A körforgásos gazdaság gondolata egyre inkább kulcsfontosságúvá válik a fenntartható fejlődés szempontjából, hiszen célja, hogy az erőforrások felhasználása minimális hulladékkal járjon, és az alapanyagok, valamint a belőlük készülő termékek életciklusa hosszabb legyen.
A technológiai fejlődés jelentős mértékben hozzájárul ehhez az átálláshoz, a szellemi tulajdonjogok védelme pedig alapvető szerepet játszik ebben a folyamatban.
Európában évente 2,2 milliárd tonna hulladék keletkezik, miközben a globális gazdaság mindössze 7,2%-a működik körforgásos elvek alapján. A jelenlegi lineáris gazdasági modell – amely a termelésből, fogyasztásból és hulladéklerakásból áll – hosszú távon nem fenntartható, mert jelentős környezeti terhelést okoz, és kimeríti a természeti erőforrásokat. A körforgásos gazdaság célja ennek a folyamatnak a megfordítása az újrahasznosítás, a javítás, az újrafelhasználás és az innováció révén. Az elv alapgondolata, hogy a termelési folyamatok során az anyagokat és termékeket minél hosszabb ideig a gazdaság körforgásában tartsuk, minimalizálva a hulladék képződését és az új alapanyagok felhasználását.
A körforgásos gazdaság mögötti megfontolásokat elsősorban a globális erőforrások szűkössége és a környezeti fenntarthatóság szükségessége vezérli. Az emberiség jelenlegi fogyasztási szokásai alapján egyes számítások szerint évente 1,6 bolygóra lenne szükségünk az erőforrásaink kielégítéséhez. Ezzel szemben a körforgásos gazdaság célja, hogy a Föld erőforrásainak használatát a regenerálódásukhoz szükséges szintre csökkentsük. Bevezetése azt is jelenti, hogy az anyagok, amelyek korábban hulladékként végezték volna, újrahasznosíthatóvá vagy újra felhasználhatóvá válnak. Ezáltal nemcsak a hulladék mennyisége csökken, hanem az új termékek előállításához szükséges energiafelhasználás is mérséklődik. Ezen felül a termelés költségei is csökkenhetnek.
Az immateriális javak jelentősége
Egy 2021-es tanulmány kimutatta, hogy a szellemi tulajdoni oltalmakkal, például védjegyekkel és szabadalmakkal rendelkező kis- és középvállalkozások (kkv-k) 63%-kal nagyobb többletárbevételt érhetnek el egy főre vetítve, mint azok, amelyek nem rendelkeznek ilyen jogokkal. Ez azt jelenti, hogy a szellemi tulajdon védelme nem csupán jogi biztonságot, hanem jelentős gazdasági előnyöket is biztosít a vállalkozások számára.
Az elmúlt évtizedekben jelentősen átalakult a vállalatok értékének összetétele. Míg az 1980-as években a társaságok értékének közel 80%-át tárgyi eszközök – például gépek, épületek és járművek – jelentették, ma már ez az arány mindössze 10%-ra csökkent. Mára több mint 90%-ban az határozza meg egy társaság értékét, hogy milyen üzleti titokkal (védett ismerettel, angolul know-how-al) vagy szellemi tulajdonnal (angolul intellectual property, rövidítve IP-vel) rendelkezik. Ide tartoznak például szoftverek, szabadalmak, design-, vagy védjegyoltalmak, amelyek közvetlenül hozzájárulnak a vállalkozás piaci- és márkaértékéhez és versenyképességéhez.
A szellemi tulajdonvédelem előnyei a körforgásos gazdaságban
A szellemi tulajdon védelme a körforgásos gazdaságra épülő vállalkozások számára is elsődleges fontosságú, mivel nemcsak jogi biztonságot, hanem gazdasági előnyt is jelent. A szabadalmakból befolyt bevétel ösztönzi a további kutatás-fejlesztést, így új technológiák és megoldások születhetnek, amelyek hozzájárulnak a fenntartható gazdaság fejlődéséhez. A közérdek és az iparág szempontjából is fontos szempont, hogy a szabadalmak segíthetnek új, fenntartható technológiák terjedésében és a zöld vállalkozások létrehozásában. A szabadalmak licencelése, a tudástranszferi megállapodások és a nem kereskedelmi licencek egyaránt hozzájárulnak ahhoz, hogy a zöld innovációk szélesebb körben elérhetővé váljanak. A szellemi tulajdon védelme tehát a körforgásos gazdaság fejlődésének is lényeges katalizátora.
A szabadalmak által védett új technológiai megoldások jelentős támogatást nyújtanak a körforgásos gazdaság előmozdításában. Szerepük különösen fontos az átmenet során, amely a fenntarthatóbb zöld jövő felé vezet. Ide tartozik többek között az új energiaforrások, mint például a napenergia, a szélenergia és a hullámenergia hasznosítása, valamint az energiahordozók fejlesztése is. Az új és továbbfejlesztett energiatárolási technológiák, mint például az akkumulátorok, jelentős előrelépést jelentenek az energiahatékonyság terén. A LED világítás és más nem szennyező, erőforrás-hatékony technológiák alkalmazása pedig lehetővé teszi az anyagok hatékonyabb kezelését és újrahasznosítását, minimalizálva a környezeti károkat.
Pozitív példák és IP-hősök
A szabadalmak fontosságát az Aquaprofit Kft. is felismerte, amely több mint 25 éve nyújt innovatív megoldásokat a vízgazdálkodás területén. Egyik fejlesztésük egy vízfertőtlenítő berendezés, mely hatékonyan járul hozzá a vízminőség javításához, és a víz újrafelhasználásán keresztül a fenntartható gazdálkodáshoz. A cég több oltalommal – szabadalom, használatiminta-oltalom és védjegy – védi innovációit, ezáltal biztosítva piaci pozícióját és technológiai előnyét.
A ThalesNano Zrt.-t és a Szegedi Tudományegyetem pedig egy olyan alternatív energiaforrásokat igénybe vevő reaktort fejlesztett ki, amely a szén-dioxidot hasznos anyaggá alakítja. Az innovációra nemzetközi szabadalmi bejelentést tettek, ezzel elősegítve a körforgásos gazdaság technológiai fejlődését és az ipari alkalmazhatóságot.
Ingyenes segítség és támogatás cégeknek
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala most kkv-k számára ingyenes IP-scan szolgáltatása lehetőséget nyújt a vállalkozások számára, hogy feltérképezzék szellemi vagyonukat, és azonosítsák azokat az értékeiket, amelyeket szabadalmaztathatnak. Ez nemcsak a nagyvállalatok, hanem a kkv-k számára is ideális eszköz, hiszen segít megalapozni a szellemi tulajdonjogok védelmének stratégiáját. Az IP-scan szolgáltatás a legtöbb esetben egy interjúval indul, illetve e-mailben is megtörténhet az információátadás. Ezt egy átfogó elemzés követi, mely feltárja a cég szellemi tulajdonában rejlő lehetőségeit.
A következő lépést, az oltalomszerzést költség oldalról több pályázati lehetőségi is segíti, például az Európai Bizottság kkv-alapja (SME-Fund), vagy a hazai Iparjog pályázat. Érdemes ezért mindig figyelemmel követni a különböző, kkv-k támogatására irányuló pályázatokat. A körforgásos gazdaságban tevékenykedő cégek innovatív technológiáinak szabadalmaztatása különösen fontos, hiszen nemcsak hosszú távú piaci előnyt biztosít, hanem hozzájárul a fenntartható fejlődéshez is.
Értékes védelem
A hazai cégek IP-tudatossága egyelőre alacsony. Sajnos a többségük nem védi eléggé innovatív megoldásait, és nagyon kevesen különböztetik meg termékeiket, szolgáltatásaikat védjegyekkel a piacon.
Pedig a megszerzett oltalmak gazdasági előnyt jelenthetnek. Az innováció hasznosításának, az oltalmazott innovatív meg- oldásoknak és a megjelöléseknek tehát realizálható üzleti értékük van.
Az eu-ban a kis- és középvállalkozások közel 9 százalékának van valamilyen iparjogvédelmi oltalma, Lengyelországban ez az arány 10 százalék, míg Magyarországon alig közelíti meg a 4 százalékot.
Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
