Jelenleg világszerte mintegy két millió ipari robotot használnak és 2019-re további félmilliós növekedést prognosztizálnak a szakértők.
A digitális forradalom ugyanakkor már nem csak a technológiai iparágakat érinti: okos háztartási gépek, szórakoztató robotgépek, orvosi robotok, katonai és újabban szolgáltató robotok is megjelentek a piacon, amelyek jelentősen át fogják formálni a munkaköröket az elkövetkező évtizedekben. Jól példázza a változást, hogy a programozó, fejlesztő, évek óta a legkeresettebb munkakörök egyike, és ez hűen tükrözi a kialakult helyzetet: az emberi tudásra szükség van, ugyanakkor alkalmazkodnunk kell a megváltozott munkaigényekhez.
Mesterséges intelligenciával a tehetségekért
A HR területén is teret nyernek az intelligens megoldások: chatbotok, amik a beszélgetés közben pár egyszerű kérdéssel megszűrik a jelentkezőket szóhasználat alapján, vagy következtetnek az illető jellemére. Alkalmazások, amik automatikusan időpontot egyeztetnek a jelöltekkel, vagy konferencia telefonhívás segítségével részt vesznek a megbeszéléseken, amiről feljegyzést készítenek és automatikusan elküldik a megbeszélés végeztével. Oscar Mager, az Evertalent alapítója, toborzási specialista segítségével olyan innovatív HR eszközökbe és megoldásokba pillanthattunk be, amik a jövőt idézik, de már most jelen vannak. Az egyik ilyen program például az arcmimikánk alapján határozza meg, hogy milyen a személyiségünk és mennyire illenénk az adott munkakörbe, vagy a vállalati közösségbe. Egyelőre azonban minden innovációs megoldásban van valami közös: bármilyen szuper intelligens programról is legyen szó, az emberi tényezőnek be kell lépnie egy meghatározott szinten a folyamatba. A gépek még mindig nem elég intelligensek ahhoz, hogy pótolni tudják az emberi kreativitást, a helyzetfelismerő képességet, vagy az empátiát.
Meddig süt a pék?
Csak becsléseink vannak. Az egyes munkakörök automatizálhatóságát kutató 2013-as Frey-Osborne tanulmány szerint a könyvelők, a biztosítási ügynökök és a pékek kezdhetnek gondolkodni, hogy milyen új szakmát tanuljanak, mert 90% körüli az esélye annak, hogy 2040-ben már nem lesz munkájuk. A kutatás alapja az a megállapítás volt, miszerint a rutin feladatok automatizálhatóak. Az összes szakmára levetítve ez a mutató 47 százalék, tehát 47 százaléka a mai munkaköröknek automatizálttá válhat és megszűnhet az elkövetkező 20 évben.
Az OECD tanulmánya – ami számításba vette többek között az emberi képességek hiányát a robotok esetében, a társadalmi ellenállást, és az állami szabályozásokat is – ezzel szemben sokkal visszafogottabb konklúzióra jutott bizonyos szakmák eltűnését illetően. Becslésük szerint ez az arány mindössze 9 százalék.
Az átképzés elkerülhetetlennek tűnik
Jakobsen Petra, HR management tanácsadó és e-HR szakértő szerint a változástól való félelem idővel átalakul az emberekben: szolgálatunkba állítjuk azokat és megtanulunk együtt élni velük. A legtöbb robot irányításához emberi felügyelet szükséges, együtt dolgozik az emberrel, megkönnyíti a munkát, tehát több munkát tudnak elvégezni, ami például az ipar esetében is az ágazati foglalkoztatottság növekedését eredményezte. Ennek természetesen előfeltétele, hogy át tudják képezni magukat az emberek és olyan új kompetenciákat szerezzenek, melyekkel képesek megtartani munkahelyüket.
Ugyanezek a törvényszerűségek igazak a toborzási szakmára is. A chatbotok és más fejlesztések segíthetnek, leegyszerűsíthetnek bizonyos folyamatokat, ugyanakkor a jelentkezők végső kiválasztásához, az irányításhoz az emberismeretre, a pszichológiai tudásra és az emberi tapasztalatokra mindig szükség lesz. Mindemellett az automatizáltság elterjedésének köszönhetően valószínűleg kevesebb lesz a mai értelemben vett HR-es, hiszen kevesebb lesz a humán munkaerő.
