Kutatás-fejlesztés: a gazdasági eredményesség növelésében, de akár a túlélésben is segíthetnek az adókedvezmények
Magyarországon az elmúlt években ugrásszerűen nőtt azoknak a vállalkozásoknak a száma, amelyek kutatás-fejlesztés és innováció területén dolgoznak és érnek el egyre szembetűnőbb eredményeket. A vállalkozásoknak – főleg az elmúlt években – jobban oda kellett figyelniük arra, hogy takarékoskodjanak, és bár gyakran a túléléshez van rá szükségük, sokan mégsem vesznek igénybe olyan adókedvezményeket, amelyek évek óta rendelkezésükre állnak.
Az Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 2012. február 1-je óta látja el a K+F tevékenységek minősítését. A kutatómunkát teszi még hatékonyabbá, ha a vállalkozások a projektekre akár már a munka megkezdése előtt minősítést kérnek, ezzel ugyanis nem csak adókedvezményhez juthatnak, de pályázati forrást is könnyebben szerezhetnek.
Több tízmillió forint is lehet
Az SZTNH által minősített K+F projektek után igényelt adókedvezmény akár több millió forintot is jelenthet. A társasági adóról szóló törvény értelmében a kutatás-fejlesztési projekteknél az adózó igénybe vehet adóalap kedvezményt és adókedvezményt is. Az adóalap kedvezménynél a saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztési projektek közvetlen költségével csökkenthető a társasági adó alapja. Ha pedig egy vállalat K+F szerződés alapján kutatóintézettel közösen végzett tevékenységet, akkor 50 millió forintig a költségek háromszorosa is figyelembe vehető. Adókedvezmény esetében fejlesztési adókedvezményt vehetnek igénybe azok a társaságok, amelyek minimum 100 millió forint jelenértékű kutatás-fejlesztési célt szolgáló beruházást hajtanak végre – ezt akár több évre lebontva is érvényesíthetik.
Levonható közvetlen költségek
A helyi adókról szóló törvény alapján helyi iparűzési adó (HIPA) kedvezmény, a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény alapján pedig innovációs-járulék-kedvezmény is érvényesíthető. A K+F minden közvetlen költsége (bér, anyag, igénybe vett szolgáltatások, rezsi stb.) levonható a helyi iparűzési adó alapjából és a közvetlen költségek 10 százalékával csökkenthető maga az adó is (ha az adott önkormányzat erre lehetőséget ad), mivel az innovációs járuléknak is a HIPA alap az alapja, így abból is érvényesíthető a kedvezmény. Kisvállalati adó (KIVA) esetén a K+F tevékenységben részt vevő dolgozó számára kifizetett bér alapján adóalap-csökkentés érvényesíthető, a K+F bérköltség teljes összegére 5 százalék KIVA adómegtakarítás esik, de ebben az adózási formában nem kell szocho-t, és Tao-t fizetni.
Érdemes PhD-hallgatót foglalkoztatni
A szociális hozzájárulási adóról szóló törvény értelmében K+F projektek esetében az adózó igénybe vehet szociális hozzájárulási adókedvezményt is. Kutatók foglalkoztatása esetén a szociális hozzájárulási adó 50 százalékát, PhD-hallgató vagy tudományos fokozattal rendelkező kutató foglalkoztatása esetében pedig 100 százalékát engedik el.
Megfelezhető a társasági adó
Ebbe a körbe tartozik a jogdíjbevétel is (ez lehet például szabadalom, használatiminta-oltalom, kiegészítő oltalmi tanúsítvány, szerzői jogi védelemben részesülő szoftver hasznosítási, felhasználási engedélye), bár ehhez nem szükséges K+F tevékenységet folytatni.
A jogdíjbevételek esetében nem 9, hanem 4,5 százalék a társasági adó (iparűzési adó pedig nincs, mert a helyi adókról szóló törvény a jogdíjakat nem tekinti árbevételnek).
Egyeztessünk a könyvelővel!
Az adókedvezmények igénylési módja egyszerű, de érdemes minden cégnek a könyvelőjével is időben felvennie a kapcsolatot. A szociális hozzájárulási adót például havonta kell megállapítani és megfizetni, ehhez pedig jó, ha tudjuk, munkavállalóink közül ki vesz részt az adott fejlesztési tevékenységben. A társasági adó és a helyi iparűzési adó megfizetésének határideje tárgyévet követő május 31., így ezekben az adónemekben nem kell annyira előrelátónak lennünk, de így is érdemes mindig időben egyeztetni a könyvelőnkkel.
Példák
Vegyünk példának egy céget, amelyik alkatrészgyártással foglalkozik. A tevékenységéhez kapcsolódóan egy új típusú alapanyag-fejlesztést rendel meg egy egyetemtől 10 millió forint értékben, így jogosulttá válik a TAO adóalapját a K+F költségek háromszorosával, tehát 30 millió forinttal csökkenteni. Ebben az esetben, ha 100 millió forint adózás előtti eredményt feltételezünk, akkor a 9 millió forint társasági adó helyett csupán 5,4 millió forintot kell megfizetnie, azaz a kutatás-fejlesztési kedvezményekkel 3 millió 600 ezer forint adókedvezményt ér el.
Egy másik példát véve, ha a helyi iparűzési adót vizsgáljuk, és azt feltételezzük, hogy 10 millió forint értékben kutatás-fejlesztési tevékenységet végzett a cég, az értékesítés nettó árbevétele pedig 200 millió forint (amelyből 100 millió forint jogdíjbevételből származik), akkor ennek a cégnek a 2 százalékos helyi iparűzési adója 4 millió forint lenne, ám a jogdíjbevételeket és a K+F tevékenységet illető adókedvezmény figyelembevételével az iparűzési adója csupán 1,8 millió forint lesz. Vagyis 2 millió 200 ezer forint kedvezményt ér el, míg innovációs járulék tekintetében a 600 ezer forint helyett csupán 270 000 ezer forint innovációs járulékot kell megfizetnie. Összesen tehát 2 millió 530 ezer forint adókedvezményt ér el.
Ha pedig a szocho kedvezményt vizsgáljuk és feltételezünk egy céget, ahol a K+F tevékenységet végző kollégák munkabére 8 millió forint, akkor ebben az esetben a cég ezen bruttó munkabér 13 százalékát fizetné szociális hozzájárulási adóként, azaz 1 millió 40 ezer forintot. Ha azonban igénybe veszik a K+F kedvezményt csupán ezen összeg felét, 520 ezer forintot kell fizetniük.
Figyelmébe ajánljuk:
A témához kapcsolódva ajánljuk a Levédeted, vagy másé legyen a haszon? cikkünket, melyben a szellemitulajdon-védelem fontosságáról és tapasztalatairól Forintos Róbert, a HWP társelnöke, illetve Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) elnöke beszélgetett velünk.
