Egy új, szokatlan csaló módszert azonosítottak nemrég: hamis weboldalak létrehozásával a kiberbűnözők ingyenes ajándékkártyák és/vagy ajándék kódok ígéretével jutottak hozzá a felhasználók adataihoz, majd azokat értékesítették harmadik felek számára.
Miközben a magánszektor és a rendőrségi szervek folyamatosan harcolnak a kiberbűnözők ellen világszerte, ők szüntelen újabb és újabb módszereken dolgoznak, amelyekkel megkárosítják a cégeket, a felhasználókat, a kormányokat és ezáltal profithoz juthatnak. Ingyen felajánlani valamilyen értékes dolgot, mindig is csábító lesz az óvatlanoknak, nem véletlenül próbálják ezt kihasználni a gazemberek. Nincs ebben semmi új, számos nagy cég is rendszeresen elérhetővé tesz ingyenesen felhasználható online „kuponokat” vagy kódokat, mint például az iTunes, a Google Play, az Amazon, vagy a Steam. De nemcsak a nagy cégek, hanem az alkalmazás-fejlesztők is alkalmaznak ilyen promóciót, például a Tokenfire vagy a Swagbucks megvásárolják a kedvezményre jogosító kódokat a gyártóktól azért, hogy ügyfeleit jutalmazzák velük. Nem meglepő, hogy ez felkeltette a kiberbűnözők figyelmét is, akik képesek egyszerű algoritmusokkal megtéveszteni a felhasználókat.
Amikor a felhasználó meglátogat egy ilyen áloldalt, akkor ki kell választania a kívánt ajándékkártyát, hogy megkaphassa a kódot. A generált kód megszerzéséhez a felhasználónak be kell bizonyítania, hogy nem robot. Ehhez a felhasználónak követnie kell a felajánlott linket, és számos különböző feladatokat kell teljesíteni. A feladatok számát és típusát az a „partner-oldal” határozza meg, amelyikre átirányították a látogatót. Például megkérhetik, hogy töltsön ki egy űrlapot, adja meg a telefonszámát, az e-mail címét, küldjön egy pénzdíjas SMS-t, telepítsen egy szoftvert stb.
A cél világos: az áldozatok oldalon „tartása”. Akár belefáradhatnak a feladatok végrehajtásába, de nem is fontos szempont azok maradéktalan teljesítése, hiszen ezalatt számos személyes adathoz is hozzájutnak a bűnözők. Az első körös nyereség a pár száz forinttól akár a több ezer forintig terjed (példul az SMS-ekből befolyó összegek), de nem is ez az igazi bevétel, hanem az adatok értékesítéséből származó díjak.
„Az új módszer arra az egyszerű ősi ösztönre épít, hogy szeretünk ingyen hozzájutni tárgyakhoz vagy élményekhez. A Kaspersky Labnál sokszor hívjuk fel a figyelmet arra, ha valami elképesztően olcsó vagy ingyenes, azzal legyünk megfontoltak és elővigyázatosak. Lehet, hogy csupán időt és némi pénzt veszítünk, de az is lehet, hogy olyan adatokhoz jutnak hozzá, amelyekkel már komolyabb támadást vagy visszaélést is lehet kezdeményezni.” – magyarázta Lyubov Nikolenko, a Kaspersky Lab webes tartalomelemzője.
