A digitális iker a jövő ellátási láncainak egyik legfontosabb innovációja.

Milyen alapvető technológiákon alapul? Milyen eredményeket hozhat a mindennapi szállításában és árukezelésében a logisztika területén? A válaszok ígéretesek.

A digitális ikrek a fizikai valóság virtuális megfelelői. Az alapjukul szolgáló adatok összegyűjtése és megjelenése automatikusan és ideális esetben valós időben történik. A valós és a virtuális változatok állandó kapcsolatban, sőt kölcsönhatásban állnak egymással.

A digitális ikrek reprezentálhatnak egyes tárgyakat, például gépeket, járműveket vagy épületeket, de akár egész folyamatokat is például gyártósorokon, raktárakban vagy akár interkontinentális szállítási hálózatokon. A logisztikában a digitális ikrek elsősorban az objektumok aktuális térbeli helyzetét és állapotát rögzítik és jelenítik meg egy meghatározott területen.

A valóság e digitális ábrázolását az egyre nagyobb teljesítményű és egyre inkább költséghatékony elektronikus szenzortechnológia elérhetősége tette lehetővé. A kisméretű, energiatakarékos elektronikus mikroérzékelők automatikusan, valós időben rögzítik a hőmérsékletet, a gyorsulást, a beeső fényt és más körülményeket. A tárgyak helyzetének meghatározására különböző, rádiójeleken alapuló helymeghatározási módszerek alkalmazhatók, legyen szó akár az épületekben és raktárakban elhelyezett privát helyi jeladókról, akár nyilvános mobilhálózati átjátszókról és műholdjelekről. A rendelkezésre álló rádióalapú technológiák száma az elmúlt években folyamatosan nőtt, a legismertebb példák közé tartozik az egyaránt széles körben elterjedt RFID, a Bluetooth Low Energy (BLE), a WLAN, a 4G/5G és a GPS.

Az elmúlt években a digitális ikrek egy másik fontos alaptechnológiája is meghonosodott: az optikai rendszerek, amelyek a kép- és videofelvételt gépi tanuláson alapuló szoftverrel kombinálják. A képi adatok alapján a rendszerek nemcsak az egyedi tárgyat képesek azonosítani, hanem azt logikailag továbbgondolva ki tudják kalkulálni a tárgy térbeli helyzetét, méretét, sőt, még a jellegét is. Azokon a helyeken, ahol a kamerák nehezen vagy egyáltalán nem tudják érzékelni a környezetet, a cégek kétdimenziós kódokat, például QR- vagy adatmátrixkódokat (DMC) alkalmazhatnak. A képek és videók elemzése során keletkező nagy mennyiségű adatok kezelését, valamint a szükséges feldolgozási sebességet általában nagy teljesítményű grafikus kártyák biztosítják. Az adatok feldolgozása egyre gyakrabban közvetlenül az optikai szkennelőegységen vagy egy helyszíni szerveren történik (edge computing). Ez azt jelenti, hogy csak kis mennyiségű adat átvitele szükséges a kapcsolathoz vagy ideális esetben interakcióhoz.

A hibák és tévedések láthatóvá tétele

A digitális iker első előnye az objektumok és folyamatok állapotának valós idejű vizualizálása. Ezzel az átláthatósággal lehetővé válik például a hibák azonnali felismerése, és így azok gyorsabb kijavítása. Ez pozitívan hat az időre és a minőségre az ellátási láncokban. A vállalatok másodperceken belül azonosíthatják, ha egy meghibásodott gép karbantartásra szorul, vagy ha egy folyamat elakadása valószínűsíthető, és azonnal megtehetik a megfelelő lépéseket. A digitális iker feleslegessé teszi a kézi adatgyűjtési és adatelemzési folyamatokat.

A digitális iker alkalmazás a preskriptív analitika révén még egy lépéssel tovább megy. Ekkor a szoftver a digitális iker valós idejű adatait használja a jövőbeli állapotok és események szimulálására és értékelésére. Ennek eredményeképpen automatikusan képes javaslatokat megjeleníteni a nemkívánatos állapotok elkerülésére, vagy akár automatikusan döntéseket hozhat az ilyen események teljes kizárására. Korábbi adatokkal és intelligens algoritmusokkal kombinálva a preskriptív analitika a szállítási logisztikában felhasználható például a járművek ütemezésének támogatására.

A digitális iker lehetővé teszi azt is, hogy az emberek távirányíthassanak tárgyakat, például járműveket nagy távolságokról, összetett környezetben. A digitális iker adatain alapuló, virtuálisan generált 3D-s környezet segítségével az emberek optimális képet kaphatnak a távoli helyszínről, és irányíthatják a teherautót egy vállalati telephelyen. A logisztikában ez tartalékmegoldásként alkalmazható önvezető járművek esetén. Ugyanez a technológia használható az emberek és a mesterséges intelligencia algoritmusok képzésére is. Különösen szélsőséges helyzetek kezelésének kis erőfeszítéssel történő „megtanulásához” tökéletes, emberélet veszélyeztetése nélkül.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!