Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés

E-Gazdaság

A kormány a külföldi felvásárlóktól félti a magyar cégeket

Bővült azon stratégiai fontosságúnak minősített szektorok köre, ahol a külföldiek tulajdonszerzését előzetes bejelentési kötelezettség terheli – derül ki a tegnap este közzétett Magyar Közlönyből. Az indoklás az élet-és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása érdekében a magyar székhelyű vállalatok gazdasági célú védelme.

Tavaly januárban lépett életbe egy új törvény a Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről, ami bejelentési kötelezettséget ír elő a magyar vállalatokban történő külföldi tulajdonszerzésre bizonyos szektorokban. Akkor többek között a fegyver-és lőszergyártást, a titkosszolgálati eszközök előállítását végző vállalatokra, a pénzügyi szolgáltatókra, a villamos energia-földgáz-és vízközmű cégekre, az elektronikus hírközlés alá tartozó szolgáltatásokat, illetve az állami és önkormányzati szervek elektronikus információs rendszerének fejlesztését, működtetését végző társaságokra vonatkozott.

A tegnap este kihirdetett rendelet szerint mostantól az alábbi ágazatokra vonatkozik a külföldi tulajdonszerzés előzetes bejelentésének kötelezettsége:

  • Vegyi szektor (kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás; vegyi anyag és termék gyártása; gyógyszergyártás)
  • Gépjármű, motorkerékpár kereskedelme, javítása
  • Kiskereskedelem (kivéve gépjármű, motorkerékpár)
  • Nagykereskedelem (kivéve gépjármű, motorkerékpár)
  • Kommunikációs szektor (távközlés)
  • Kritikus ipari szektor (számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása; villamos berendezés gyártása; gép, gépi berendezés gyártása; közúti jármű gyártása; egyéb jármű gyártása; fémalapanyag gyártása; fémfeldolgozási termék gyártása)
  • Védelmi ipar (fegyver-és lőszergyártás; katonai harcjármű gyártása)
  • Gátak (vízi létesítmény építése)
  • Energiaszektor (villamosenergia-,gáz-,gőzellátás, légkondicionálás)
  • Vészhelyzethez kapcsolódó szolgáltatások (honvédelem; közbiztonság, közrend; tűzvédelem)
  • Pénzügyi közvetítés (kivéve biztosítási, nyugdíjpénztári tevékenység)
  • Biztosítás, viszontbiztosítás, nyugdíjalapok (kivéve kötelező társadalombiztosítás)
  • Egyéb pénzügyi tevékenység
  • Élelmiszerágazat és mezőgazdaság (élelmiszergyártás; italgyártás; dohánytermék gyártása;növénytermesztés, állattenyésztés, vadgazdálkodás és kapcsolódó szolgáltatások; erdőgazdálkodás; halászat, halgazdálkodás)
  • Kormányzati létesítmények (közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás)
  • Egészségügy (humán-egészségügyi ellátás; bentlakásos, nem kórházi ápolás; szociális ellátás)
  • Információs technológia (információs-technológiai szolgáltatás; információs szolgáltatás)
  • Nukleáris szektor (nukleáris fűtőanyag gyártása)
  • Építőipar (épületek építése; egyéb építmény építése; speciális szaképítés)
  • Vízellátás és szennyvíz-szolgáltatás (víztermelés,-kezelés,-ellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése)
  • Hulladékgazdálkodás (hulladékkezelés; szennyeződésmentesítés)
  • Építőalapanyag-ipar (kőfejtés, homok-, agyagbányászat; nemfém ásványi termékek gyártása)
  • Közlekedés, szállítás, logisztika (szárazföldi, csővezetékes szállítás; vízi szállítás; légi szállítás; raktározást, szállítást kiegészítő tevékenység; postai, futárpostai tevékenység)
  • Orvosi eszköz gyártása
  • Turizmus (szálláshely-szolgáltatás; vendéglátás).

Külföldi befektetőnek minősülnek az Európai Unión, az Európai Gazdasági Térségen, valamit a Svájci Államszövetségen kívüli állam állampolgárai, vagy egy ilyen államban bejegyzett jogi személyek, illetve olyan, az Európai Unió más tagállamában, az Európai Gazdasági Térség más tagállamában, vagy a Svájci Államszövetségben bejegyzett jogi személy vagy szervezetek, ahol a többségi tulajdonos  az Európai Unión, az Európai Gazdasági Térségen, valamit a Svájci Államszövetségen kívüli állam állampolgára, vagy egy ilyen államban bejegyzett jogi személy – áll a Magyar Közlönyben.

A külföldi befektetőnek a belgazdasági miniszternek kell bejelentést tennie, aki azt vizsgálja, hogy

  • a tulajdonszerzés (ami lehet tulajdoni részesedés szerzés, tőkeemelés, vállalategyesülés vagy szétválás, átváltoztatható vagy átváltozó kötvény szerzése, haszonélvezeti jog) esetén fennáll-e Magyarország államérdekének, közbiztonságának, közrendjének sérelme vagy veszélyeztetése, illetve ezek bekövetkezésének lehetősége, különös tekintettel az  alapvető társadalmi szükségletek ellátásának biztonságára.
  • Vizsgálja azt is, hogy a bejelentő közvetlenül vagy közvetve az EU-hoz tartozó állam közigazgatásig szervének ellenőrzése alatt áll-e, hogy a biztonságot és közrendet érintő tevékenységben érintett volt-e az EU egyik tagállamában,
  • illetve hogy fennáll-e a kockázata annak, hogy illegális vagy bűncselekménybe ütköző tevékenységet folytat majd a bejelentő.

A munkahelyek védelmével párhuzamosan a magyar tulajdonú cégeket is meg kell védeni,  ezek kiemelt partnerei a kormánynak. Nem lehet megengedni, hogy külföldi cégek szerezzenek ezekben tulajdont – mondta el Schanda Tamás, az ITM miniszterhelyettese az operatív törzs mai tájékoztatóján.

A külföldi tulajdonos lehet jó tulajdonos is, tiltás ebben nem lesz, de mindezeket figyelembe véve egy kormányrendelet értelmében 2020 végéig külföldi szereplő csak miniszter engedéllyel szerezhet tulajdont kiemelt ágazatokban, stratégiailag fontos vállalatokban. Ezeket  a tulajdonszerzési szándékokat le kell jelenteni az ITM miniszterének, neki ezt engedélyezni kell, vagy megtilthatja azt – tette hozzá.

Címlapkép: Getty Images

Forrás: portfolio.hu

Hirdetés

További cikkek a témában