Tízből nyolc raktár automatizálási projekt megbukik Magyarországon
Logisztikai tervezés – A QLM ügyvezetője, Pári Róbert szerint sok milliárd forint befektetés úszik el évente a nem megfelelően tervezett logisztikai rendszerek miatt. Egyre több cég látja be, hogy megéri időt és pénzt fordítani a raktár optimális működéséhez szükséges logisztikai tervezésre. Melyek is a legfőbb csapdák, amelyekbe a legtapasztaltabb cégek is beleeshetnek? Íme:
- A logisztikai tervezés hiányának csapdája
A vállalatok termelő berendezésekbe és logisztikai eszközökbe szívesen fektetnek. A logisztikai eszközöket szállító cégek szinte kivétel nélkül úgymond kielégítik ezt az igényt, de az anyag- és információáramlást és annak jellemzőit, egyéb eszközigényeit már nem vizsgálják, nem készül komplett folyamatterv. Így épülhet olyan raktártechnológia, amely csak komoly kompromisszumokkal képes ellátni feladatát. “Nem lehet egy raktárban úgy gondolkodni, mint ami csupán egy tároló. A teljes folyamatot előre kell ismerni, modellezni, akár szimulációt is futtatni. E nélkül óriási a hiba esélye, hatalmas a tét, hiszen százmilliók úszhatnak el”.
- A szaktudás csapda
Óriási kihívás egy összetett elemekből álló rendszerből egy működőképes, hatékony raktárt kiépíteni. Kevesen is foglalkoznak mindent átfogó logisztikai tervezéssel, és ahol ténylegesen foglalkoznak, még ott is előfordulhatnak komoly kihívások, amelyekre nehezen találnak válaszokat, mert általában elméleti szakemberekkel folyik a tervezés. Ilyen esetben jókora az esélye annak, hogy az elméletben kifogástalan működik a terv, de a gyakorlatban csődöt mond.
- A szoftver csapda
Nincs raktárlogisztika jó raktári szoftver nélkül. A cégek azonban gyakran csak egy vállalatirányítási rendszer korlátozott funkciójú modulját vagy drága külföldi szoftvert használnak, esetleg kisebb magyar fejlesztők termékét, akik nem biztos, hogy 10 év múlva is képesek támogatást nyújtani. Egy komplex raktár működéséhez olyan szoftverre van szükség, amely nemcsak dokumentál, hanem irányítja is a munkát, testre szabja a feladatokat, levezényli, és ellenőrzi azok végrehajtását. Észleli, hogy lassan forgó vagy gyorsan forgó áruról van szó, és javaslatot tesz e kategóriák módosítására. A QLM WaProM rendszer ilyen.
- A termékközpontú értékesítés csapdája
Számos nemzetközi cég nem arra van berendezkedve, hogy a teljes logisztikai rendszer
teljes problémakörét vizsgálják, csak terméket próbálnak értékesíteni. Azok a vevők, akik egy lépéssel előre gondolkodnak, hajlamosak is lehetnek arra, hogy egy adott problémát egy adott termékkel oldjanak meg. Az a cég lehet azonban a befutó, aki komplex technológiát és megoldást képes értékesíteni és lehetőleg minőségi tervezéssel együtt.
- Az automatizálás csapdája
Az automatizáció igénye ugyan megnőtt, de a magyar cégek többsége nem áll készen erre, tízből nyolc projekt megbukik. Ugyanis jól definiálható és automatizálható folyamatokat lehet csak automatizálni. A folyamattervezés eredményeként tudunk csak hagyományos megoldásokban, részleges vagy teljesen automatizált megoldásban gondolkodni. A különböző koncepciókat megtérülés számítással kell alátámasztani. Több évre előre kell gondolkodni, mint ahogy általában tesszük.
+1. Az Ipar 4.0 csapda
Divatos a fogalom, és sokan be is szereznek okoseszközöket, önvezető targoncákat, egymással kommunikáló rendszereket. Azonban, ha ezt nem előzi meg alapos logisztikai tervezés, akkor komoly anyagi károk érhetik a cégeket. Előfordult már, hogy egy cég önjáró targoncát szeretett volna alkalmazni a raktárában. A felmérések után azonban kiderült, hogy a meglévő raktárában az akkori állvány elrendezéssel nem működött volna ez a megoldás, csak átépítéssel. Mindez előre jelezhető, ha megfelelő a tervezés.
