Egy új törvényjavaslatnak köszönhetően egy újabb adminisztrációs és anyagi terhet megugró cégek számára könnyebb lesz a külföldi munkaerő behozatala a Portfolio által megkérdezett szakértők szerint.

Az Európai Unión kívül 9 olyan országból válhat gördülékenyebbé a külföldi munkaerő behozatala, ahol a hatóságok maguk is a szabályok enyhítésén dolgoznak. A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről adott be ugyanis egy törvényjavaslatot Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, ebben szerepel az úgynevezett minősített foglalkoztatók és kölcsönbeadók fogalma. Leginkább a feldolgozóiparban, az építőiparban és a mezőgazdaságban érdekelt cégeknek van égetően szükségük a könnyített munkaerőbehozatali lehetőségre.

A Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter által jegyzett törvényjavaslat alapján több országból a korábbiaknál is könnyebben lehet majd behozni külföldi munkaerőt, leginkább a jelentős dolgozói hiánnyal küzdő szakmák esetében – válaszolták a Portfolio által megkérdezett szakértők az új törvényjavaslat kapcsán.

Még 2021-ben, egy törvénymódosítással a kormány a szerb és az ukrán munkavállalók mellett jelentősen megkönnyítette további 9 ország állampolgárainak magyarországi munkavállalását. A könnyített munkaerő-kölcsönzés lehetővé vált a vietnámi, mongol, fülöp-szigeteki, montenegrói, fehér-oroszországi, indonéz, kazah, észak-macedón és bosznia-hercegovinai munkavállalók részére is, ugyancsak könnyített eljárással.

„Korábban csak az ukránok és szerbek vállalhattak munkát Magyarországon bizonyos hiányszakmákban biometrikus útlevéllel, szezonális jelleggel. A biometrikus napok álltak rendelkezésre, hogy ez alatt beszerezzük a tartózkodási engedélyüket munkavállalás céljából. Az új intézkedés értelmében D Vízummal és tartózkodási engedéllyel beutazhatnak munkavállalás céljából Magyarországra ezen 9 ország állampolgárai és őket a minősített munkaerő-kölcsönzők foglalkoztathatják partnereik részére”

– magyarázta a nemrég hozott könnyítést Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató Kft. ügyvezetője.

A Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter által jegyzett T/27-es törvényjavaslat szövegében az olvasható, hogy a minősített foglalkoztatókat az ezen alcím hatálybalépését követő 15. napig a minősített kölcsönbeadók nyilvántartásába át kell vezetni. A törvénytervezet szövegében pedig az is benne van, hogy minősített kölcsönbeadónál történő foglalkoztatás esetére is megállapíthat az ezért felelős miniszter munkavállalási engedély alóli mentességet.

Úgy tűnik, hogy az új törvényjavaslat alapján a korábbi minősített foglalkoztatók lehetnek a minősített kölcsönbeadók is. Ehhez regisztrálniuk kell majd magukat egy rendszerben, és két hét alatt kerülhetnek bele az új állami nyilvántartásba. Ehhez a következő alapfeltételeknek kell megfelelniük:

• Kölcsönbe-adóként nyilvántartásba vett, EGT területén székhellyel rendelkező kft.
• Megfelelő számú és végzettségű szakmai képesítéssel rendelkező munkavállalója foglalkozzon a 3. országbeli állampolgárok foglalkoztatási ügyeivel minden olyan telephelyén, ahol ilyen munkavállalókat foglalkoztatnak.
• Komoly vagyoni biztosíték, ez 50 millió Ft letétbe helyezését jelenti.
• Az átlagos statisztikai létszám a kérelem benyújtását megelőző évben legalább 500 fő kell, hogy legyen.
• Megbízható üzleti háttérrel és infrastruktúrával kell, hogy rendelkezzen.
• Köztartozás mentesség.
• Tudja a cég biztosítani a megfelelő adatszolgáltatást határidőre és pontosan.
• A cég nem jelenthet nemzetbiztonsági kockázatot sem, vagyis át kell essen az Alkotmányvédelmi Hivatal átvilágításán.

G. Nagy Balázs, a Trenkwalder Kft. ügyvezetőjeszerint előnyös lenne, ha az új, minősített kölcsönbeadói rendszer nemcsak egy plusz nyilvántartást jelentene, hanem párosulna az ezzel járó adminisztrációs kötelezettség könnyítésével.

„Ha a bevallások rendszerében direkt kapcsolatot építhetnénk ki az adóhatósággal vagy a társadalombiztosítással, akkor az a hatóságok és a mi munkánkat is megkönnyítené”

– mondta el meglátásait G. Nagy Balázs. Megemlítette azt is, hogy a magyar hatóságok szabályenyhítése mellett jó lenne, ha a 9 küldő országnál is gyorsulna az adminisztráció.

„Most azon múlik a papírok és megfelelő engedélyek intézése, hogy a magyar vállalkozás milyen külföldi partnert tud találni. Például, a fülöp-szigeteki dolgozók nagyon ígéretesek, mert keresztény országból jönnének, jó a képzettségük, hozzáállásuk. Viszont az ország legközelebbi konzulátusa Milánóban van. Ez nem könnyíti meg az ügyintézést”

– adott egy másik aspektust a megoldandó kérdések szempontjából G. Nagy Balázs.

Mihályi Magdolna az eddigi gyakorlati tapasztalatok alapján azt mondta, hogy a behozatal vonatkozásában jól felépített folyamattal rendelkeznek, a beutazáshoz és a munkavállaláshoz szükséges engedélyeket kiadó hivatalok tekintetében viszont szükséges, hogy legyen megfelelő kapacitás az ügyintézéshez. Fontos, hogy az igényelt mennyiségű munkavállaló minél hamarabb beutazhasson. További nehézséget okozhat a fogadó cégek számára, hogy a toborzásnál és beutaztatásnál felmerülő költségeket előre kell megfinanszírozni – értékelt Mihályi Magdolna.

Szerinte a munkavállalók megtartása jelentheti majd a legnagyobb kihívást, mert a cégeknek fel kell készülniük például az ázsiai munkavállalók fogadására. A munkaerőkölcsönző cég vezetője szerint különösen fontos, hogy odafigyeljenek a külföldi munkaerőt fogadó cég részéről a beilleszkedésnél, és megfelelő érzékenységgel kell kezelni a szociális és kulturális különbségeket. A nyelvi nehézségek áthidalására is komoly figyelmet kell szentelni, elsősorban az angol nyelvtudás fejlesztésére.

G. Nagy Balázs is arra hívta fel a figyelmet, hogy a külföldi munkaerő megérkezése még korántsem jelenti azt, hogy a behozott dolgozó a magyar cégnél is fog maradni.

„Az egyik nagy feladatunk az, hogy kiszűrjük a külföldi közvetítő partnereinkkel együtt az ügyeskedőket, és csak azokat hozzuk be Magyarországra, akik valóban itt akarnak dolgozni. A behozott dolgozóknál az első 1-2 hónapban így is van lemorzsolódás, de aki ezután is marad, az jellemzően ledolgozza a két évet a magyar cégnél”

– mondta el a tapasztalatai G. Nagy Balázs.

Megjegyezte, a kevesebb betanítást igénylő munkákra 2-3 hónapos időtávon belül lehet munkaerőt szerezni azokból az országokból, amelyeknél könnyített az adminisztrációs előírásokon a kormány. A több hónapos időtávot azért szokták nyomatékosan hangsúlyozni a külföldi munkaerőt igénylő magyar cégvezetők felé, mert az engedélyek és a papírok beszerzésén túl olyan köznapi, de rendkívül fontos dolgokat is el kell intézni, minthogy a behozott munkaerőt ki várja a repülőterén, hol fog aludni, van-e bankszámlája, szüksége van-e tolmácsra. Annyira változatos egyébként a magyar cégek munkaerőigénye, hogy az elmúlt időszakban Nepálból, Indiából, Hongkongból, Japánból és Dél-Koreából is hoztak be embereket.

A külföldi munkavállalók egyharmadát szívta fel a járvány óta egyre nagyobb munkaerőhiánnyal küzdő feldolgozóipar, majdnem egyötödét a kereskedelem-gépjárműjavítás, de a kereskedelem, vendéglátás, élelmiszeripar, mezőgazdaság és az építőipar is súlyos gondokkal küzd az emberhiány miatt. A nagyobb képzettséget igénylő munkák közül szükség lenne persze orvosokra, informatikusokra és buszvezetőkre is.

Forrás: portfolio.hu