Mit jelent pontosan az, hogy céges rendszergazda? Milyen feladatokat lát el egy ilyen szakember? Mely cégeknek van szüksége rendszergazda szerződtetésére és miért? Mi rossz történhet, ha egy cégnek nincs rendszergazdája, annak ellenére, hogy szüksége lenne rá? Mi a különbség a külsős és a belsős rendszergazdák között? Kinek melyik megoldás az előnyösebb?
Ki a céges rendszergazda? Mit jelent ez?
A céges rendszergazda az a szakember, aki biztosítja a vállalkozás stabil informatikai hátterét. Ennek a 21.százaban egyre-egyre nagyobb jelentősége van, hiszen kis túlzással már minden egyes céges folyamat az informatikához kötődik. Ezzel pedig együtt jár az is, hogy a rendszergazdák a céges infrastruktúra kialakításában is nagy szerepet játszanak.
És itt még egyáltalán nem merült ki a rendszergazdai feladatok listája, az említetteken kívül egy rendszergazda sok minden másban is támogatja a cégeket. Erre később nézünk konkrét példákat is.
Milyen cégeknek van szüksége rendszergazdára?
Röviden minden olyan cégnek, akinek vannak az informatikához kötődő feladatai. Ez alól az egyetlen kivétel, ha olyan cégről van szó, ami egy vagy több rendszergazdához kötődik.
Most pedig tegyük fel magunknak a nagy kérdést, hogy hány olyan cég van, ahol a munkavégzésnek nincs semmilyen informatikai vonatkozása. Rendszergazdára tehát minden cégnek szüksége van. De mégis miért van ennek nagy jelentősége, mit csinálnak ők, amit egy vállalkozás ne tudna önmagától is elvégezni?
Nézzünk néhány konkrét példát arra, hogy mikor, milyen feladatokhoz szükséges rendszergazda:
- A céges asztali számítógépek és laptopok kiválasztása,
- A céges nyomtató(k) kiválasztása,
- Az optimális levelezőrendszer kiválasztása, beállítása és üzemeltetése,
- A számlázó program beállítása, frissítése, integrációja,
- A legjobb szervermegoldás kiválasztása, a szerver karbantartása,
- A cégek speciális informatikai igényeinek megvalósítása,
- A megfelelő adatmentés készítése,
- A munkavállalói hozzáférések rendelkezésre bocsátása illetve azok megvonása,
- A home office munkavégzéshez szükséges informatikai háttér kialakítása,
- A jelszavak kezelése, és szükség esetén a visszaállításuk,
- A munkavállalók edukációja,
- és így tovább, a listához szinte végtelen számú elemet hozzá lehetne rendelni
Mi baj történhet egy céggel rendszergazda nélkül?
Nézzük most meg a másik oldalt is. Fentebb részleteztük, hogy mi mindennel foglalkozik egy rendszergazda, most nézzük meg, hogy mi történhet, ha nincsenek, vagy nem jól vannak elvégezve ezek a feladatok.
Számtalan rossz dolog bekövetkezhet, akkor ha egy cégnek nincs rendszergazdája, aki optimalizálja, karbantartja, frissíti a rendszert, elkészíti az adatmentést, kezeli a hozzáféréseket, optimalizálja a levelezőrendszert és a többi.
Nézzünk erre konkrét példákat is.
Ha egy vállalkozásnak nincs rendszergazdája, akkor:
- A spam beállítások valószínűleg nem lesznek megfelelőek, így akadnak majd olyan fontos, nem spam levelek, amik nem érkeznek meg. Ezekben lehetnek számlák, tervek, ajánlatkérések és a többi, amik adott esetben anyagi kiesést és számos egyéb problémát is okozhatnak.
- Nem vagy nem megfelelő adatmentés fog készülni, így amikor esetlegesen beüt a baj, nem lesz mihez visszanyúlni. Ez súlyos adatvesztést is okozhat.
- Nem biztos, hogy megfelelő lesz a vírusvédelem, így a cég számos veszélynek ki lesz téve.
- A cég nagy eséllyel olyan eszközöket fog beszerezni, amik nem szolgálják ki a munkavállalók igényeit, nem hatékonyak, így a munkavégzés sem tud majd a megfelelő ütemben zajlani.
- Lehet, hogy olyan irodai eszközök kerülnek beszerzésre, amik nem megfelelőek és az ár-érték arányuk sem jó, ez pedig hosszú távon pénzügyi kieséshez vezet.
- A távozó munkavállalók hozzáférései szinte biztos, hogy nem lesznek megvonva, így adott esetben a bosszús ex-kollégák a céges adatokat fel tudják majd használni a vállalkozás ellen.
- Nem vagy nem megfelelően lesz megoldva a home office munkavégzés, ami számos rendszerbiztonsági kérdést felvethet és a munkát is hátráltathatja.
Láthatjuk, hogy a fentebb felsoroltak elég fajsúlyos kérdések, amik nagyban befolyásolják egy cég működését. A rendszergazda szerződtetése tehát nem egy plusz, a cég stabilitását növelő faktor, hanem egy alapvető dolog kell, hogy legyen.
Honnan lehet tudni, hogy belsős vagy külsős rendszergazdára van szüksége egy cégnek? Mi a különbség a kettő között?
Vannak belsős és külsős rendszergazdák. Az első esetben a cégen belül van foglalkoztatva egy vagy több szakember, a második esetben viszont nem a cég egyik tagja, hanem egy külsős rendszergazda van megbízva ezzel a feladattal.
Melyik cégnek milyen rendszergazdára van szüksége?
Alapvetően elmondható, hogy a KKV szektor legtöbb képviselőjének külsős rendszergazdára van szüksége, mert a cégek egyszerűen nem elég nagyok ahhoz, hogy megfelelő belsős rendszergazdát tudjanak foglalkoztatni.
Miért? Milyen egy jó belsős rendszergazda?
Mindenképpen egy jól képzett szakemberre van szükség. Ez viszont nem olcsó mulatság, így az a tapasztalat, hogy a kisebb cégek sokszor leadnak ebből és kisebb tudással és tapasztalattal rendelkező belsős rendszergazdákat foglalkoztatnak, akik jutányosabb áron dolgoznak. Ez hosszú távon viszont egyáltalán nem egy jödelemező döntés.
Akkor van értelme egy jó belsős szakembernek vagy szakemberekből álló csapatnak, ha:
- Ha a cég mérete ezt indokolttá teszi.
- Ha meg lehet oldani, hogy legalább két szakembert tudjon foglalkoztatni a cég, hogy a szabadságok idején is mindig legyen valaki, aki felügyeli a folyamatokat.
- Ha megfelelő, az adott célra specializálódott szakembert tud foglalkoztatni a cég.
- Ha a cég megengedheti magának, hogy egy nagy tudású, sok tapasztalattal rendelkező szakember bérét ki tudja fizetni.
A rendszergazdának óriási szerepük van abban, hogy a vállalkozások biztonságosan, megbízhatóan, zökkenőmentesen tudjanak dolgozni, nap mint nap. Minden cégnek szüksége van rájuk. Ezeket a feladatokat hol külsős, hol belsős szakemberek végzik, elmondható azonban, hogy egy bizonyos cégméret alatt szükségtelen, sőt egyáltalán nem célravezető belsős rendszergazdát alkalmazni.
X-com.hu Szolgáltató Kft.
