A Tesla heti 7500 autóra növeli a berlini gyár termelését appeared first on Műszaki Magazin.

Ennek egyik legjelentősebb technológiai irányzata a megacasting (Tesla szóhasználatában: gigacasting), amely alapjaiban alakítja át a karosszériagyártást. Bár a technológia jelentős gazdasági előnyöket kínál, a javíthatóság kérdése sokáig komoly vitákat váltott ki. A legfrissebb kutatások azonban árnyaltabb képet mutatnak.

Mi is az a megacasting?

A megacasting lényegében a nagynyomású alumíniumöntés továbbfejlesztett változata, ahol rendkívül nagy, akár 6 600–11 000 tonna záróerejű öntőgépek segítségével a karosszéria teljes szerkezeti elemei készülnek el egyetlen öntvényként. Míg egy hagyományos hátsó padlólemez vagy segédváz 70–100 különálló préselt és hegesztett alkatrészből állhat, addig megacasting esetén ugyanez egyetlen alumínium öntvényként készül el. Ez jelentősen leegyszerűsíti a gyártást és csökkenti a szerelési műveletek számát.

A technológia előnyei

A nagy méretű öntvények alkalmazása számos előnnyel jár:

• 70–100 alkatrész kiváltása egyetlen öntvénnyel;
• jelentősen kevesebb hegesztési és ragasztási művelet;
• kisebb járműtömeg;
• nagyobb szerkezeti merevség;
• egyszerűbb logisztika és összeszerelés;
• 15–30%-os gyártási költségcsökkentés, míg Tesla akár 40%-os megtakarításról is beszél.

Az elektromos járműveknél minden kilogramm számít, ezért a kisebb tömeg közvetlenül hozzájárulhat a nagyobb hatótávhoz és az alacsonyabb energiafelhasználáshoz.

Mely gyártók alkalmazzák?

A technológia úttörője a Tesla volt, amely a Model Y első és hátsó szerkezeti elemeit nagyméretű öntvényekből készítette. Azóta egyre több gyártó követi ezt az irányt.

Jelenleg jelentős beruházásokat hajt végre többek között:

• Volvo
• Volkswagen
• Ford
• Mercedes-Benz
• Toyota
• Nissan

Kínában pedig még gyorsabb az elterjedés, ahol több gyártó már sorozatgyártásban alkalmazza a nagyméretű alumíniumöntvényeket. A szakértők éves szinten mintegy 33%-os növekedést várnak ezen technológia alkalmazásában.

A legnagyobb kérdés: javítható-e?

A technológia megjelenésekor sok szakember attól tartott, hogy egy nagyobb ütközés után az egész hátsó vagy első szerkezeti elem cserére szorul, ami gazdasági totálkárossá teheti a járművet. A legújabb vizsgálatok azonban ezt csak részben igazolják. A brit Thatcham Research, valamint a német Allianz Center for Technology (AZT) közös tesztjei szerint a Tesla Model Y nagyméretű öntvényei a tipikus közlekedési balesetek többségében egyáltalán nem sérülnek olyan mértékben, hogy teljes cserére lenne szükség. Az ilyen szerkezeti károk csak lényegesen nagyobb ütközési energiánál jelentkeznek.

A javítás sokszor olcsóbb is lehet

A kutatás egyik legmeglepőbb eredménye, hogy megfelelő javítási koncepció mellett a megacasting nem feltétlenül növeli a javítási költségeket.

A Tesla részletes javítási előírásokat dolgozott ki:

• repedések javíthatók speciális alumíniumhegesztéssel;
• sérült részek helyileg kivághatók;
• javítóelemek ragasztással és szegecseléssel beépíthetők;
• nem minden sérülés igényel teljes öntvénycserét.

A vizsgálatok szerint bizonyos javítások még kedvezőbb költségűek, mint hagyományos acélszerkezet esetén. Ennek oka többek között a kisebb alkatrészszám és a Tesla viszonylag alacsony pótalkatrészárai.

Nem minden gyártó tart ugyanott

A szakemberek ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a javíthatóság nagymértékben függ a gyártó mérnöki szemléletétől. A Tesla esetében részletes javítási dokumentáció és alkatrészellátás áll rendelkezésre. Ezzel szemben néhány új piaci szereplőnél előfordul, hogy:

• nem készültek részletes javítási utasítások;
• bizonyos elemek javítását egyáltalán nem engedélyezik;
• hiányoznak a megfelelő diagnosztikai és ellenőrzési eljárások.

Ez különösen a független karosszériajavító műhelyek számára jelenthet komoly kihívást.

Új követelmények a szervizek számára

A megacasting elterjedése a javítóipar számára is új kompetenciákat igényel:

• nagy pontosságú karosszériamérés;
• roncsolásmentes repedésvizsgálat;
• speciális alumíniumhegesztési technológiák;
• gyártóspecifikus javítási eljárások alkalmazása.

A szakértők szerint a jövőben ezek a képességek alapvetővé válnak a korszerű karosszériajavításban.

A megacasting az autóipar egyik legjelentősebb gyártástechnológiai újítása, amely egyszerre csökkenti a gyártási költségeket, mérsékli a jármű tömegét és egyszerűsíti az összeszerelést. Bár kezdetben sokan attól tartottak, hogy a nagyméretű öntvények javítása gazdaságtalan lesz, a legfrissebb vizsgálatok azt mutatják, hogy megfelelő tervezéssel és javítási koncepcióval ezek a szerkezetek nemcsak biztonságosan, hanem akár költséghatékonyabban is javíthatók. A technológia sikerének kulcsa azonban nem kizárólag maga az öntvény, hanem az, hogy a gyártók mennyire építik be a javíthatóság szempontjait már a tervezési folyamatba.

Forrás: MM

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Megaalkatrészek az autóiparban appeared first on Műszaki Magazin.

A KUKA legújabb csomagolási koncepciója a teljes csomagolóláncot lefedi – a nagysebességű pick & place feladatoktól a raklapozásig –, miközben intelligens szoftverekkel, gépi látással és mobil robotokkal növeli a termelékenységet és a folyamatbiztonságot.

Robotok a teljes csomagolási folyamatban

A modern gyártóvállalatok számára már nem elegendő egy-egy munkafolyamat automatizálása: a versenyképességet egyre inkább a teljes csomagolólánc integrált optimalizálása határozza meg. A KUKA ennek megfelelően olyan robotikai portfóliót kínál, amely az elsődleges csomagolástól kezdve a másodlagos csomagoláson át egészen a végső raklapozási feladatokig lefedi a teljes folyamatot.

A rendszer egyik legfontosabb előnye a rugalmasság. A robotcellák gyorsan átállíthatók új termékekre vagy csomagolási formátumokra, így a kisebb sorozatok és a gyakori termékváltások sem jelentenek problémát. A robotok egyenletes ciklusidőket, reprodukálható minőséget és nagy rendelkezésre állást biztosítanak, miközben jelentősen csökkentik a kézi anyagmozgatásból adódó terhelést.

Széles robotválaszték különböző feladatokra

A különféle alkalmazásokhoz eltérő robotkialakítások állnak rendelkezésre. A KR DELTA robotok nagy sebességű pick & place műveletekhez készültek, míg a KR SCARA rövid ciklusidejű válogatási és csomagolási feladatokat lát el nagy ismétlési pontossággal. A kompakt KR AGILUS ultra szűk beépítési helyeken is nagy dinamikával dolgozik.

Az élelmiszer- és gyógyszeripari alkalmazásokhoz higiénikus kivitelű robotok is elérhetők, például a KR DELTA Hygienic Design és a KR AGILUS Hygienic Machine, amelyek rozsdamentes kialakításukkal és élelmiszeripari kenőanyagaikkal megfelelnek a szigorú higiéniai követelményeknek.

Nagyobb terhek mozgatására a KR IONTEC ultra, a KR QUANTEC PA és a KR FORTEC ultra PA robotok alkalmazhatók, amelyek kartondobozok, raklapok és nehéz csomagolóegységek gyors és precíz kezelésére készültek.

Szoftverek és mesterséges intelligencia támogatják az automatizálást

A robotikai megoldások hatékonyságát intelligens szoftverek egészítik ki. Az iiQKA.OS2 operációs rendszer egységes kezelőfelületet biztosít, egyszerűsíti az üzembe helyezést és felgyorsítja a formátumváltásokat. A KUKA.PickControl több robot összehangolt vezérlésével optimalizálja a nagy sebességű pick & place folyamatokat, míg a KUKA.FlexPal programozás nélkül teszi lehetővé új raklapozási minták létrehozását és módosítását.

A gépi látórendszerek, a digitális szimuláció és a mesterséges intelligencia alkalmazása javítja a pozíciófelismerést, támogatja a minőségellenőrzést, valamint csökkenti az üzembe helyezés és az átállások idejét.

Mobil robotok és cobotok is integrálhatók

A csomagolási folyamatok automatizálása már nem korlátozódik a fix robotcellákra. Az autonóm mobil robotok (AMR-ek) önállóan szállítják a csomagolóanyagokat és késztermékeket az egyes munkaállomások között, míg a mobil cobotok egyszerre képesek megfogási és anyagmozgatási feladatok ellátására. Az együttműködő robotok közvetlenül a dolgozók mellett is alkalmazhatók a megfelelő biztonsági feltételek mellett, növelve a gyártás rugalmasságát.

Egyre összetettebb automatizálási projektek

A KUKA szerint a korszerű csomagolórobotok nem csupán a termelékenységet növelik, hanem hozzájárulnak a munkaerőhiány kezeléséhez, a minőség állandósításához és a fenntarthatóbb gyártáshoz is. A moduláris felépítés lehetővé teszi, hogy a vállalatok fokozatosan építsék ki automatizálási rendszerüket, és azt később új robotokkal, szoftverekkel vagy mobil platformokkal bővítsék. Ennek eredményeként a csomagolás automatizálása ma már nem önálló gépek alkalmazását jelenti, hanem egy egységes, intelligens robotikai ökoszisztéma kialakítását.

Forrás: KUKA

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post KUKA – robotizált csomagolás appeared first on Műszaki Magazin.

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény rendelkezései alapján a betáplálásra irányuló szabad hálózati kapacitások kiosztása pályáztatás útján történik. A közép- és nagyfeszültségű hálózaton elérhető szabad kapacitások kiosztására irányuló pályázati eljárásról szóló 11/2025. (IV. 10.) EM rendelet szerint a pályázati eljárás lebonyolításával kapcsolatos feladatokat a MEKH látja el. 

A MEKH a közelmúltban előzetes online felmérést végzett, amely a piaci szereplők által tervezett szélerőművi beruházások státuszát vizsgálta, abból a célból, hogy az augusztus végéig kiírandó kapacitáskiosztási pályázat lefolytatásához rendelkezésre álljanak a jövőben tervezett szélerőművi projektek kulcsparaméterei.

Az előzetes piaci felmérés adatainak feldolgozását és elemzését követően a Hivatal megkezdte a közép- és nagyfeszültségű hálózaton elérhető szabad kapacitások kiosztására irányuló pályázati eljárásról szóló dokumentumok előkészítését.

A potenciális pályázók felkészülését is támogató kiírástervezetet a Hivatal két ütemben bocsátja konzultációra, melynek keretében az érintettek 2026. augusztus 5-ig küldhetik meg véleményüket, észrevételeiket a kapacitaspalyazat@mekh.hu címre. 

A pályázati kiírás tervezet első ütemben közzétett változata többek között információt ad a részvétel általános feltételeiről, a pályázat főbb tartalmi elemeiről, valamint a benyújtás módjáról és határidejéről. A tervezet ezen túl előzetes tájékoztatást nyújt az ajánlati és teljesítési biztosítékra vonatkozó szabályokról, valamint tartalmazza az elnyerhető csatlakozási jog leírását és feltételeit, illetve az értékelési szempontok alapelveit.

A közzététel második ütemében a Hivatal az értékelési rendszer részletes szabályaira (pontozás, súlyszámok) és a bankgarancia-nyilatkozat mintájára vonatkozó információkkal egészíti ki a pályázati kiírás tervezetét.  

A konzultációra bocsátott tervezet az alábbi oldalon érhető el: https://www.mekh.hu/kapacitas-palyazati-eljaras

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Iparági konzultáció a szélerőmű-kapacitások bővítéséhez appeared first on Műszaki Magazin.

A DLR vezetésével fejlesztett U-Shift II projekt erre a kihívásra kínál innovatív választ egy moduláris elektromos járműplatformmal, amely különböző felépítmények automatikus cseréjével képes személy- és áruszállítási feladatokat ellátni. Az intelligens Driveboard platformra épülő koncepció nemcsak a járművek kihasználtságát növeli jelentősen, hanem új lehetőségeket teremt a fenntartható városi mobilitás, az automatizált logisztika és a jövő intelligens közlekedési szolgáltatásai számára.

Az U-Shift II legfontosabb műszaki sajátossága a moduláris felépítés. A rendszer alapját egy U alakú, önjáró „Driveboard” platform képezi, amely magában foglalja az elektromos hajtásrendszert, az energiatároló akkumulátort, a futóművet, az automatizált vezetéshez szükséges érzékelőket, a vezérlőelektronikát és a kapszulák emelésére, illetve rögzítésére szolgáló mechanizmust. Erre a platformra különböző funkciójú kapszulák csatlakoztathatók, amelyek személyszállításra, csomaglogisztikára, városi áruterítésre vagy akár mobil szolgáltatóegységként is alkalmazhatók. A koncepció lehetővé teszi, hogy ugyanaz a jármű rövid idő alatt teljesen eltérő feladatkörre legyen átalakítható, jelentősen növelve a járműflotta kihasználtságát.

A fejlesztés egyik legnagyobb technológiai kihívása az autonóm kapszulacsere megvalósítása. Az új generációs Driveboard képes önállóan, centiméteres pontossággal megközelíteni a kívánt kapszulát, majd automatikusan elvégezni annak mechanikai, elektromos és adatkapcsolati csatlakoztatását. Az illesztési folyamat rendkívül nagy pontosságot igényel, mivel a csatlakozási tűrések mindössze néhány centiméteresek. A rendszer fejlett lokalizációs algoritmusokat, környezetérzékelő szenzorokat és intelligens mozgástervezést alkalmaz a biztonságos dokkolás érdekében.

Az elektromos és elektronikai architektúrát úgy alakították ki, hogy a különböző kapszulák saját érzékelői és funkciói automatikusan integrálhatók legyenek a Driveboard rendszerébe. A vezeték nélküli szoftverfrissítések (Over-the-Air, OTA) lehetővé teszik az érzékelők, vezérlőfunkciók és alkalmazások dinamikus konfigurálását, így a különböző járműplatformok és kapszulák gyorsan, manuális beavatkozás nélkül együttműködhetnek. Ez jelentős rugalmasságot biztosít a flottakezelők számára, miközben csökkenti az üzemeltetési költségeket és egyszerűsíti a rendszer karbantartását.

Az U-Shift II alkalmazási lehetőségei rendkívül széles körűek. A rendszer használható igényvezérelt városi shuttle szolgáltatásként, akadálymentes személyszállító járműként, futár- és csomaglogisztikai platformként, városi áruszállító egységként, mobil üzletként vagy akár ideiglenes szolgáltatóhelyiségként is. A kapszulák gyors cseréjének köszönhetően ugyanaz a jármű nappal utasokat szállíthat, éjszaka pedig csomagkézbesítési feladatokat végezhet, jelentősen javítva a járművek kihasználtságát és csökkentve a városi forgalom környezeti terhelését.

A fejlesztés következő szakaszában az U-Shift II az IMoGer (Innovative Modular Mobility Made in Germany) projekt keretében valós üzemi környezetben is bemutatkozik. A tervek szerint 2027 közepétől Braunschweig városában egy kísérleti flotta vizsgálja majd a moduláris járművek alkalmazhatóságát a közösségi közlekedés és a futár-, expressz- és csomaglogisztika területén. A projekt célja annak bizonyítása, hogy az autonóm, moduláris járműplatformok egyszerre képesek növelni a közlekedési rendszerek rugalmasságát, javítani az erőforrás-kihasználást és csökkenteni a fenntartható városi mobilitás költségeit.

kép: DLR

Forrás: MM

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Forradalmi moduláris járműkoncepció appeared first on Műszaki Magazin.

A HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont kutatói nemzetközi együttműködésben (MOCA) sikeresen megépítettek egy olyan kísérleti rendszert, amely képes a mikrohullámú jelet a fény fotonjává alakítani. A kvantumtechnológia egyik kihívása, hogy a kvantumszámítógépek mikrohullámú jelekkel működnek, míg a kvantumkommunikáció optikai szálakon, fotonok segítségével történik. A projekt célja egy olyan kísérleti platform létrehozása volt, amelyben ultranagy vákuumban a hideg atomok közvetítik a mikrohullám (MW) és az optikai jelek közötti kölcsönhatást. „A kutatás alapját egy optikai rezonátor adja, amelyben lézerrel lehűtött rubídium atomokat optikai dipólcsapdában lebegtetünk, és az atom-foton kölcsönhatást kvantummechanikai szinten kontrolláljuk” mondta Dombi András. Az atomok kvantumos állapotain keresztül az optikai és a mikrohullámú gerjesztések összecsatolódnak, így az atomok lehetővé teszik a nagyon eltérő hullámhosszú mezők hullámkeverési folyamatainak nagy hatásfokú megvalósítását.

Mikrohullám–optikai Átalakítás Jól Szabályozott Környezetben – MOCA laboratórium

„A kísérleti rendszert megépítettük, valamint demonstráltuk a képességét mikrohullámú és optikai mezők keverésére. A rendszer működési paramétereinek teljes felmérése és kalibrálása még hosszú időt igényel, ugyanakkor a beépített módszerek sokféleségének köszönhetően már ez a kezdeti fázis is számos új kísérleti eredmény elérésével kecsegtet a hideg atomos rezonátoros kvantumelektrodinamika aktuális kutatási irányaiban”

– nyilatkozta a projektvezető, Domokos Péter.

A Wigner FK kvantumoptika laboratóriumában megépített rendszer hosszú távon egy referencia- és validációs platformként szolgál majd, amelyen összehasonlítható és tesztelhető a nemzetközi partnereknél készülő chip-alapú, integrált MW–optikai átalakító működése is. A projekt eredményei közvetlenül hozzájárulnak a kvantumkommunikációs és kvantumérzékelési technológiák fejlődéséhez, és alapot teremtenek új, nagy érzékenységű MW–optikai konverziós eszközök fejlesztéséhez.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóintézet kutatói kísérleti eszközt terveztek kvantumos jelátalakításra appeared first on Műszaki Magazin.

Az eseményen nemcsak az Eplan Copilot és az Eplan Smart Sourcing bemutatójára került sor, hanem a résztvevők első bepillantást nyerhettek a közelgő Eplan Platform 2027 fejlesztéseibe is. A kétnapos fesztivál során vezető előadók, Eplan-szakértők, felhasználók, döntéshozók és Eplan-partnerek a jövő mérnöki tervezését meghatározó legfontosabb témákkal foglalkozott.

Milyen változások várnak az elektrotechnikai tervezésre a következő években? Milyen új lépések előtt áll az ipari automatizálás? Hogyan alakítja át a mesterséges intelligencia a mérnöki munkát? Az Eplan Next26 keretében nemzetközileg elismert szakértők különböző előadásformákon keresztül adtak választ ezekre és számos további kérdésre.

Sebastian Seitz, az Eplan vezérigazgatója nyitóelőadásában kijelölte az esemény irányvonalát: „Betekintést nyújtunk a jövőbe. Az Eplan Next keretében beszélnünk kell iparágunk egyik legnagyobb kihívásáról, a teljes értékteremtési folyamat digitalizációjáról.” Az új mesterségesintelligencia bemutatásakor – amely több szempontból, például a szellemi tulajdon védelme terén is eltér a számos ipari MI-alkalmazástól – Seitz így fogalmazott: „Ma elérhetővé tesszük az Eplan Copilotot a felhőalapú környezetben.” Kiemelte az adatbiztonság fontosságát, a mesterséges intelligencia erőteljes architektúráját és a munkafolyamatok valódi autonómiájának célját is: „Nemcsak a folyamatok automatizálásához, hanem azok autonóm irányításához is hatalmas mennyiségű tudást kell átadnunk a mesterséges intelligenciának, és megfelelő képességekkel kell felruháznunk. Célunk, hogy ezt a technológiát a segítő pilótából valódi pilótává fejlesszük.”

Kitekintés a jövő ipari termelésébe

A világ minden tájáról érkezett résztvevők közvetlenül ismerhették meg, hogyan készülnek a jövő kihívásaira olyan iparági vezetők, mint a DMG MORI, az Eaton vagy a Siemens, valamint azt is, hogy a speciális gépgyártók és kapcsolószekrény-gyártók milyen eszközöket alkalmaznak már ma annak érdekében, hogy sikeresek legyenek a holnap versenykörnyezetében.

Rainer Brehm, a Siemens Digital Industries Automation üzletágának COO-ja és CTO-ja keynote előadásában a szabályalapú automatizálásról a célalapú automatizálásra való átállást nevezte a következő nagy lépésnek. Elmondása szerint ezt a Siemens és az Eplan szoros együttműködésében fejlesztett, mesterséges intelligenciával támogatott, végponttól végpontig terjedő “Fejlett géptervezés” megközelítés teheti lehetővé.

A DMG MORI csoportelnöke és vezérigazgatója, Dr.-Ing. Masahiko Mori előadásában bemutatta a vállalat „Megmunkálási folyamatok átalakítása” kezdeményezését, valamint kitért az Eplannal folytatott együttműködésre a digitális iker kapcsolószekrény-tervezésben történő megvalósítása érdekében.

Andy Lee, az Eaton China Power Distribution Systems operációs igazgatója figyelemre méltó betekintést adott a kínai Changzhou városában működő, magas fokon automatizált kapcsolószekrény-gyártó üzem működésébe. Itt is az Eplan Platform szolgál az elektrotechnikai tervezés alapvető gerinceként, miközben humanoid robotok ellenőrzik a csatlakozókábeleket.

Future Lab: A jövő megtapasztalása élőben

A Future Lab területén úttörő fejlesztéseket és különféle jövőtechnológiákat mutattak be. Ezek között szerepelt egy olyan eszköz is, amely egy kezdeti anyagjegyzék alapján automatikusan létrehozza egy szerelőlap alapvető kialakítását. Erre építve kiválasztható a megfelelő szekrény, és már az ajánlatadási szakaszban is minimális ráfordítással készíthető megbízható költségbecslés. Egy másik figyelemre méltó újdonság egy szoftverrel támogatott gyártóállomás volt, amely lehetővé teszi, hogy kevésbé tapasztalt munkatársak is magas minőségi szinten építsenek vezérlőszekrényeket. A megoldás biztosítja a megbízható, átlátható gyártást, amely teljes mértékben megfelel az ügyfélspecifikus követelményeknek. A Siemens Teamcenter integrációját és a “Fejlett géptervezés” megoldást szintén a Future Lab keretében mutatták be, közvetlen kapcsolatot teremtve a gépészeti tervezés, a termékadat-kezelés (PDM) és az elektromos vezérléstechnika (CAE/TIA) között.

Visszatekintés és előretekintés: Eplan Platform 2027 és Smart Sourcing

Az Eplan exkluzív előzetest mutatott be az új Eplan Platform 2027-ről, amelyet mintegy 500 ügyféligény alapján fejlesztettek tovább. A platform célja, hogy még gyorsabbá tegye a projekteket az előtervezés, az elektrotechnikai tervezés és a kapcsolószekrény-tervezés három folyamatlépésében. Az alkatrészbeszerzés területén az Eplan Smart Sourcing jelentette az egyik kiemelt újdonságot, amely az Eplan Next26 rendezvényen mutatkozott be először Németországban. A megoldás egyik legfontosabb előnye, hogy már a tervezési szakaszban megmutatja, honnan és milyen szállítási határidővel szerezhetők be a szükséges alkatrészek. A különböző Master Class foglalkozásokon a felhasználók részletesen megismerhették a szoftver új funkcióit, valamint olyan témákat, mint a vezérlőszekrény-tervezés, a hatékony gépkábelezés és a digitális termékkonfiguráció.

A szabványosítás és az együttműködés trendjei

A kísérő szakkiállításként működő Partner Plaza területén több mint húsz vállalat – köztük az ABB, a Phoenix Contact, a Rittal, a Rockwell Automation, a Siemens és a Weidmüller – mutatta be az Eplan ökoszisztémáján belüli mérnöki munka egyszerűsítését és automatizálását célzó innovációit. A következetes adatkezelés kulcsfontosságú tényezőként jelent meg, és egyértelművé vált, hogy csak ezek az intelligens kapcsolatok teszik lehetővé a teljes digitális iker megvalósítását a mérnöki tervezésben. Az előadók hangsúlyozták, hogy a Digitális Eszközadminisztrációs Héj (Asset Administration Shell, AAS) egyre inkább központi szerepet tölt be szabványosított adatátviteli csatornaként.

Következtetés: sikeres kezdet, amelynek lesz folytatása

A kétnapos rendezvény végén Sebastian Seitz rendkívül pozitívan értékelte az eseményt: „Ez egy sikeres kezdet volt. A panelbeszélgetések és viták során számos partnerünk hangsúlyozta, hogy a jövő az együttműködésben rejlik; a jövő kihívásait csak így tudjuk leküzdeni. A technológiák rendelkezésre állnak. Az igazi kérdés az, hogyan tudjuk ezeket a lehetőségeket következetesen beépíteni a folyamatainkba. Erről szeretnénk a jövőben még többet egyeztetni az Eplan Next27 rendezvényen.”

www.eplan.de

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Sikeres rajt – Eplan Next26 appeared first on Műszaki Magazin.

A szénszállal erősített polimerek (CFRP) kis tömegük, nagy merevségük és kiváló kifáradási ellenállásuk miatt egyre fontosabbak a repülőgép-, autó-, védelmi, űr- és hajóiparban. Megmunkálásuk ugyanakkor komoly technológiai kihívás: az abrazív szálak és a hőérzékeny gyantamátrix delaminációt, szálkiszakadást, gyors szerszámkopást és ingadozó felületi minőséget okozhatnak.

E problémák kezelésére fejlesztette ki a Sandvik Coromant a CoroMill® Plura composite 2P350 tömör keményfém marószerszámot. Sajátos kettős forgácsolási mechanizmusa ollószerű nyírással, szabályozottan választja el a szálakat. Az egyik vágóél megvezeti, a másik elmetszi őket, így stabilabb marad a laminátum, és csökken a delamináció veszélye.

A kiegyenlített forgácsolási terhelés mérsékli a rezgéseket, és kiszámíthatóbb folyamatot biztosít. A nagy forgácshornyok hatékonyan távolítják el a megmunkáláskor keletkező port és levágott szálakat, csökkentve azok ismételt elvágásának kockázatát. A 2P350 horonymaráshoz, rámpamarási műveletekhez és élmegmunkáláshoz is használható, a nagyoló- és simítóműveleteket pedig egyetlen befogásban végezheti el.

A szerszám stabil működése különösen értékes automatizált és felügyelet nélküli gyártásban. A kisebb rezgésszint és a kiszámítható kopás csökkenti a váratlan szerszámhibák veszélyét, és kevésbé teszi függővé a folyamatot a gépkezelő tapasztalatától.

O2AD: gyémántbevonat a hosszabb éltartamért

A kompozitok koptató hatásával szembeni ellenállást az új O2AD szerszámminőség biztosítja. A speciálisan kialakított keményfém hordozó és a vastag, nagy tapadású CVD gyémántbevonat közötti erős kötés megakadályozza a bevonat idő előtti leválását, és meghosszabbítja a szerszám élettartamát.

A Sandvik Coromant üzemi és belső vizsgálatai szerint az O2AD éltartama megközelítőleg kétszerese lehet a korábbi O12M szerszámminőségének. Egy repülőgép-szárnyelem száraz, vákuumos porelszívással végzett öttengelyes megmunkálásakor az O2AD azonos forgácsolási feltételek mellett 100%-os éltartam-növekedést ért el az O12M-hez képest.

A hosszabb és kiszámíthatóbb éltartam kevesebb szerszámcserét, kisebb készletigényt, rövidebb állásidőt és alacsonyabb selejtarányt eredményezhet. A CoroMill® Plura composite 2P350 O2AD szerszámminőségben így tisztább vágást, egyenletesebb alkatrészminőséget és megbízhatóbb kompozitmarást kínál a legigényesebb ipari alkalmazásokhoz is.

www.sandvik.coromant.com

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Új mérce a kompozitmarásban appeared first on Műszaki Magazin.

Az Atradius legfrissebb, 2026-os Fizetési Szokások Barométer jelentésének adataiból kirajzolódik, hogy a magyarországi vállalati szférában (B2B) ismét megjelent a körbetartozás jelensége. „A tartósan magas kamatkörnyezet, a kulcsfontosságú állami támogatások (mint a Széchenyi Hitel program) kamatainak megduplázódása, valamint a makrogazdasági lassulás együtt olyan gazdasági környezetet eredményeztek, amely különösen érzékenyen érinti a leginkább kitett ágazatokat – köztük az építőipart, a logisztikát és a kiskereskedelmet” – mutat rá Vanek Balázs, az Atradius magyarországi országigazgatója.

Dominóeffektus: ha a vevő késik, mindenki megérzi

A felmérés rávilágít, hogy a magyar piacon ijesztő méreteket öltött a fizetési fegyelem lazulása: a hazai vállalatok 78%-ának vannak lejárt számlakövetelései. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy tízből közel nyolc partner jó eséllyel késve egyenlíti ki a tartozását.

A mögöttes okokat vizsgáló adatok alapján a partnerek nem feltétlenül hanyagságból nem fizetnek, inkább egy klasszikus, kényszerű láncreakcióról van szó: a vevők jelentős része (51%) azért csúszik, mert saját magának is cash flow-problémái és likviditási gondjai vannak. A cégek lényegében a finanszírozást próbálják meg áthárítani a beszállítóikra, elindítva ezzel a veszélyes körbetartozási spirált.

A 30 napon túli késedelmek csapdája

Bár a számlák egy részét rövid időn belül rendezik, a mélyebb statisztikák nyugtalanító képet mutatnak. A lejárt követelések jelentős hányada csúszik át a kritikus időszakokba: a számlák 10%-a 31–60 napot, míg 8%-a 61–90 napot késik a határidőhöz képest.  A legdrámaibb és legfájdalmasabb adat azonban az, hogy a számlák 8%-a több mint 90 napot, azaz negyedévet meghaladóan kint ragad. Ez a szintű csúszás már nem „pici probléma”, hanem közvetlen veszély. Az elmúlt évek tükrében ez egy egyértelműen romló trendet jelez. Ebben a környezetben a cégek finanszírozása rendkívül megdrágult; a banki hitelek a magas kamatok miatt szinte megfizethetetlenek, ami tovább fojtogatja a vállalkozások működőtőkéjét, csökkentve likviditási mozgásterüket és növelve finanszírozási igényüket.

A behajthatatlan követelések valósága

„A barométer egyik legnyugtalanítóbb megállapítása a jelentett behajthatatlan követelések aránya. A magyarországi vállalatok jelentős részénél a teljes követelésállomány 2–5%-a (a válaszadók 11%-ánál ), sőt esetenként az 5%-ot is meghaladó része (a válaszadók 1%-ánál)  teljesen behajthatatlanná válik”

– emeli ki Vanek Balázs.

„Hogy ezt kontextusba helyezzük: egy 1 milliárd forintos forgalmú cég esetében ez azt jelenti, hogy 20–50 millió forintnyi elvégzett munkát vagy árut egyszerűen le kell írni veszteségként ami a profitrátát nagyban befolyásolhatja számos szektor esetében.”

A legsérülékenyebb szektorok

A 2026-os adatok szerint a magyar vállalkozások 43%-a a fizetésképtelenségi helyzet további romlására számít a következő 12 hónapban, és a cégek négyötöde a makrogazdasági környezetet és a gazdasági lassulást nevezi meg mint első számú kockázati tényezőt. A napi szintű és likviditási gondok leginkább a következő, rendkívül törékeny szektorokat sújtják:

• Építőipar és logisztika/fuvarozás: az állami és magánberuházások visszaesése miatt azonnali tőkehiánnyal küzdenek.
• IT és elektronikai kiskereskedelem: a lakossági és vállalati keresletcsökkenés közvetlen kárvallottjai.
• Sertéstenyésztők és agrárpiac: az inputanyagok drágulása és a kiszámíthatatlan felvásárlási árak miatt kivéreztetett helyzetben vannak.
• Kis benzinkúthálózatok: a működési költségek növekedése és a szűk árrések miatt a túlélésért küzdenek.

A rendszerszintű kockázatokat mérsékelni kell

Magyarországon már 3 éve folyamatosan több mint 1000 céget számolnak fel havonta, ami a jelenlegi magas, 6%-os kamatkörnyezetben súlyos rendszerszintű kockázatot jelent. A helyzet eszkalálódásának elkerülése érdekében az Atradius szakértője három fő területen javasol lépéseket:

1. Profi kintlévőség-kezelés: A vállalatok nem hagyatkozhatnak a szerencsére. A vállalatok számára ma már alapvető stratégiai feladat a vevők folyamatos minősítése, a hitelbiztosítási megoldások alkalmazása és a professzionális követeléskezelés.
2. Rövid távú állami támogatások a kkv-knak: Célzott likviditási injekciókra és kedvezményes áthidaló hitelekre van szükség, hogy a kis- és középvállalkozások talpon tudjanak maradni ebben a kritikus átmeneti időszakban.
3. Középtávú stratégia a dominóhatás ellen: Különösen kritikus a beszállítói láncok védelme, mivel a nagy vevők és integrátorok esetleges bedőlése – a körbetartozások révén – pillanatok alatt kkv-k tucatjait ránthatja magával a mélybe.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Visszatért a körbetartozás szelleme appeared first on Műszaki Magazin.

A projektről Kovács Péterrel, a Welltech ZRt. kiemelt automatizálási mérnökével beszélgettünk.

MM: A Welltech több jelentős hazai beruházásban vett már részt. Miért különleges mégis a Veszprémi Várnegyed projektje?

Kovács Péter: A Welltech az elmúlt három évtizedben számos nagy volumenű automatizálási projektben vett részt. Dolgoztunk többek között a MOL Campuson, katonai gyártóegységeken, nagy akkumulátorgyárakon, valamint különböző iroda- és ipari komplexumok épületautomatizálási rendszerein. Ezek mind komoly szakmai referenciák Siemens-megoldásokkal, de a Veszprémi Várnegyed még ezekhez képest is különleges feladat volt.

Itt ugyanis nem egyetlen épület automatizálásáról beszélünk, hanem gyakorlatilag egy teljes történelmi városrészről. A rekonstrukció összesen 22 műemlék épületet érint, amelyek közül eddig 17 készült el, öt különböző kivitelezési ütemben. Az épületek különböző korokban épültek, eltérő rendeltetéssel, eltérő gépészeti rendszerekkel és több tervezőiroda műszaki koncepciója alapján. Ezért a legnagyobb kihívást nem önmagában a méret, hanem a sokszínűség jelentette.

Mérnöki szempontból arra vagyok a legbüszkébb, hogy ezt a sokféle rendszert sikerült egyetlen, egységes felügyeleti rendszerbe integrálni. Az üzemeltető számára ez egy áttekinthető, egységes rendszerként jelenik meg, miközben a háttérben rendkívül sok különböző technológia dolgozik együtt.

MM: Milyen technológiákra épül a Veszprémi Várnegyed épületautomatizálása?

Kovács Péter: A rendszer központi eleme a Siemens Desigo CC integrált épületfelügyeleti platform. Ez biztosítja azt a közös kezelőfelületet, amelyen keresztül az üzemeltető az egyes épületek gépészeti és automatizálási rendszereit felügyelni tudja. A Desigo CC nagy előnye, hogy nemcsak az épületautomatika jeleníthető meg rajta, hanem más alrendszerek is integrálhatók ugyanabba a környezetbe.

Az épületekben Siemens PXC4 és PXC7 DDC szabályozókat alkalmaztunk. Ezek végzik a helyi szabályozási feladatokat, például a légkezelők, hőszivattyúk, kazánok, zónaszabályozások és egyéb gépészeti rendszerek vezérlését. Emellett Siemens QMX3 sorozatú helyiségkezelő egységek kerültek beépítésre, illetve minden épületben helyi HMI paneleket helyeztünk el. Ezek a helyi kezelőpanelek Desigo CC klienseként is működnek, tehát az üzemeltető ugyanazt a logikát és grafikus megjelenést kapja helyben is, mint a központi felügyeleten.

MM: Mekkora rendszert kellett létrehozni, és milyen alrendszereket kellett összehangolni?

Kovács Péter: A jelenlegi rendszer közel 5000 automatika-adatpontot kezel, de a beruházás végére ez a szám várhatóan megközelíti a 10 000-et. Ez már önmagában is komoly nagyságrend. A rendszerben jelenleg 89 Siemens DDC szabályozó dolgozik, amelyek az egyes épületek helyi automatizálási feladatait látják el.

A várnegyedben nem egységes gépészeti filozófia valósult meg, hanem épületenként eltérő megoldásokkal találkoztunk. Az épületek funkciójukból adódóan összesen öt különböző zónavezérlési koncepció szerint működnek, ezért minden esetben az adott használathoz leginkább illeszkedő szabályozási logikát kellett kialakítani. Van, ahol hőszivattyús rendszer biztosítja a fűtést és a használati melegvíz előállítását, máshol kazános rendszer működik, egyes épületek pedig több rendszer kombinációjára épülnek.

Különösen érdekes feladat volt például egy olyan levegő–víz hőszivattyús rendszer összehangolása, ahol nyolc hőszivattyút kellett teljesítményigény alapján kaszkádvezérléssel működtetni. Ilyenkor nemcsak az a kérdés, hogy egy berendezés elinduljon vagy leálljon, hanem az is, hogy a rendszer mindig az aktuális igényekhez igazodva, optimális sorrendben és terheléssel működjön.

Emellett több külső rendszer integrációját is meg kellett oldani. Modbus kommunikációjú fan-coilok, VRV-rendszerek, termosztátok és saját automatikával rendelkező légkezelők is kapcsolódnak a felügyelethez. A Desigo CC-ben megjelenő adatpontok jelentős része külső gyártók Modbus- és BACnet-kommunikációjú berendezéseiből érkezik. Ez jól mutatja a Siemens automatizálási platform nyitottságát és rugalmasságát, hiszen nemcsak a Siemens saját eszközeit tudja egységes rendszerben kezelni, hanem ezeket berendezéseket is képes az egységes rendszerbe integrálni. Az üzemeltető számára így egyetlen, átlátható rendszer jelenik meg, függetlenül attól, hogy a háttérben milyen gyártók berendezései működnek.

MM: Milyen kihívásokat jelentett a műemléki környezet?

Kovács Péter: Egy műemléki környezetben az embernek folyamatosan alkalmazkodnia kell. A történelmi épületek esetében sokszor nem úgy alakulnak a dolgok, ahogy egy modern épületnél. Többször előfordult, hogy a korábban megtervezett kábelnyomvonalakat módosítani kellett, mert a helyszínen régészeti feltárás indult, vagy olyan szerkezeti adottságok kerültek elő, amelyekhez igazodni kellett.

Nagyon jó megoldást jelentettek a használaton kívüli kémények. Ezeket több esetben függőleges nyomvonalként tudtuk használni, sőt előfordult, hogy automatikaelosztó szekrényeket is ilyen kéménytestekben helyeztünk el. Ez egyszerre volt praktikus és műemlékvédelmi szempontból is kedvező, mert nem kellett feleslegesen megbontani történelmi szerkezeteket.

A régészeti munkák is különleges helyzeteket teremtettek. A székesegyház alagsorában például úgy dolgoztunk, hogy mellettünk a régészek éppen egy történelmi sírt tártak fel. Ez nem akadályozta érdemben a munkát, mert nagyon jól tudtunk együttműködni, de jól mutatja, milyen különleges környezetben zajlott a kivitelezés.

Volt természetvédelmi szempont is. Bizonyos padlásterekben védett denevérek éltek, ezért csak meghatározott időszakban lehetett munkát végezni. Egy ilyen projektben tehát nem elég a műszaki tudás. Rugalmasságra, türelemre és a többi szakággal való folyamatos együttműködésre is szükség van.

MM: Mit jelent az egységes felügyeleti rendszer az üzemeltető számára?

Kovács Péter: Az üzemeltető szempontjából az egyik legnagyobb előny az átláthatóság. Egy ilyen összetett épületegyüttesnél óriási segítség, ha nem külön rendszerekben kell keresni az információkat, hanem egyetlen felületen láthatók az állapotok, riasztások, hibajelzések és üzemi adatok.

A Siemens Desigo CC rendszerben nemcsak az épületautomatika jelenik meg, hanem a tűzjelző, a beléptető és más biztonságtechnikai rendszerek is ugyanazon a felügyeleti felületen jelennek meg. Ez gyorsabb hibakeresést, egyszerűbb karbantartást és hatékonyabb napi üzemeltetést tesz lehetővé. Ha egy hiba jelentkezik, az üzemeltető nem elszigetelt jelzéseket lát, hanem összefüggéseiben tudja értelmezni az eseményeket.

Az egységes HMI- és kliens-architektúra szintén fontos. Minden épületben hasonló kezelőfelület áll rendelkezésre, azonos logikával és jogosultságkezeléssel. Ez csökkenti a betanulási időt, egyszerűsíti a működtetést, és hosszú távon az üzemeltetési költségeket is mérsékelheti.

MM: Hogyan értékelhető a projekt megtérülése?

Kovács Péter: Egy ilyen beruházás megtérülését nem lehet kizárólag energetikai oldalról vizsgálni. Természetesen a korszerű gépészeti rendszerek és az optimalizált szabályozás jelentős energiahatékonysági előnyt jelentenek. Egy jól működő épületautomatika képes az aktuális igényekhez igazítani a fűtést, hűtést, légkezelést és zónaszabályozást, ez pedig hosszú távon megtakarítást eredményez.

Ugyanakkor legalább ilyen fontos az üzemeltetési megtérülés. Az egységes felügyeleti rendszer gyorsabb hibakeresést, egyszerűbb karbantartást és könnyebb bővíthetőséget biztosít. Ha a jövőben újabb épületek vagy alrendszerek kerülnek be a rendszerbe, azok egy meglévő, átgondolt architektúrához csatlakozhatnak.

A projekt kulturális és értékmegőrzési szempontból is jelentős. Több olyan épület is található a várnegyedben, amely évtizedek óta nem esett át komolyabb felújításon. A rekonstrukcióval és a Siemens-alapú épületautomatizálással ezek az épületek nemcsak megújulnak, hanem hosszú távon fenntarthatóan üzemeltethetők is. Számomra ez a projekt egyik legfontosabb üzenete: a modern technológia nem ellentéte a műemlékvédelemnek, hanem megfelelő mérnöki szemlélettel annak egyik legfontosabb támogatója lehet.

„A projekt során nem az volt a célunk, hogy minden épületet ugyanúgy automatizáljunk. Éppen ellenkezőleg. Minden épület megőrizte a saját működési filozófiáját, miközben az üzemeltető számára egyetlen, egységes rendszert alakítottunk ki. Számomra ez jelentette ennek a projektnek a legnagyobb mérnöki kihívását és egyben a legnagyobb sikerét.”

– Kovács Péter, a Welltech ZRt. kiemelt automatizálási mérnöke.

www.welltech.hu, www.siemens.hu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A Veszprémi Vár XXI. századi jövője appeared first on Műszaki Magazin.