A design, vagyis a termékek megjelenése ma már óriási jelentőséggel bír.
Vitathatatlan, hogy ma már a vásárlói döntésben sokszor a design fontosabb szempont, mint a funkcionális tulajdonság és bármilyen árucikk vásárlásakor a termék versenyképességét növeli a jól megfogalmazott forma, az esztétikus külső. A design kiemelt fókuszt kap például otthonunk műszaki berendezései, televíziók, hangfalak, játékkonzolok tervezése során, de szerepe megkérdőjelezhetetlen a gépjárműiparban is. Gondoljunk csak az olyan ikonikus megjelenésű járművekre, mint például a FIAT Topolino vagy a Porsche 911, de érdemes megnézni a Volvo 360c multifunkcionális teret kínáló vízióját is.
A jó design érték, amelyen a termék és a vállalkozás sikere múlhat. Ahhoz, hogy 2021-ben valami versenyképes legyen, fontos az innováció, de az előállított újdonságnak a design is elengedhetetlen része kell, hogy legyen. Ha ebből a kettőből valamelyik hiányzik, akkor piaci hátrányba kerül a vállalkozás, amit ma senki nem engedhet meg magának. Épp ezért kell a designt is jogi oltalommal védeni, aminek eszköze a formatervezésiminta-oltalom. De mit is jelent számadatokban kifejezve ez az érték?
A szellemitulajdon-intenzív ágazatok foglalkoztatáshoz és GDP-hez való hozzájárulását vizsgálva meggyőző eredmények születtek az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) és az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) közös, 2019. szeptemberében kiadott jelentése szerint. Magyarországon a design-intenzív ágazatok által teremtett munkahelyek aránya az összes munkahelyhez viszonyítva 16,1 százalék, EU-s szinten pedig 14,2 százalék. A többi szellemi tulajdonhoz fűződő jog, például a szabadalom, formatervezésiminta-oltalom, védjegy, szerzői jog, növényfajta-oltalom, földrajzi árujelző munkahelyteremtő képességét elemezve is kiemelkedik a formatervezésiminta-oltalom, mert ennél csak a védjegyek járulnak hozzá erőteljesebben a foglalkoztatottsághoz.
Magyarországon a design-intenzív ágazatok által termelt GDP aránya a teljes GDP-hez viszonyítva 22,4 százalék, ami jelentősen meghaladja az Európai Unió 16,2 százalékos arányát.
Mindemellett a szellemitulajdon-joggal rendelkező vállalkozásoknál átlagosan 20 százalékkal magasabb az egy alkalmazottra jutó bevétel a többi céggel szemben, ha pedig a formatervezési mintával rendelkező cégeket vizsgáljuk ez az arány 32 százalékra emelkedik.
Műszaki rendeltetés kontra design
Létezik egy olyan, már közhelyesnek mondható, de főleg a műszaki, funkcionális termékekre nézve helytálló állítás, hogy „a jó design nem látszik”: a jól használható, jól működő eszközöknél, ha a tervező jó munkát végzett, a design felett átsiklunk, lehet, hogy észre sem vesszük. Ez nem azt jelenti, hogy középszerű lenne, hanem épp azt, hogyha nem lenne kellemes ránézni, az egész biztosan feltűnne.
Egy tárgy összképét legtöbbször nem csupán a műszaki megfontolások alakítják ki, hanem bizonyos egyéb, meghatározó jellemzők (például egyes alkatrészek pontos formája, a termék arányos megjelenése, felületi mintázata), amelyek mind formatervezői munka eredményei. Ennek a munkának a gyümölcseként válnak a műszaki termékek is arányos, harmonikus megjelenésű tárgyakká, amelyek design-ja néha észrevétlen támogatója a funkciónak, használhatóságnak.
A robotika területéről megannyi példa hozható, amely bizonyítja, hogy a design – adott esetben a karakteres megjelenés – lényeges lehet műszaki termékek esetén is. Napjainkban sokat hallhatunk a robotkutyákról, amelyek számos területen segíthetik az emberek munkáját. A négylábú robotokat kamerákkal és különböző szenzorokkal látják el, így a legkülönfélébb feladatokra alkalmasak. Segíthetik a kórházakban az ápolók munkáját vagy végezhetnek emberek számára veszélyes, esetleg megközelíthetetlen helyeken méréseket. Mozgásuk kifinomult és botlásaikból tanulni képesek – göröngyös, akadályokkal teli terepen is boldogulnak. Általános elnevezésük is utal rá, hogy megjelenésükben, mozgásukban egy kutyára hasonlítanak: az emberi szem számára egy sokkal barátságosabb, ismertebb, így könnyebben befogadható összbenyomást tesz a kutyaszerű megjelenés, mint egy olyan robot-kinézet, amelyet nem tudunk élőlénnyel társítani. Ez a fajta tervezés, a tárgyak emberi, állati, egyéb természeti formákkal való felruházása nem újdonság a formatervezők munkájában. Jó néhány ikonikus design és mindennapjainkban használt termék megjelenése a természetből merít.
A műszaki tartalom a külcsínnel olykor igazán különleges módon is összefonódhat. Az Intel például Edison nevű hordozható chipjei segítségével ötvözi a design-t és a robotikát, nem mindennapi ruhakölteményeket készítve a chipek felhasználásával. Ezek az öltözékek világítanak vagy éppen mozognak viselőjükön, de a ruháról gombnyomásra felröppenő pillangók is felejthetetlen látványt nyújtanak. Tehát akár a leginkább design-központú iparág, a divatipar területén is nagy szerepet kaphatnak a különböző műszaki megoldások, újítások.
A robotkutya és az iparjogvédelem
Egy adott terméket számos, különböző iparjogvédelmi oltalmi forma védhet. A robotkutya esetében például szabadalmazható minden új, feltalálói tevékenységen alapuló, iparilag alkalmazható, a termékre vagy eljárásra vonatkozó műszaki megoldás. Ugyanakkor a robot kialakítására, szerkezetére vagy részeinek elrendezésére vonatkozó megoldás, amely új, feltalálói lépésen alapul és iparilag alkalmazható, használatiminta-oltalomban részesülhet. A termékhez emellett tartozhat olyan megjelölés is, amely az adott gyártó áruját hivatott megkülönböztetni a versenytársak robotkutyáitól – például a kutya logója vagy a kapcsolódó szlogen –: ez védjegyoltalommal védhető.
A külső megjelenés, a design oltalmára pedig a formatervezésiminta-oltalom szolgál. Ide tartozik tehát a külcsín, a robotkutya külső jellegzetességei, vagyis a formája, a rajzolata, a színei, illetve felületi mintázatai is. Ugyanakkor az a külső jellegzetesség, amely kizárólag a termék műszaki rendeltetésének következménye, nem részesülhet ilyen oltalomban.
Hogyan szerezhető formatervezésiminta-oltalom, tehát kizárólagos jog a termék megjelenésére?
A formatervezésiminta-oltalmi bejelentés, amely egyszerre akár 50 különböző mintára is vonatkozhat, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál nyújtható be papír alapon vagy az SZTNH online felületén keresztül elektronikusan. Oltalomban pedig akkor részesülhet, ha az új és egyéni.
A formatervezésiminta-oltalom annak jogosultja számára kizárólagos jogot ad a minta hasznosítására, vagyis az előállításra, használatára, forgalomba hozatalára, a forgalomba hozatalra való felkínálásra, behozatalra, kivitelre, vagy a raktáron tartásra. Emellett az oltalommal a tulajdonos hatékonyan léphet fel a bitorlókkal szemben, ha azok másolatokkal tévesztik meg a vásárlókat.
Az oltalom öt évre szól, és még négy alkalommal, további öt-öt évre megújítható, így a termék megjelenése akár 25 évig is védelmezhető. A formatervezésiminta-oltalmi bejelentés útmutatója és további információk elérhetők az SZTNH honlapján. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal Iparjog pályázatával pedig az oltalomszerzés teljes költsége ingyenessé tehető.
