A Földtől egymillió kilométeres távolságban pályára állt a James Webb űrteleszkóp, a tolóhajtóművek nagyjából öt percig (297 másodpercig) léptek működésbe a manőver elvégzéséhez. Ez idő alatt 1,6 m/s sebességre gyorsították a távcsövet, majd sikerült lelassítani is annyira, hogy pályára álljon a tervezett L2 ponton, közölte a NASA.

A Nap és a Föld öt Lagrange-ponttal rendelkezik bolygónk körül. A Lagrange-pontok (másnéven librációs pontok) olyan helyek az űrben, ahol egy kisebb méretű test két egymás körül keringő, nagyobb méretű test együttes gravitációs vonzásának hatására azokhoz képest közelítőleg nyugalomban marad, vagyis a test helyzete viszonylag fix a másik kettőhöz viszonyítva. A JWST esetén ez azt jelenti, hogy az űrtávcső folyamatosan követni fogja a Földet 1,6 millió kilométeres távolságból, ahogy a bolygónk kering a Nap körül, lásd a NASA animációján:

A csillagászok azért választották az L2 pontot a James Webb otthonául, mert ott az űrtávcső infravörös tartományban dolgozó műszereire nincs zavaró hatással sem bolygónk, sem a Hold. Emellett pedig a JWST napkollektorait folyamatosan érik a Napból érkező sugarak, így nem kell akkumulátorokban energiát tartalékolnia, mint például a Hubble-nek.

Az obszervatórium tervezett pályája jó rálátást biztosít a kozmoszra, emellett a mélyűrben kellően hidegen maradnak a JWST műszerei a megfelelő működéshez. Bár egy hónapig tartó útján a hővédő pajzsot és a főtükröt már sikeresen kinyitotta az eszköz, a NASA és az ESA mérnökei nem dőlhetnek hátra. Ha bármi elromlik, ilyen távolságban nincs lehetőség arra, hogy űrhajósokat küldjenek a közel tízmilliárd dolláros eszköz megjavítására. Az amerikai űrügynökség közleménye szerint eddig szerencsére minden sikeresen zajlik, a JWST-nek pedig elég üzemanyaga maradt ahhoz is, hogy tervezett élettartama alatt további pályakorrekciókat hajtson végre, illetve a hővédő pajzsát mozgassa, ha szükséges.

A NASA mérnökei úgy számolnak, húsznaponta kell két-három perces indításokkal korrigálni majd a keringési pályát, nehogy a teleszkóp lecsússzon róla. Az eszköz élettartama részben attól is függ, hány ilyen manőver lesz szükséges. Mivel a karácsonyi indítás a vártnál jobban sikerült, így tíz évig biztosan, a legoptimálisabb becslések szerint akár húsz évig is működhet a JWST a megmaradt üzemanyag mennyiségével.

Az űrtávcső tükrének nanométeres pontosságú beállítása jelenleg is zajlik, ezt a műveletet január közepén kezdték el. Miután a tükör kinyílt, és a beállítás is sikeres, elkezdődhet az obszervatórium igazi munkája, visszanézhet a galaxisok születésének korába. Azt, hogy mit lát az űrben a JWST, várhatóan 2022 nyarán láthatja majd először az emberiség.