A norvég parti őrség KV Svalbard nevű hajója az első, amely Azipod® meghajtási rendszerével érte el az Északi-sarkot.
Ez pedig újabb mérföldkő, mely tovább erősíti az ABB vezető szerepét a tengerhajózásban alkalmazott fenntartható hajtástechnológiák terén.
Fejlett technológiája, a legzordabb tengeri környezetben is kiemelkedő teljesítménye és környezetbarát elektromos működése révén az ABB Azipod® meghajtási rendszere normává vált az iparágon belül. Azzal, hogy gond nélkül eljuttatta a norvég parti őrség KV Svalbard nevű jégtörő hajóját az Északi-sarkra, az Azipod® történelmet írt.
A 2001-ben épült, és 5 MW összteljesítményű Azipod® jégtörő egységpárral felszerelt KV Svalbard az első norvég hajó, amely – idén augusztusban – eljutott az Északi-sarkra. A norvég nonprofit kutatási alapítvány, a The Nansen Center által vezetett Coordinated Arctic Acoustic Thermometry Experiment (CAATEX) elnevezésű nemzetközi tudományos expedíció keretében szervezett út során a hajó feltorlódott sarki jégen át, 6-7 csomó sebességgel haladt a cél felé.
„Könnyebben tudtunk hajózni a sarki vizeken és gyorsabban értük el az Északi-sarkot, mint azt előzőleg lehetségesnek gondoltuk volna. Ez egy óriási mérföldkő a számunkra, ami azt bizonyítja, hogy flottánk rendelkezik egy olyan hajóval, amelynek robosztus meghajtási rendszere az erősen jeges tengert is hajózhatóvá teszi egészen az Északi-sarkig.”
– mondta Ottar Haugen, a norvég parti őrség parancsnoka.
A víz alatti függesztett gondolában elhelyezett meghajtó villanymotorral működő Azipod® elektromos meghajtási rendszernek köszönhetően a hajó igen jól manőverezhető, és akár 360 fokos szögben is meg tud fordulni saját tengelye körül, hogy tolóerejét tetszőleges irányban fejthesse ki. Az Azipod® meghajtási rendszer akár 2,1 m vastag sarki jéggel is megbirkózik, és bebizonyosodott, hogy a tengerhajózásban hagyományosan alkalmazott tengelyvezetékes meghajtási rendszerekhez képest akár 20%-kal is kisebb lehet az üzemanyag-fogyasztása.
A Sovcomflot cseppfolyósított földgázt (LNG) szállító tankere, a Christophe de Margerie – mely 2017-ben először szelte át az Északi-tengert jégtörő segítsége nélkül – meghajtását ugyancsak az ABB Azipod® rendszere biztosította. Ez a több tulajdonsága miatt is figyelemre méltó hajó 14 testvérhajójával együtt a befagyott tenger hajózhatóságát biztosító legnagyobb teljesítményű ABB-féle Azipod® tolóegységekkel van felszerelve (3 x 15 MW).
A sarki expedíció az Azipod® rendszer hosszú sikersorozatának csak a legutóbbi állomása. Azóta, hogy 1990-ben piacra dobta Azipod® rendszerét, az ABB több mint 90 jégtörő, illetve jeges vízben haladni képes hajó számára szállított akár 45 MW összteljesítményű kombinált elektromos meghajtási rendszert. A választható Azipod® rendszerek hajtásteljesítmény-tartománya 1 MW-tól 22 MW-ig terjed. A technológia kulcsfontosságú szerepet játszott abban, hogy az ABB erős piaci pozíciókat foglal el a környezetbarát elektromos meghajtás terén. Az Azipod® meghajtási rendszerek immár több mint 15 millió órányi futásidőt teljesítettek, miközben 700.000 tonnánál is több üzemanyagot takarítottak meg csupán a tengeri személyszállításban. Ráadásul a tengerhajózásban alkalmazott Azipod® meghajtási rendszert nemcsak jégtörők, hanem a teherszállító hajóktól, a tengerjáró luxushajókon, a kompokon, a megajachtokon, a tengeri ellátó flottákon és a kutatóhajókon át egészen a szélturbina-telepítő hajókig és az önjáró fúróberendezésekig más hajótípusok is hasznosíthatják.
Az elmúlt három évtized során az ABB folyamatosan továbbfejlesztette az Azipod®-rendszert, így annak egyre jobb lett a hatékonysága, miközben csökkent a károsanyag-kibocsátása. Ez annyit jelent, hogy a hajók egyre kevesebb üzemanyag felhasználásával képesek meghajtani azokat a generátorokat, amelyek az Azipod®-rendszer működéséhez szükséges elektromos energiát állítják elő. A kisebb üzemanyag-felhasználás pedig alacsonyabb CO2-kibocsátást jelent, ami azért is fontos, mert a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) arra próbálja rászorítani a világ évente összesen 2,1 milliárd utas szállítását biztosító kompforgalmát, hogy 2025-ig 30%-kal csökkentse éves károsanyag-kibocsátását.
