A Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián (MSC) a Siemens és az ipar területén tevékenykedő nyolc partnere aláírta első közös nyilatkozatát, melynek célja a kibernetikai biztonság fokozása.
A Siemens által kezdeményezett nyilatkozat szerint a kiberbiztonságba vetett bizalom növelése és a digitalizáció további térnyerése érdekében kötelező érvényű szabályokra és szabványokra van szükség. A Siemens és a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencia (MSC) mellett az alábbi vállalatok írták alá a dokumentumot: Airbus, Allianz, Daimler Group, IBM, NXP, SGS és Deutsche Telekom. A kezdeményezést üdvözölte Chrystia Freeland, kanadai külügyminiszter és G7 képviselő is. A dokumentum aláírói között szerepelt Elżbieta Bieńkowska, a belső piacért, valamint az ipar-, vállalkozás- és kkv-politikáért felelős EU biztos.
“A digitális átalakítás egyik kulcsfontosságú eleme az a bizonyosság, hogy az adatok és a hálózatba kapcsolt rendszerek biztonsága garantált” – jelentette ki Joe Kaeser, a Siemens elnök-vezérigazgatója. „Ezért kell a digitális világot biztonságosabbá és megbízhatóbbá tennünk. Legfőbb ideje volt, hogy cselekedjünk – méghozzá nem csak egyénileg, hanem közösen olyan partnerekkel, akik vezető szerepet játszanak saját piaci szegmensükön belül. Reméljük, hogy még többen csatlakoznak hozzánk, további nyomatékot adva kezdeményezésünknek.”
A nyilatkozat 10 cselekvési területet vázol fel a kiberbiztonság témakörében, ahol a kormányok és üzleti vállalkozások aktív részvételére van szükség. A kormányok és az üzleti világ legmagasabb szintjein kell felelősséget vállalni a kiberbiztonságért, a kormányok esetén különálló minisztériumot létrehozva, a vállalatoknál pedig információbiztonsági főtisztviselőt kijelölve erre a célra. A kritikus fontosságú infrastruktúrák és megoldások esetén a cégeknek független harmadik fél által végzett, kötelező tanúsítást kell megvalósítani – elsősorban ott, ahol veszélyes helyzetek adódhatnak, például önműködő járműveknél vagy a holnap robotjainál, melyeknél közvetlen interakció valósul meg az emberekkel a termelési folyamatok során. A jövőben a technológiáknak tartalmazniuk kell a biztonsági és adatvédelmi funkciók előzetes konfigurálását, továbbá a szabadkereskedelmi megállapodásokon belül meg kell határozni a kiberbiztonsági előírásokat. A nyilatkozat aláírói szerint nagyobb erőfeszítésekre van szükség annak érdekében, hogy oktatás, továbbképzés és nemzetközi kezdeményezések révén elősegítsék a kiberbiztonsággal kapcsolatos szemlélet összehangolását.
“A biztonságos digitális hálózatok jelentik azt a kritikus infrastruktúrát, amelyre összekapcsolt világunk épül” – mondta Chrystia Freeland, Kanada külügyminisztere. “Kanada örömmel fogadja az ipar élenjáró képviselőinek egy biztonságosabb kibertér létrehozására irányuló erőfeszítéseit. A kiberbiztonság minden bizonnyal az egyik központi téma lesz abban az évben, amikor Kanada látja el a G7 elnökségi feladatait.” A kérdést kiemelt prioritással kezeli a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencia is. “A kormányoknak vezető szerepet kell játszaniuk a kibernetikai tér tranzakciós szabályainak meghatározása során” – jelentette ki Wolfgang Ischinger, a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencia elnöke. “De az alkalmazandó szabványok kidolgozása és implementálása azoknak a vállalatoknak a feladata, amelyek élen járnak a kibernetikai tér jövőjére vonatkozó elképzelések és tervek felvázolása terén. Ezért ilyen fontos dokumentum a nyilatkozat. A partnereinkkel együtt azt akarjuk, hogy a téma reflektorfénybe kerüljön, és segítséget kívánunk nyújtani a tartalom definiálása során” – tette hozzá.
Az ENISA Threat Landscape Report (fenyegetéseket feltérképező jelentés) szerint a kiberbiztonságot érő támadások egyetlen évben, 2016-ban több mint 560 milliárd eurót kitevő kárt okoztak szerte a világban. Némely európai országban ez a kár elérte a GDP 1,6 százalékát. Digitalizált világunkban folyamatosan nőnek a kibernetikai biztonságot fenyegető veszélyek: a Gartner felmérése szerint 2017-ben 8,4 milliárd hálózatba kapcsolt eszközt használtak, ami 31 százalékos növekedést mutat 2016-hoz képest. 2020-ra ez a szám várhatóan eléri a 20,4 milliárdot.
