Az ember és gép együttműködésének számos aspektusa van. Gondoljunk csak a fokozódó munkaerőhiányra, a globálisan bővülő keresletre, az egyedi termékek iránt növekvő igényre vagy az energiahordozók egyre korlátozottabb elérhetőségére.
Az új piacgazdaság által támasztott igények komoly kihívások elé állítják a vállalatokat, amelyekre az automatizáció jelentheti a megoldást. Ehhez új gyártási rendszerekre, képességekre és mérnöki gondolkodásra van szükség. Az automatizálás, az ipari robotok használata olyan új, fenntartható megoldást jelent a vállalatok számára, amelynek segítségével sikeresen alakíthatják ki a jövő gyártásának folyamatait. Cserpák Mihály, a Beckhoff Automation Kft. applikációs mérnöke válaszolt kérdéseinkre.
MM: Ember és gép együttműködésében ma milyen megvalósítható lehetőségeket lát?
Legelterjedtebb, hogy van egy HMI panel, egy érintőképernyő, amin keresztül kezeljük a gépet. Ez már 20 éve megvolt, de akkor még karakteres kijelzővel. Most már a technikai fejlődésnek köszönhetően egyre jobban teret nyernek a multi-touch (többérintéses) panelek. Ez azért is hódít jobban teret magának, mint az elődje, mert ami az ember és gép közötti együttműködést fejleszti, az a mindennapi életünk, ahol már hozzászoktunk egy interakcióhoz a gépeinkkel. Ezt szeretnénk a munkakörnyezetünkben is felhasználni, a multi-touch jelen van az okostelefonunkban, a tabletünkön, ezért szeretnénk, ha ezek a funkciók elérhetőek lennének az ipari környezetben is. Az oldalak lapozása, a zoom funkció például ilyen, amit már ipari környezetben is ujjainkkal akarunk végezni.
Megjelennek azok a szoftveres fejlesztőfelületek is, amelyek ezt a kezelést támogatják. Mi a Beckhoffnál mind szoftver- mind hardver oldalról támogatjuk ezeket a megoldásokat. Ehhez jönnek kiegészítésként például a jogosultságnál használt lehetőségek, hogy melyik gépkezelő van a gépnél, ami RFID-s azonosító kártyával határozható meg. Az RFID-s azonosító kártya akár be is lehet építve a HMI panelbe, és így mindig azonosítható, hogy ki a gépkezelő. De hasonló az ujjlenyomattal történő beléptetés, ami pedig az épületautomatizálásban kezd elterjedni.
A Beckhoff többérintős vezérlőpanel-sorozata a rugalmas üzemeltetéshez kiterjedt termékválasztékot biztosít, valamint beépíthető és kompakt eszközöket is magában foglal
Ezenfelül vannak más lehetőségek is. Nálunk is megtalálhatók olyan alkalmazások, amivel már kiterjesztett valóságot tudunk megjeleníteni, tehát, például egy karbantartó, aki szeretné a gépek állapotát ellenőrizni, és ezt nem a HMI panelen tenné meg, hanem a saját tabletjéről leolvassa a QR-kódot az adott motorról vagy gépegységről és a tableten, mint egy kiterjesztett valóság megjelennek a valós információk. Ez egyre több helyen kezd a kísérleti fázisból kilépni a valóságba. Ennek egyik lehetősége a tervezett karbantartásoknál található. Azonban ez már egy másik területre is rávilágít, miszerint a gép tudja-e a szükséges karbantartást előre jelezni akár egy egyszerű határérték ellenőrzéssel, ami például a gép rezgéseit figyeli. Az is lényeges, hogy ez az adat kikerül egy virtuális kijelzőre, és ezt tudja leolvasni a karbantartó.
A virtuális valóság, ami egy jövőbe mutató technológia, amely akár a „digitális iker” területén, a tervezési folyamatoknál tud segíteni. Alkalmazásánál például a VR-sisakkal lehet körbejárni belülről egy tervezés alatt lévő gépet. Van még egy érdekes aspektus, a hangfelismerés, a gépi beszéd, ami például az épületautomatizálásban kaphat szerepet. Az egyes lakrészekben például hangvezérléssel lehet működtetni az árnyékolókat, a lámpákat vagy akár a szoba hűtését-fűtését, szellőztetését. Ezek már léteznek, de ebben vannak még lehetőségek. Ezekhez kapcsolódó termékünk a TwinCAT Speech, amely a nyílt forráskódú beszédmodellekre épül. Ami még lehetséges és a Covid kapcsán előtérbe kerül az a kamerás rendszerek, a mozgásfelismerés. Például a jelenlét-érzékelők már a szobának a levegő összetételét is tudják figyelni, és ennek megfelelően szabályozni a szellőztetést.
Cserpák Mihály, a Beckhoff Automation Kft. applikációs mérnöke
MM: Cégük, partnereik mennyire nyitottak ezekre az új lehetőségekre?
Rendszerintegrátoroknál láttam olyan pilotprojekteket, ahol a jövő gyárával és a jövő technológiájával foglalkoztak, ott fordult elő, hogy VR-sisakban tervezünk vagy nézzük meg a gépet. Mi úgymond a vállunkra vettük, hogy ne csak úgy legyen egy HMI, hanem oktatásainkba bevettünk egy modult, ami a dizájnnal is foglalkozik. Ha belegondolunk abba, hogy a HMI kialakítása megfelelő, akkor a gépkezelő számára könnyebb a kezelése, ami pénzmegtakarítást jelenthet. A TwinCAT HMI egy HTML 5-alapú megjelenítő szoftver, ahol már tudjuk használni a webes technológiát. Ezek fontos aspetkusok, amire a jövőben figyelni kell, és megéri a végfelhasználónak is, mert ha több gépet szeretne használni, akkor tud olyan sztenderdet kialakítani, ami formai és színvilágában is egységes tud lenni.
MM: Ezek a fejlesztések hogyan befolyásolják a jövőben a gyártási folyamatokat, az ipart?
Úgy gondolom, hogy a termelékenységen javítani fog. Ha rendelkezésünkre áll a már említett megjelenítőpanel, akkor ez a céges hálózattal összekötve képes arra, hogy olyan megjelenítést készítsen, ami vezetői szinten már a termeléssel kapcsolatos információkat tud szolgáltatni. Ha ebbe belegondolunk, akkor nem egy hierarchián keresztül megy az információ, hanem közvetlenül az érintetteknek, de csak az őket érintő adatok. A hatékony ember és gép együttműködés a termelékenységben fog megjelenni.
MM: A Beckhoffnak milyen termékei, szolgáltatásai vannak az említett területekhez kapcsolódva?
Számos vezérlőpanelünk és ipari PC-nk van, ezek között karra szerelhető verzió is megtalálható. Ezenfelül maga a szoftver is idetartozik, a TwinCAT HMI amit folyamatosan fejlesztünk. Ez egy webalapú keretkörnyezet, ahol fejleszteni tudjuk a megjelenítést akár 3D-ben is. Ide tartozik továbbá a TwinCAT Analytics is, a gyártási folyamatok és a termelés adatainak zökkenőmentes naplózásához és elemzéséhez. Emellett a gépi tanulási modellek futtatására alkalmas TwinCAT ML (MAchine Learning) is egyre jobban teret nyer Az említett termékek használatával segíthetjük a gép és az ember együttműködését.
