Körvonalazódnak annak az EU által finanszírozott, kiemelt projektnek a határai, melynek célja a csökkenő széndioxid kibocsátású energiatermelés és az acélgyártás dekarbonizációja: a voestalpine cég linzi központjában a H2FUTURE elnevezésű projektet irányító konzorcium hivatalosan jóváhagyta a világ legnagyobb, „zöld” (környezetbarát) hidrogén termelésére szolgáló kísérleti üzemének építését.
A konzorcium tagjai: voestalpine, Siemens, VERBUND és az Austrian Power Grid, valamint kutatási partnerként részt vesz a munkában a K1-MET és ECN cég is. A 6 megawatt teljesítményű üzem a leghatékonyabb és legkorszerűbb ilyen típusú létesítmény. Az ipar és az energiatermelés területén tevékenykedő partnerek olyan jövőbeni áttörést eredményező technológiák kutatására fogják használni ezt a kísérleti üzemet, amelyek a hosszú távú globális klímaváltozási célok eléréséhez szükségesek. Az ütemterv szerint a gyár 2019 tavaszára lesz teljesen működőképes.
Az alapok lerakása megtörtént, jelenleg az üzemcsarnok építése folyik. Az elektrolízishez szükséges fő alkotóelemek szállítására a nyár folyamán kerül sor, egy éven belül pedig elindul az éles üzem. A tervek szerint az átfogó, kétéves időtartamú tesztprogram 2019 tavaszán kezdődik. “A CO2-mentes hidrogén előállítására szolgáló új kísérleti üzem megépítése egy lépéssel közelebb visz minket az acélipar hosszú távú technológiai átalakításának megvalósulásához. A cél olyan valódi áttörést eredményező technológiák kutatása, amelyek a következő néhány évtized során ipari méretekben is alkalmazhatók lesznek” – jelentette ki Wolfgang Eder, a voestalpine AG igazgatótanácsának elnöke. A technológiai és beruházási termékekkel foglalkozó csoport elképzelése szerint a szenet és kokszot használó eljárásoktól eltávolodva, a földgáz alapú, áthidaló technológiákon keresztül – amire a Texasban található, közvetlen redukciós technológiát alkalmazó üzem a példa – végül átállnak a “zöld” hidrogén lehető legnagyobb mértékű felhasználására. “Ennek előfeltétele az, hogy elegendő energiát állítsunk elő megújuló forrásokból és versenyképes áron” – tette hozzá Herbert Eibensteiner, a voestalpine AG igazgatótanácsának tagja, aki az acélipari divízióért felelős.
“A környezetbarát eljárásokból származó elektronok használatával a vizet alkotóelemeire (hidrogénre és oxigénre) bontjuk” – magyarázta Wolfgang Hesoun, a Siemens AG Österreich igazgatótanácsának elnöke. A Linzben épülő kutatási létesítményhez a Siemens a világ jelenleg legnagyobb PEM (protoncserélő membrános) elektrolizáló modulját fejlesztette ki. A 6 megawatt kapacitású üzem óránként 1200 köbméter “zöld” hidrogén előállítására lesz képes. A cél a rekordot jelentő 80 százalékos kimenő hatásfok elérése abban a folyamatban, melynek során villamos energia felhasználásával hidrogént állítanak elő. A hidrogén tárolható, majd számos célra felhasználható: lehet ipari nyersanyag, mint Linz esetén láttuk, funkcionálhat üzemanyagként mobilitási alkalmazásoknál, de hasznosítható mint az áram- és gázszolgáltatás energiahordozója is.
Csak akkor állítható elő “zöld” (környezetbarát) hidrogén, ha megújuló forrásokból származó elektromos energiát használunk a víz elektrolizálásához. A 128 vízerőművel rendelkező VERBUND, amely Ausztria legnagyobb villamosenergia vállalata és a vízenergiából elektromos energiát előállító egyik élenjáró európai cég, az általa termelt elektromos energiának csaknem 100 százalékát megújuló forrásokból generálja. “Ahhoz, hogy a szelet és napot hasznosító erőművek által termelt, változékony megújuló energiát energetikai rendszerünkbe integrálhassuk, a jövőben még több tárolási lehetőségre lesz szükségünk. Az Alpokban levő szivattyús energiatározó üzemeink, valamint a különféle méretű akkumulátoros tároló megoldásaink mellett óriási lehetőséget látunk a “zöld” hidrogént hasznosító energiatárolásban is” – jelentette ki Wolfgang Anzengruber, a VERBUND vezérigazgatója.