A folyamatok automatizálásától digitális jelentési módszertan kidolgozásán át a közösségi tulajdonlásig számos területet kutat a győri Széchenyi István Egyetem Járműipari Kutatóközpontjában létrejött Gazdasági Kutatócsoport.

A Széchenyi István Egyetem valódi universitasként számos tudományterülettel foglalkozik magas szinten, ami nagy előnyt jelent a komplex témák kutatásánál. Ezt segítik az elmúlt időszak jelentős infrastruktúrafejlesztései, az egyetem zalaegerszegi ZalaZONE-on kiépült telephelye, valamint az, hogy az intézmény oktatói-kutatói nemzetközi mércével mérve is egyre jobb eredményeket érnek el. Mindehhez stabil alapot biztosítanak a szoros vállalati együttműködések. Ezekre a lehetőségekre építenek a Széchenyi-egyetem Járműipari Kutatóközpontjában működő kutatócsoportok, köztük a Gazdasági Kutatócsoport is.

„Az egyetem Járműipari Kutatóközpontja a legaktuálisabb műszaki kérdésekkel foglalkozik, például az autonóm közlekedési rendszerekkel, a digitalizációval és az elektromobilitással. Úgy gondoltuk, hogy a kutatásokba a közgazdászokat is be lehetne vonni, mert az ilyen típusú fejlesztéseknek nyilvánvalóan számos gazdasági vonatkozásuk van”

– Tóth Árpád, a Gazdasági Kutatócsoport vezetője ezzel indokolta, miért hozták létre ezt az egységet, amelyben egyetemi oktatók, kutatók, doktoranduszok és hallgatók tevékenykednek.

A korábban nagy autóipari beszállítónál dolgozó gazdasági szakember több példát is hozott arra, milyen területeken segítik közvetlenül a Széchenyi-egyetem Járműipari Kutatóközpontját és a vállalatokat, közvetve pedig a magyar gazdaság versenyképességének erősítését. Az egyik ilyen izgalmas témakör a folyamatok automatizálása, ami már az ipar 5.0 korszakához kapcsolódik. Ennek részeként a hozzájuk forduló cégeknek tanácsadást nyújtanak, hogy milyen időtávon belül és milyen feltételek mellett térül meg például az addig manuálisan, adminisztrátorok által végzett ügyviteli tevékenység ha szoftverrobottal váltják ki.

Tóth Árpád egy másik kutatási területként az autógyárak szén-dioxid-, illetve egyéb károsanyag-kibocsátásának alakulásának mérését említette, amely a fenntartható fejlődés érdekében meghozott szigorú előírások miatt fontos kérdés. A mesterséges intelligenciát is alkalmazó kutatócsoport egy digitális jelentési rendszer módszertanának kidolgozását kezdte meg, amely megoldást keres számos olyan kérdésre, amire ma még nincs kiforrott válasz, hogy ezzel segítsék az érintett vállalatokat. Erre valós igény van, így ez a szolgáltatás piacképes lesz. A szakember hozzátette: várják a vállalati megkereséseket akkor is, ha Magyarországon vagy a környező országokban céget vásárolnának fel, mert a tranzakció üzleti megoldására ugyancsak tudnak tanácsot adni, szem előtt tartva a pénzügyi megtérülést és a fenntarthatóságot is.

„A kutatócsoportunk azonosítja és figyelemmel kíséri azokat a vállalkozásokat is, amelyek a közép-európai térségben önvezető járműves fejlesztésekkel foglalkoznak. Elemezzük tevékenységüket, üzleti modelljüket, árbevételüket, alkalmazotti létszámukat és számos más paraméterüket. Az utóbbi időben egyre többen léptek rá erre az útra, Magyarországon például két nagy és mintegy harminc kisebb szereplő van az olyan fejlesztő- és kutatóközpontok mellett, mint amilyen a Széchenyi István Egyetemen is működik”

– fejtette ki Tóth Árpád, aki beszélt arról is: a majdani önvezető jövőben egyáltalán nem biztos, hogy mindenki vásárol majd egy ilyen járművet, elképzelhető, hogy előtérbe kerül a már ma is létező, igaz egyelőre korlátozottan elterjedt közösségi tulajdonlás. Emiatt ezt a területet szintén kutatják, és figyelik például a Magyarországon jelen lévő három nagy autómegosztó szolgáltatást.