A legizgalmasabb csillagászati jelenségek megfigyelésére épül a két 80 centiméter tükörátmérőjű, automatizált távcső Magyarországon.
Napjainkban a megfigyelő-felfedező csillagászati és asztrofizikai kutatásokban kisebbfajta forradalom zajlik: egyre gyakrabban fedeznek fel új, korábban ismeretlen jelenségeket és folyamatokat. Ezek általában rövid időskálán lejátszódó, átmenetileg megfigyelhető, azaz „tranziens” jelenségek. Egy részük nagy sajtóvisszhangot vált ki, például a gravitációs hullámok vagy nemrégiben a gyors rádiókitörések felfedezése. Az ilyen jelenségek fizikájának alaposabb feltárása a nemzetközi asztrofizikus közösség egyik legfontosabb tevékenysége. Ebbe kapcsolódik be az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (MTA CSFK) és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) csillagász-asztrofizikus kutatóiból álló csapata.
Az MTA CSFK és az SZTE által alkotott konzorcium a világűr hatalmas energiájú és igen gyors folyamatainak – szupernóva-robbanások, összeolvadó neutroncsillagok, gammakitörések és fekete lyukak okozta csillagpusztulások – vizsgálatához nyert pályázati támogatást, melyhez külön erre a célra dedikált, új, automata üzemű robottávcső-rendszert fejlesztenek ki és helyeznek üzembe az MTA CSFK Piszkéstetői Obszervatóriumába, illetve az SZTE Bajai Obszervatóriumába.
A két távcsövet folyadékhűtésű elektronikus (CCD-) kamerával, valamint speciális csillagászati színszűrőkkel szerelik fel, majd interneten keresztül összekapcsolva képessé teszik őket az automatikus mérésvezérlésre és adatgyűjtésre. Ezzel nemcsak hazánkban, hanem regionális szinten is egyedülálló csillagászati mérőrendszer válik elérhetővé a kutatók számára. A mérőrendszer teljes egészében a tervek szerint 2018 végére készül el.
Forrás: www.mta.hu
