Melyek egy névváltoztatás előnyei és milyen újdonságaik vannak? Bajban az európai autógyártás? Mi lesz a beszállítókkal a kínai elektromos autók térnyerésével?
– Nyirő Ferenccel, a Kontron Hungary Kft. Ipari Digitalizáció üzletágvezetőjével keressük a válaszokat, melyek meghatározók lehetnek a jövőnkre nézve.
Az idei névváltozás egy hosszabb folyamat része volt, ami hozzánk is elért. Anyacégünk megváltoztatta a nevét tavaly nyáron, tehát S&T AG-ről Kontron AG-re nevezték át a céget. Ezután ütemezetten minden képviselettel rendelkező országban ez a névváltozás végbement. A váltás mögött van egy olyan megfontolás is, hogy a Kontron a DACH régióban már nagyon jól bevezetett márkanév, közismertebb, mint az S&T, ez is hozzájárult ahhoz, hogy átálljunk a Kontron névre. Minden ilyen változás alkalom arra, hogy felhívjuk a figyelmet magunkra és újdonságainkra.
Erős jelenlét a recesszió ellenére
Az idei év egyik fő újdonsága a Creo 10 megjelenése. Továbbra is bevételünk szignifikáns részét teszi ki a Creo, és ez valószínűleg a jövőben sem fog változni. Egyébként idén kimondottan erősödni tudtunk ezen a piacon, ami nagy meglepetés volt a számunkra, mert a piac már telített. Az, hogy tavalyhoz képest 43 százalékot tudtunk nőni a Creo-val, jelentős előrelépést jelent. Ne feledjük, a várakozás az volt, hogy körülbelül másfél százalékos GDP-növekedés lesz idén. Azonban valószínűleg nulla környékén lesz a növekedés. Ezt majd meglátjuk az év végén. Ebben a negyedévben már valamiféle növekedés elindul talán, de az, hogy négy negyedévben folyamatosan technikai recesszióban volt a magyar gazdaság, és azon belül az ipar folyamatosan mínuszban volt, az azért kemény dolog, és ilyen közegben érzem nagyon-nagyon erőteljesnek, hogy mi ilyen növekedést tudtunk elérni. Azt gondolom, hogy ebben az évben mi határozottan piacot nyertünk mások elől.
Ebben benne volt a Creo, ami egy nagyon érett fejlesztés, számos újdonságot hozott. Tovább erősödött benne a mesterséges intelligencia alapú topológiai optimalizálás, ami az egyik megjelenése a mesterséges intelligenciának, ezen kívül kompozit modullal is bővült a rendszer. Ez egy felület kompozit tervező és gyártó modul, és reflektál arra, hogy tovább fog erősödni az iparban a kompozitos vonal. Ezt azért tartom fontosnak, mert látszik, hogy egyre több helyen használnak kompozitot, legyen szó szélturbinákról, vagy éppen könnyű járművekről.
A járműipar harca
Azt lehet látni, hogy a magyar ipar idén összességében visszaesett, de két szektor, a járműipar és az elektronikai ipar ilyen körülmények között is nőni tudott nemzetgazdasági szinten az intenzív beruházásoknak köszönhetően. Ha viszont leásunk az egyes cégek szintjére, ott már sajnos kevésbé rózsás a helyzet. Mindenesetre mi pont ezekben a szektorokban tudtunk növekedést elérni. Ez az év az azzal indult, hogy a cégek hogyan tudják kigazdálkodni a megnövekedett energiaárakat. Sok kis cég ebbe belebukott, a nagyobb cégek pedig nagyjából hozzáidomultak az új helyzethez, és megpróbálták az új eladásaikban érvényesíteni az energiaárakat. A problémát az okozta, hogy a régebben lekötött szerződésekben már nem tudták az új árakat érvényesíteni, mert a vásárlók nem voltak hajlandók sok esetben ezt elfogadni.
Én körülbelül 2-3 éve kezdtem el kongatni a vészharangot az európai járműipar vonatkozásában. Ha körülnézünk, egyrészt a Tesla, másrészt pedig a kínai autógyártók nagyon markáns megjelenése komoly zavarokat okoz Európában. Magyarországon is megjelent az MG majd a BYD, amelyek érezhetően olcsóbbak az európai versenytársaknál. Ezek az autók ár-érték arányban rendkívül jók, és ahogy az első vásárlások megtörténnek, úgy a negatív feltételezések a kínai autók minőségéről szépen lebomlanak. Azt vetítem előre, hogy a következő egy évben folyamatosan fogunk kapni olyan híreket, hogy újabb kínai márkák jelennek meg a hazai autókereskedésekben.
„A kínai autómárkák jelentős európai térnyerése egyáltalán nem azt jelenti, hogy az európai autógyártás összeomlana. Ez azt jelenti, hogy várhatóan a növekedést fogják elszippantani, így a fejlődési lehetőségek szűkülnek Európában és így Magyarországon is.”
– Nyirő Ferenc, a Kontron Hungary Kft. Ipari Digitalizáció üzletágvezetője
Bajban a hagyományos beszállítók
Nem véletlen, hogy a Volkswagen vezére azt mondta júliusban egy vezetői tájékoztatón, hogy „ég a tető”, emellett azt is kijelentette hogy nagyon nehéz hónapok várnak a Volkswagen-re. Hatalmas költségcsökkentési programot indítottak el, amit viszont nem tudnak egyelőre teljes mértékben megvalósítani a szakszervezetek ellenállása miatt. Nehéz helyzetben vannak, és hasonlókat jelentett ki a Stellantis vezére is. Ő azt mondta, hogy a kínai gyártók körülbelül 30-40 százalékkal tudják olcsóbban adni a hasonló műszaki tartalmat. A kilátások nem valami jók az európai autógyártók számára. Ez hamarosan visszagyűrűzik a háttériparba, így a beszállítói hálózatokba is, amelynek jelentős érintettsége van a magyar iparban is. Van egy csomó olyan predesztinált dolog az európai autógyártásban, amivel nem tudunk mit kezdeni. Kínában olcsóbb az energia, egy kicsit lazábbak a környezetvédelmi szabályozások, ráadásul Kínában hatalmas munkaerő-tartalékok vannak és gigantikus a belső piac. Egyébként robotizálnak, és nem az olcsó munkaerővel dolgoznak már. Drágább a munkaerő Kínában, mint Magyarországon. Ezek a hatások szerintem megjelennek nagyon gyorsan Európában. Próbálom a hazai beszállítói ipar szereplőinek figyelmét felhívni arra, hogy gondolkodjanak el rajta, hogyha nagyon erősen függenek kizárólag az autóipartól, akkor hogyan tudják diverzifikálni a tevékenységüket. Jó néhány európai autóipari beszállító számára olyan most a helyzet, mint amikor a katódsugárcsöves tévék világa megszűnt. Gyakorlatilag, aki azokba szállított alkatrészeket, az a partvonalon kívülre került az LCD tévék gyártásánál.
Az elektromos autó teljesen más technológia, sokkal kevesebb mozgó alkatrésszel, de sokkal több szoftverrel. Nemrégiben előadást tartottam a Magyar Öntőnapokon ebben a témában. Ezt az ipart különösen erősen érintik a változások. A belsőégésű motoros autókban található öntvények: a motorblokk, a sebességváltó, a kuplung, satöbbi eltűnnek az elektromos autókból. Ezeket a nagy, komplex, bonyolult öntvényeket jellemzően beszállítók gyártották. Az elektromos járművekben az elektromos motor öntvénye jóval kisebb. Igaz, hogy új nagyméretű öntvények is megjelennek, a Tesla által elindított úton, a Gigacasting nevű technológiának köszönhetően, amikor is az alváz több száz különálló alkatrészét vonják össze két hatalmas öntvénybe. Ezt viszont maga a Tesla gyártja beszállító nélkül, és azokat az alkatrészeket, amiket ezek a nagy öntvények kiváltanak eddig beszállítók gyártották, így ott is jelentősen zsugorodik a beszállítható alkatrészek köre. A Gigacasting-ot egyébként már a Toyota és más gyártók is elkezdték alkalmazni, így ez végig fog söpörni az iparágon. A Tesla már dolgozik a Gigacasting 2.0 elindításán, hogy még nagyobb préserővel rendelkező öntőgépekkel még nagyobb egységeket öntsenek egybe.
Az átalakulás egy folyamat, Európának azért tényleg nagy tradíciói vannak az autógyártásban, de a tradíció önmagában nem elég. Ettől függetlenül az európai autóipar szerintem nagyon innovatív, valószínűleg meg fogja úszni ezt a krízist, de nagyon komoly vérveszteség lesz. Mind Amerika autóipara, mind Ázsia autóipara most előnyösebb helyzetben van, mint Európáé.
Mesterséges intelligencia a gyártásban
Azt látom, hogy olyan időszakot élünk a mesterséges intelligencia használatával kapcsolatban, mint amikor a telepesek elindultak a vadnyugat felé ekhós szekerekkel, és mindenki próbált elfoglalni valamit. A mesterséges intelligencia mindenhova benyomul. Ott van egy hatalmas nagy ígéret, és lehetőség. Egyelőre mindenki gőzerővel ízlelgeti, hogy mit lehetne meglépni, mit lehetne megoldani mesterséges intelligenciával. Nagyon komoly a súlya, és biztos, hogy aki ebben most valami olyat tud fejleszteni, ami tényleg gyakorlatias és hasznos, az hatalmas versenyelőnyt fog elérni. A mérnöki világban is egyértelműen lesznek olyan területek, ahol a mérnökök szerepe drasztikusan átalakul. A mérnökök számára versenyelőnyt jelent majd, ha valaki hatékonyabban tudja alkalmazni, kiaknázni a mesterséges intelligencia által nyújtott előnyöket.
IT4Factory rendezvény
Idén elindítottunk egy új rendezvénysorozatot, az IT4Factory-t, melyet jelentős érdeklődés mellett most először tartottunk meg november 14-én. Van egy jól bevezetett márkanevünk a nagy rendezvényekre, ez a FOCUS, amelyet majdnem harminc éve használunk. Idén úgy gondoltuk, hogy érdemes különválasztani a gyárakhoz kötődő vállalati technológiákat a CAD/CAM világától. Az IT4Factrory a gyártás digitalizálásáról, optimalizálásáról szól: gyárszimuláció, robot programozás, termelés ütemezés, MES, BOM menedzsment, additív gyártás és még sok más. Célzottan cégvezetőket, döntéshozókat, illetve folyamatmérnököket vártunk a rendezvényre. A rendezvényen két izgalmas szoftver magyar ősbemutatójára is sor került. A GANTTPLAN villámgyors és modern, a német iparban bizonyított ütemező és termelés optimalizáló APS rendszer. A Visual Components OLP pedig univerzális offline robot programozó szoftver, amivel töredékére csökkenthető a drága robotok állásideje. A robotok radikális terjedése a világon mindenhol szemmel látható, így Magyarországon is. Viszont nagyon sok olyan robot van, ahol a betanítási idő az egész robot üzemeltetési idejének számottevő részét kiteszi. Tehát azoknál a cégeknél, ahol viszonylag kis sorozatszámú, mondjuk hegesztéseket végeznek, de abból viszont nagy variábilitást, ott az átállási idő akár az egész időnek az 50 százalékát is kiteheti, miközben állnak a robotok. A Visual Components OLP robot programozó szoftverrel ezekből az időkből tudunk rengeteget megtakarítani.
Van még egy fontos téma, a NIS2, az Európai Unió kiberbiztonsági direktívája. Jövőre azoknál a cégeknél, akik több mint ötven főt foglalkoztatnak, vagy több mint tízmillió euró az árbevételük, kötelező lesz a NIS2 bevezetése. Egyelőre nagyon kevesen tudnak róla, de jövőre, amikor hirtelen mindenki feleszmél, már kötelezővé fog válni a kibervédelem magasabb foka. Ez körülbelül olyan súlyú, mint a GDPR és nagyon komoly büntetések lehetnek belőle, akár az éves árbevétel 2 százalékát is kifizethetik büntetésre a cégek, de felfüggeszthetik a működésüket is. Nálunk létrejött egy belső munkacsoport, ami nagyon erős kibervédelmi csapat, erről is beszéltünk a IT4Factory-n, mire kell figyelni, hogyan kell felkészülni, és hogyan lehet ezt a kötelezettséget a lehető leghatékonyabban, a lehető leggyorsabban megoldani.
Összességében a jövő évről azt gondolom, hogy továbbra is küzdős évnek lehet prognosztizálni, de azért valószínűleg egy kicsit kellemesebb lesz, mint az idei.
További információk: https://kontron.hu/ipar40
Szöveg: Mészáros Zsolt, MM főszerkesztő
Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
