A rövidlátás a világ egyik leggyakoribb látásproblémája. Mi sem bizonyítja ezt jobban annál, hogy az emberiség körülbelül 30%-át érinti, azaz hozzávetőleg 1,9 milliárd embert. De mit kellene tudnunk erről a világszinten elterjedt látásproblémáról?
Kezdjük talán ott, hogy körvonalazzuk, mi is az a rövidlátás, amit az orvosi szaknyelv myopiaként emleget. A rövidlátás leginkább is akkor tetten érhető, amikor olvasni szeretnénk, a rövidlátó ugyanis közel hajol a monitorhoz, közel emeli az arcához a könyvet és gyakorlatilag rágörnyed az okostelefonjára is, hogy el tudja olvasni a kicsi kijelzőn megjelenő szövegeket.
Mi okozza a problémát?
Egy teljesen egészségesen működő szem a látott tárgyról visszaverődő fénysugarakat úgy töri, hogy pontosan a retinán jön létre az éles kép. Ha erre képes a szemünk, akkor mindegy, hogy közeli vagy távoli az a bizonyos tárgy, élesen fogjuk látni. A rövidlátó szeme azonban nem így működik. A rövidlátó korrekció nélkül nem látja élesen a távoli dolgokat, mivel vagy a szemgolyója hosszabb, vagy a szaruhártyája domborúbb az ideálisnál. Ilyenkor a szemébe érkező fénysugarak nem a retinán, hanem a retina síkja előtt találkoznak, tehát nem az ideális helyen.
Milyen lencsét hord a rövidlátó?
Ha szemüvegekről beszélgetnek az emberek, szinte mindig elhangzik egy bizonyos kérdés: “Hány dioptriás?” Pedig valójában nem is ez az elsődleges kérdés, hanem az, hogy pluszos vagy mínuszos. Mivelhogy míg a dioptriát, azaz a lencse törőerejét a rövid- és a távollátók esetében is dioptriában határozzák meg, kicsit sem mindegy az előjel. Ha távollátásról beszélünk, akkor ez az előjel plusz lesz, ha rövidlátásról, akkor pedig mínusz.
A rövidlátásnak természetesen vannak fokozatai, hisz nem lát mindenki pont ugyanannyira rosszul távolra. Enyhe rövidlátásnak szokás minősíteni mínusz 3 dioptriáig, közepesnek mínusz 3 és 6 között, erős rövidlátásról pedig akkor beszélhetünk, ha ez az érték átlépi a mínusz 6-ot.
Vajon kiket érint leginkább a rövidlátás problémája?
Napjainkban már nincs olyan korosztály, amelyet ne érintene a rövidlátás. Furcsának tűnhet elsőre az az adat, hogy a 23-40 éves korosztály esetében háromszor gyakoribb ez a látásprobléma, mint a 60 felettiek körében, ám hozzá kell tennünk, hogy a mostani hatvanasok még nem kijelzők előtt nőttek fel. Manapság valójában sok gyerek már 4 hónapos korában a képernyő előtt ül, a 8 éven aluliak átlagosan napi két órát töltenek el a tv-t, a tabletet vagy az okostelefont nézve, a tizenéveseknél pedig már napi 7 órára nő a kijelzőidő. Bár szinte mindenki tudja, hogy ezek a tevékenységek káros hatással vannak a látásélességünkre, a statisztikák megmutatják, hogy sokan mégsem tesznek ellene semmit.
A látásromlás hátterében egyébként nem is feltétlen a kijelzők villogása áll, hanem az, hogy alkalmazkodási görcs alakulhat ki, ha sokáig nézünk közelre, amely bizony rövidlátáshoz vezethet.
A gyermekkori rövidlátás felismerhető, ha nagyon figyelnek a szülők. Nem árt rövidlátásra gyanakodni akkor, ha a gyermek hunyorogva szemléli a távoli tárgyakat, ha nem ismeri fel a kicsit távolabb sétáló ismerősöket, ha túl közel ül mesenézés közben a tv-hez vagy ha közel húzza a könyveket, újságokat az arcához. Iskolás korban pedig szintén intő jel lehet, ha hibásan másol a tábláról, ha hiányosak a jegyzetei vagy ha romlani kezd a teljesítménye, ha távolabb ültetik a táblától.
Természetesen felnőtt korunkban is kialakulhat a rövidlátás, amelyet előidézhet akár egy másik betegség is. Ilyen például a cukorbetegség, az ideghártya-leválás, az elvékonyodott szaruhártya körülírt kidomborodása, a szürkehályog és a sugártest tónusfokozódása (akkomodációs görcs) is.
Mivel laikusként sosem állapíthatjuk meg teljes bizonyossággal, hogy mitől is lettünk rövidlátók, a látásélesség romlása esetén mindenképp érdemes felkeresni egy szemészt. Mindeközben persze senki se aggódjon, hisz a rövid- és a távollátás is kezelhető, méghozzá fájdalommentesen és véglegesen, lézeres szemműtéttel, amely ma -12 dioptriáig is elérhető a rövidlátók számára. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy mennyire fontos egy megbízható klinika, ahol még csak hosszú várólista és hideg folyosón ücsörgés sincs, szóval aki jó kezekbe szeretne kerülni, az ismerkedjen meg a Focus Medical látásjavító klinikával!
Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
