A Hannover Messe 2019 kiállítást megelőzően volt alkalmunk beszélgetni Dr. Jochen Koecklerrel, a Hannover Messe AG vezérigazgatójával. (Kántor Endre Millásreggeli riport)

Az idei évre rekord számokkal készülő vásárt szervező társaság vezetőjét a német gazdasági helyzetről, a  CEBIT-ről és a munkaerőpiacról kérdeztük.

Kántor Endre (K.E.): – Áprilisban rendezik meg a Hannover Messe 2019-et, aminek az egyik legnagyobb meglepetése az volt – mármint az egész vásárral kapcsolatban az utóbbi időben, hogy a CEBIT-et gyakorlatilag kivezetik, és lényegében az akkori közlemények szerint bele olvasztják a Hannover Messebe. Mindenesetre magáról a kiállításról egy úgynevezett Preview-t tartottak nemrég Hannoverben, ahol kint jártam és beszéltem több mindenkivel, akik a kiállítók között lesznek, többek között sikerült Dr. Jochen Koeckler-rel (J.K.) a Hannover Messe AG vezérigazgatójával egy pár percet beszélni, akit sok mindenről kérdeztem. Többek között a német gazdasági helyzetről, a CEBIT-ről és a munkaerőpiacról illetve, hogy egyáltalán a 2019-es Hannover Messeben mire számítanak?

K.E.: Most láttam a legfrissebb Markit Német Beszerzési Menedzser Index adatokat, és ezek hatéves mélypontot mutatnak, ráadásul egyre többen figyelmeztetnek arra, hogy Németország recesszió felé halad. Mi a véleménye erről?

J.K.: Jelenleg valóban azt látni, hogy politikai és egyéb területen is bizonytalanságok vannak Németországban, de az adatokat nézve mindkét nagy szervezet a VDMA és a CWE is akár 3%-osra becsli a GDP növekedést. Az egyik oldalról tehát itt vannak az említett bizonytalanságok, a másik oldalon pedig mondhatjuk azt, hogy nem vagyunk recesszióban mert még mindig nagy a kereslet a kutatás-fejlesztés és az innováció iránt. Ezért kiemelten fontos nekünk az ipar 4.0, a gépi kapcsolatok és a gépi tanulás mivel munkaerő kapacitás hiány van. Mi erre fókuszálunk most. Optimisták vagyunk és azt gondoljuk, hogy a 2019-es esztendő nem lesz rekordév, de stabil 2% feletti növekedést érhetünk el.

K.E.: A politikai kihívások nemcsak Németországot érintik de az EU egészét is. Gondolok itt a BREXIT-re, de beszélhetünk az amerikai-kínai vám háborúról is.

J.K.: Németországnak óriási autóipara van és ennek jelentős kínai érdekeltségei. Egy egész ökoszisztéma fejlődött ki, amely a nagy autógyártóknak dolgozik be, és figyeli a kínai eseményeket, fejleményeket. Ha itt bizonytalan helyzet alakul ki, akkor ez sajnos komoly gondot is jelenthet a BREXIT-tel kapcsolatban. Már mintegy húsz éve vagyok vezető pozícióban, és egyfolytában azon gondolkodom, hogy mi is történhetett ott a parlamentben. A Phd-met uniós támogatással írom és foglalkozom a lengyel és magyar agrártámogatásokkal is, egy szóval nagyon hittem és hiszek ebben a közös európai ügyben. A BREXIT-nél senki sem tudja, hogy mi történhetett, de szerintem a kimenetele korántsem olyan fontos, mint az említett kínai helyzet, illetve Trump elnök úr “America first” filozófiája és vámtarifái is fájhatnak az export vezérelt gazdaságunknak.

K.E.: A Hannover Messe mindezek ellenére elképesztő ütemben növekszik. 75 országból 6.500 kiállítót várnak idén.

J.K.: Ebben nagyon nagy szerepe volt annak, hogy pontosan definiáljuk, mi is ez a helyszín. Ez egy olyan kiállítás, ahol minden olyan cégnek jelen kell lennie, amely jövőbeli technológiákat tud kínálni ipari szereplők számára – olyan nagyvállalatok mellett, mint a Siemens, az ABB vagy a Microsoft -, és nem csak az autóipara vonatkoztatva, hanem a gyártás egészére. Öt napon keresztül ezek a cégek és ipari szereplők közös platformon vannak. Globális szinten tudnak tájékozódni egymásról, a megoldásokról, a digitalizációról. Korábban kiemelten fontos volt a fogyasztói elektronika és szoftver. A CEBIT pont ezt a célt szolgálta. Mostantól azonban a B2B megoldásokra és az ipari termelés jövőjére kell koncentrálnunk, ami a német GDP 25%-át teszi ki. Ezért az idei évtől a jövő kihívásaira fókuszálva szervezzük a kiállítást. A gépi tanulás, az összekapcsolhatóság, adatgyűjtés időszaka után arra kell figyelnünk, hogyan használjuk ezeket a technológiákat, a nagy mennyiségű adatot. És végül nagyon fontos az emberi tényező és az ember-gép együttműködés kérdése is.

K.E.: Idén először szerveznek fórumot az ipar és munkaerő kérdéseiről. A HR és munkaerőpiaci problémák Németországot is nagyban érintik. A legfrissebb adatok szerint több külföldi nyújtott be új munkahelyi kérelmet, mint német. Magyar munkavállalókból már több, mint 100.000 van Németországban. A munkaerőpiaci gondok tehát minket is érintenek a téma nagyon releváns.

J.K.: Teljesen egyetértek. A munkaerő jövője az egyik legrelevánsabb kérdés. Rugalmasnak kell ebben lennünk, és, hogy őszinte legyek nem tudom, hogy ez Magyarországon hogy van, de mi itt Németországban nem szeretjük a változást. Rugalmasan kell kezelnünk a dolgokat. 15 éve még senkinek nem volt okostelefonja, meg applikációi, most pedig mindenki ilyet használ, a munkát azonban pont úgy képzeli el, mint 15-20 éve. Ezt a konferenciát pont ezért szervezzük, hogy a HR managerek a munkáltatók hogyan szervezzék a munkát ebben az új környezetben, valamint megértsék, mi az a “digitális fitness”, a gépekkel való együttműködés. Ez pont olyan fontos, mint a technikai fejlődés a robotika és a gépek területén. Meggyőződésem, hogy ez kiemelt téma, hiszen a gépek termelékenységét csak akkor tudjuk megfelelően kihasználni, ha a másik oldal az emberi tényező is megfelelően idomul ehhez és irányít.

K.E.: Dr. Jochen Koeckler-rel a Hannover AG vezérigazgatójával beszélgettem kint a 2019-es kiállítással kapcsolatban, hogy az ipari résztvevők és a vezetés mit gondolnak a német gazdasági helyzetről és Európát érintő problémákról. ”

További információk: www.hannoverkiallitas.hu