Karikó Katalin biokémikus, eddigi életműve elismeréseként megkapta az Európai Feltalálói Díjat.
A magyar kutató az Európai Szabadalmi Hivatal (European Patent Office – EPO) által adományozott díjat több mint négy évtizedes munkásságáért, és főként a módosított mRNS-sel kapcsolatos kutatómunkájáért érdemelte ki, amellyel utat nyitott a covid-járvány megfékezését elősegítő vakcinák kifejlesztésében.
Több, mint négy évtizedes kitartó, tudományos és kutatómunkájának eredményeként Karikó Katalin sikeresen dolgozott az mRNS terápiás alkalmazásában rejlő lehetőségeken, amellyel nem csak a COVID-19 elleni küzdelem vakcinájának megszületésében volt aktív szerepe, hanem új perspektívákat nyitott egyéb betegségek kezelésében is. Az 1990-es évek óta tartó elkötelezett munka központjában az a felismerés állt, amely szerint a testbe fecskendezett szintetikus mRNS speciális fehérjék termelését eredményezi.
Karikó Katalint az Európai Feltalálói Díj 2022 hibrid formátumú ünnepélyén tüntették ki, amelyet az egész világról számos érdeklődő követhetett nyomon. A díjat – amely Európa egyik legtekintélyesebb innovációs elismerése – olyan feltalálók kapják, akik kivételes tudásukkal hozzájárultak a társadalom fejlődéséhez.
„Karikó Katalin pályafutása jó példája annak, hogy a kitartó munka milyen nagyszerű dolgokat eredményez, és hogy a jól átgondolt, tudatosan végigvitt kutatási témák nem csupán a tudós, de a társadalom számára is jelentős eredményeket hoznak. Nem csoda, hogy ezért Karikó az elmúlt 2 évben számtalan kitüntetést kapott, köztük a most odaítélt Európai Feltalálói Díj magyar megfelelőjét, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által adományozott Jedlik Ányos-díjat. Ráadásul ez az újabb elismerés tovább erősítheti azt a trendet, amely révén egyre több hölgy választja a kutatói pályáját. Ezzel pedig ismét csak a társadalom egésze járhat jól”
– fogalmazott a díj kapcsán Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke.
A magyar kutató 1978-tól az MTA ösztöndíjasaként a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban kezdett vírusokkal foglalkozni, itt szerezte doktori címét. 1985-től a philadelphiai Temple Egyetemen módosított nukleozidokkal kísérletezett. Három évvel később Washingtonban interferonokkal dolgozott. 1989-től ismét Pennsylvaniában helyezkedett el a University of Pennsylvania egyetemen, ahol a mai napig alkalmazásban van. Itt vált kutatása elsődleges célpontjává az mRNS. Az RNS mediálta immun aktiváció vizsgálata során úttörő jelentőségű felismerése volt, hogy a nukleozid módosítások elnyomják az RNS immunogenitását. Feltalálóként kollégáival az új technológiára számtalan, rendkívüli jelentőségű szabadalmat alapítottak (eddig több mint 25 megadott szabadalom köthető Karikó nevéhez).
A COVID-19 vakcinán túl Karikó kutatásai utat nyitottak a módosított mRNS-en alapuló orvosi kezelések széles skálája felé. Jelenleg is különböző kutatások folynak többféle daganatos betegség terápiás vakcináinak, valamint szív- és érrendszeri betegségek és anyagcserezavarok kezelésének kifejlesztésére. A kutató saját listája szerint körülbelül harminc módosított mRNS-alapú terápiát szeretne fejleszteni a jövőben.
A tavalyi Jedlik Ányos-díj átadása kapcsán Karikó Katalinról készült kisfilmünk itt nézhető vissza:
