Elmélet után gyakorlat: Bükkábrányban már készre szerelik Magyarország első zöldhidrogén-termelő berendezését
Helyére emelték az elektrolizáló berendezést Magyarország első, tisztán zöldhidrogént előállító üzemében
Megérkezett a Bükkábrányi Energiaparkba az a komplex rendszer, mely a napelempark túltermelésekor szabályozottan, tisztán zöldáramból állít elő hidrogént. A Bükkábrányi Fotovoltaikus Erőmű Projekt Kft. és a Szegedi Tudományegyetem részben uniós innovációs pályázati támogatással megvalósuló kísérleti fejlesztése várhatóan augusztustól üzemelhet. A nemzetközi szinten is újdonságnak számító projekt Magyarországon először állít elő zöldhidrogént, emellett a naperőmű általi túltermelés szabályozásának tudományos megfigyelésére is lehetőséget biztosít. A rendszerhez szükséges Plug Power elektrolizálót és a palackozáshoz szükséges nyomásfokozót a magyar Ganzair Kompresszortechnika Kft. szállította, és mai napon emelték be a telephelyre.
A napelemparkok termelése közismerten időjárásfüggő. Örvendetes terjedésük árnyoldala, hogy csúcsidőszakban túlkínálat lép fel a nappal termelt áramból, és annak elvezetése fejtörést okoz a helyi elosztótársaságnak, illetve a rendszerirányítónak. A probléma megoldásának egyik módja, hogy a „felesleges” árammal hidrogént termelnek, mely később különböző célokra is felhasználható. Ennek a „power2gas” technológiának ipari léptékű tesztelésére, és a dinamikus működtetés tanulmányozására vállalkozott a Bükkábrányi Energiaparkot működtető Bükkábrányi Fotovoltaikus Erőmű Projekt Kft. és a Szegedi Tudományegyetem.
A várhatóan 2023 augusztusától működő, kelet-európai szinten is újdonságnak számító rendszer fő berendezései a napokban érkeznek meg a bükkábrányi telephelyre. A Plug Power gyártmányú, 1MW kapacitású elektrolizáló, és a kapcsolódó nyomásfokozó és palackozó berendezések szállítója a Ganzair Kompresszortechnika Kft. A berendezéseket tartalmazó konténerek beemelése után a Bükkábrányi Energiapark és a Ganzair munkatársai közösen szerelik készre, és készítik elő tesztüzemelésre a komplex rendszert.
Ezzel a megoldással a naperőmű által termelt áramot felhasználva az elektrolizáló hidrogénre és oxigénre bontja a vizet. A hidrogént nyomásfokozást követően, palackokban tárolják, az oxigént pedig a légkörbe engedik. A termelési eljárás miatt zöldhidrogénnek nevezett végtermék ráadásul olyan magas minőségű, úgy nevezett „labortiszta”, hogy akár gyógyászati vagy egyéb tudományos célú felhasználásra is alkalmas, de természetesen az üzemanyagcellákhoz is megfelelő üzemanyag lehet a közlekedésben, vagy a földgázhoz keverve az energiatermelésben.
A pilot projekt további újdonsága, hogy egy dinamikus és intelligens irányítástechnikai rendszer vezérli majd a technológiát, aminek segítségével a folyamat szabályozható, és kereslet-kínálati viszonyokhoz igazítható, amikor az erőmű amúgy is elektromos áram túltermelésben van, vagy más okból előnytelen az áram közvetlen értékesítése. Ennek optimalizálását a Szegedi Tudományegyetem vállalta a projektben.
„A jelenlegi fejlesztés azért is jelentős, mert a 2021-ben meghirdetett nemzeti hidrogénstratégiával összhangban első bizonyítéka annak, hogy a hidrogénnek valódi szerep juthat az energiafüggetlenség erősítésében, a tömegközlekedésben, és számos egyéb ipari felhasználás zöldítésében. A projekt megfelel az EU azon törekvésének is, hogy 2030-ig 10 millió tonna hidrogént állítsanak elő a kontinensen” – mondta el a projekt újabb mérföldkövének elérése kapcsán Bakos Imre, a Bükkábrányi Fotovoltaikus Erőmű Projekt Kft. projektvezetője.
Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
