Digitális átalakulás – Az ipari szereplőket foglalkoztató aktuális témák közül sokakat érdekel az egységes automatizációban rejlő lehetőségek. Major Tamás, a TRUMPF Hungary Kft. ügyvezetője osztja meg olvasóinkkal véleményét.

Egy tanulmány szerint az egységes automatizáció, vagyis a „kapcsold be és termelj” elven működő automatizálási szoftverkomponensek világa az alkalmazásokat olyan hordozható eszközökké alakítja, amelyek képesek növelni az ipari működés hatékonyságát, rugalmasságát, javítják a termelékenységét, fokozzák az agilitást és támogatják a fenntarthatósági célok elérését. A jelentés készítői szerint a szabványosított automatizálási rendszer gazdasági szempontból rendkívül értékes lenne.

Az ipari felhasználók évente mintegy 20-30 milliárd dollárt költenek a már telepített automatizációs megoldásaikkal kapcsolatos szerviz- és karbantartási feladatokra. Ennek a kiadásnak a jelentős részét el lehetne kerülni egy szabványosított automatizálási réteg révén, ami értékes mérnökidőt takaríthat meg azáltal, hogy megszünteti a függést egy-egy megoldásszállítótól, illetve lehetőséget teremthet a további innovációra.

Major Tamás a TRUMPF Hungary Kft. ügyvezetője:

A bevezetőben lévő megállapítások egyszerre több témakört érintenek, hiszen nemcsak szoftveres megoldásokról, hanem automatizálási megoldásokról is szó van. A két téma nyilván szorosan kapcsolódik egymáshoz, és nem is lehet elkülönülten kezelni azokat. A TRUMPF megoldásainak magyarországi felhasználói (lemezfeldolgozó vállalatok és autóipari, elektronikai cégek) is szembesülnek az automatizálás és szoftveres megoldások megvalósításának kihívásaival. A szoftverek kérdéskörét azonban tágabb értelemben kezeljük, hiszen szó van a vállalkozások digitális átalakításáról és az Ipar 4.0 megoldások alkalmazásáról. Bevezetésként szükségesnek látom ezt a két fogalmat tisztázni:

Ipar 4.0: Az Ipar 4.0 hagyományosan a vállalatok gyártási területeire összpontosít. A hangsúly itt az új digitalizálási és hálózati technológiák használatán van. Az Ipar 4.0 összefüggésében a TRUMPF ezt a perspektívát kibővítette a közvetett (támogató) területek bevonásával is, mivel ott sokkal nagyobb lehetőségek rejlenek bizonyos alkalmazásokban. Ezért az Ipar 4.0 definíciója kifejezetten az ügyfélorientált értékteremtési folyamatokról beszél, azaz az ügyfél megrendelésétől kezdve a termék kézhez vételéig és kifizetéséig.

Digitális átalakulás: Első lépésben a digitális átalakulás erre a folyamatra (Ipar 4.0) és a technológia-orientált nézőpontra épít, és az alkalmazottak és az ügyfelek előtérbe kerülnek. Az értékteremtési folyamatok minden tevékenységét szigorúan az ügyfél igényeihez kell igazítani. Minden alkalmazottat támogatni és szükség esetén képezni kell annak érdekében, hogy az ügyfeleknek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket tudják a cégek nyújtani, akár közvetlenül, akár támogató módon. Erre építve a szolgáltatási portfólió célorientált módon bővül, oly módon, hogy az ügyfeleket az egész vásárlói út (Customer Journey) során megértsük és támogassuk őket (ez magában foglalja a termékre való odafigyelést, a vásárlási döntést és a termék felhasználását, az újrahasznosítását). Ily módon jobb megoldásokat lehet eljuttatni a meglévő ügyfelekhez, és új ügyfeleket lehet fokozatosan megnyerni az új üzleti területek innovatív szolgáltatásaival. Ez lehetőséget kínál az új üzleti modellek megvalósítására és ezáltal a vállalatok digitális átalakítására.

MM: Miért van szüksége a vállalatoknak Ipar 4.0 megoldásokra?

A termelő cégekkel szemben támasztott követelmények jelenleg alapjaikban változnak – mindenekelőtt a gyártandó darabszámok csökkennek. Ezek a fő kihívások:

1. Csökkenő sorozatnagyságok (pl. 500 helyett 5 azonos alkatrész) az egyre egyedibb ügyfél-igények miatt.
2. Rövid reakcióidő (alkatrészek szállítása egy gombnyomásra).
3. Valós idejű átláthatóság (információk a megrendelt alkatrész gyártási állapotáról bármikor).
4. Helytől független beszerzés (globális megrendelés online portálokon keresztül).
5. Magas alkatrészminőség alacsony költségek mellett.
6. Egyre gyorsabban jönnek a műszaki újítások (új gyártási folyamatok, technológiák és lehetőségek) és új üzleti modellek (pl. platformok CNC alkatrészek megrendelésére stb.), és ezáltal még fokozottabb verseny.
7. Egyre jobb módszerek az adatokból történő ismeretek és tudás előállítására
8. Gépek és erőforrások (különösen képzett szakemberek) rendelkezésre állása.
9. A számítógépes infrastruktúrában a törések lassú és átláthatatlan folyamathoz vezetnek.
10. A bonyolultság elsajátítását a kézi koordináció megnehezíti.
11. A meglévő rendszerek nem kielégítő / nehézkes csatlakoztatása eredménytelenséghez vezet.

“Annak érdekében, hogy néhány nagy megrendelés helyett sok kicsi megrendelés is gazdaságosan kezelhető legyen, a folyamatoknak gyorsabbá és megbízhatóbbá kell válniuk.”

A TRUMPF gépek ma olyan gyorsak, hogy az alkatrész-megmunkálási idő szempontjából kevés az optimalizálási lehetőség. A teljes termelékenység szempontjából meghatározóak a megrendelői folyamattól kezdve az anyagbeszerzésen át a számlázásig és a kiszállításig terjedő folyamatok. Az ezen közvetett folyamatokhoz felhasznált időt kell csökkenteni annak érdekében, hogy csökkenjen az átfutási idő és csökkenjenek a fajlagos költségek. Pontosan itt rejlik a hálózatba integrált gyártás lehetősége.

MM: Cégét, partnereit mennyire érinti az egységes automatizáció és szükséges-e?

Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a TRUMPF nagyon széleskörű automatizálási megoldásokkal rendelkezik. Ezek nyilvánvalóan gyártó-specifikus megoldások, tehát azokat nem lehet alkalmazni versenytársaink berendezéseihez. Mindazonáltal a TRUMPF automatizálási megoldásai egymásra épülnek, és kiegészítik egymást. Örvendetes fejlemény, hogy a magyarországi lemezfeldolgozó vállalkozások egyre inkább nyitottak az automatizálásra. Ez a folyamat bő 5 évvel ezelőtt kezdődött el, és töretlenül folytatódik és szélesedik. Alapvető kérdésként merül fel egy bizonyos méretet elérő cégeknél, hogy a technológiát bővítsék, vagy inkább automatizálási megoldásokkal racionalizálják a termelésüket? Utóbbi esetben nemcsak hardverekről, hanem szoftverekről is szó van, melyek támogatják a raktározást és a gyártást (PPS megoldások), és interfészekkel rendelkeznek a föléjük rendelt vállalatirányítási rendszerek felé.

Az egységes megoldások iránti igény inkább a szoftveres területen jelentkeznek. Erre kiváló példa a 2017 évi hannoveri EMO kiállításon megszületett ötlet az egységes szerszámgépipari interfész, az „umati”. Az umati egy nagyon fontos lépés az autonóm gyár irányába, mert a különböző gyártók berendezéseinek digitális hálózatokba való integrálása megfelelő interfészek nélkül nem lehetséges. A jövő gyárához szükség van egy standard interfészre, vagyis egy közös nyelvre, mint a hálózatba integrált gyártás alapjára. A TRUMPF berendezései már most is hálózatba kapcsolhatók és az információkat a felhőben tároljuk. A cipő mindig akkor kezd el szorítani, amikor a felhasználók különböző gyártók berendezéseit szeretnék hálózatba integrálni. A gyártóspecifikus interfészekkel rendelkező gépek rákapcsolása az IT-rendszerekre mindig nagy erőfeszítést és ráfordítást jelent. Azonban a való életben ez nagyon gyakran előfordul, hiszen alig létezik olyan gyártócsarnok, ahol csak egy bizonyos szerszámgépgyártónak a berendezései állnak. Ezért támogatja a TRUMPF a VDW (Németországi Szerszámgépgyártók Szövetsége) kezdeményezését, hogy meghonosításra kerüljön egy ipari szabvány a szerszámgépek összekapcsolásához.

Ügyfeleink mellett a gépgyártók is profitálnak az umati alkalmazásával. Sokkal fontosabb azonban az ügyfelek előnye, hiszen a gépparkot sokkal egyszerűbben lehet hálózatba kapcsolni. A TRUMPF már régóta rendelkezik az OPC-UA technológiával a szerszámgép-interfészeknél. Ezt a nyílt kommunikációs szabványt az elmúlt években egyre inkább elfogadták. Az OPC-UA határozza meg, hogy hogyan kommunikáljanak egymással a gépek és IT-rendszerek. Az umati is az OPC-UA technológián alapul, és meghatározza, hogy mely információkat cseréljék ki egymással a gépek és berendezések.

MM: Milyen lehetőségeket lát a jövőre nézve ebben a témában?

Az automatizálási megoldások iránti igény a jövőben nőni fog. A piaci igények kikényszerítik a fémfeldolgozó ipar szereplőitől a rugalmas megoldások alkalmazását, másképp nem maradnak versenyképesek. A megbízható, jól működő hardver mellett legalább olyan fontos a szoftveres támogatás, cellavezérlések, PPS, kapcsolat a vállalatirányítási rendszerrel. Ezek azok a megoldások, melyeket partnereink használnak. Ugyanakkor nem tekinthetünk el a felhasználók és berendezésgyártók közötti kapcsolatról, ami professzionális tanácsadást, megvalósítást és támogatást jelent. Az Ipar 4.0 fantázianeve a TRUMPF-nál: TruConnect. A TRUMPF Hungary Kft. már most létrehozott egy TruConnect csapatot, és ezek a kollégák foglalkoznak az Ipar 4.0 projektek szoftveres megvalósítási lehetőségeivel. Ugyanakkor más szoftveres megoldások is előtérbe kerülnek, példaként említhetem a nálunk már standardként működő távdiagnózist, melynek során az irodában ülő szerviztechnikusok rákapcsolódnak ügyfeleink berendezéseire, és így lokalizálják és oldják meg a bejelentett hibákat. Az elmúlt 6 hónapban a bejelentett hibaesemények egyharmadát sikerült íróasztal mellől megoldanunk. Ez nyilván gyorsabb és költségkímélőbb megoldás, mint a helyszíni hibafeltárás és szerviztevékenység. Vagy említhetném az okos eszközökön futó TRUMPF Service alkalmazást, melyen keresztül bármely napszakban lehet hibát bejelenteni, és a bejelentett hibák azonnal bejegyzésre kerülnek a szervizinformációs rendszerben. Reggel, amikor a szerviztechnikus elkezdi a munkát az irodában, azonnal látja, hogy éjszaka történt egy bejelentés, és elkezdheti a hibaelhárítási folyamatot. Mindezek a megoldások – mind az automatizálás, Ipar 4.0, mind a műszaki ügyféltámogatás területén – egyre jobban el fognak terjedni. Ezért is fontos a cégek számára a digitális átalakulásban való részvétel, és a hálózatba integrált gyártás irányába történő elmozdulás.

www.trumpf.com