A Capgemini Kutatóintézet szerint az 5G tulajdonságai teljesítik vagy meg is haladják a legtöbb korai alkalmazó elvárásait. A szervezetek optimisták az 5G nyújtotta lehetőségeket illetően.
Nemrég került publikálásra az ’5G és az edge helyzete az ipari üzemeltetés tükrében’ című kutatás, amely az 5G kérdéskörét feszegeti. Eszerint az ipari 5G alkalmazása még mindig csak az ötletelés és tervezés szakaszában van. Az ipari szervezeteknek csak mindössze 30%-a lépett a kísérleti szakaszba vagy azon túl. Pedig az 5G nagyszerű lehetőséget kínál a telekommunikációs vállalatok részére, valamint az első lépéseket csak ezután megtenni készülő ipari szervezetek számára – áll a Capgemini Kutatóintézet jelentésben.
5G = magasabb üzemeltetési hatékonyság, flexibilitás
Nagyot fordulhat a világ, legalábbis az 5G alkalmazásának terén. A Capgemini ebben a témában végzett kutatása ugyanis paradigmaváltást jelez. A felmérésben 1000, az 5G bevezetésére készülő globális iparági szervezet szenior vezetője, valamint 75 telekommunikációs vállalat 150 szenior kommunikációs vezetője – akik már bevezették vagy ezután tervezik bevezetni az 5G hálózatokat – vettek részt. Elmondásuk alapján az 5G már karnyújtásnyira van: az ipari szervezetek 40%-a tervezi annak két éven belüli bevezetését legalább egy helyszínen. A korai alkalmazók pedig már az 5G előnyeit is élvezik: 60%-a szerint az 5G hozzájárult a magasabb üzemeltetési hatékonyság realizálásához, 43%-uk pedig megnövekedett flexibilitást tapasztalt.
A tanulmány arra is kitér, hogy az ipari szervezetek mennyire optimisták a tekintetben, hogy az 5G növelheti bevételeiket termékek, szolgáltatások és üzleti modellek bevezetésén keresztül. A válasz egyértelmű, sokat remélnek az 5G-től. Az ipari szervezetek 51%-a új termékek ajánlását tervezi az 5G segítségével, míg 60%-uk az 5G által támogatott új szolgáltatásokat kíván bevezetni.
Az 5G és az edge computing együtt járnak
Az ipari szervezetek tisztában vannak az edge computing kulcsfontosságú szerepével is, alapvető fontosságúnak tekintik azt az 5G teljes potenciáljának kibontakoztatásához. A kutatásból egyértelműen kirajzolódik a jelentősége, hiszen a megkérdezettek elmondása alapján a szervezetek 64%-a három éven belül bevezeti az 5G alapú edge computing-ot az azzal járó fokozott teljesítmény, megbízhatóság, adatbiztonság és adatvédelem kiaknázása érdekében.
„Az 5G technológia az okos eszközök (ipari környezetben IoT eszközök, szenzorok, PLC-k) adatkapcsolati korlátait írja felül azáltal, hogy egyrészt nagyobb sávszélességet, másrészt késedelem nélküli adatforgalmat ígér. Az 5G hálózatokra kapcsolódó eszközök adatsebességét azonban tovább növelhetjük, ha maguknál az eszközöknél elkezdődik az adatfeldolgozás, azaz nem utaztatunk minden számítási feladatot a hálózaton, hanem egy részüket az eszköznél, illetve a felhasználónál végrehajtjuk. A népszerű definíció szerint az edge computing valójában mikro adatközpontok hálózata, amelyek helyben tárolnak és dolgoznak fel adatokat, ahelyett, hogy az adat keletkezésének helyéről akár több ezer kilométerre kerülnének feldolgozásra. A gyorsabb információ-feldolgozás ezáltal gyorsabb döntési lehetőséget is jelent a vállalatok számára”
– emeli ki az edge computing előnyeit Czuczor Gábor, üzletfejlesztési vezető.
Mindezek mellett az 5G magánhálózatok fontossága is hangsúlyos szerepet kap a jövőben: az ipari szervezetek több, mint harmada részesíti előnyben az 5G magánhálózatok bevezetését. Ezen a téren a legnagyobb érdeklődést elsősorban a félvezető és a csúcstechnológiai szektor (50%), valamint a repülési és védelmi ágazat (46%) mutatja.
Az 5G alkalmazása és az előttünk álló nehézségek
A jelentés kiemeli, hogy az 5G által nyújtott lehetőségek kihasználása érdekében a szervezeteknek még számos kérdést kell tisztázniuk. Ilyen többek között a meglévő hálózatokba és informatikai rendszerekbe való integrálás. Nehézséget jelenthet – főleg elhagyatott területeken, ahol a megtérülést olyan, már létező opciókkal kell összehasonlítani, mint a vezetékes kapcsolatok és a kábelek helyettesítésének költsége – az 5G használati módjainak meghatározása és a befektetés hozamainak becslése. A felmérésben résztvevő ipari szervezetek mintegy 70%-a szerint azonban nem a fentiek, hanem a kiberbiztonság kezelése a kulcsfontosságú kihívás az 5G bevezetésének folyamatában. Szintén kardinális kérdés a többforgalmazós környezet megtervezése. Az iparági szervezetek mintegy 69%-a szerint a többforgalmazós környezet szereplőinek beazonosítása, integrációja és irányítása kulcsfontosságú akadály. Ezekkel a nehézségekkel tehát mind szembe kell néznie az ipari szervezeteknek, amennyiben az 5G bevezetése mellett döntenek.
„G” mint ’green’? Az 5G és a környezetvédelem
Az 5G számos közvetlen és közvetett környezetvédelmi előnyt kínál. Egyrészt kialakítása miatt eredendően energiahatékony, másrészt a rendszer akár környezetvédelmi- és fenntarthatósági célú használati módok megvalósítására is alkalmas. Ennek ellenére az iparági szervezetek tisztában vannak a környezetvédelmi aggályokkal is, ezért már dolgoznak azok megoldásán. A felmérésben résztvevő iparági szervezetek több mint fele (53%) fontosnak tartja a környezeti hatások csökkentését az 5G bevezetése során. Továbbá 67%-uk úgy tervezi, hogy az 5G bevezetésével kapcsolatos döntései során figyelembe fogja venni az 5G kezelők, valamint a szállítók és beszállítók fenntarthatósági tanúsítványát is.
„Az ipari 5G az okosiparban rejlő potenciál felszabadításának és az adatvezérelt digitális transzformáció felgyorsításának kulcsfontosságú katalizátora. A vállalkozásoknak az ökoszisztémák összekapcsolása és rendelkezésükre álló szaktudás megosztása révén közösen kell kiaknázniuk az 5G előnyeit, hogy ezáltal együtt hozhassák létre a holnap innovatív, fenntartható megoldásait”
– emelte ki Fotis Karonis, a Capgemini 5G és Edge Computing csoportvezetője. Tehát a szervezeteknek az 5G bevezetése során saját igényeikre szabva kell kiválasztaniuk az optimális hálózati modellt, a megfelelő partnerek csoportját és a legütőképesebb használati módokat. A telekommunikációs cégek a jelentés szerint már el is kezdték vállalati 5G stratégiájuk 5G magánhálózatok iránti kereslettel való összehangolását: 63%-uk ipari minőségű magánhálózati megoldásokat vezetett be, míg a többiek 86%-a két éven belül tervezi a hasonló ajánlatokkal való piacra lépést. Az edge computing-ot a stratégia kritikus fontosságú részének tekintik: A telekommunikációs vállalatok 37%-a már most is kínál 5G alapú edge computing szolgáltatásokat, 61%-uk pedig három éven belül tervezi ezek bevezetését.
Az 5G Magyarországon
Hazánkban a fentiekhez hasonló tendencia látszik körvonalazódni az 5G kapcsán.
„A lakossági 5G szolgáltatások megjelenésével egyidőben kezdődtek el az ipari célú tesztek és vállalati magánhálózat-építések. Ma már több működő példát is találhatunk Magyarországon, elsősorban gyártóvállalatoknál, ahol a gyártási folyamatokat 5G-vel, a meglévő vezetékes infrastruktúra adatkorlátainak kvázi megszüntetésével gyorsítják, ezzel kiszolgálva nagy adatigényű termékfejlesztési, tesztelési vagy karbantartási feladatokat. Az egyik legnagyobb hazai elektronikai gyártó például a kiterjesztett valóságot használó okosszemüveges alkalmazásokhoz épített és működtet 5G magánhálózatot”
– mondja a magyarországi 5G alkalmazása kapcsán Czuczor Gábor, üzletfejlesztési vezető, aki a funkcionalitás bővülését látja a fejlődés egyik legfontosabb lépésének.
„Egyértelmű célkitűzés, hogy a sok egyedi kezdeményezés szabványos működési keretek közé terelődjön, azaz az 5G-re váltók ugyanazokat a technológiai elemeket használják a lehető legtöbb területen. A növekvő felhasználás frekvencia korlátokat is jelenteni fog, ezzel a kérdéskörrel is foglalkozik többek között a 2017 óta létező 5G Koalíció nevű szakmai csoport, amelyhez eddig 82 tagvállalat és szervezet csatlakozott. Ami a jövőt illeti, elsősorban a funkcionalitás bővülését várjuk, azaz olyan új területeket, ahol az 5G jelenleg még korlátozottan van csak jelen, például gyártóeszközök teljes távirányítását, a gyártási folyamatokat, a minőségellenőrzést segítő audiovizuális eszközök, robotkamerák terjedését.”
