A hagyományos kertművelés során a talajt rendszeresen felszántják. Ez azonban komoly károkat okoz a mikorrhizahálózatban, amely egy lenyűgöző kommunikációs rendszer. A talaj időről időre történő felszántásával, felásásával ez a rendszer szüntelenül pusztul.
Mi az a mikorrhiza?
A mikorrhiza jelentőségéről a Csodakertész Barna Faiskola oldalán olvashatunk, és itt sok hasznos tanácsot is kaphatunk a növényvédelemmel, kertészkedéssel kapcsolatban.
A mikorrhiza lényegében egy szuperorganizmus. A növényekről tudni kell, hogy egyfolytában kapcsolatban vannak a talajban megtalálható mikrobákkal, önmaguktól ugyanis nem képesek felvenni a földben lévő tápanyagok nagy százalékát.
A mikrobákra tekinthetünk úgy, mint a növények gyomrára. Az ő feladatuk az, hogy lebontsák és átalakítsák az elpusztult szerves anyagot, valamint a szervetlen ásványi anyagokat olyan tápanyaggá, amelyet a növények be tudnak építeni. Ez egy kölcsönös együttműködés, hiszen a mikrobák ezeket az anyagokat a növények gyökereihez szállítják, amiért cserébe a növények táplálják a mikrobákat.
A mikorrhiza görögül annyit tesz, hogy gombagyökér. Bizonyos gombafajták fonalai egészen elképesztő méreteket öltenek. Akár több ezer kilométer hosszan képesek szétterjedni, így alkotják a növényi gyökerekkel közösen azt a szimbiotikus életközösséget, amelyet mikorrhizának nevezünk.
A hálózat tagjai aktívan kommunikálnak egymással
Ennek a különleges hálózatnak az az érdekessége, hogy a mikorrhiza gombák képesek egymással kommunikálni. A növények elektronikus impulzusokat adva lépnek kapcsolatba egymással, így képesek egymás között leosztani a tápanyagokat megfelelő módon. Ezenfelül azt is “megvitatják” egymás között, hogy hogyan tudnak ellenállni az őket érő külső hatásoknak.
Egymást riasztják a növények
Azok a növények, amelyek össze vannak kapcsolódva, előre tudják egymást figyelmeztetni, ha megtámadja őket valamilyen kártevő vagy betegség. Ha valamelyikük tápanyaghiányban szenved, akkor a jó erőben lévő növények azok felé irányítják a táplálékot, amelyek elmaradtak a fejlődésben, és ebben nagy szerepe van a mikrobáknak is.
Azok a fák, amelyek rákapcsolódnak erre a mikorrhiza hálózatra, képesek arra, hogy felismerjék a saját csemetéiket, ezeknek aztán több tápanyagot küldenek a gombafonalakon át.
Károsító tényezők
Amikor az ember felszántja, felássa a talajt, akkor ezek a gombafonalak szétválnak és a hálózat szétesik.
Egészen kis mennyiségű műtrágya használatának is az a következménye, hogy a növény ellustul, hiszen nincs rászorulva, hogy csatlakozzon a mikorrhizákhoz. Ugyanakkor, ha az ember szerves trágyát használ vagy takarónövényeket, akkor ilyen probléma nem lép fel.
Azok a növények, amelyek mikorrhizális szimbiózisban vannak egymással, hatékonyabban át tudják vészelni az aszályt. A gombák sejtfonalai képesek átjárni az olyan rendkívül apró réseket, amelyeket a növények gyökerei nem tudnak, majd ideálisan elosztják az általuk felszívott vizet.
Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
