A következő évtizedben legalább 3000 milliárd forint energiahatékonysági beruházást generálhat az energiakereskedők és -felhasználók együttműködését támogató Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) Magyarországon – hangzott el a KPMG erről rendezett konferenciáján.
Két éve él, de a rendszerbe épített ösztönzők fokozatos életbe lépése miatt most vált igazán élesbe az EKR, azaz az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer. Az Európa több más országában is működő modell pénzügyi ösztönzőkön keresztül arra készteti az energiakereskedőket és felhasználókat, hogy egymással együttműködve valósítsanak meg energiahatékonysági beruházásokat. „Az EKR által ösztönzött beruházások teljes összege az évtized végéig elérheti a 3000 milliárd forintot, az általuk kiváltott energia megtakarítás elérheti a 18 petajoule-t (PJ), ami évente csaknem 600 000 köbméter gáz elégetését teszi feleslegessé” – derült ki a KPMG e tárgyban rendezett üzleti reggelijén.
Az EKR lényege, hogy a „szennyező fizet” elve alapján gigajoule-onként 50 ezer forint bírsággal sújtja azokat a kötelezetteket (azaz leegyszerűsítve az energia kereskedőket), akik nem teljesítik a számukra a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által előírt energiamegtakarítási kötelezettséget. Hogy a rendszer mennyi energiát tart megtakaríthatónak, az a szabályozás alapján évente nő az energiakereskedők forgalma alapján: 2022-ben 0,6 PJ, 2023-ban a tavalyi mennyiség 3-szorosa, és a 2021-es mennyiség 6-szorosa lesz, és 2024-ben még tovább emelkedik.
Bár az EKR elvileg lakossági, közintézményi és vállalati ügyfelek számára egyaránt nyitott, a KPMG számításai szerint túlnyomórészt vállalatok lesznek azok, amelyek ilyen energiahatékonysági fejlesztésekbe belevágnak. Egyfelől a projektekbe már a legelején szükséges energetikai auditort bevonni, és az így elnyerhető megtakarítást előzetesen célszerű meg is tervezni, így a kapcsolódó költségek csak egy meghatározott beruházási volumen mellett térülnek meg az elnyerhető kvóták értékesítéséből.
A konferencián a KPMG szakemberei arra figyelmeztettek, hogy a rendszer működése ma még számos problémát vet fel, a beruházási döntéstől a hatékonyság javulást tanúsító fehér bizonyítvány megszerzéséig számos ponton bukhat el a projekt. A fehér bizonyítvány ugyan korlátozottan forgalomképes értékpapír, de piaca jelenleg nem kialakult, megszerzése komoly audittal és adminisztrációs terhekkel jár, és a bírságok, a beruházások, a megtakarítások, az ezekkel járó transzferek számviteli elszámolása is komoly kérdéseket vet fel.
Ennek ellenére a rendszerbe épített ösztönzők már ma is elég nagyok ahhoz, hogy számottevően javítsák az energiahatékonysági beruházások megtérülési idejét, így kellően vonzó legyen a kereskedőknek és a felhasználóknak ahhoz, hogy komoly fejlesztésekbe kezdjenek. „Míg az EKR első két évében a kötelezettek jobbára inkább kifizették a gigajoule-onkénti 50 ezer forintos büntetést, addig 2023-tól már megéri a fáradságot a kötelezett szolgáltatóknak és kedvezményezett ügyfeleknek összefogni, hogy energiahatékonysági fejlesztés végrehajtásával, és annak igazolásával nyerjék el és osszák el az így felszabaduló kvóták ellenértékét” – magyarázza Losonczy Géza, a KPMG Energetikai és közüzemi tanácsadás szektor vezetője.
Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
