Az ABB és a The Economist által létrehozott index a robotika és a mesterséges intelligencia szempontjából rangsorolja a világ országait. A fejlett automatizálás jobb és motiválóbb munkahelyeket teremthet az emberek számára.
Az Automatizálás Felkészültségi Index (ARI): Ki áll készen az innováció következő hullámára? – című jelentés leszögezi, hogy még a legjobban felkészült országoknak is hatékonyabb oktatáspolitikát és képzési programokat kell kidolgozni, illetve nagy hangsúlyt kell fektetni a teljes szakmai pályafutást végigkísérő folyamatos tanulásra.
A jelentés ajánlása, hogy az oktatáspolitikai lépések és a képzési programok biztosítsák, hogy az automatizálási technológiák és a mesterséges intelligencia (AI) gyors bevezetése esetén az emberek fel legyenek készülve azokra új, emberközpontúbb munkafeladatokra, amelyeket olyan ütemben kell majd kialakítani, ahogy a robotok és az algoritmusok egyre több rutinszerű, automatizálható feladat végzését veszik át.
A jelentés, amely az automatizálási felkészültség alapján 25 országot vizsgált és rangsorolt, megállapítja, hogy a világ számos országában még csak most kezdik felismerni a mesterséges intelligenciában, valamint a robotikára alapozott automatizálásban rejlő lehetőségeket és kihívásokat. A tanulmány leszögezi, hogy „a kormányok, az ipar, az oktatási szakemberek és más érdekelt felek között nagyobb fokú együttműködés szükséges ahhoz, hogy a politikai döntéshozatal lépést tudjon tartani az automatizálás terén zajló innovációval.”
A jelentés aláhúzza, függetlenül attól, hogy a politikai döntéshozók felkészültek-e rá vagy sem, a vállalatok gyorsan integrálják tevékenységeikbe az AI-t és a fejlett robotikát. Mivel a bevezetési folyamat üteme a következő években tovább gyorsul, így a gazdaságokra és munkaerőre gyakorolt hatásuk, s ezzel együtt a koncentráltabb oktatás és képzés iránti igény, egyre világosabbá, egyre sürgetőbbé válik.
Dél-Korea, Németország és Szingapúr mellett, a változások új hullámára leginkább felkészült országok között az ARI alapján az első tíz közé sorolt országok a következők: Japán, Kanada, Észtország, Franciaország, Egyesült Királyság, USA és Ausztrália.
A jelentésben közreadott elemzés egyrészt a The Economist Intelligence Unit által megalkotott új, eredeti indexen, illetve azokon a mélyinterjúkon alapszik, amelyeket a téma szakértőivel folytattak világszerte. A rangsort 52 kvalitatív és kvantitatív mutató alapján állították fel. Az egyes mutatókat automatizálási, oktatási és közgazdasági szakemberek választották ki.
Az emberek és robotok közötti együttműködés új paradigmája előrevetíti annak a lehetőségét, hogy a rutin feladatoktól megszabaduló ember az idejét és az energiáját, a több tehetséget és nagyobb fokú szakértelmet igénylő, értékesebb munkára fordítja majd, az ismétlődő, fizikai erőt igénylő vagy veszélyes munkákat pedig a robotokra bízza. Az ilyen új típusú munkafeladatok köre valószínűleg kiterjed majd a robotok által végzett folyamatok és műveletek megtervezésére, illetve a gépek által végzett munkák ellenőrzésére és felügyeletére is.
Ideális esetben az intelligens automatizáláson alapuló gyáripari gazdaságra történő sikeres átállás lehetőséget kínál az emberi tehetségnek a magasabb szintű termelékenység elérésére, és arra, hogy motiválóbb, magasabb szakértelmet igénylő állásokat hozzon létre.
A jelentés azonban arra is rámutatat, hogy a felvázolt szebb jövő elérése azt is megköveteli, hogy az országok többségének emelnie kell a szakképzési programok színvonalát. A jelentés szerzői szerinti a tudomány, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika továbbra is fontos részét képezi majd a tanterveknek, azonban az automatizálás és az AI fokozza az igényt az alapvető oktatási programok és az új típusú tanárképzés iránt is.
