A 3D nyomtatás világszerte egyre több ország közoktatásában megveti a lábát. Valamivel előttünk járó államokban már központi programok felelnek az iskolák felszereléséért, míg itthon még csak előkészítési fázisban lehet hasonló lépés.
A 3DTech az Iskolákban program már 2 éves múltra tekint vissza. Az iskolai 3D nyomtatást támogató kezdeményezés a FreeDee Kft. és a MakerBot, amerikai 3D nyomtatógyártó közös pályázatával kezdődött, amely eredményeként a 413 pályázóból 11 iskola jutott ajándék 3D nyomtatóhoz. Később a Craftunique és a Leopoly, magyar gyártó és szoftverfejlesztő cégek csatlakozásával újabb 10 intézményt ajándékozott meg a program a 3D nyomtatás lehetőségével. A technológia oktatási felhasználása egyre terjed. A folyamat gátja a források szűkösségén túl, hogy egyelőre kevés az elérhető, gyakorlati felhasználási példa és tananyag, amely az új belépők dolgát megkönnyítené. A FreeDee Kft. ezért is készítette nyilvánossá tett kérdőívét, amelyen keresztül hazai intézmények oktatói osztották meg 3D nyomtatással kapcsolatos tapasztalataikat, ezzel támpontot adva azoknak az iskoláknak, amelyeknek csak a jövőben lesz lehetősége 3D nyomtató beszerzésére.
Napi használatban a 3D nyomtatás
A kérdőív olyan gyakorlati részletektől kezdve, hogy ki, milyen feltételekkel kezelheti az új eszközt, a jelentősebb kihívásokon át a jövőbemutató tervekig terjed. Érdekes részlet, hogy a 39 válaszadó intézmény közül 10-ben nemcsak egy, hanem több 3D nyomtató található, és több olyan is van, ahol 3D szkennerekkel és VR eszközökkel egészítik ki a nyomtatók használatát. Ez azért is fontos, mert sok esetben az tartja vissza a fenntartókat a beruházástól, hogy lelki szemeik előtt a sarokban porosodva jelenik meg a „bonyolult” technológia. Ennek mond ellent, hogy a kitöltők 70 %-a heti rendszerességgel vagy még gyakrabban veti be a háromdimenziós nyomtatást a munkája során.
Már általános iskola első osztályban is akadnak felhasználási példák, de legintenzívebben a 7-12. osztályosoknak találkoznak a gépekkel. A legtöbb pedagógus pedig igyekszik a tanórákba beépíteni a technológia oktatását, azonban szakkörök, nyílt napok és bemutatók tartása is rendkívül jellemző. Felhasználási példáik legnagyobb részét a különböző tanórákat támogató szemléltetőeszközök gyártása, a 3D-tervezés oktatása, diáktervek nyomtatása, szakkörök tartása, valamint jutalmak, ajándéktárgyak és különböző hasznos tárgyak, infrastrukturális pótalkatrészek létrehozása teszi ki. Kész nyomtatásaikat, programjaikat többen rendszeresen megosztják egymással a 3DTech az Iskolákban Facebook csoportban.
Pozitív élmények zápora és fejlődés 3D nyomtatással
A pozitív élményeket felsorakoztató válaszok között a legtöbb tanár az élményközpontú tanulás és a kézzelfogható eredmény diákokra gyakorolt hatását emeli ki – a fiatalok érdeklődését azonnal felkeltik a 3D technológiák, motiválttá teszik őket, szabadidejükben is foglalkoznak a témával és teljesen a folyamatba feledkezve készítik el saját 3D modelljeiket. Mivel a legtöbb pedagógus, aki válaszolt, örömmel osztja meg a tapasztalatait különböző fórumokon, ezért a 3D nyomtatókkal dolgozó iskolák híre rendkívül könnyen terjed. Van olyan intézmény, amely hétszeres jelentkezési arányról számolt be a fejlesztésnek köszönhetően.
’Nagyon sok oktatási segédeszközt olcsón elő lehet állítani. Növeli a diákok kreativitását, hajlamosak lesznek új dolgokat elkészíteni segítségével, az iskolaválasztásnál pedig egy vonzó szempont a továbbtanulás előtt állóknak.’
Nem egy beszámoló említi, hogy a 3D nyomtatással való közös munka közelebb hozta egymáshoz a diákokat és a tanárokat is, növelte a csapatszellemet, több esetben önállóan szerveződtek a szakköri csoportok is. Emellett jelentős pályaorientációs hatása is van a technológia megismerésének, amelyet egyébként egyáltalán nemcsak mérnöki területeken, de az orvostudományban és kommunikációs területeken is intenzíven alkalmaznak.
„Nem is tudom, melyiket említsem? A nőnapot, amikor az összes kolleginát megajándékoztuk 3D nyomtatott kis ajándékkal, vagy az osztrák kollégáknak nyomtatott sakk készleteket, esetleg a 3D nyomatott vulkánmodellel nyert országos versenyt, vagy a nagy sikerű nyílt napokat? De, szerintem, a legpozitívabb, amikor a vidéki kisdiák belefeledkezik a modellezés, szeletelés, nyomtatás folyamatába és alkot!” – olvashatjuk a válaszok között.
Nincs megállás
A megfizethetővé váló, jövőbemutató technológiáknak köszönhetően világszinten jellemző az alkotóműhelyek terjedése, ahol a tárgyalkotás legkülönbözőbb módszereibe kóstolhatnak bele a látogatók. A kérdőív kitöltői is az eszközpark bővítését, nyitott műhelyek kialakítását jelölték meg jövőbeni terveik között a leggyakrabban – 3D szkenneléssel, VR eszközökkel, robotika oktatással és saját maguk által épített 3D nyomtatóval szeretnék legtöbben bővíteni a felszereltséget. Emellett kiemelt cél még, hogy a szakköri keretek felől elmozduljanak és a kötelező tantárgyak órakeretébe illesszék a technológiát, ezáltal minél több diákkal megismertessék a digitális tárgyalkotás lehetőségeit.
