Az ipari automatizálás szakértője, a Festo szerint a meglévő pneumatikus technológia egyszerű innovációkkal történő fejlesztése valódi változást hozhat a gépek építésében és üzembe helyezésében.
Steve Sands, a Festo GB termékmenedzsmentjének vezetője szerint:
“Az innovációnak sokféle formája lehet, és nem korlátozódik a műszaki jellemzőkre. Az olyan emberi tényezők, mint a használhatóság, a kényelem és a biztonság kézzelfogható fejlesztési és fejlesztési területek. Az összköltségek, a gép összeszerelési és építési ideje, a helyszíni üzembe helyezés költségei és a karbantartási idők szintén olyan területek, amelyek innovatív megoldásokat igényelnek.”
A Festo példaként említi az egyszerű munkahenger-helyzetérzékelőket. Ezek az eszközök a legtöbb pneumatikus hengerre felszerelhetők. Leggyakrabban a dugattyúrúd kitolt vagy visszahúzott véghelyzetének érzékelésére, ritkábban pedig a közbülső helyzetek visszajelzésére használják őket. Úgy tűnhet, hogy ezeket a szenzorokat az automatizálásban már nem lehet továbbfejleszteni – de mégis van még hová fejlődni.
“A hengerérzékelő felszerelése a munkapadon elég egyszerű, de miután a működtető egységet beépítették a gépbe, gyakran nem lehet látni a végső pozíciót”
– magyarázza Sands.
“Még nehezebb lehet, ha a gép védőburkolatán belül, magasan vagy nehezen hozzáférhető helyeken kell szerelni. Ilyen körülmények között az érzékelő imbuszkulcsos rögzítőcsavarjához való hozzáférés vagy a jelző LED megfigyelése fizikailag lehetetlen lehet”.
Nyilvánvaló, hogy a hengerérzékelők végleges beállítása és beállítása problémás és időigényes – különösen a több hengerrel is működtetett gépek esetében –, ugyanakkor nagyban befolyásolhatja a hosszú távú megbízhatóságot és az élettartamot. A Festo egy innovatív megoldást fejlesztett ki a hengerérzékelők helyes beépítésének elősegítésére.
Az SDBT-MSX alkalmas minden T-profilos érzékelőhoronyhoz, és az SDBT-MSX az első olyan adaptív hengerkapcsoló, amely a kívánt kapcsolási pozíciót egyszerűen megtanulja a gép négyszeri ciklikus működtetésével a beállítás során. Nincs szükség helyszíni beállításra: ehelyett a kapcsolót egyszerűen megközelítőleg a kívánt pozícióba kell helyezni. A szerelő úgy állítja be az érzékelőt, hogy azt a hengeren feltüntetett érzékelőjelzéshez igazítja. Miután a henger a gépen a helyére került és az érzékelőt bekábelezték, a LED-ek jelzik, hogy a kapcsolási pont még nincs elmentve. A pneumatikus henger mindössze négyszeri ciklikus működtetésével aktiválható az öntanító funkció. Az ismétlődő véghelyzetet mint kapcsolási pozíciót az érzékelő megtanulja és elmenti.
Ez a technológia a felhasználók számára számos egyéb előnnyel is jár, amelyek túlmutatnak az alapvető, szokványos működésen. Ezek közé tartozik a pozíció kézi betanítása a beépített kapacitív tanítógomb segítségével, valamint a kapcsolási funkció PNP-ről NPN-re, illetve NO-ról NC-re való átállításának lehetősége. Még a kapcsolási tartomány is beállítható az előre beállított 2 mm-ről 15 mm-ig tetszőleges hosszúságúra, ha az alkalmazás megköveteli. Ez az, ahol a beszerzés, a raktár és a karbantartás is nyerhet – egyetlen hengerérzékelő minden alkalmazáshoz.
Sands így zárja le:
“Megnyugtató tudni, hogy még az automatizálás leghétköznapibb területein is virágzik az innováció, és ez ténylegesen pozitív hatással lesz a felhasználókra. A gyorsabb üzembe helyezés, a megbízhatóbb kapcsolás, valamint a kevesebb nyújtózkodással, létrára mászással vagy a gépek alatti fekvéssel töltött idő mindenképpen üdvözlendő előrelépést jelent.”
Ami pedig a költségeket illeti: az SDBT-MSX-et a Festo házon belül gyártja, gyakorlatilag ugyanolyan áron, mint a standard érzékelőket. Az innováció nem mindig kerül többe!