Iparágakon átívelően a gyártóvállalatok és a raktárlogisztikai feladatokat elvégző szolgáltatóik folyamatosan arra törekednek, hogy optimalizált folyamatokkal nézhessenek szembe olyan kihívásokkal, mint a munkaerőhiány, a növekvő konkurencia, illetve az agilis gyártásra valamint a gyors kiszállításra vonatkozó követelmények. Az energiakrízis pedig ezeket a törekvéseket még inkább relevánssá teszi

Ahogyan az AMR-ek egyre elterjedtebb technológiává válnak, a gyártóknak, raktáraknak és elosztó központoknak egyre fejlettebb követelményeknek kell megfelelniük. Az anyagmozgatás specializált automata támogatására van szükségük, az általános AMR-ektől kezdve villás- és emelőtargoncákon át az önvezető járművekig (AGV-k), hogy gyorsabban és pontosabban vehessék át, tárolhassák, mozgathassák és szállíthassák az árukat.

Az automatizációs trendek gyors ütemben való növekvése és a különböző AMR-ek és egyéb automata járművek telepítése azt eredményezi, hogy egyre komplexebb szituációkkal kel számolni. Nagy valószínűséggel a logisztikai rendszerek különböző gyártóktól kerültek beszerzésre, mind eltérő működési szabványokkal és különálló vezérlőrendszerekkel. Az ilyen mértékű komplexitás nem ideális azoknak a végfelhasználóknak, akik a könnyű használatot, valamint az AMR-ek és az automata járművek teljes flottájának egy rendszeren belüli átfogó vezérlését keresik.

A válasz a szabványokban keresendő

Az interoperabilitás egy központi kezelőrendszer azon képessége, melynek köszönhetően a különböző gyártók flottahardvereivel egyetlen vezérlési forrásból és interfészen keresztül képes kommunikálni és együttműködni, ezáltal is csökkentve az AMR-ek további alkalmazásának akadályait. Az ügyfél szempontjából ez már első ránézésre is kimondottan logikus, hiszen miért kellene egyetlen szállítóhoz kötődni, ha a szolgáltatás kereskedelmi árucikké is tud válni? Annak ellenére viszont, hogy az interoperabilitás megteremtéséhez szükséges szabványok alapjait már létrehozták (pl. MassRobotics ás VDA 5050), még egy nagyon hosszú utat kell megtenni, mielőtt az interoperabilitásban rejlő előnyöket igazán ki lehetne használni.

VDA 5050 és MassRobotics

A VDA 5050 a különböző – akár más-más gyártótól származó – önvezető járművek közötti, egy rendszerben történő kommunikációra szolgáló európai szabvány, mely a vezérlőréteg és a jármű közti interfészeket és protokollokat tartalmazza. Ezt az AMR-ekre is ki lehet terjeszteni, amennyiben feladják autonómiájuk egy részét.

A MassRobotics az interoperabilitási szabvány amerikai változata, melynek célja, hogy olyan szabványokat dolgozzon ki, amelyek lehetővé teszik a különböző gyártóktól származó AMR-ek és egyéb automata berendezések üzembe helyezését és együttműködését egyazon környezetben. Ennek a szabványnak köszönhetően különböző típusú robotok állapotinformációkat és működési konvenciókat oszthatnak meg egymással, aminek eredménye, hogy hatékonyan tudnak egy helyen dolgozni.

Jelenleg mind a VDA 5050 és a MassRobotics is korai stádiumban van, és a legfrissebb verziók még csak az alapvető funkciókra vonatkoznak, mint amilyen például a parancsok kommunikációja az AMR-ek/AGV-k felé, vagy a küldési műveletek. Számos egyéb tényezőre még nem tér ki, amelyeket meg kell oldani ahhoz, hogy sikeres többrobotos telepítést lehessen véghezvinni.

Feleslegessé teszik a harmadik féltől származó irányítási rendszerek a gyártó-specifikus szoftvereket és flottakezelő rendszereket?

Az interoperabilitás számos előnnyel jár, és egy bizonyos ponton a harmadik féltől származó flottakezelő rendszerek átvehetik a forgalomtervezéssel és adatcserével járó feladatok egy részét, de az ehhez vezető út nem lesz zökkenőmentes, és még csak a korai stádiumban tartunk. A szabványok jelenleg is tesztelés alatt vannak, és egyelőre nincs olyan harmadik féltől származó flottakezelő rendszer, ami ugyanazokat a flottakezelő opciókat és adatokat lenne képes nyújtani, mint amit például a MiR Fleet szolgáltat.

A közeljövőben a rendszerek együttes működése tűnik reálisabbnak, mely során az AMR-gyártók az interoperabilitást a rendszereikbe építik, amelyek aztán egy harmadik féltől származó flottakezelő rendszerbe is integrálhatók, vagy működhetnek külső kezelőrendszerként amelyek a különböző AMR-ek és más automata járművek forgalomirányításáért felelnek. A fejlett funkciók, adatgyűjtés, prediktív karbantartás, fejlesztések, stb. vonatkozásában a sikeres integráció kulcsát továbbra is az AMR-gyártó korszerű szoftvere jelenti.

A MiR álláspontja az interoperabilitásról

Ügyfélközpontú szervezetként a MiR (Mobile Industrial Robots) teljes mértékben elismeri a különböző AMR-ek és AGV-k közötti interoperabilitás szükségességét a márkák közötti hatékony forgalomkezelés érdekében. Ezért a MiR munkáját egy erre a célra kijelölt interoperabilitási csapat is segíti, emellett pedig a vállalat részt vesz a VDA 5050 kialakításában és része a MassRobotics AMR interoperabilitási munkacsoportjának.

Ezen felül a MiR nyitott interfésszel rendelkezik, amely jellegéből eredően képes a harmadik féltől származó flottakezelő rendszerekkel való integrációra.

A MiR biztos abban, hogy az interoperabilitás az intralogisztika egyre fontosabbá részévé válik, mivel az ügyfelek azt szeretnék, ha optimális automatizálási megoldást hozhatnának létre, amit egy központi helyről irányíthatnak, ez pedig új automatizálási szabványok felé fogja irányítani az ügyfeleket.