A klímaváltozás ma már nem kérdés, hanem tény, ami feladatok sokasága elé állítja a gazdasági szereplőket.
A vállalatok működésére és teljesítményére már jelenleg is, de a jövőben még inkább hatással lesz az éghajlatváltozás. A vállalkozások átállását a zöld gazdaságra már nem csupán a piaci elvárások, hanem jogszabályi előírások is sürgetik, a gyors reakció és alkalmazkodás pedig, mint annyi más esetben, itt is versenyelőnyt jelent, de akár a túlélés záloga is lehet. A helyzetet Cserényi Dóra, a BDO tanácsadója és Veisz Ákos, a magyaroroszági BDO ESG üzletágának vezető partnere elemezte.
Az éghajlatváltozás fizikai és átállási kockázatot is rejt magában a vállalkozások pénzügyi teljesítményére nézve. Előbbiek többek közt az átlaghőmérséklet, a csapadékeloszlás, valamint a szélsőséges időjárási körülmények gyakoriságának változásából erednek. Ilyen fizikai kockázatnak tekinthető például, amikor egy fontos vállalati létesítményt viharkár ér. Az átállási kockázatok pedig az alacsony karbonintenzitású gazdaságra áttérésből fakadnak. Egyik altípusuk például, amikor az üzleti partnerek, befektetők elfordulnak a környezetszennyező vállalatoktól, de ide sorolhatjuk az új fenntartható célokat kijelölő jogszabályoknak való megfelelést is.
Klímakockázatoknak kitett ágazatok
A klímaváltozás, illetve az annak mérséklésére tett lépések eltérően hatnak a különböző iparágakban tevékenykedő vállalatokra.
Ha meg szeretnénk vizsgálni, hogy mely ágazatok a leginkább kitettek az átállási kockázatoknak, az egyes ágazatok üvegházhatású gáz (továbbiakban: ÜHG) kibocsátása egy jó indikátor. A klímakockázatokkal foglalkozó pénzügyi szektor is ezt a mutatót veszi alapul. Az Európai Központi Bank 2022. évi klíma stressztesztjében megvizsgálta, hogy melyek azok az ágazatok, amelyek leginkább érintettek az átállási kockázat kapcsán. Az eredmények azt mutatják, hogy a teljes értékláncot figyelembe vevő ÜHG-kibocsátás alapján az EU-ban az átállási kockázatnak leginkább kitett szektorok a finomított kőolajtermék-gyártó alágazat, a bányászat, az ásványianyag-gyártás, valamint a villamosenergia- és energiaellátás ágazat.
Minden európai gazdaságnak természetesen más a szerkezete, így hazánkban is más ágazatokat érint az átállási klímakockázat. Ha megnézzük a hazai iparágakat, 2020-as adatok alapján azt látjuk, hogy a feldolgozóiparnak volt a legmagasabb az ÜHG-kibocsátása, amelyet a villamosenergia-, a gáz-, a gőzellátás- és a légkondicionálás ágazat követ, de a szállítási, raktározási ágazat, a mezőgazdaság, az építőipar, valamint a kereskedelem és a gépjárműjavítás ÜHG-kibocsátása is számottevő (forrás: EUROSTAT, KSH). Összességében Magyarországon a vállalati ÜHG-kibocsátás 92%-áért felelős nyolc ágazat a GDP 60%-át adja. Jelentős tehát a feladat és az érintett vállalkozások számossága.
Forrás: BDO szerkesztés, EUROSTAT és KSH adatok alapján
Az átállási kockázat a fentieknek megfelelően elsősorban az ÜHG-kibocsátás mérséklésével csökkenthető. Az ennek érdekében hozott szabályok is főleg a legnagyobb kibocsátókat érintik, és hátrányban vannak azok, akik nem készülnek fel a jogi környezet várható változására. Jó példa erre az EU Taxonómia, ami tevékenységenként határozza meg, milyen műszaki paraméterek mentén minősül valami fenntarthatónak vagy sem, értelemszerűen jelentősen ösztönözve az ÜHG-kibocsátás csökkenését.
Nagy szabályozói nyomás van a vállalatokon a nagyobb transzparencia irányába is. Várhatóan 2025-től lép hatályba az EU vállalati fenntarthatósági átvilágításról szóló irányelve (CSDD), valamint a kötelező nem-pénzügyi riportálási kötelezettségeket szabályozó CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive). Mindez első körben a nagyvállalatokra és a nyilvános kibocsátókra vonatkozik majd, és már a 2024-es év után is riportolni kell. A vállalatoknak nem csupán saját működésüket illetően, hanem a beszállítóik vonatkozásában is nyilatkozniuk kell majd, amely már számos magyar kkv-t érinteni fog a jövőben. A CSRD elfogadásával párhuzamosan megkezdődött a fenntarthatósági beszámolási sztenderdek kidolgozásának folyamata is, az ESRS (EU Sustainability Reporting Standards) például várhatóan 2025-től lép érvénybe. Már ebből a messze nem teljes felsorolásból is látszik, hogy a jogi megfelelés kulcsfontosságú lesz a következő évek során.
Az átállási kockázatok mellett természetesen a fizikai kockázatokkal is számolni kell. Magyarországon is szembesültünk idén aszállyal, hőhullámokkal, a világ számos pontján pedig árvizek, tüzek pusztítanak. Ezenfelül az éghajlat hosszabb távú változásai is kockázatot hordoznak, a csökkenő vízkészletek, hőmérséklet-változások, valamint a talaj termőképességének átalakulása egyaránt veszélyt jelent. A humán tőke teljesítményére is hatással van a klímaváltozás, amely csökkenő termelékenységet válthat ki. Ez különösen a fizikai foglalkoztatottakat érinti, azonban az irodai dolgozók munkabírására is hatással van, hiszen 40 Celsius-fokot meghaladó napi csúcshőmérséklet mellett nem elvárható a hatékony munkavégzés. A fizikai kockázatok főleg azon ágazatokat érintik, amelyek tevékenysége kitett az időjárásnak, például a mezőgazdaság, az építőipar vagy és az élelmiszeripar. Ezenfelül a turizmust is a klímaváltozásnak kitett iparágnak kell tekintenünk mivel, ha egy terület adottságai, vízminősége, ökoszisztémája megváltozik, az az idegenforgalomra is hatással lesz. Ki akar majd a Velencei-tavon nyaralni, ha esetleg teljesen kiszárad, vagy épp az olaszországi Velencében, ha utcái az év nagy részében víz alatt lesznek?
Klímaváltozás mint lehetőség
Fontos tisztában lenni azzal, hogy a klímaváltozás lehetőséget is jelent a vállalatok számára, nem csak kockázatot. A stratégiai tervezés során érdemes a cégre váró kockázatok azonosításával, a vonatkozó jogszabályi környezet feltérképezésével kezdeni a munkát és „mérni, mérni, mérni”. Amennyiben a vállalatok időben felkészülnek a fenntartható működésre, úgy versenyelőnyre tehetnek szert azokkal szemben, akik nem tesznek ilyen lépéseket. A mostani környezetben, amikor sok szempontból jócskán komfortzónán kívül kell mozogni, ez a lépés talán könnyebben megtehető.
