Komplett, rész vagy gyűjtő?
Gyűjtőszállítmányozás, komplett és részrakományok – ismerős fogalmak a logisztikában dolgozók számára, de a három rakománytípus közötti különbséget azoknak is érdemes megismerniük, akik például megrendelőként találkoznak ezzel a szolgáltatással. Legfőképpen azért, mert jelentős összegek takaríthatók meg vele, és helyes választással nagymértékben csökkenteni lehet a vállalatok ökológiai lábnyomát. Tudástár-sorozatunk új részében áttekintjük, mit érdemes tudni erről a három fogalomról, melyik a legjobb választás – és mi az az egyetlen dolog, ami a döntéshez szükséges.
Komplett rakomány (FTL)
Az FTL (full truck load), azaz komplett rakomány a szállítmányozás legegyszerűbb esete. A megrendelő ebben az esetben jellemzően olyan nagy mennyiségű árut szállíttat, amely elfoglalja egy teljes jármű rakterét, ráadásul a küldeménynek a lehető leggyorsabban, közbenső megállók nélkül kell célhoz érnie. Hagyományosan a 40 tonnás kamionok használatát értik komplett rakomány alatt a logisztikában. Ha a feladott termék ennek teljes rakterét elfoglalja, akkor alighanem az FTL lesz a legolcsóbb és egyben leginkább környezetkímélő szállítási forma. Amennyiben az áru kevesebb, azaz nem tölti meg a teljes rakteret, akkor érdemes elgondolkodni alternatív megoldáson és nem kizárólagosan szállíttatni egy teljes kamionban. Ilyenkor ugyanis az FTL az áruegységre vetített üzemanyag-felhasználás szempontjából nem hatékony, ami a költségek növekedését eredményezheti, beleértve az áruegységre jutó magasabb szén-dioxid-kibocsátás miatt a környezeti költségek növekedését is.
Olykor kisebb, 18, 12, 7,5 tonnás járműveket vagy akár 3,5 tonnás furgonokat is használnak FTL szállításban. Ezeknél a járműveknél a fajlagos szállítási költség a teherbírás csökkenése miatt egyre magasabb, a legdrágább a furgon esetében. Károsanyag-kibocsátás tekintetében is ugyanez a helyzet, bár a kisebb tehergépkocsi fogyasztása alacsonyabb, mint a nagyoké, de ez jóval kisebb áruennyiségse oszlik el.
Részrakomány (LTL)
Kisebb árumennyiségek esetén jól bevált gyakorlat a rakterek megosztása, az úgynevezett LTL (less than truck load), azaz részrakomány-szállítás. Itt is a feladott áru mennyisége határozza meg leginkább, hogy érdemes-e ezt választani: olyan szállítás esetében ez az ideális megoldás, ahol a küldemény a komplett rakományhoz kicsi, a gyűjtőszállítás számára viszont túl nehéz. Az ügyfél ebben az esetben az áruja által felhasznált rakodóhelyért fizet – összegszerűen kevesebbet, mint ha ugyanezt a mennyiséget FTL-küldeményként adta volna fel, de fajlagosan valamivel többet, mert az LTL-szállítás tonnánkénti díja jóval magasabb, mint az FTL-é. Használata akkor a leginkább költséghatékony, ha a szállítás nem sürgős, hiszen a kamion több állomáson, rakodási ponton is meg fog állni.
Mivel a kamion rakterét nem tölti meg egy feladó áruja, ezért a szállítmányozó feladata, hogy további rakodást szervezzen. A tehergépjármű a további szállítmányok felrakását követően indul a rendeltetési állomások felé. A különböző feladóktól származó rakományt ezt követően különböző helyekre kell eljuttatnia, ami a gyakorlatban az útvonal és a szállítási idő meghosszabbodását jelenti. Az egyes részrakományok szállítási ideje így hosszabb lesz, hiszen azt befolyásolja a többi, mások által feladott áru rendeltetési célállomása is.
A szolgáltatás díjára hatással van azonban egy különleges szempont is. Első pillantásra az LTL olcsóbb megoldásnak tűnhet, mint a gyűjtőszállítás. Lényeges azonban megjegyezni, hogy az LTL és egyébként az FTL árát is jelentősen befolyásolja a szezonalitás. A szállítási csúcsidőszakokban, például decemberben vagy húsvét előtt ugyanaz a szállítmány lényegesen többe kerül, mint „uborkaszezonban”, például a nyári időszak alatt. Ez bonyolítja a tervezést és a költséggazdálkodást, és mindenképpen érdemes éves elemzéssel megvizsgálni, hogy adott esetben melyik az optimális megoldás.
Gyűjtőszállítmányozás
A gyűjtőszállítmányozás során számos ügyfél sok áruja indul útnak egy kamionnal különböző célállomásokra, országhatárokon keresztül. A küldeményeket átrakóraktárakban, logisztikai csomópontokon az adott irányba tartó, máshonnan érkező áruval együtt másik járműre rakodják, és így továbbítják a címzettig. A Dachser esetében ennek alapja egy sűrű, több mint 200 telephelyből álló hálózat Európában, és a mindezt kezelni képes egységes informatikai rendszer. A logisztikai szolgáltató naponta indít fix menetrend szerint kamionjáratokat egész Európában, amely ügyfelei számára egyszerű tervezést és akár nemzetközi terjeszkedést, az új piacokra történő gyors belépést tesz lehetővé.
Ez a rakománytípus kisebb és könnyebb szállítmányok számára alkalmas, a Dachsernél 6 tonnáig és 12 raklapig terjedő küldeményeket tudnak ezen a rendszeren belül szállítani. A rugalmasságot és gyorsaságot az egyidejűleg 76 raklap szállítását lehetővé tevő csereszekrények biztosítják.
A döntés
Az a fentiek alapján egyértelmű, hogy bölcsek köve nem létezik a szállításban – hiszen mindig a körülményektől, a küldeménytől, a feladó- és célállomástól függ, hogy melyik a helyes választás. Egy biztos, a legjobb megoldás megtalálásához a legfontosabb lépés a tervezés, az igények és lehetőségek minél pontosabb felmérése.
Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
