A Kecskemét és Békéscsaba közötti M44-es gyorsforgalmi utat egyedülálló híd vezeti át a Tiszán. Az úgynevezett ferdekábeles híd nemcsak látványában különleges, hanem műszakilag is számos kihívást állított a szakemberek elé.

Tervezője, dr. Teiter Zoltán a Széchenyi István Egyetem Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Karán oktatja a hídépítéssel kapcsolatos ismereteket.

Az új, mintegy 300 méteres Tisza-híd gyakorlatilag már elkészült, hamarosan átadják a forgalomnak. Ez a pillanat azonban egy nagyon hosszú folyamat vége, egy 16 éves álom beteljesülése. Dr. Teiter Zoltán rendhagyó tervét az őt foglalkoztató Uvaterv Zrt. több más tervvel együtt először 2005-ben nyújtotta be egy esztergomi Duna-híd-pályázatra. Akkor a terv második helyet ért el, ám mégsem került a fiók hátsó zugába.

„Az általam tervezett ferdekábeles híd nagyon egyedinek számított, hiszen – mint nemrég utánanéztem – a világon a talán legelső hasonló épp abban az évben, 2005-ben készült el Olaszországban, de az gyaloghíd volt. A tervet életben tartottuk, azt benyújtottuk az M44-es Körös-hídjához, az M43-as Tisza-hídjához, végül pedig az M44-es gyorsforgalmi út Tisza-hídjához is. Ez utóbbinál el is nyertük a beruházó Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. támogatását. A tervdokumentációk alapján a kivitelezőnek olyan ajánlatot kellett adnia, ami a kiviteli tervek elkészítését is tartalmazza, ezért a munka komoly egyeztetéseket és mindenre kiterjedő figyelmet igényelt”

– mondta el dr. Teiter Zoltán, akit a híd tervezéséért a hidász szakma a Feketeházy János-díjjal tűntetett ki.

A szakma Feketeházy János-díjjal ismerte el dr. Teiter Zoltán munkáját (Fotó: Gyukics Péter)

A híd különleges formáján túl hazai viszonylatban számos ritka és néhány egyedülálló konstrukciós kialakítást is tartalmaz. Szokatlanul merész a szerkezet ferdekábeleinek vezetése, amelyet kitérő egyenesek alkotnak, csavart kábelfelületet eredményezve. Különlegessége továbbá, hogy először alkalmaztak Magyarországon íves, valamint lágyacélbetétes vasbeton pilont, amely ráadásul minden irányban jelentős és változó igénybevételeknek van kitéve. Az országban az első olyan tartókábeles híd, amelynek merevítőtartója vasbeton-acél anyagú, úgynevezett öszvér keresztmetszetű. A ferdekábelek pilonon való átvezetésére – ugyancsak egyedüliként – csak itt használtak iránytörő nyergeket. További érdekesség, hogy a felszerkezetnek hosszirányú támasza nincs, az ilyen jellegű erőket a kábelek által a pilonok veszik fel, nagy terhek esetében a híd két végén a saruk lehorgonyzó szerepet is játszanak.

A Széchenyi István Egyetemen a legjobb hazai szakemberek közvetítik a tudást az új generációk számára. Dr. Teiter Zoltán – aki PhD-fokozatát is a győri intézményben szerezte – az Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar Szerkezetépítési és Geotechnikai Tanszékén vezeti be a hallgatókat a hidász szakma rejtelmeibe.

A hídon áthaladóknak is különleges látványt nyújt a szerkezet (Fotó: Karkus János)

„2012 óta tanítok a győri egyetemen, amelynek képzéséhez három hidas tantárgy kidolgozásával is hozzájárultam. A célom kezdetektől olyan gyakorlatorientált tudás átadása volt, amely használható, piacképes ismereteket ad a fiataloknak. Nagy lépést tettünk azzal is, hogy néhány éve már nem csak alap-, hanem mesterképzés is zajlik, így Győrben a legmagasabb szintű oktatás nyújtjuk a leendő hidászok számára. A saját tapasztalatom, de a már végzettek visszajelzései alapján is mondhatom, hogy a Széchenyi-egyetemről kikerülő mérnökök jól boldogulnak a szakmában, állják a sarat a kihívásokkal teli szakterületen”

– emelte ki az egyetem adjunktusa. Végezetül elmondta, a hidak világát azoknak a mérnökjelölteknek a figyelmébe ajánlaná, akik szeretnek komoly elméleti kihívásokat megoldani, szeretnének igazán nagy szerkezetekkel foglalkozni, és nem rettennek meg attól, hogy minden helyszín és minden híd más és más, tehát mindig új problémákra kell megkeresni a megfelelő válaszokat.