A magyar utakon futó autók 82 százaléka még benzines meghajtású, emellett az elektromos meghajtást előnyben részesítők aránya már 16 százalék.
Az elektromos autók esetében az átállás nyilván sokkal összetettebb folyamat, mint anno a nyomógombos mobiltelefonok elhagyása. Hiszen ebben az esetben új töltőállomás-rendszer kiépítése szükséges, és a technológiáknak is vannak még fejleszthető területei, mint a hatótávolság – vagyis az akkumulátorok teljesítménye – vagy épp a töltés gyorsasága. Bár összességében még elenyésző a zöld rendszámos autók aránya a magyar utakon, azonban egy, a Robert Bosch Kft. megbízásából és a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet által készített kutatás szerint – amely tíz éve monitorozza a magyar autózási szokásokat – ez már nem sokáig lesz így. A Bosch 2008 óta – kétévente – méri a magyar autózási szokásokat, így a rendelkezésre álló adatokból jól látszanak az elmúlt tíz év tendenciái, de a legutóbbi felmérésből következtetni lehet a jövőbeni piaci változásokra is.
140 év után búcsút inthetünk a kipufogógáznak?
Az elmúlt tíz évben szinte semmit nem változott a magyar utakon futó autók összetétele a gépkocsik meghajtását illetően: többségük most is benzinnel működik (82 százalék), ahogy tíz évvel ezelőtt is (85 százalék), a fennmaradó járműpark pedig gázolajjal, az alternatív meghajtású – gázüzemű, elektromos vagy hibrid – autók aránya elenyésző, statisztikailag még mindig alig kimutatható (összesen 1 százalék).
Mindössze 2014-ről 2016-ra történt figyelemre méltó változás, a gázolajos autók 14 százalékról 18-ra ugrottak a benzines autók kárára, azonban ez a növekedés 2018-ra már megtorpant, sőt 17 százalékra esett.
Már mérhető tendencia, hogy az egyre inkább elérhető, gazdaságosan üzemeltethető, különböző enyhítésekkel – például ingyen töltéssel és parkolással – támogatott elektromos vagy hibrid hajtású autók felé fordulnak a vásárlók. Az elmúlt tíz év statisztikái még nem utalnak erre, de a 2400 fő megkérdezésével készült reprezentatív tanulmányban azt is vizsgálták, hogy milyen autót vásárolnának most a felmérésben résztvevők. Az derült ki, hogy elektromos meghajtású autót 9 százalék venne – szemben a mostani egy százalék alatti részaránnyal – ráadásul, ha a számítást csak azokra szűkítjük, akik nem zárják ki, hogy vennének autót, akkor az elektromos hajtást előnyben részesítők aránya már 12 százalék – a jelenlegi autótulajdonosok körében 9, a potenciális új belépők körében 16 százalék.
A változás mértékét és jelentőségét is növeli, hogy a felmérésben az elektromos meghajtásra vonatkozóan konzervatív értékek szerepelnek, ugyanis a kérdésre adható válaszok között ilyen lehetőség nem szerepelt, csak akkor rögzítették, ha a megkérdezett a kérdésre válaszolva spontán említette. Az is kiderült, hogy az elektromos meghajtás a diplomások, a budapestiek, valamint a 30 évnél fiatalabbak körében kiemelkedően népszerű.
Az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) legutóbbi autóeladásokra vonatkozó adatai jól tükrözik a piaci folyamatokat: a tavalyi elsőnegyedéves statisztikákhoz képest idén a dízeles autók eladása 17 százalékot zuhant, a benzines 14,7 százalékkal, az elektromos autók eladásai pedig 47 százalékkal nőttek, a hibridek 25,7 százalékkal. Magyarországon 2017-ben összesen 3 471 997 személygépkocsi volt forgalomban, ebből mindössze durván 6 ezer elektromos meghajtású vagy hibrid, ugyanis ennyi zöld rendszámot adtak ki idén áprilisig. Ez egyelőre nem tűnik soknak, azonban, ha a növekedés ütemét nézzük, biztatóbb a helyzet: a Jedlik Ányos Klaszter adatai szerint 2016 februárjában 370 zöld rendszámos autó volt az utakon, egy évvel később már 1765, idén áprilisban pedig kis híján elérte a hatezret, azóta bizonyára át is lépte.
