Ma már egyre több olyan új eszköz és technológia érhető el, amellyel a gyártó cégek jelentősen növelhetik termelésüket, javíthatják működésüket.
Egyre több vállalat épít szenzorokat gépeibe, illetve próbálja a termelés során keletkező hatalmas adathalmazt elemezni. Szakértők felállítottak egy olyan útitervet, amely az Ipari Digitalizációban elért előrehaladás mértékét modellezi. Ez a modell 3 érettségi szintet különböztet meg és megfogalmazza az egyes szinteken leghatékonyabban megvalósítható fejlesztéseket is.
Az első szint: Megértés
A magyar ipari vállalatok nagy része az első szintre már eljutott vagy legalábbis látja ennek előnyeit, és a közeljövőben lépéseket kíván tenni az Ipari Digitalizációval kapcsolatban. Ez az a szint, ahol már elkezdenek a vállalatok szenzorokat építeni a gépekbe, figyelik azok hatékonyságát. Értik és tudják, hogy az adatok megfelelő adminisztrálásával és figyelemmel kísérésével jelentős veszteségektől (pl.: leállási veszteség) kímélhetik meg magukat. Jó példa a digitalizáció első szintjére az a gyakorlat, hogy a korábbiakkal ellentétben (amikor egy ipari berendezés meghibásodott, a szerelők hosszas kísérletezés után találták meg a hibát) ma megfelelő szenzorokkal már nem kell egy hiba forrását hosszasan keresgélni. A mérések alapján azonnal látható a meghibásodás oka és hatékonyan elvégezhető a javítás, majd a korábbinál lényegesen kisebb veszteséggel folytatható a termelés.
Az első digitalizációs érettségi szint azt jelenti, hogy a gyártók valós időben mérik a teljesítményt és valós időben tárják fel a problémákat, ezáltal érnek el teljesítménynövelést és költségmegtakarítást.
Szabó Péter, az S&T Consulting ügyvezető igazgatója szerint egy külső szakértő feladata egy Ipari Digitalizációs projektben első lépésként az, hogy felmérje a legjobb befektetési és megtérülési arányt, azaz rávilágítson, hogy a cég adott életszakaszában mi az a digitalizációs lépés, ami megtérülésben a leghasznosabb, és belátható időn belül jelentős eredményt hoz.
Ipari Digitalizációs Útiterv
A második szint: Fejlesztés és optimalizálás
A digitalizáció második szintjén lévő vállalatoknál a gyártási folyamatok is átalakulnak. A döntéshozatal hatékonyságában erőteljes előrelépés történik, mivel ezen az állomáson a vezetői döntések valós adatok elemzésein és azok összefüggéseinek feltárásán alapulnak.
Ezen az érettségi szinten számos paraméter mérése és elemzése történik meg úgy, hogy nem csak következtetések vonhatók le, hanem előrejelzések is készíthetők. Tipikus példa erre az úgynevezett „prediktív karbantartás”, mely esetében nemcsak akkor történik beavatkozás, amikor egy berendezés elromlott, hanem a megfelelő szenzorok adatainak elemzésével előre jelezzük a meghibásodás lehetőségét, így az megelőzhető akár leállás nélkül, vagy a karbantartás beilleszthető egy más okból tervezett leállás idejére.
Az úgynevezett gépi tanulás segítségével is jelentős eredményeket érhetnek el a cégek a teljes eszközhatékonyság területén. Ebben az esetben a beérkezett adatokban mesterséges intelligencia keres mintákat. Ezáltal olyan összefüggések is feltárhatók, melyeket humán erőforrással nem sikerült volna feltérképezni és beépíteni a termelésbe.
Az S&T Consulting tapasztalatai alapján a második szint elérése rövid időn belül reális lehet a magyar cégek számára is, azonban biztosan magas erőforrásigényű beruházások szükségesek hozzá. A kormányzat elköteleződése az Ipari Digitalizáció tekintetében segíteni fogja a vállalkozásokat az út megtalálásában, mivel számos pályázati lehetőség nyílik meg számukra ezen a téren, melyeket érdemes kihasználni.
A harmadik szint: Innováció
A S&T Consulting modelljéből kiderül, hogy az Ipari Digitalizáció harmadik szintje a vállalati folyamatok teljes integrációját jelenti. Ebben a fázisban már nemcsak a gyártás digitalizálódik, hanem emellett a cég több más üzleti folyamata és alkalmazása, azaz például a CRM, az ERP és a logisztikai rendszerek együtt, egy egységben működnek és kommunikálnak egymással. Például a gyártó gépek valós teljesítménye és működése alapján történik automatizáltan az alapanyagok beszerzése, vagy akár a humán erőforrás menedzsment és a gyártás ütemezése. Az árazási döntések, illetve a termékfejlesztés is a teljes folyamat alatt kinyert adatok elemzéséből és előrejelzéséből adódik.
Nemcsak a folyamatok integrálásáról, hanem a végtermékek okosításáról, innovációjáról és a teljes termeléshez való hozzájárulásáról beszélhetünk. Például már létezik olyan járműgyártó, aki eladott termékeit szenzorokkal látja el és a valós menetteljesítményük, működésük adatai alapján végez termékfejlesztést, illetve ajánl proaktív módon csere alkatrészt és karbantartási szolgáltatást a járművek vásárlóinak.
Szabó Péter az S&T Consulting ügyvezető igazgatója úgy látja, hogy hosszú még az út a teljes Ipari Digitalizáció tekintetében, de egyértelműen elindult a folyamat. A gyártó cégeknek az a feladatuk, hogy felmérjék melyik szinten állnak jelenleg, és költséghatékony beruházásokkal, valamint a lehetséges külső források felhasználásával mi az a legmagasabb szint, amit belátható időn belül. üzletileg ésszerű módon el tudnak érni.
