Költséghatékony hőenergia-tároló megoldás, biofizikai állapotot mérő egér és laparoszkópiás gyakorlóeszköz mutatkozhat be Berlinben a rangos Falling Walls Lab döntőjén
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Kara, valamint a Magyar Tudományos Akadémia szervezésében tegnap délután zajlott Falling Walls Lab Budapest rendezvényen 14 fiatal tehetség mutatta be újszerű, előremutató ötletét, amellyel a világunkat érintő problémákra keresik a választ. A Falling Walls Lab tudományos verseny immár harmadik alkalommal megrendezett hazai előválogatójáról a három legjobbnak ítélt fejlesztés, egy innovatív hőenergia-tároló berendezés, egy pszichikaiállapot-felmérő egér, és egy laparoszkópiás beavatkozások gyakorlásához készült eszköz jutott tovább a berlini nemzetközi döntőre, ahol novemberben egy világhírű szakemberekből álló zsűri előtt mérettetnek meg, a legátütőbb innovációval előálló versenyzők pedig akár 1.000 eurós díjat is nyerhetnek.
Energiatárolástól a stresszdetektáló egéren át a sebészeti gyakorlóeszközig
A 2017-es Falling Walls Lab Budapest 14 fiatal előadója közül az első helyen jutott tovább a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszékének doktorandusza, Andrássy Zoltán, aki egy koncentrált hőenergia-tárolást lehetővé tévő berendezés fejlesztésén dolgozik. Az energiatermelés és -felhasználás időben nem mindig esik egybe, gondoljunk csak a napkollektorok által napközben előállított meleg vízre, amelyre többnyire este van szükségünk, elraktározása azonban hely- és költségigényes. Az új eszköz működése a megszokott hőmérséklet-változtatás helyett a tárolt energia halmazállapot-változtatásán alapul, így a tartály mérete a hagyományos megoldásokhoz képest nyolcadára redukálható, miközben az anyagköltség 60 százalékkal csökkenthető. Az innováció Európa szintű bevezetésével a potenciális felhasználók, így többek között a napkollektoros, valamint fűtési és hűtési rendszerek, illetve ipari komplexumok körében összesen 20 milliárd euró értékű megtakarítást lehetne elérni éves szinten.
A BME mechatronikai mérnök mesterképzését végző második helyezett Benke Ádám a számítógépes játékok során jelentkező stresszfaktorok monitorozására alkalmas egeret fejleszt. A találmány többek között olyan biofizikai jellemzőket képes majd mérni, mint a pulzus, a verejtékezés által kiváltott bőrellenállás mértéke vagy kiterjesztett eszköz segítségével az EKG-hullámok, valamint egyéb, a fáradtságra és a reflexek változására utaló faktorokat (például a kattintás sebessége, gomblenyomás ereje) is vizsgál. Az eredményeket számítógépes program elemzi, amely összehasonlításokat végez a normál értékekhez képest, és a játékgyártóknak hasznos információkkal szolgál az egyes elemek által kiváltott hatásokról, ezáltal lehetővé teszi, hogy azok izgalmas, kihívást jelentő, ugyanakkor frusztráció- és stresszmentes játékélményt kínáljanak a felhasználóknak. Az eszköz egyik további lehetséges felhasználási területe az irodai környezet, ahol a számítógépes munkát végző dolgozók állapotáról, ezzel összefüggésben pedig hatékonyságuk változásáról adhat visszajelzést az innovatív egér.
Benke Ádám szaktársa, a harmadik helyezett Jaksa László orvos szülei indíttatására kezdett el foglalkozni egy laparoszkópiás beavatkozásokat szimuláló eszköz fejlesztésével. Mivel az ilyen típusú sebészeti eljárásokat hús-vér páciensek nélkül nehéz gyakorolni, illetve oktatni, a tréningek többnyire a valósághoz nem közelítő műveletek vagy állati áldozattal járó és etikai kérdéseket felvető sertésműtétek végrehajtásából állnak. A BME hallgatójának újításával azonban olyan fantomszervek használatával fejleszthetők a sebészek képességei, amelyek egy különféle érzékelőket is tartalmazó dobozban vannak elhelyezve, így a hosszú szárú eszközök mozgása és az általuk kifejtett erő is lekövethető és mérhető, majd különféle mérőszámok mentén értékelhető.
Irány Berlin!
„A november 8-i berlini döntőn a világ minden tájáról érkező, legkiválóbb tudósok és vállalkozók új generációja osztja meg egymással és a nívós szakmai zsűrivel fejlesztő ötleteit konkrét, pragmatikus megoldások bemutatásával. Köztük a Falling Walls Lab Budapest három nyertes innovátora is prezentálhatja majd projektjét” – mondta Iván Kristóf, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karának dékánja és a 2017-es Falling Walls Lab Budapest zsűrijének elnöke.
A döntőn bemutatkozó 100 nemzetközi versenyző közül a három legkiemelkedőbb 500-1.000 eurós pénzjutalomban részesül, emellett a másnapi Falling Walls konferencián is bemutathatja innovációját a 700 fős hallgatóság – köztük intézményvezetők és az üzleti élet döntéshozói – előtt.
A Falling Walls Conference-t minden évben a berlini fal leomlásának évfordulóján, november 9-én rendezik meg, ahol 20 már elismert, kiváló kutató ismerteti munkásságát egyenként 15 percben. „A konferencián való szereplési lehetőség fantasztikus szakmai ugródeszka egy vállalkozó szellemű fiatal számára, hiszen olyan előadókkal oszthatja meg a színpadot, mint például William E. Moerner, aki a Stanford Egyetem professzora és egyúttal Nobel-díjas kémikus” – tette hozzá Iván Kristóf.
A kreativitás tudással párosulva nem ismer határokat
A világ közel 50 országában megrendezett Falling Walls Labeken különböző diszciplínákról és szakterületekről érkező jelentkezők mérettetik meg magukat a természettudományoktól kezdve a gazdaság- és társadalomtudományokon át a művészeti és mérnöki területekig. Az indulók között vannak diákok, kutatók és tudósok, akik BSc, MSc, PhD tanulmányaikat végzik vagy azokat nemrég fejezték be. A versenyzők háromperces, angol nyelvű előadásokban összegzik ötletüket, innovációjukat választ adva a kérdésre, hogy „Melyik a következő fal, amelyet le kell dönteni?”.
A Falling Walls Labről:
A Falling Walls Lab interdiszciplináris fórum azzal a céllal jött létre, hogy a legkiválóbb fiatal tehetségek minél szélesebb szakmai körben ismertethessék meg kutatási témájukat, találmányukat, innovatív kezdeményezésüket vagy üzleti tervüket, és promotálhassák legújabb tudományos felfedezéseiket. A Falling Walls események központi kérdése minden évben, hogy „Melyik a következő fal, amelyet le kell dönteni?”.
Az első Falling Walls Labet 2011-ben rendezték Berlinben, majd 2012-ben nemzetközi szintre terjesztették ki. Eddig összesen 50 ország csatlakozott a programhoz, támogatva a különféle tudományterületek, illetve képviselőik közötti eszmecserét és együttműködést. A magyarországi előválogatót 2015-ben a Magyar Tudományos Akadémia szervezte, 2016 óta pedig a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Kara ad otthont a rendezvénynek.
