Mit hoz a jövő és a bruttó elszámolás a napelemeknek?

A háztartási napelemes rendszerekkel megtermelt áram elszámolásának változása sokakban kétségeket támasztott: megéri-e vajon jelentősebb összeget egy ilyen beruházásba fektetni? A válasz továbbra is egyértelműen igen. A napelem ugyanis mindenekelőtt évtizedekre szóló, hosszú távú befektetés, ami a környezetvédelmi előnyök mellett anyagi hasznot is hajt tulajdonosának.

A napelemes rendszer építését tervezők kétféle hírrel találkozhatnak manapság. Egyrészről a politika egyre gyakrabban foglal állást a fenntartható energiatermelés mellett. A gyakorlatban ez napelemekre igénybe vehető állami és uniós támogatások, kedvezményes hitelek formájában jelenik meg, amelyeket a lakosság egyre szélesebb köre tud igénybe venni. Másrészről viszont változik a jogszabályi környezet: a legkedvezőbb feltételeket kínáló szaldós elszámolásra már csak pár évig lehet szerződni, ráadásul csak akkor, ha az építéshez nem használtak fel állami támogatást.

Joggal merül fel sokakban a kérdés: ilyen keretek között megéri-e belevágni egy nagy horderejű fejlesztésbe?

A válaszhoz csak számolni kell egy kicsit.

„Szaldós elszámolás mellett egy jól méretezett napelemes rendszerrel nulla közelébe lehet csökkenteni a havi villanyszámlánk összegét. Így a teljes beruházás megtérülési ideje 10-12 év lesz. Bruttó elszámolás mellett annak sajátosságaiból fakadóan csak a villanyszámla kb. kétharmadára rúg a megtakarítás, így pedig 14-18 év körül alakul az átlagosan várható megtérülés. Egyébként ez is rövidebb idő, mint a napelemes rendszerek várható élettartama, így a beruházás végül mindenképpen nyereségessé válna. Az otthonfelújítási programban elérhető, adott esetben akár 50%-os állami támogatással azonban a bruttó elszámolású napelemes projektek megtérülése 7-9 évre mérséklődik”

– kalkulált Kujáni Péter, az Energiatakarék szakértője

A napelemes rendszerről történő közvetlen fogyasztás mértékének növelésével ráadásul tovább lehet javítani a megtérülési időt. A cél, hogy a hálózatból pénzért vételezett és a napelemekkel ingyen megtermelt áram felhasználásának aránya minél jobban az utóbbi felé tolódjon el. Erre a fogyasztási szokásaink átalakításával nyílik több lehetőség: például a programozható elektromos eszközök – fagyasztóládák, vízmelegítők, mosógépek stb. – használatát érdemes a napos órákra, a termelés csúcsidőszakára időzíteni.

Ennél sokkal nagyobb mértékben növelhetjük a napelemekről való közvetlen fogyasztás mértékét, ha a nappal megtermelt többletenergiát akkumulátorban tároljuk, éjszakai felhasználásra. Így az év jelentős részében 24 órán keresztül kizárólag a saját napelemeink által megtermelt elektromos energiát tudjuk használni. Nem kell önfenntartó szigetüzemre gondolni: a nappali többlet reggelre el is fogy az akkumulátorokból. Már egy 11 kWh-s akku-pakk, hálózatra és akkumulátorra egyaránt termelni képes inverterrel kiegészítve jelentős mértékben növeli a közvetlen fogyasztás mértékét.

Ha egy ilyen hibrid rendszert építtetünk magunknak, akkor hosszú távon szinte teljes önellátásra rendezkedhetünk be az elektromos energia tekintetében. Az elektromos energia vételi és visszavásárlási árai csak nagyon csekély mértékben fognak érinteni. Ennek különös jelentőséget ad, hogy az erősödő inflációs környezetben bizonytalan, hogy meddig tartható fenn az energiaárak befagyasztása. Emiatt is fontos az állam részéről, hogy a napelemes beruházások számának növelésével csökkentse a lakosság kitettségét az energiapiac alakulásától.

Fentieket összegezve sokkal előrelátóbb a mostani magas támogatásokat kihasználva hibrid napelemes rendszert építeni. Az ezzel járó többletköltség akár 50%-a megtakarítható, ráadásul az akkumulátort évekkel később is integrálhatjuk a rendszerbe, amikor már azt az emelkedő energiaárak kikényszerítik. Az 50% támogatással megvalósított hibrid napelemes rendszer megtérülési ideje még bruttó elszámolás esetén is kedvezőbb lesz, mint egy „analóg” rendszer támogatás nélkül, szaldó elszámolással.