A műanyag játékfiguráktól a komplett házakig lassan már szinte mindenről kiderül, hogy 3D nyomtatással is előállítható.
Mégsem látjuk, hogy a készülékek fontos kellékei lennének már a háztartásoknak, és a 3D-nyomtatást végző szolgáltatók sem szaporodnak gombamód. A miértnek a digitrendi.hu járt utána.
Közel negyven éve létezik a technológia, amelyről már a maga idejében is robbanásszerű megoldásként beszéltek. A gyors fejlődés azonban időről-időre elmaradt, részben a technológia bonyolultsága, részben a drága eszközök miatt. A digitalizáció viszont várhatóan meghozza a látványos fellendülést, főleg amit az újabb ipari forradalom: az Ipar 4.0 generál. Európában a következő négy-öt évben évi 15,3 százalékos növekedést prognosztizálnak a kutatók. Az IDC szerint 2022-ben már egy közel 7,5 milliárd dolláros üzleti lehetőség vár a piaci szereplőkre.
A nyomtatóértékesítés stabil üzlet, a szolgáltatás a jövő nagy ígérete
A hazai 3D nyomtató piacon ma még jellemzően az ipari nyomtatók értékesítése hozza pénzt, de szolgáltatásként egyre többen vállalnak bérnyomtatást is. A vevőnek azonban a legtöbb szolgáltató esetében hoznia kell magával a nyomtatni kívánt modell 3D-s tervét, amihez már professzionális szoftvereket is letölthetünk.
A nyomtatás feltétele, hogy a modell matematikai formában jelenjen meg a számítógépen, ugyanis ezt fogja a nyomtatóvezérlő szoftver felszeletelni vékony rétegekre, és ezeket építi egymásra. Járható út a 3D szkennelés is, de ez csak egyszerű másolat készítésére alkalmas, alaki módosításokra nem.
Jelenleg a legelterjedtebbek a műanyag alapanyagot használó gépek, a fémes nyomtatásra alkalmasak ma még túlságosan költségesek, áruk több száz millió forint körül mozog.
A hobbi modellektől az ipari 3D nyomtatókig
A 3D nyomtatás egyik szakavatott ismerője Falk György, cége a Varinex Zrt. jó ideje meghatározó szereplője is a hazai piacnak. „Húsz éve foglalkozunk ezzel a technológiával, amit kezdetben még – rapid prototyping –, vagyis gyors prototípusgyártásnak hívtak. Először Barack Obama, korábbi amerikai elnök használta a 3D nyomtatás szót, ettől kezdve terjedt el az elnevezés” – emelte ki a szakember.
Falk György – cégtársával Voloncs Györggyel együtt – vállalkozásukat kizárólag az ipari célú 3D nyomtatásra építi. Az otthoni felhasználású 3D nyomtatók szerinte technológiai szempontból nem igazán stabilak, olcsó, gyorsan elhasználódó alkatrészekből készülnek.
A Varinexnek az ipari nyomtatók kereskedelme jelenti manapság a fő bevételi forrást. A cégvezető ugyanakkor a szolgáltatást sem tartja lebecsülendő tevékenységnek sőt, nagyon sokáig ez volt az üzletág fő profilja.
A tanácsadás segíthet a leggazdaságosabb üzleti modell kialakításában
A technológia ipari célú felhasználása már számos iparágban bizonyul kellően jó megoldásnak. A drága acélszerszámot használó fröccsöntésnél például gyorsabb és hatékonyabb lehet a 3D nyomtatás. Ha viszont nagyon pontos alkatrészre van szükség, akkor azt még valamilyen utómegmunkálásnak – köszörülés – is alá kell vetni.
A 3D nyomtatással a kisebb sorozatú, vagy kísérleti fázisban lévő termékek költséghatékonyabb előállítása is megoldható. A prototípus gyártás a fejlesztések idejét is rendkívüli módon lerövidíti. A 3D technológia alkalmas a tömegméretű egyediesítésre is. Ilyen lehet például a szemüvegkeret gyártás, vagy a fogpótlás, vagy az egyéb implantátumok készítése.
Vannak már kisebb optikai vállalkozások, amelyek beszkennelik a páciens fejének a geometriáját, és annak 3D modelljét használják fel arra, hogy egyedi szemüvegkeretet tervezzenek a számára, amit aztán a 3D nyomtatóval rendelkező cégeknél nyomtatnak ki.
A Varinexnél az eddigi értékesítési és bérnyomtatási profilt tanácsadói tevékenységgel is bővítenék. Három-négy nap alatt fel lehet deríteni, mely alkatrészeket lenne érdemes –a ma már Additive Manufacturing-nek nevezett –3D nyomtatással gyártani. A konzultációs tevékenység jelentős szerepet játszhat a 3D nyomtatás, mint kiegészítő gyártás széles körű elterjedésében.
Aki tett egy próbát a lakossági piacon is
Az ismert üzletember, kockázati tőkés, Simó György néhány éve szállt be a 3D nyomtatás piacára cégével a FreeDee Printing Solutions-zel. Amikor belépett a piacra, a Gartner kutatói még a lakossági felhasználású 3D-nyomtatók boomjáról beszéltek. A cég koncepciójában ezért eredetileg a lakossági felhasználók, a tehetősebb családok kereslete is szerepelt, de ez végül nem vált be. Így fordultak ők is fokozatosan az ipari felhasználók felé.
A FreeDee jelenleg asztali nyomtatók értékesítésével foglalkozik. A cégvezető szerint az oktatási intézmények is fontos felhasználók lehetnének. Van is erre kész terve, de az állami kontroll miatt ez egyelőre nehézkesnek tűnik. A FreeDee víziója, hogy Magyarországon minden iskolában legyen legalább egy nyomtató.
Idéntől jönnek az olcsóbb fémnyomtatók is, közülük a klasszikusok 400 millió forintba kerülnek. Vannak azonban már kisebb, 10-20 milliós kategóriájúak, a FreeDee ezekkel is meg akar jelenni a piacon. Szolgáltatásban is gondolkodnak, de az üzletember még nem látja azt a keresletet, ami eltartaná ezt a részleget.
Magyarországon már a 3D nyomtatók gyártása is beindult. A Videotonban már foglalkoznak ilyen jellegű összeszereléssel. Megkeresésünkre azonban egyelőre csak azt erősítették meg a cégnél, hogy egy amerikai megrendelő megbízásából gyártanak ilyen készülékeket.
Az ipari üzemek lehetőségei bővülnek
A magyarországi ipari üzemek körében egyre gyarapszik azok száma, amelyek használnak már 3D-nyomtatót, ezek többsége nemzetközi nagyvállalat itteni leányvállalata – köztük a Bosch, a GE, a Knorr-Bremse és a Siemens. Utóbbi cég budapesti erőműtechnikai részegységeket, berendezéseket gyártó üzemében egy éve használják a 3D nyomtatási technológiát. Bérnyomtatást is igénybe vesznek a nagyobb méretű részegységekhez. A 3D nyomtatással előállított műanyag alkatrészekkel alacsonyabb rendű pótalkatrészeket is tudnak helyettesíteni. Van, amikor csak a végleges alkatrész megérkezéséig használják a 3D-s pótlást.
Tobias Panse, a telephely vezetője is azt emeli ki, hogy:
“A 3D- nyomtatás az egyik technológia, ami az ipari üzemek digitalizációjában meghatározó szerepet játszhat. Az ennek révén elérhető megtakarítás ugyanakkor csak az egyik tényező. További szempont, hogy az üzem önállóan, külsős partnerek bevonása nélkül is tudjon rugalmasan reagálni a gyártás során felmerülő helyzetekre.”
Műanyaggal helyettesíthetők bizonyos szerszám- és készülékelemek is, ezt is kipróbálták már. Fém helyettesítésére viszont minden esetben csak alapos mérnöki vizsgálat után veszik igénybe.
Munkaerőpiaci kihívások, perspektívák
A munkaerőhelyzet egyelőre nem okoz gondot, vélhetőleg a még nem túl nagy kereslet miatt. A 3D nyomtatásból nincs még klasszikus képzés, és megoszlanak a vélemények az ehhez szükséges tudás mikéntjéről is. Vannak, akik szerint – főleg a 3D modellek megszerkesztése miatt – nem árt a speciális tudás, de vannak olyan vélemények is, amelyek szerint még a legbonyolultabb gépek használatához is elegendő egy kezelői tanfolyam. A gépkezelői szakma nagyon sokban hasonlít a CNC esztergálásra, annyiban mégis nagyon más, hogy a 3D-nyomtatásnál nem elveszünk az anyagból, hanem építünk. Térlátást igényel, ez is könnyen tanítható. A lényeg, hogy a jövendő 3D nyomdászban legyen meg a 3D-ben gondolkodás képessége.
Sági Gyöngyi
