Hódít a hibrid: a fejlesztések felgyorsításához egyre több vállalat vesz igénybe felhőszolgáltatásokat, ám emellett továbbra is használja saját adatközpontját is.

Ezért a cégeknek olyan megoldásokra van szükségük, amelyek megfelelően támogatják ezeket a hibrid megközelítéseket. A SUSE szakértői a fejlett konténerfelügyeleti eszközöket javasolják erre a célra, amelyekkel a vállalatok egyszerűen kezelhetik a konténerizált felhőnatív szolgáltatásokat a felhőben és a helyszínen egyaránt.

A versenyképesség megőrzéséhez napjainkban elengedhetetlen, hogy egy vállalat képes legyen alkalmazásokat telepíteni, kezelni és fejleszteni. A TechTarget Enterprise Strategy Group friss kutatása szerint ugyanis a szervezetek nagy részénél a bevétel legalább 30 százaléka közvetlenül a saját fejlesztésű alkalmazásokhoz köthető.

A felhőben van megírva…

Ezekhez a feladatokhoz egyre szélesebb körben vesznek igénybe felhőalapú technológiákat és felhőnatív fejlesztési architektúrákat, mivel ezek biztosítják a legjobb és legrugalmasabb lehetőségeket. A fent említett felmérés alapján 2022-ben a szervezetek 71 százaléka használt felhőnatív alkalmazásokat, míg ez a szám az előző évben még csupán 60 százalék volt. A tendencia várhatóan a jövőben is folytatódik, ugyanis a válaszadók további 25 százaléka érdeklődik a felhőnatív alkalmazások iránt, vagy már tervez is igénybe venni ilyeneket a következő egy éven belül.

A növekvő adoptációs tendencia azonban tovább nehezíti az IT-részlegek feladatait a szervezeteknél, mivel még több rendszert kell felügyelniük, mint eddig, és az új fejlesztési megközelítéseket is támogatniuk kell. A felhőszolgáltatók az infrastruktúraszolgáltatásaik (IaaS) bővítésével igyekeznek támogatni a vállalatokat, hogy azok a fejlesztések során egyszerűbben tudjanak igénybe venni új erőforrásokat, amikor csak szükségük van rá. Ez természetesen hasznos, azonban nem kínál megfelelő megoldást az IT-környezetek felügyeletével és üzemeltetésével kapcsolatos kihívásokra. A házon belül fejlesztett szoftvereket ugyanis nem csupán a felhőben használják, hanem a saját adatközpontokban és kolokációs központokban is, így továbbra is több környezetet kell menedzselni.

Felhőtlenül is boldogulni szeretnének

Bár a szervezetek túlnyomó többsége (71%) használ felhőalapú alkalmazásokat, mégis mindössze kevesebb mint felük (46%) követi a „cloud first” megközelítést. Vagyis a vállalatok nem egész 50 százaléka használja elsődlegesen a felhőnatív megoldásokat, mielőtt más alternatívákat is felfedezne.

De még a kifejezetten „felhőnatívnak” tekintett szolgáltatások közül sem mindet telepítik közvetlenül a nyilvános felhőbe. A válaszadók 30 százaléka stratégiája értelmében olyan alkalmazásokat telepít a saját adatközpontjába, amelyek korábban a nyilvános felhőben voltak. 36 százalék pedig mikroszolgáltatásokat használ, hogy olyan felhőnatív alkalmazásokat fejleszthessen, amelyek az adatközpontban is egyszerűen futtathatók.

Univerzális megoldás

Ezért a szervezeteknek olyan megoldásokra van szükségük az adatközpontokban, amelyek képesek kezelni a felhőnatív, konténerizált szolgáltatásokat, de közben nem teszik még bonyolultabbá az infrastruktúrát és ezzel együtt az IT-részlegek feladatait. Ehhez ideális támogatást nyújt például a SUSE Rancher Prime, amellyel a vállalatok az adatközpontokban, a felhőben és az edge környezetekben is egyszerűen kezelhetik a Kubernetes konténerfelügyeleti eszközt, valamint a konténereket és a bennük futó szolgáltatásokat.

A szoftver a fejlesztő és üzemeltető csapatok számra egyaránt lehetővé teszi, hogy egyszerűen menedzseljenek akár több Kubernetes-klasztert. Az eszköz egy platformon összesíti a Kubernetes számos funkcióját, így egységes megoldásként szolgál a konténerizált alkalmazások létrehozásához, telepítéséhez, futtatásához, kezeléséhez és méretezéséhez, beleértve a csomagolást, a naplózást, a monitorozást és a CI/CD módszertan (Continuous Integration/Continuous Deployment, vagyis folyamatos integráció/folyamatos telepítés) követését.

A Rancher Prime továbbá segíti a szervezeteket a konténerizált alkalmazásaik biztonságának megőrzésében, illetve az üzemeltetési és biztonsági kihívások elhárításában. Ehhez olyan funkciókat biztosít, mint a hozzáférések szerepköralapú vezérlése, illetve a hálózati irányelvek és pod biztonsági irányelvek (PSP) kialakítása és betartatása, amelyek korlátozzák a hozzáférést a bizalmas erőforrásokhoz, valamint védelmet nyújtanak a potenciális fenyegetések ellen.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!