Ötödik éve adja ki a tudomány helyzetéről szóló kutatását a 3M, a világ leginnovatívabb cége.

A 17 országban, államonként 1000 ember megkérdezésével végzett felmérés rámutat, hogy az emberek zöme bízik a tudományban, annak képviselőiben és eredményeiben, és ez a bizalom a pandémia hatására csak nőtt. Nagy arányban aggasztja ugyanakkor a válaszadókat, hogy a tudomány hitelét a közösségi és hagyományos médiában terjedő, áltudományos, vagy a tudományra hamisan hivatkozó dezinformációk alááshatják, ami hátráltatja a globális problémák közös megoldását.

Megjelent a 3M globális, a világ 17 országában (pl. Lengyelország, Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság), reprezentatív mintákon végzett felmérése a társadalom és a tudomány viszonyáról, ami több meglepő és elgondolkodtató megállapítást tartalmaz. Az eredetileg amerikai, mára multinacionális cégóriás Ipsosszal közös kutatása öt területen kérdezte meg a lakosság véleményét a tudományról és annak feladatairól:

• A STEM (természettudomány, technológia, mérnöki tudomány és matematika angol rövidítéseként) egyenlősége, a különböző kisebbségek hozzáférése ehhez a területhez;
• A szakmai felzárkózás nehézségei;
• Klímaváltozás és fenntarthatóság;
• Az egészségügyi egyenlőség kérdésköre;
• A technológia jövője.

A kutatás mindenki számára elérhető adataiból kiderül, hogy az emberek döntő többsége (90%) lokációtól függetlenül bízik a tudományban és a tudományos eredményekben, de nem mindegy, hogy azt milyen csatornán kommunikálják. Ha maguk a tudósok, mérnökök beszélnek a témáról, azt 85% fogadja el hitelesnek, míg a kollégák, céges honlapok hitelessége tudományos kérdésekben már csak 44-46%. Ezt a politikusok tudománnyal kapcsolatos mondandója, a közösségi médiaposztok ezzel kapcsolatos közlései, illetve a különböző „celebek” jelentősen alulmúlják, ezeket csak 20-26% tartja hitelesnek. Nem közömbös a hírek forrása sem. A hagyományos média tudományos alapú írásainak 75% ad hitelt, a közösségi médiánál ez már csak 44%.

Jelentősen nőtt azok száma, akik személyesen is „kiállnak” a tudomány mellett, megvédik annak értékeit, ha valaki kétségbe vonná azokat. Ez az arány a pandémia előtt csak 20% volt, de mára már 75%. Nemzetiségtől függetlenül a válaszadók 83%-a gondolja úgy, hogy negatív következményekkel jár, ha a társadalom nem bízik a tudományban ‒ mert bizonyos megbízhatatlan, vagy szubjektív források, például a közösségi média aláássa annak hitelét. A lehetséges következmények közül a résztvevők a következő hármat tartották a legvalószínűbbnek: 61% több közegészségügyi válságot, 57% nagyobb társadalmi megosztottságot, 53% az éghajlatváltozás súlyosbodását emelte ki.

A felmérés egy másik részéből kiderül, hogy a globális válaszadók mindössze 62%-a elégedett azzal, amit az országa a fenntarthatóságért tesz. Fontos, hogy az emberek Ázsiában lényegesen elégedettebbek ilyen téren, mint Amerikában és Európában.

Az oktatási egyenlőség és a tudományos (STEM) állások tekintetében úgy tűnik, még mindig nagy az (e tekintetben) kisebbségnek mondható csoportok hátránya. A területen minden megkérdezett országban megfigyelhető például, hogy a nők, vagy a többségitől eltérő rasszhoz tartozók alulreprezentáltak ezeken a területeken. Szintén érdekes tapasztalat, hogy az országok lakói 68%-ban tisztelik ugyan a STEM területen dolgozókat, de saját maguk nem foglalkoznának ilyesmivel, különböző okokból.

A felmérés további fontos tapasztalata, hogy a klímaváltozással és fenntarthatósággal kapcsolatos kérdések lényegesen személyesebbé váltak az elmúlt években, ennek megfelelően nőttek a tudománnyal kapcsolatos elvárások is. 88% szerint a tudomány feladata, hogy segítsen csökkenteni a klímaváltozás hatásait, és ugyanennyien gondolják, hogy az embereknek követniük kellene a tudományt a világ fenntarthatóbbá tétele érdekében.

A válaszadók globálisan jelentős problémának érzik az elégtelen és egyenlőtlen egészségügyi ellátást. A tudomány jövőjével foglalkozó fejezet szerint az emberek fele aggodalmát fejezte ki a mesterséges intelligencia terjedésével, felhasználásával és hatásaival kapcsolatban, ugyanakkor a többség szerint a tudomány értékelése javulni fog a következő 5 évben, és a személyes életükre is egyre nagyobb hatással lesz.

Bereznyák György, a 3M magyarországi képviseletének cégvezetője a fenti felmérés kapcsán kifejtette:

„bár Magyarország nem szerepel a mintába beválogatott országok között, nincs okunk feltételezni, hogy a magyarok véleménye, attitűdje lényegesen különbözne például a Lengyelországban kapott válaszoktól. A közösségi média mint információforrás terjedése és a tudományos eredmények ezzel párhuzamos devalválódásának veszélye, vagy épp a kisebbségek alulreprezentáltsága a STEM foglalkozások területén egyaránt globális jelenségek, amik ellen nemcsak a 3M egészének és dolgozóinak, de minden innovatív gyártónak küzdenie kell.”