Az IBM közzétette 2021-es prognózisát, hogy a kiszámíthatatlan 2020-as év után mi várható a hibrid felhő technológiában

Egy évvel ezelőtt csak kevés vállalat lehetett felkészülve azokra a drámai változásokra, amelyeket 2020 tartogatott. 2020. március végére a koronavírus-járvány világszerte megzavarta a vállalatok működési folyamatait, és arra kényszerítette őket, hogy a technológia és az infrastruktúra terén nagyon gyorsan idomuljanak például ahhoz, hogy a dolgozók számára – részben vagy mindenkinek – biztosítsák a távmunka feltételeit és megbirkózzanak az eddig nem látott hosszú távú bizonytalansági tényezőkkel. Megállapítható, hogy számos vállalkozás számára a túlélés kulcsa az volt, hogy az új körülményekhez igazítsa az IT infrastruktúráját.

Sok szervezet számára ez azt jelentette, hogy fel kellett gyorsítani a digitális transzformációt és több munkafolyamatot kellett a felhőbe költöztetni, amelynek a legkézenfekvőbb feltétele a hibrid felhő környezet kialakítása volt. Ezek a gyors átalakítások mutattak rá számos vállalatnál a hibrid felhő környezet értékeire és arra, hogy miként hozhatják ki a legtöbbet az egyes felhőmegoldásokból.

Habár 2021 is számos bizonytalanságot tartogat, de a megjelent trendek alapján már levonható jó néhány olyan következtetés, ami megmutatja, hogy mire számíthatunk a technológia terén a következő évben. 2020-ban a világjárvánnyal járó kihívások új technológiai igényeket hoztak felszínre, amelyek arra késztették a vállalatokat, hogy fontolóra vegyenek a hibrid felhő környezet térnyerésével kapcsolatban felmerülő számos új műszaki megoldást, mint például a következőket:

• Új generációs biztonsági technológiák szélesebb körű bevezetése és kipróbálása, ideértve a „Bizalmas Számítástechnikát”, a kvantum-alapú biztonsági titkosítást, valamint az ún. teljesen homomorf (művelettartó) titkosítási technológiát.
• Mesterséges Intelligenciára épülő automatizálás, amely gyorsabbá és könnyebbé teszi a hibrid felhőre való áttérést.
• Különböző felhőszolgáltatók és helyszíni rendszerek integrálása egyetlen hibrid platformba.
• A hibrid felhő képességeinek hatékonyabb kihasználása mentén a munkafolyamatok egyre nagyobb részének az intelligens végfelhasználói készülékre történő kihelyezése – tipikus példa erre a mesterséges intelligencia, ahol a modell tanítást követően az elkészült algoritmusok a felhasználási helyhez közel lévő eszközökön alkalmazzák.

A idei évet illetően az IBM arra számít, hogy ezeket a gyorsan felmerült új kihívásokat a vállalkozások az üzleti eredmények elérésének érdekében új erőforrások és stratégiák alkalmazásával kezelik, amely várhatóan a felhő- és MI-kutatásokra is ösztönzőleg hatnak majd.

Az IBM előrejelzése:

2021-ben az olyan biztonsági technológiák, mint a „Bizalmas Számítástechnika”, a kvantum-alapú biztonság és a teljesen homomorf titkosítás még a legszigorúbban szabályozott iparágakat is a hibrid felhő felé terelik.

Már most nyilvánvalónak tűnik, hogy a következő évben a vállalatok az informatikai rendszereiket még tovább fogják decentralizálni a hibrid felhő környezetek bevonásával és ez igaz lesz a legszigorúbban szabályozott iparágakra is. Ennek sikeres végrehajtásához a szervezeteknek olyan biztonsági intézkedéseket kell hozniuk, amelyek biztosítják egyrészről az elszigetelt működési körülményeket, a rendszer és az adatok integritását, másrészt megvalósítják a Zero Trust stratégiát, miközben – a komplex biztonsági fenyegetések kialakulásával összehangban – továbbra is képesek lesznek megfelelni a világszerte egyre szigorúbb adatvédelmi előírásoknak. Az ezen körülmények elérését támogató biztonságos hardverrendszereket széles körben alkalmazni fogják mind a helyszíni, mind a nyilvános felhő munkafolyamatok védelmének érdekében. Ezek a hardverrendszerek, mint például a LinuxONE és az IBM Z, magasabb szintű biztonságot nyújtanak a nyílt forráskódú és a hagyományos munkafolyamatok számára.

Az iparág specifikus felhőket – mint például az IBM Cloud for Financial Services és az IBM Cloud for Telecommunications – a szigorúan szabályozott iparágak egyedi kihívásainak és biztonsági követelményeinek megfelelésére tervezték. Általánosságban igaz lesz jövőre is, hogy a technológiai szolgáltatók továbbra is invesztálnak azokba a biztonságot fokozó fejlesztésekbe, mint amilyen a „Bizalmas számítástechnika” is, és amelyek célja, hogy a hibrid felhő környezetbe költözéskor – és az után is – biztosítsák az adatok és adatfeldolgozási folyamatok védelmét. Az adattitkosítással kombinált „Bizalmas számítástechnika” – mind adattároláskor, mind adatmozgatás során  – a kulcsok kizárólagos hozzáférésével kombinálva védi az érzékeny és szigorúan szabályozott adathalmazokat és az alkalmazások munkafolyamatait.

Hangsúlyozandó, hogy a technológiai vállalatok, köztük az IBM, úttörő szerepet játszanak a kvantum számítógépek fejlesztésében, amelyek képesek arra, hogy megoldják azokat a kihívást jelentő feladatokat, amelyeket a jelen kor legerősebb szuper-számítógépei sem képesek. Ez potenciális kockázatokat is felvet, például a jelenlegi titkosítási algoritmusok gyors feltörésének lehetőségét, az érzékeny adatokhoz ilyen módon történő hozzáférés veszélyét. Az IBM ezért arra számít, hogy a vállalatok megkezdik a kvantum-álló titkosítási eljárások alkalmazását, és felkészülnek arra az időre, amikor már a kvantum számítógépek is a napi rutin részévé válnak. Mindez nemcsak a ma rendelkezésre álló adatok biztonsága miatt fontos, de a jövőbeli fenyegetések elleni védelem szempontjából is meghatározó.

Várhatóan egyre több vállalkozás kezd majd kísérleti alapon foglalkozni a Fully Homomorphic Encryption (FHE) titkosítási technológiával. Az egyes, ma is használatos titkosítási megoldások lehetővé teszik, hogy az adatok rejtve maradjanak egy matematikai képletben, és csak azok tudjanak hozzáférni, akik rendelkeznek a feloldáshoz szükséges titkosítási kulccsal. Azonban ennek a technológiának megvannak a korlátai. Az FHE ezt a problémát oldja fel, lehetővé téve, hogy az adatok titokban maradjanak és mégis felhasználhatók legyenek. Egy konkrét példát keresztül bemutatva: egy biztosító társaság az ügyfelek egészségügyi adatait felhasználva elemzést készíthet anélkül, hogy a biztosító számára bármilyen személyes azonosításra alkalmas információ átadásra kerülne a folyamatban.

A Mesterséges Intelligencia megoldások az „indokok” értelmezésére, mérlegelésére és kezelésére megtanított gépek segítségével automatizálhatják a hibrid felhőre történő átállást

Az olyan mesterséges intelligencia technológiákat, mint a vizuális megjelenéssel foglalkozó és a természetes nyelv feldolgozására (NLP), értelmezésére kifejlesztett mesterséges intelligencia megoldásokat, már alkalmazzák az emberi nyelv kapcsán – például a hangfelismerő és a nyelvfordító alkalmazásokban. Most, hogy ehhez hasonló MI-t alkalmazhatunk a gépek kódjaira is, jelentősen felgyorsul az alkalmazások felhőbe mozgatása és az azt követő kezelhetőség is könnyebbé válik. Ezek a mesterséges intelligencia-technikák felismerik az alkalmazások viselkedését és struktúráját, ami alapján javaslatot tesznek a felhő-kompatibilitásra való fejlesztésre, vagy akár képesek automatikusan kész kódokat is létrehozni olyan mikro-szolgáltatásokra – amelyek már felhő-kompatibilisek.

Ez a megközelítés túlmutat a tradicionális konténerizáció technológiáján. Automatizálásra van szükség, amikor a működés szempontjából kritikus munkafolyamatokat a felhőkörnyezetbe költöztetjük. Ez leginkább a lokális működés szempontjából kritikus munkaterhelések összetettségének tudható be. A vállalatoknak ezért gyakran először meg kell határozniuk, hogy pontosan hol futnak az alapvető, üzletileg kritikus alkalmazásaik. Miután ez megtörtént, sor kerülhet az évek óta lokálisan működő alkalmazások és a felgyülemlett adatok átköltöztetésére a hibrid felhő környezetbe. Azonban nem biztos, hogy minden alkalmazás és adat tekintetében ez a célszerű eljárás.

Az MI segíti a felhő fejlesztők és megbízhatósági mérnökök munkáját is. Felhasználhatják a technológiát az alkalmazások korszerűsítésére, az automatizált felhőbe telepítésre vagy éppen a napi alkalmazásüzemeltetési feladataiknál is. Valójában a megbízhatósági mérnökök (SRE) szerepe nő ezáltal, hiszen a vállalatok felgyorsíthatják az MI-alapú technikák és stratégiák – mint például a ChatOps – bevezetését, hogy ennek segítségével támogassák a különböző rendszereket. A megbízhatósági mérnökök a technológia segítségével proaktívabban tudják detektálni és kezelni a kockázatokat, mivel betekintést nyernek a bonyolultabb strukturáltalan adathalmazokba is, amely kritikusan fontos képesség a hibrid felhő-ökoszisztémákban működő alkalmazások esetében.

A nyílt forráskódú eszközök segítenek egységesíteni a felhőkezelést, sokkal egyszerűbbé téve a fejlesztők számára a programozását és a hibrid felhő használatát

Ha ma például egy komplex adatkészletet akarunk összegyűjteni a saját laptopunkon, amely akár 100 000 konténer használatát is feltételezi, akkor érteni kell ahhoz, hogy miként lehet az alkalmazásokat újra kódolni a hibrid felhőhöz. Ilyen esetben a fejlesztőknek nemcsak egy hibrid felhőplatformhoz kell hozzáférniük, hanem olyan eszközökhöz és rendszerekhez is, amelyek lehetővé teszik számukra ezen problémák megoldását is. A konténerizációval, párhuzamosítással és a konténerek összehangolásával kapcsolatos tapasztalatokkal nem rendelkező fejlesztők és adatkutatók számára azonban komoly kihívást okozhat, hogy hibrid felhőben programozzanak.

A nyílt forráskódú eszközök ebben is segítenek. Számos felhő és helyszíni rendszer egyetlen, zökkenőmentes hibrid platformba történő integrálásával lerövidülhet a szükséges tanulási folyamat a szakemberek számára. Ez az alkalmazás telepítési modell biztosíthatja a vállalatok számára az egyszerűbb felhasználást, akkor is, ha nem rendelkeznek átfogó szakértelemmel a hibrid felhő terén. Ez az előrelépés felszabadítja a hibrid felhőre specializálódott programozói kapacitásokat, hogy a nagyobb hozzáadott értékű projekteken dolgozhassanak. Különösen fontos, hogy a legjobban képzett szakemberek a saját területük bonyolultabb problémáira koncentrálhassanak és ne vigye el a figyelmüket és kapacitásukat az, hogy a felhőbe költöztetett szoftverek felhőben történő futtatásával kapcsolatos problémáival foglalkoznak. Az olyan programok, mint amilyen például az IBM Cloud Satellite is – amely kiaknázza a Red Hat OpenShift –et – lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy egyetlen dashboard (irányítófelület) használatával készítsenek, telepítsenek és kezeljenek felhőalapú szolgáltatásokat bármilyen környezetben.

A legfejlettebb és legerősebb hibrid felhő alapú hardveres újítások kiterjednek a felhasználói végpontok közelébe kihelyezett ún. edge-eszközökre is, köszönhetően a hardverek számítási-hatékonyság terén elért áttörésének

Leegyszerűsítve, a hibrid felhő legnagyobb előnye, hogy képes biztosítani nagyon komoly kapacitásokat minden felhasználó saját számítógépére. Azonban a legnagyobb kapacitások ma történelmileg az adatközpontra korlátozódónak.

A mesterséges intelligencia modellek tanításához szükséges hardverek köztudottan nagy erőforrás és kapacitás igénnyel bírnak miközben jelentős anyagi-, idő- és energia- ráfordítással járnak. A legnagyobb ipari méretű az OpenAI-tól származó GPT-3 modell például 175 milliárd paraméter igényű – vagyis több mint 100-szor nagyobb, mint a pár évvel ezelőtti modellek. A tanítása több millió dollárba kerül, és ennek az ökológiai lábnyoma meghaladja 20 autó teljes élettartamára vetített ökológiai lábnyomát.

2021-ben jelentős áttörés várható a mesterséges intelligencia-modellek építéséhez és felhasználásához használt hardverekben. A mesterséges intelligencia-tanító rendszerek hatékonysága is nagyságrenddel nő majd. Az 5G fejlesztésekkel párosulva a mesterséges intelligencia technológia az edge-nél megszüntetheti a felhő és az edge közötti éles határvonalat, kulcsfontosságú technológiai frissítést kínálva a hibrid felhő infrastruktúrák számára, és még több adat tárolásának lehetőségét biztosítva az edge-ben, amely jelentős előrelépést kínál az MI modelleknek a privátadatok kezelésében és a biztonság terén. Várhatóan az 5G-cellás ipari architektúra elterjedése lesz az edge-számítás széleskörű elterjedésének katalizátora.

A hibrid felhő-infrastruktúrák mesterséges intelligencia-hardveres gyorsítói támogatni tudják a jelentősebb mesterséges intelligencia tanítási feladatokat az adatközpontokban. Mindez hozzájárulhat ahhoz, hogy ugyanazt az alapvető mesterséges intelligencia-hardver technológiát kisebb méretben is lehessen telepíteni, vagy be lehessen ágyazni a felhasználok eszközeikben, készülékeikben lévő más típusú processzorokba. Ezen felül az OpenShift kompatibilis hardveres gyorsítók kibővítése még tovább támogatja az MI hardveres technológia rugalmasabb bevezetését egészen az edge-ig.

Mindezek alapján összességében elmondható, hogy 2021-ben az MI teljesítményének és hatékonyságának javítására összpontosítanak a szereplők, hogy a technológia segíthessen a vállalkozásoknak a különböző kihívások hatékonyabb kezelésében a hibrid felhő-környezetek biztonságos telepítésekor, egyszerűsítve annak elérését és alkalmazását még több felhasználó számára.

Az IBM szerint a következő évben a hibrid felhő technológiák még több vállalat számára hoznak előremutató és az eddigi korlátok lebontására alkalmas stratégiai jelentőségű változásokat.

(Az előrejelzés és cikk készítője Mukesh Khare, Ph.D. )