Már regisztrálhatnak a hazai termelővállalatok a Budapesti Műszaki Egyetemen áprilistól megnyíló Ipar 4.0 Technológiai Központ megtekintésére, ahol az odalátogatók a legfontosabb trendek demójával ismerkedhetnek meg.
A BME „I” épületében nyíló Ipar 4.0 Technológiai Központ két éven át heti több alkalommal, 8-10 fős csoportokban fogadja a programban regisztrált részt vevő kkv-k munkatársait. A központ szakértői a negyedik ipari forradalommal összefüggő technológiaváltás általános ismertetésén demók segítségével több fontos területet részletesebben is bemutatnak, ilyen az autonóm, vagy a szenzitív robot, a tervezést segítő digitális ikerpár. Az odalátogatók megtekinthetik az interaktív gyártástervezés-szimulációt, a virtuális beüzemelést, gyártási folyamatvezérlést stb. A technológiai központot az egyetem a 2,35 milliárd forint összköltségvetésű Ipar 4.0 Modern Gyárak projekt keretében építette fel partnercégek segítségével. Az odalátogatók hozzájuthatnak a bemutatott technológiákhoz kapcsolódó háttéranyagokhoz is. A központ megtekintése a programba regisztrált kkv-k számára ingyenes, a regisztráció a www.ipar4.hu weboldalon érhető el. A tavaly év végén kiválasztott „mintagyárak” az Ipar 4.0 technológiák gyakorlati használatát mutatják be, a technológiai központ viszont magukat a technológiákat állítja középpontba. A mintagyárak között szerepel kkv és nagyvállalat, folyamat- és diszkrét jellegű gyártás. Közéjük tartozik a Roto Elzett Certa Vasalatgyártó és Kereskedelmi Kft., a Continental budapesti gyára, a kábelköteg gyártó Eltec, a Festo-AM Kft, valamint az elektromechanikai Macher Zrt.
Az Ipar 4.0 technológiai központban pedig az alábbi megoldásokat mutatják be..
Beltéri helymeghatározó rendszer – az ipari technológiaváltás kapcsán a tárgyak és a személyek mindenkori helyzete az egyik legszükségesebb információ ahhoz, hogy a folyamatokat optimalizálni lehessen a balesetek megelőzése és a minőségbiztosítás érdekében. A központ az OMT rádiós technológián alapuló ultra-nagy sávszélességű beltéri pozícionálási rendszerét mutatja be, amely valós időben képes egyszerre nagyszámú gyártmány, szerszám vagy jármű helyzetét meghatározni és követni. A rendszer előre meghatározott kimutatásokat is tud szolgáltatni a vállalatirányítási rendszerek számára.
Autonóm robotok – A gyártással foglalkozó kis- és középvállalatok nagy részében zajlik targoncás anyagmozgatás. Ez az egyik olyan terület, amely a jövőben hatékonyabban végezhető robotok, vagy önvezető járművek alkalmazásával. A kiállított modell egy gyártelepet mutat be, ahol az épületek között önjáró szállítóeszközök juttatják el a gyártási igény szerinti munkadarabokat.
Logisztika AGV – Az előbbihez kapcsolódik a következő bemutatott megoldás, amely a logisztikai tevékenységet teheti hatékonyabbá. A logisztika biztosítja az alapanyag ellátást, a késztermékek elszállítását és minden olyan tevékenységet is, amelynek a célja, hogy a megfelelő objektumok, megfelelő minőségben és mennyiségben kerüljenek az adott helyre és adott időpontban. Az anyagmozgatás költsége akár a termelési költségek 15-70%-a is lehet. A rendszer bemutatja, hogyan lehet automatikusan, logisztikai környezetben működő lokalizációs rendszer segítségével az objektumokat követni, és az így nyert információt hogyan lehet felhasználni a folyamatok veszteségeinek csökkentésére, hatékonyságuk javítására.
Kollaboratív robotok – Az automatizálás során a robotizált megoldások az emberrel együttműködve a dinamikusan változó szerelési feladatokra is képesek. A központban egy szerelési feladat példáján keresztül mutatják be az emberi operátor gesztusvezérelt beavatkozását és manuális korrekcióját a folyamatban. A kollaboratív robotikában a rendszer képes azonos virtuális térben kezelni a robotkart és az operátort. A vezérlőegységen szemléltetik a digitális iker koncepcióját is, az egyes rendszer elemek virtuális reprezentációját és az azokból kinyerhető információkat, amiket a megjelenített funkciók felhasználnak működésük során.
A szenzitív robot – a központ ezen részében a KUKA LBR iiwa robotját mutatják be. A könnyűépítésű szerkezet érzékeny szerelési munkákhoz való alkalmazásával eltűnnek a munkatérből a védőkerítések. Az LBR iiwa mozgásfolyamata közelít az emberi karéhoz. Az LBR iiwa robot az emberi kar valósághű leképezésére hét különálló tengellyel rendelkezik. Az ember és a robot együttese a jövőben rendkívül érzékeny feladatokat megoldani, ezáltal új munkaterületek jöhetnek létre.
Digitális ikerpár (Digital twin) – Jelentős költséghatékonyság érhető el ennek a technológiának a révén mondjuk a gyártóeszközök tervezésénél, elkészítve annak virtuális modelljét. A manipulátor digitális ikerpárjával interaktív módon készíthetőek robotprogramok a különböző alkalmazásokra. Az elkészült programok azonnal ellenőrizhetővé válnak, ugyanis a digitális iker virtuális modelljén a program lefuttatható.
Interaktív gyártástervezés-szimuláció – Az automatizálás segíti az ipari szereplőket, a gyártósoraikról származó információk gyors és hatékony feldolgozására. Így kezelhetőbbé válnak a gépleállásokból, a beszállítói vagy saját hibákból eredő csúszások. A nagy mennyiségű, azonnal rendelkezésre álló adatok és azok feldolgozására szolgáló szimulációs és ütemező szoftverek lehetővé teszik a gyártási folyamatok újraütemezését. A bemutatott megoldás ismerteti a digitális gyártás szimulációs és ütemező szoftverek működését is.
Virtuális beüzemelés – Hasonlóan az eszközök, termékek tervezéséhez az ipari rendszerek beüzemelése is kényes pont lehet, mivel egy-egy újabb fejlesztés beindításához gyakran le kell állítani a már működő egységeket is. Az ezzel összefüggő feladatok egy része virtuális környezetben is megoldható, csökkentve ezzel a valós beüzemelés idő- és költségigényét, és mérsékelhető a termeléskiesés is. A kiállított megoldás egy automata szállítószalag rendszer egyik körzetét mutatja be. A 3D-s szimulációs képernyő mellett ott található a valódi operátori panel is, amely kapcsolatban áll a szintén valós programozható logikai vezérléssel (PLC). Az operátori panelen keresztül a teljes folyamat felügyelhető és vezérelhető.
Gyártási folyamatvezérlés – A palettázó állomáson a főként a vegyiparban, élelmiszeriparban és autógyártásban alkalmazott háromtengelyes manipulátorokat mutatják be, amelyek különböző rakodási, válogatási, vagy gyártástechnológiai folyamatot – 3D nyomtatás, rakodógépek, marógép – valósítanak meg. A manipulátor tengelyei olyan eszközöket használnak, amelyeknek a vezérléséhez programozható logikai vezérlőt, PLC-t alkalmaznak, így a rendszer bármilyen mobil eszközről irányítható.
Kiterjesztett(AR) és virtuális valóság (VR) – A vállalati folyamatok digitalizálása során jelentős szerepet kapnak ezek a technológiák. A virtuális technológia kiterjeszti a dolgozók képességeit, akik többet, gyorsabban és kiszámíthatóbban lesznek képesek elvégezni a munkaidejükben. Az iparvállalatok számára ez lehet a termelékenységhez vezető egyik legrövidebb út.
MES-ERP rendszerkapcsolat – Az Ipar4.0 egyik kihívása, hogy lehet integrálni a fizikai gyártási folyamatot, az ettől sok esetben elkülönült vállalatirányítási rendszer (ERP) folyamataival. A demo megoldás bemutatja, hogyan kerül sor ebben az integrált környezetben az ügyfél által rendelt egyedi termék legyártására. Az ügyfél által elindított megrendelést a rendszer automatikusan ütemezi a gyártási sorban, a gyártási folyamat egyes lépéseit SAP Cloud Platform vezérli, a gyártósoron lévő szenzorokból nyert információk alapján pedig valós időben követhető a tényleges gyártási folyamat. Ezáltal az ügyfél gyorsabban juthat hozzá, a termelő üzem által olcsóbban előállított termékhez.
IoT termelésmenedzsment – A megoldás rávilágít arra, hogy a különböző technológiájú gyártó eszközökből az adatokat hogyan célszerű összegyűjteni a gyártást irányító rendszerbe, ahol a gyártás követése, elemzése és optimalizálása folyik. A demoban az ipari robot nagy sebességgel pakolja át a terméket fix helyről fix helyre. Az adatgyűjtési folyamat a T-Systems Magyarország IoT platformját használja. A ciklus kezdetét és a végét jelző üzenet a platformból a Cloudberry gyártás követő rendszerbe jut, hagyományos REST interfészen keresztül.
Gyártócella monitorozás és vezérlés – Ez a megoldás a gyártósorokról érkező jelek, adatok gyűjtését és az összeszerelési cellák adatainak a monitorozását, valamint a cellák vezérlését valósítja meg. A valós idejű adatokat dashboardokon jeleníti meg a termelésvezetők, a gyártástervezők, illetve a menedzsment számára.
A gyártósorok digitalizáltak és hálózatba kapcsoltak, így az interneten keresztül távolról is lehet felügyelni vagy vezérelni a cellák működését. A CellIoT rendszer irányítja a vállalat termelését, a dolgozókat az aktuális munkafolyamatokhoz kapcsolódó dokumentációk vizuális megjelenítésével is segíti.
