A generatív mesterséges intelligenciával szemben különösen nagyok az elvárások: a fejlett országokban a termelőképesség növekedésével kapcsolatos kihívásokra adhat választ.

A vezetők reménykedése nem teljesen alaptalan, ezt támasztja alá a Roland Berger “Az új termelésfokozó” című tanulmánya, amely 100 vezető körében végzett globális kvantitatív és kvalitatív felmérésen alapul.

„A generatív mesterséges intelligencia jelenlegi ugrásszerű fejlődése elsősorban a magasan fejlett gazdaságokban dolgozó, tudásalapú munkavállalókra hat. Ezekben a gazdaságokban a szakképzett munkaerő hiánya és a demográfiai változások hátráltatják a termelékenység növekedését, így a mesterséges intelligencia valóban a nagyobb hatékonyság és innováció motorja lehet.”

– mondta Schannen Frigyes, a Roland Berger magyarországi partnere.

Nagyobb termelékenység – de nem kevesebb munkahely

A megkérdezett cégvezetők 82 százaléka úgy véli, hogy a termelőképesség legalább 6 százalékos emelkedése elérhető a megfelelő AI-modellek révén, 22 százalékuk akár 20 százalékos termelékenység növekedésre is számít. A válaszadók több mint fele ugyanakkor nem vár változást az alkalmazottak számában.

“A generatív AI segítségével új termékek, szolgáltatások és munkaköri profilok alakulnak ki a jövőben. Az AI-robotoktól kezdve a személyes banki tanácsadókon át a jobb vásárlási élményig, az iparágak széles skáláján tevékenykedő vállalatok aknázhatják ki a növekedési potenciált”

– mondta Schannen Frigyes.

„A jövőben olyan szakértőkre is szükség lesz, mint prompt mérnökök, akik az optimális eredmények érdekében működtetik az AI-modelleket, valamint olyan informatikai szakemberek, akik adatokkal látják el a modelleket.”

Jelentős különbségek az egyes ágazatok között

Ezek a növekedési lehetőségek a befektetői magatartásban is tükröződnek. Az Atomico kockázati tőkebefektető cég elemzése szerint az AI finanszírozás 35 százaléka Európában jelenleg generatív AI-projektekbe áramlik – szemben az előző évi 5 százalékkal.

A Roland Berger felmérése szerint a vállalatok 47 százaléka már most is használja a ChatGPT-t, de jelentős különbségek vannak az egyes ágazatok között. Míg a kiskereskedelem (71%), a kommunikációs szektor (67%), a tudományos intézmények (63%) és a szolgáltatási szektor (57%) használja a generatív AI-t, a pénzügyi szektor (29%), a kulturális intézmények (25%) és legfőképp a feldolgozóipar (14%) vonakodik tőle.

A megvalósítás három lépésben

A mesterséges intelligencia integrálása a meglévő üzleti folyamatokba három lépésben valósítható meg. Elsőként az AI hatáselemzéssel a vállalatok azonosítják a megfelelő alkalmazási területeket az értékláncukban. Második lépésként analizálják a folyamataikat és megalkotják az AI-stratégiát, harmadik lépésként pedig elvégzik a koncepció bizonyítását és az első teszteket.

“A tapasztalatok azt mutatják, hogy a vállalatoknak körülbelül 4 hónapra van szükségük egy-egy AI-megoldás bevezetésre, ami viszonylag rövid idő a technológia termelékenységre gyakorolt pozitív hatását tekintve.”

– mondta el Schannen Frigyes.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!