Kísérletek Krausz Ferenc egykori laboratóriumában, közös tanulmány az idei kémiai Nobel-díjas Louis E. Brusszal, tudományos cikk a tavalyi fizikai Nobel-díjas Alain Aspecttel.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egykori hallgatója volt két fizikai Nobel-díjas is: Gábor Dénes és Krausz Ferenc. Az intézmény egyik leginnovatívabb szakán, az angol nyelvű mérnök-fizikus képzésen a diákok tananyagában számos Nobel-díjas kutatás megjelenik, az oktatók pedig több díjazottal is együttműködnek.
Vezető nyugati műszaki egyetemek mintájára indította el 2023-ban angol nyelvű mérnök-fizikus képzését a BME. A 21. században ugyanis nagy szükség van olyan szakemberekre, akik természettudományos, matematikai és fizikai ismeretekkel rendelkeznek, és gyakorlatban alkalmazható, innovatív mérnöki tudásra is szert tesznek tanulmányaik során. Az oktatásban olyan dinamikusan fejlődő tudományterületekre fókuszálnak, mint a nano-, kvantum- és nukleáris technológia, a fenntartható energetika, az anyag- és adattudomány, az mesterséges intelligencia, illetve az optika és fotonika. Krausz Ferenc nyomdokain haladva akár egykori laboratóriumában kísérletezhetnek, de a Nobel-díj kutatási témájához szorosan kapcsolódva femtoszekundumos lézert is kipróbálhatnak.
Korábban Karikó Katalin, és a grafén kutatásában elért eredményeiért elismert Sir Konsztantyin Szergejevics Novoszelov, a Manchesteri Egyetem professzora is tartott már előadást a BME-n. Az oktatók közül Hetényi Balázs az idei kémiai Nobel-díjas Louis E. Brusszal írt közös tanulmányt, illetve Zaránd Gergely egyetemi tanár a tavalyi fizikai Nobel-díjas Alain Aspecttel jelentetett meg közös tudományos cikket. Olyan fiatal kolléga is van, aki a doktori munkája után egy Nobel-díjas angliai laboratóriumában dolgozott. A fizikus-mérnök képzés fókuszterületei számos olyan témát ölelnek fel, amelyek szorosan kapcsolódnak Nobel-díjjal jutalmazott kutatás-fejlesztéshez: a hallgatók egy Európai Uniós ERC kiválósági pályázathoz kapcsolódva foglalkozhatnak a grafén kutatását kiterjesztő kétdimenziós elektronikai fejlesztésekkel, a Kvantuminformatika Nemzeti Laboratórium keretében pedig a tavalyi, kvantuminformatikai fejlesztésekért kiosztott Nobel-díj témájában lehet kutatásokat végezni.
A képzésen Nobel-díjas területeken élenjáró, nemzetközi, kutatás-fejlesztéssel foglalkozó cégekkel is összekapcsolják a diákokat. Több specializáció közül lehet választani úgy, mint a nukleáris technológiák és fenntartható energetika, a természettudományos adatelemzés, illetve a nanotechnológia és kvantumalkalmazások. Utóbbi tudományterületet az elsőéves hallgatók közel fele jelöli meg specializációként. A nanotechnológiának köszönhető többek között, hogy ma már GPS segíti a navigációt, és szuperszámítógépek biztosítják a megbízható kommunikációt. Az elmúlt években ezeken a területeken több fizikai Nobel-díjat is kiosztottak.
A fizikus-mérnökök képzésében a „Nobel-díjas fizika a laboratóriumi gyakorlatban” kurzus keretében hologramkészítéssel, szupravezetőkkel és nanovezetékekkel is foglalkoznak a diákok, illetve a BME tanreaktorával és a Semilab félvezetőtechnológiai tisztaterével is megismerkedhetnek. A Nobel-díjas felfedezések és a legmodernebb ipari fejlesztések a későbbiek során is fontos szerepet töltenek be, hiszen a Bosch modern szenzoraira vagy a Semilab félvezetőipari karakterizáló berendezéseire is épülnek laborgyakorlatok.
További információ:
Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
