Segít a fertőző betegségek megfékezésében, és döntő változásokat hozhat az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, valamint a mesterséges intelligencia területén is.

A technológiai fejlődés alapvetően jobbá teszi a világot, legalábbis a Bosch Tech Compass öt országban elvégzett, reprezentatív felmérés során megkérdezettek túlnyomó többsége (72 százalék) szerint. A felmérést az Amerikai Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Indiában, Kínában és Németországban végezték el. A technológia gyors és mélyreható változásokat indított az élet számos területén, ezért a kutatás célja, hogy megvizsgálják a technológiai fejlődés globalizált világra és társadalomra kifejtett hatásait. Egy másik felmérés, a 2021-es Eurobarometer szerint a magyarok 32 százalékát nagyon, 51 százalékát azonban csak mérsékelten érdekli a technológia fejlődése és az új tudományos felfedezések.

A technológiai fejlődés kulcsfontosságú az éghajlatváltozás elleni küzdelemben

Noha a technológiában ott rejlik a lehetőség, hogy szinte bármit lehetővé tegyen – például pizzakészítés kemence helyett 3D-nyomtatóban –, a válaszadók világszerte határozottan egyetértenek abban (83 százalék), hogy a technológiának inkább korunk nagy kihívásait kellene kezelni, nem pedig az egyéni igények kiszolgálását. A felmérésből az is kiderül, hogy világszerte négyből több mint három válaszadó a technológiai fejlődést tekinti a klímaváltozás elleni küzdelem kulcsának. Egy másik felmérés, az Eurobarometer szerint a megkérdezett magyar válaszadók 49 százaléka gondolja úgy, hogy az egészségügyet és az orvosi ellátást, 30 százaléka pedig, hogy a klímaváltozás elleni küzdelmet érintik leginkább a következő évek tudományos és technológiai fejlesztései. Legkevésbé pedig az egyenlőtlenség felszámolásáról (9 százalék), a személyes adatok védelméről (5 százalék), a lakhatás minőségéről (8 százalék) vagy az elöregedő társadalmak problémáiról (8 százalék) szólnak.

„A Bosch Tech Compass azt mutatja, hogy az emberek olyan technológiára vágynak, amely korunk problémáinak megoldására összpontosít”

– mutatott rá Stefan Hartung, a Bosch igazgatóságának elnöke.

„A technológiának segítenie kell az embereket, általánosságban pedig egyszerűbbé tennie az életet, és jobb hellyé a világot.”

A Bosch felmérése rámutatott arra, hogy a technológiai fejlődésbe vetett globális bizalom ellenére regionális különbségek mutatkoznak a technológia jelenlegi felhasználásának megítélésében. Míg a legtöbb kínai (83 százalék) és indiai válaszadó (77 százalék) biztosabb abban, hogy a technológiát megfelelően alkalmazzák korunk fő problémáinak megoldására, ugyanezt csupán az emberek kisebb része gondolja így az Amerikai Egyesült Államokban (47 százalék), az Egyesült Királyságban (37 százalék) és Németországban (29 százalék).

A nyugati országok és Magyarország is nagy reményeket fűznek a zöld technológiához, Ázsia pedig a mesterséges intelligenciához

Az egyes technológiák és társadalomra kifejtett hatásuk megítélésében szintén jelentős regionális különbségek mutatkoznak. Míg az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban és Németországban úgy látják, hogy az olyan zöld technológiák, mint a klímatechnika, a biotechnológia és a hidrogén különösen pozitív hatást fejtenek ki a társadalomra, Indiában és Kínában az olyan intelligens és hálózatba kapcsolt technológiákhoz fűznek nagy reményeket, mint a mesterséges intelligencia (AI) vagy az 5G hálózat. Az Egyesült Államokban és Európában a válaszadók mintegy harmada azonban éppen a mesterséges intelligenciában látja a legnagyobb technológiai fenyegetést.

Az Eurobarometer kutatásban a megkérdezett magyarok 93 százaléka úgy gondolja, hogy az elkövetkező 20 évben a napenergia és a szélenergia pozitív hatással lesz az életünkre, 84 százalék a vírusok és fertőzőbetegségek elleni küzdelmet említette pozitív hatásként. A felmérésben résztvevő magyarok szerint a következő évek tudományos és technológiai fejlesztései az IT területén végbemenő innovációkat (80 százalék), a nanotechnológiát (67 százalék), az agy és a kognitív funkciók fokozásához kapcsolódó fejlesztéseket (68 százalék), a biotechnológiát és a génszerkesztést (72 százalék) fogják érinteni. A magyarok az űrhöz kapcsolódó felfedezésektől is többnyire (72 százalék) pozitív hatásokat várnak, míg a mesterséges intelligenciától kisebb mértékben (59 százalék), de szintén az életük jobbra fordulását remélik a következő két évtizedben.

A Bosch-felmérés további izgalmas eredménye az is, hogy világszerte ötből négyen úgy gondolják, azon múlik majd egy-egy vállalat sikere, hogy milyen mértékű bizalmat tud kiépíteni a jövőben a digitális technológia iránt ügyfelei körében. A bizalom ugyanis egyre fontosabbá válik: a globális válaszadók 43 százaléka számára egyértelműen nagyobb szerepet játszik a digitális, mint az analóg világban.

Autózni vagy teleportálni?

Változatlanul él a teleportálás (Beaming) vágya – amint az a felmérésből ugyancsak kiderült. Több mint fél évszázaddal a Star Trek után, a teleportálás ötlete ma is vonzónak bizonyul, különösen Németországban. Arra a kérdésre, hogy a jövőben – a műszaki megvalósíthatóságtól függetlenül – a helyváltoztatás milyen módját vennék igénybe a legszívesebben, a német válaszadók jóval kevesebb fenntartással élve tízből csaknem négyen (39 százalék) a teleportálást választanák preferált közlekedési módként. Ezzel kalandvágyóbbnak bizonyultak a kínaiaknál (34 százalék), de a teleportálásnak az Egyesült Királyságban (27 százalék), az Egyesült Államokban (20 százalék) és Indiában (10 százalék) is vannak rajongói. Annak ellenére, hogy a válaszadók zöld utat kaptak az álmodozásra, a teleportálás senki kívánságlistáján nem végzett az élen. Az első helyre 56 százalékkal a sokkal hétköznapibb, ember vezette autó került, amit a repülőgép (40 százalék) és a vonat (32 százalék) követett.