Magyarország továbbra is az igen előkelő, 15. helyen áll az Egyesült Államok Kereskedelmi Kamarájának éves nemzetközi szellemitulajdon-védelmi indexében, megelőzve olyan gazdaságokat, mint az izraeli, a lengyel vagy a kanadai, alig elmaradva olyanoktól, mint Ausztrália és Dél-Korea.
Az 53 országot vizsgáló tanulmány kiemeli, hazánk erős szellemi tulajdonjogi rendszerrel bír, illetve adókedvezményekkel segíti a kutatás-fejlesztést és a szellemitulajdon-védelmet.
Az Egyesült Államok Kereskedelmi Kamarája (U.S. Chamber of Commerce) által évente publikált nemzetközi szellemitulajdon-védelmi index (IP Index) azt méri, hogy az egyes országok mennyire motiváló és hatékony rendszert alakítottak ki a kreativitás ösztönzésére. Az IP Index kilencedik kiadása 53 globális gazdaság szellemitulajdon-jogi keretrendszerét vizsgálta 50 egyedi mutató alapján. Magyarország az 53 országot rangsoroló lista első harmadában helyezkedik el, 78,23 százalékos értékeléssel, megelőzve ezzel a régiós átlagot. A 2021. évi jelentésben a vizsgált országok közül 32 pozitív javulást ért el pontszámaiban, Kína és India például a szellemitulajdon-alapú innováció és kreativitást támogató környezet terén is komoly előrelépést tett (Kína pontszáma több mint 18 százalékkal nőtt, míg India pontszáma több mint 13 százalékkal javult).
„Magyarország a tavalyi évhez hasonlóan az előkelő 15. helyet foglalja el a rangsorban, ugyanakkor 2020-hoz képest 2,4 százalékponttal javítottunk is a teljesítményünkön. Az IP Index kiemeli, hogy előremutató az Európai Uniós üzleti titkokról szóló irányelv magyar jogba való átültetése. Szintén pozitívumként értékelték a kutatás-fejlesztést és szellemitulajdon-védelmet segítő adókedvezményeket, illetve az erős és kifinomult szellemi tulajdonjogi rendszerünket. Utóbbira éppen az idén 125 éves hivatalunk a biztosíték”
– értékelt Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) elnöke.
„Az SZTNH kiemelt feladataként kezeli a vállalkozások, egyetemek tudatosabbá válását a szellemitulajdon-védelem területén. Ezzel ugyanis nem csupán azt érik el, hogy saját ötleteik hasznosításában monopolhelyzetet élvezhessenek, hanem egyben a magyar gazdaságot is ütésállóbbá, sikeresebbé tehetik.”
– Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke
Az SZTNH egyébként az edukációt is fontosnak tartja: a Miskolci Egyetem után a hivatal a nyár folyamán együttműködési megállapodást köt a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemmel (MOME) annak érdekében, hogy a hallgatók, illetve az oktatók minél szélesebb körben megismerkedhessenek a szellemitulajdon-védelem fontosságával. Ez abban is segítheti a fiatalokat, mivel tanulmányaik során vagy később vállalkozásaikban különböző termékek és szolgáltatások létrehozásában is részt vehetnek, így alapvető érdekük, hogy felismerjék a formatervezésiminta-oltalom vagy a védjegy nyújtotta előnyöket.
A tavalyi eredmények is azt mutatják, hogy a magyar gazdaság szereplői elindultak a helyes ösvényen: a világjárvány ellenére a nemzeti úton benyújtott bejelentések száma 2020-ban szinte mindegyik oltalmi forma esetében növekedett az előző évihez képest, és ez a trend idén is folytatódott. 2021 első negyedévében az újonnan benyújtott szabadalmi bejelentések száma közel 14 százalékkal növekedett, a védjegybejelentések számában pedig közel 32 százalékos növekedés figyelhető meg az előző év azonos időszakához képest.
