Az esemény megszervezését az Európai Unió jelenlegi magyar soros elnökségének azon célja inspirálta, hogy az iparági vezetők, a kutatók és a döntéshozók közös gondolkodással alakítsák ki a drónhasználat jövőjét.

Az elmúlt években a dróntechnológia rendkívül dinamikusan fejlődött, s a folyamatos innovációknak köszönhetően újabb és újabb alkalmazási lehetőségei jelentek meg a mezőgazdaságtól az egészségügyön és a katasztrófavédelmen át az infrastruktúra-üzemeltetésig. Ebben a folyamatban meghatározó szereplő Magyarországon a győri Széchenyi István Egyetem, amelynek Digitális Fejlesztési Központja kutatás-fejlesztéseinek egyik fókuszában ez a terület áll. Az intézmény szorosan együttműködik az Edutus Egyetemmel, így nem volt kérdéses, hogy közösen létrehozott leányvállalatukkal, a CloudIA Zrt.-vel rendezik meg a Drón Fórum 2024 rendezvényt a hazai és nemzetközi drón-ökoszisztéma meghatározó szereplőinek bevonásával.

A tartalmas programon – amelynek házigazdája Szujó Zoltán ismert televíziós kommentátor volt – több mint százan vettek részt három földrész tíz országából. Olyan elismert szakemberek tartottak előadást, mint Jakub Karas, a cseh Pilóta Nélküli Légi Járművek Szövetség (Unmanned Aerial Vehicle Alliance) elnöke, dr. Eduardo García González, a Polgári Légiforgalmi Szolgáltatók Szervezete (Civil Air Navigation Services Organisation, CANSO) vezető munkatársa, Bongseok Kang, a Korea Testing Laboratory (KTL) csoportvezetője, Emilien Watelet, a belga ID2Move igazgatója és Ludvigh Károly, az ABZ Innovation Kft. ügyvezetője. Ők a drón-ökoszisztéma, a drónhasználat-szabályozás és a drónok városi jelenléte témaköreiben osztották meg gondolataikat a hallgatósággal. A nap folyamán más témákat – így a drónok szórakoztató- és médiaipari szerepét, valamint dróndetektálási és -elhárítási kérdéseket – körüljáró kerekasztal-beszélgetésekre is sor került neves vendégekkel, többek között Alexander Lena osztrák üzletemberrel, az OPREM Group társigazgatójával, Molnár Zsolttal, a Rotors & Cams Zrt. vezérigazgatójával, valamint Tuzson Gergellyel, a Repülő- és Légisport-szövetség elnökével, a Légtér.hu Kft. egyik ügyvezetőjével.

A fórum megnyitóján prof. dr. Horváth Zoltán, a Széchenyi István Egyetem Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Karának dékánja hangsúlyozta: az egyetem elkötelezett abban, hogy a dróntechnológia, IoT-megoldások és innovatív platformok révén is támogassa az ipari és társadalmi fejlődést. Kijelentette, az intézmény Magyarországon élen jár a dróntechnológia fejlesztésében és alkalmazásában. Megjegyezte: a fórum lehetőséget nyújt arra is, hogy a résztvevők közösen alakítsák a dróntechnológiai fejlesztések irányait és jövőjét.

A megnyitó rangját emelte, hogy online Julie Garland, a Közös Európai Drónszövetség (Joint European Drone Associations) elnöke is szólt a jelenlévőkhöz, bemutatva a 2021-ben alakult egyesülést, amelynek 19 ország különböző szervezetei a tagjai.

Az eseményen CloudIA Zrt. ügyvezetője, dr. Szauer Balázs hangsúlyozta: az Európai Unió drónokkal és adatvédelemmel kapcsolatos szabályozása már most is elégséges, de a felhasználók ismereteinek bővítése ebben a témában is nagyon fontos.

Szilasi Péter Tamás, az Edutus Egyetem vállalati és nemzetközi kapcsolatok igazgatója arról beszélt, hogy a drónok rendkívül jól használhatók az iskolai oktatásban, amit jelez, hogy a World Robot Olympiad nemzetközi robotépítő és programozó versenysorozatban is lesz majd drón kategória. Kiemelte, hogy fontos kihívás a pedagógusok felkészítése az új technológiák használatára.

A fórum – ahol a szakmai programok mellett drónbemutatón is részt vehettek az érdeklődők – kiváló helyszínéül szolgált a szakmai eszmecseréknek, és ígéretes hazai, valamint nemzetközi együttműködésekhez járult hozzá.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A terület legújabb trendjeiről és kihívásairól szólt a Drón Fórum 2024 a Széchenyi István Egyetemen appeared first on Műszaki Magazin.

A Computer Physics Communications folyóiratban megjelent áttörés a kvantumszámítógépek és a kvantumszimulátorok futtatható kódját mutatja be, amely megoldja a Lattice-Boltzmann módszer kvantum-számítástechnikai megvalósításának számos kulcsfontosságú kihívását.

A projekt célja kvantumszámítógépes áramlástani (CFD) algoritmus kifejlesztése volt a Lattice-Boltzmann módszer alkalmazásával. A klasszikus CFD kvantummechanikával való kompatibilitásnak köszönhetően a felhasználók kihasználhatják a kvantum-számítástechnika kiváló feldolgozási teljesítményét, a klasszikus számításoknál exponenciálisan gyorsabb és potenciálisan pontosabb szimulációkhoz.

Az eredeti cikket elolvashatja itt:

https://kontron.hu/blog/az-altair-es-a-muncheni-muszaki-egyetem-attoro-megoldast-fedezett-fel-a-cfd-analizis-es-a-kvantum-szamitastechnika-teruleten/

Tudjon meg többet a Kontron Ipari Digitalizáció oldalán

https://kontron.hu/ipar40/

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az Altair és a Müncheni Műszaki Egyetem áttörő megoldást fedezett fel a CFD analízis és a kvantum számítástechnika területén appeared first on Műszaki Magazin.

1. A perovszkit szolárcella
A perovszkit ásványt ugyan már több, mint 100 éve ismerjük, a kalcium-titanát kristályok (CaTiO3) kristályos formában a Föld sok területén bányászhatók, de kedvező félvezetős tulajdonságait csak a közelmúlt kutatásai hozták ipari szintre. Elnevezése is érdekes módon született meg, ami világszinten elfogadott, ugyanis nem anyagnevén, hanem felfedezőjéről kapta nevét (Lev Perovski (1792–1856) orosz minerológus után, és bár az angol Perovskite elnevezés a szakirodalomban világszerte használt, mi magyar elnevezését használjuk). A kutatás-fejlesztés és egyben az ipar élvonalába került a téma, a világ vezető cégei (a Föld összes kontinensét beleértve) egyesület-szerű együttműködésben dolgoznak, legalább 50 tagot beleértve. Magyar tagról nem tudunk, de a lengyelek találmányaikkal világhírnévre tettek szert, Szlovákiában japán beruházás épül, ideje lenne itthon is foglalkozni a témával.
A perovszkit eredendő, névadó anyaga tehát a kalcium-titanát (CaTiO3), tipikus kristályszerkezeti köbös elrendezésű, a kockák sarkaiban titánatomok vannak, a szélek közepén oxigénatomok, és egy kalciumatom a kocka közepén. Az ásványban a rács közepén alkáliföldfém, legtöbb esetben stroncium található. A perovszkit ásványoknak mintegy 400 változata létezik, közös bennük a felépítés, amely ABX3 szerkezettel jelölhető. Ebben A-val és B-vel a kationokat jelöljük, X-szel az aniont, és az A komponens nagyobb, mint B.
A szolárcellákban nem ezt az eredeti anyagot használják, hanem a hasonló kristályszerkezetű metil-ammónium ólom halogenidet, amelyben a halogén anyag jód, bróm vagy klór, képlete CH3NH3PbX3, a metil-ammónium kationt PbX3 oktaéder veszi körül. A felépítést az 1. ábra mutatja.

1. ábra: Perovszkit szolárcella kristályfelépítése: a) kristályszerkezet, b) metil-ammónium ólom trihalogenid kristály

A perovszkit félvezetőkkel az ipar nagyon sok területén tapasztalható együttműködés, amiből talán legnagyobb jelentőségű a szolárcella, de a fénykeltő eszközöktől (LED, lézer) a szenzor elemekig alkalmazása sokrétű. Cikkünkben a napcellával foglalkozunk. Ezen a téren kevés hazai eredményről számolhatunk be, de a munkában a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség több mint 300 tagvállalat érdekképviseletével (hwww.mnnsz.hu/) van jelen.

A hagyományos napelemek szilícium fotodióda szerkezetű elemekből épülnek fel. Gyártásuk eléggé komplikált, ami árukra is kihat, ráadásul energiaátalakító hatásfokuk lassan telítésbe kerül, újabb jelentős növekedés nem várható. További hátrányként említhető, hogy a szilíciumréteg fényt abszorbeáló képessége eléggé behatárolt, miközben a fényhasznosítás is kívánnivalót hagy maga után. A perovszkit anyag beépítése hatalmas fejlődést hozott, a szilíciumrétegre perovszkit anyagból réteget képezve hatásfokuk a hagyományos 19%-ról több mint 26 %-ra nőtt, ami az újabb fejlesztések eredményeként a jövőben várhatóan tovább nő. Mi is hát a perovszkit napelem?

A leggyakrabban használt perovszkit energia-abszorbáló anyag a perovszkit napelemben a metil-ammónium ólom trihalogenid (CH₃NH₃PbX₃, ahol az X anyagrész I⁻, Br⁻ vagy Cl⁻ iont, azaz jódot, brómot vagy klórt képvisel). Kutatási-fejlesztési fokon álló, maximális napelem energia-átalakítási teljesítményének fejlődése 1976 óta folyamatosan növekszik és néhány helyen gyártásba került. Az ólom – környezetkárosító voltának köszönhetően – azonban nemkívánatos elemnek bizonyult, alkalmaznak egyes változatokban ónt vagy egyéb anyagot. A perovszkit elemek fejlődését az USA National Renewable Energy Laboratory (vagyis „Nemzeti Megújuló Energia Laboratóriuma) kíséri figyelemmel.

Az első megjelenési forma japán fejlesztés eredménye (2009), hatásfoka gyenge volt, de olcsó gyárthatósága miatt reményteljes volt. A perovszkit cellák ugyanis nem a hagyományos bonyolult félvezető technológiával születnek, a pn átmenetű fotodióda-elemeket nem bonyolult integrálási technológiával gyártják, hanem perovszkit anyagot tartalmazó folyékony anyag rétegképzésével.

A perovszkit napelemeket jelenleg kétféle formában gyártják, amelyet a 2. ábra mutat.

2. ábra: Perovszkit cella felépítése: a) vékonyréteg forma, b) perovszkit-szilícium tandem forma

A 2/a ábrán a perovszkit anyag vékonyréteg formájában termel villamos áramot, a 2/b ábrán a vékonyréteget hagyományos szilícium napelemre terítik, tandem módon összegezve ezzel a kettős áramtermelő hatást. Ennek érdekében a szilícium és perovszkit rétegek közé olyan anyagréteget visznek fel, amely a perovszkit félvezető rekombinációs készségét segíti. Ez a kivitel drágább ugyan, de hatásfok előnyökkel jár.

A perovszkit napelemek vékonyrétegű eszközök, amelyek rétegek egymásra rakásával készülnek. A rétegek felvitele történhet nyomtatással, folyékony tintákkal vagy vákuum-depozícióval. Komoly eredményt ért el a lengyel Saule Technologies, világszabadalommal védett tintasugaras felviteli mód alkalmazásával (lásd később).

A nagyüzemi gyártás során jelentős kihívást jelent a kis méretű laboratóriumi cellákban elért magas hatékonyság fenntartása a nagy méretű modulok esetében. A perovszkit napelemek gyártásának jövője nagymértékben attól függ, hogy a kutatók képesek lesznek-e megoldani ezt a problémát. Eredményekről egyre gyakoribb a híradás mind az anyagok, mind a technológia terén.

A gyártástechnológia mellett egyre nagyobb jelentősége van a felhasznált anyagoknak. A perovszkit lényegében egy kristályszerkezet fogalmát jelenti, az anyagok változnak. A kutatások folyamán kérdéses volt, hogy szerves vagy szervetlen anyagokat használjanak. A szervetlen réteganyagok használatával (reményteljes eredmények voltak cézium használatával, CsPbI₃), a fotovoltaikus cella tiltottsáv szélessége 1,7 eV-ra nőtt, de a réteg nem volt stabil. A megoldást a szerves, ill. szervetlen-szerves keverék anyagok hozták meg. Ezek a rétegek ugyanis behozták a szilícium napelemek vörös-spektrumérzékenységével szemben a kékérzékenységet, amely energiában nagyobb jelentőségű, hatásfokjavulást eredményezett.

Napelemek első (és mindmáig talán vezető) anyaga a metil-ammónium ólom-trihalogenid, általános képlete: CH₃NH₃PbX₃, ahol az X a halogén ion, többnyire indium I⁻, bróm Br⁻, vagy klór Cl⁻, ahol a tiltott sáv 2,3 eV és 1,57 eV között van, attól függően, hogy melyik a halogenid ion alkotja a perovszkitot. Az ólomtartalmú vegyületek jelenlétének egészségügyi veszélye okozta aggodalom miatt a kutatók ónnal helyettesítik az ólmot, CH₃NH₃SnI₃ vegyülettel. Ilyen napelem használatával egyúttal 6%-os energiaátalakítási hatásfok emelkedést értek el. A szakmédia sűrűn beszámol az ilyen és ehhez hasonló eredményekről, cikkünkben ezekre nem térünk ki, hiszen a felhasználást a piaci tényezők is meghatározzák. Azt viszont sajnálatosan jegyezzük meg, hogy a hazai piacon nemhogy gyártásról, fejlesztésről, de még kereskedelmi elérhetőségről sem számolhatunk be.

2. A perovszkitok fotovoltaikus alkalmazása

A perovszkitok az új idők ikonikus félvezetője, előnyösen alkalmazhatók szolárcellákban, LED-es fénykeltő eszközökben, újabb kutatások szerint lézerek előállításában, a kapcsolatos technológiák pedig a PQD-k (perovszkit kvantumpontok), a grafén és rétegcellák gyártásában. A világ földrajzilag legkülönbözőbb pontjain folynak kutatások és fejlesztések a perovszkit anyagok fotovoltaikus alkalmazására, és egyre több helyen ez gyártással is párosul. Az első ilyen típusú napelemet a japán Tsutomu Miyasaka fejlesztette ki 2009-ben. Az akkori napelem hatékonysága még igen alacsony, mindössze 3% volt. 2014-ben a Koreai Tudományos és Műszaki Egyetem létrehozott egy perovszkit napelemes eszközt, amelynek hatékonysága 20,1% volt. Azóta a hatékonysági rekordot az Egyesült Államokban, Dél-Koreában, Svájcban, Kínában, az Egyesült Királyságban és Németországban lévő csapatok döntötték meg.

Újabb időkben megszokhattuk, hogy Kína az első sorokba küzdi magát, így van ez a napelemek témájában is. A müncheni Intersolar Europe szakmai rendezvényen a kínai GCL Technology lenyűgöző eredményekkel rukkolt elő legújabb perovszkit napelem technológiájával. A cég szóvivője bemutatta a GCL perovszkit moduljait, amelyeket már tavaly év végén beépítették a China Three Gorges 1 MW-os naperőművébe. A 3. ábra mutatja a rendszert.

3.ábra: A China Three Gorges 1 MW-os perovszkites naperőműve

Az egyik vezető állomás az Oxford PV. (angol cég, amely Oxford PhotoVoltaic rövidítéséből kapta nevét), amely 2014 óta fejleszti és forgalmazza ezt a technológiát, a közelmúltban 26,9% -os modulhatékonysági rekorddal. A cég szilíciumcellás hagyományaira építve kifejlesztette a tandem napenergia technológiát, amely első darabjait közüzemi léptékű létesítményekben tervezik használni. Ez a fejlesztés a perovszkit tandem napelem első kereskedelmi telepítését jelenti világszerte. A piacon elérhető első Oxford PV panelek 24,5% -os modulhatékonysággal rendelkeznek, ami jelentősen meghaladja a hagyományos szilícium technológiát. A paneleket perovszkit-szilícium cellák táplálják, amelyeket az Oxford PV megawatt méretű kísérleti gyártósorán gyártanak Brandenburg an der Havelben, Németországban. Az elkövetkező években az Oxford PV azt tervezi, hogy a termelést gigawatt léptékűre növeli egy jövőbeli nagy volumenű gyártóhelyen.

További kimagasló eredményt mutatott 2020 januárjában a berlini Competence Centre Photovoltaics kutatóközpont, megdöntötte az Oxford PV rekordját, amikor saját perovszkit-szilícium tandemcellája 29,15% -os hatékonyságot ért el, 2020 augusztusában pedig az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériuma jelentette be, hogy 20 millió dollárt különített el a perovszkit napelemes technológia kifejlesztésére.

A fejlesztési munka eredményeképpen idén áttörést értek el a stabil n–i–p monolitikus perovszkit/szilícium tandem napelemek fejlesztésében, amelyek hatékonysága mára meghaladja a 29%-ot. Az új megközelítés a kétoldalú polikristályos szilícium/szilícium-dioxid passziváló kontaktusos szilícium cellákon alapul, amelyek olcsóbbak és fenntarthatóbbak a hagyományos heteroátmenetes (HJT) szilícium napelemeknél. A kutatók kifejlesztettek egy új, adalékanyag-mentes két rétegű lyuktranszport réteget (HTL) a perovszkit felső cella számára, amely növeli a cella hatékonyságát. Az új szerkezet javítja a nyitott áramkör feszültségét és a kitöltési tényezőt. A 4. ábra a napelem-változatokat mutatja.

4.ábra: Tandem kialakítású perovszkit napelem

A kérdés megoldásán más fejlesztő csoportok is dolgoznak. A koreai Ulszan Nemzeti Tudományos és Technológiai Intézet (UNIST) kutatói kétirányú koordinátort építettek be a perovszkit fotoaktív réteg és az elektronszállító réteg közé. A kutatócsoport trifluor-acetát (TFA-) ionokat vezetett be a perovszkit réteg és az ón-oxid szubsztrát közé, amely elektronszállító rétegként (ETL) szolgál a hibák enyhítésére.

A TFA karboxilát csoportja (-COO) szilárdan kötődik az ón-oxidhoz, növelve a szerkezeti stabilitást. Ezzel egyidejűleg az organikus fejcsoport (-CF^–₃) hatékonyan csökkenti a hibákat a kétirányú molekuláris hangolás révén, amely kölcsönhatásba lép a perovszkit réteggel. Ez a megközelítés lehetővé tette a kutatócsoport számára, hogy ellenőrizze a perovszkit vékonyréteg szabálytalan szerkezetét, jelentősen javítva a töltéshordozó mobilitását. A kapott perovszkit fóliák, amelyekre jellemző az eltemetett interfészek hiánya és a minimális szakítószilárdság, 25,60% -os energiaátalakítási hatékonyságot (PCE) értek el, az eredményt a gyártástechnológia árában is értékelni kell. A TFA beépítésének kristályrendező szerepét az 5. ábra mutatja.

5.ábra: TFA réteg beépítése perovszkit szolárcellába

A növekedést szinte naponta jelzi a híradás.
A szaúd-arábiai Abdullah Király Tudományos és Műszaki Egyetem (KAUST) kutatói új hatékonysági rekordot állítottak fel egy „tandem” napelemmel, ami két különféle anyagot ötvöz (Science Alert hírek). A napelem-panelekben számos anyag használható, mindegyiknek megvannak a saját tulajdonságai és jellemzői, és nagyban eltér a hatékonyságuk, áruk, de az is, hogy mennyire könnyű őket beépíteni egy napelembe.
Jelen esetben a KAUST munkatársai az olcsóbb – és gyakrabban alkalmazott – kristályos szilíciumot kombinálták a hatékonyabb, ámbár kevésbé megbízható perovszkittal, így megütve a 33,2 százalékos hatékonyságot – megdöntve az eddigi 32,5 százalékos rekordot. Az eredményeket a European Solar Test Installation (ESTI) hitelesítette. A 6. ábrán a KAUST eredményét látjuk.

6. ábra: A KAUST fejlesztette perovszkit szolárcella

És hol a felső határ?
A napelemek hatékonyságát PCE-ben mérik, és a 100 százalékos érték jelentené azt, hogy az összes elérhető napfényt elektromos energiává lehetne alakítani veszteség nélkül. Az új megoldás hatékonyságát az adhatja, hogy a felül elhelyezkedő, perovszkit anyag a kék, míg az alatta lévő szilikon a vörös fényeket nyeli el a legjobban, így a rendelkezésre álló napfény nagyobb részét lehet felhasználni.
A fejlesztések sorát egy lengyel csoport látványosan és kimagaslóan emelte. A Saule Technologies korán beállt a fejlesztős sorába és mára világcéggé nőte ki magát. Fejlődése példa értékű. Az induló ötletet Olga Malinkiewicz adta 2013-ban, a Valencia egyetem PhD hallgatójaként, a perovszkit fotovoltaikus anyagot folyadék formájában – a festéknyomtató patronok tintasugaras technológiájának mintájára – cseppek formájában szórják a hordozófólia felületére (7. ábra). 2014-ben két társával megalapította a Saule céget, a technológiát megvalósította, első gyártmányaként mobil telefon töltőt készített, amely világsikerré vált (a mobiltelefonok óriási fejlődésének köszönhetően).

7. ábra. A Saule napelemgyártás csepptechnológiája

A sikerek láttán és a kutatás-fejlesztési eredményeknek köszönhetően a cég elindult a növekedésben. Elsőként az építészetet választották célterületté, szoros kapcsolatot építettek ki a svéd Skanskaval, ezzel napcelláikkal eljutottak a világ minden területére, beleértve a leggazdagabb amerikai, dubai, japán és egyéb piacokat. 2018-ban megalkotják (a világon az elsők között) a féligáteresztő perovszkit fóliát, amely üveglapok között ablakként is működött, energiát termelve, a gyártás 2021-re ipari méreteket öltött.
A Saule kimagasló eredményének tekinthető, hogy nem csupán perovszkit napelem táblákat gyárt, esetleg a felhasználó rendelési méreteinek megfelelően, hanem komplett gyártmányokat, amelyek „kiszolgálják” a felhasználót. Ilyen gyártmányuk az energiagyűjtő napellenzők, amely egy épület ablakain zárt állapotban árnyékolnak a túlzott napsütés ellen, és közben energiát termelnek, a megtermelt energiával (távvezérelten, automatikusan) nyithatók, a köztes állapotokban is. Erre mutat példát a 8. ábra.

8. ábra Perovszkit napelemes redőny: a) zárt állapot, b) nyitott állapot

A rendszert BAPV megoldásnak nevezik az angol Building Attached Photovoltaics rövidítés szerint. A fejlődés azonban nem áll meg, hiszen az intelligencia fokozatosan beépül gépeinkbe, így a cég kifejlesztette és gyártja a BIPV rendszereket is (Building Integrated Photovoltaics), amellyel integrált napelemes rendszereket lehet építeni.

A Saule rendszerek nem állnak meg az épületvoltaikánál, más területeken is sikereket érnek el. Így gyártanak autóbeállókat, amelynek falait perovszkit napelemes panelek borítják, kamionok tetőbevonatával energia áll rendelkezésre a tartalom hűtésére, hajók vitorláiba építve hajtóenergia áll rendelkezésre, ugyanez drónokba építve nem korlátozza a működési időt a beépített akkumulátor stb. A szolárcella fóliák a beépítési felületek görbületeit követni tudják, kis túlzással mondhatjuk, hogy a festékanyag energiával látja el a munkadarabot.

A Saule az épületvoltaikának megfelelő energiarendszereket kicsiben is gyártja, az IoT-nek megfelelően mindennapi eszközeink energiaellátására perovszkit elemeket építenek be sok hátköznapi eszközbe. Ennek egyik sikeres megvalósítása az áruházak polccímkéi, amelyek internetes rendszerben távvezérelhetők az aktuális tartalomra, energiaellátását pedig a napelem megoldja. Nagy piaci sikere van.

3. Összegzés

A napelemek jelentősen hozzájárulnak a „zöld” energiahasznosítási törekvésekhez. A szilíciumcellák teljesítményhatárai megtorpantatták a fejlődést, de a perovszkit anyagokkal a problémamegoldás újraéledt. Három pontban foglalható össze:

• A perovszkit napelemek 20% -kal hatékonyabbak, mint a hagyományos szilícium cellák
• A szilíciummal ellentétben elnyelik a nap spektrumának kék részét
• A Perovskite könnyű, rugalmas alkalmazásai az egész világ számára energiát hozhatnak

Szerző: Lambert Miklós

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Napenergia hasznosítás új utakon – akár napelemes redőnnyel appeared first on Műszaki Magazin.

A Dreame Technology legújabb vezeték nélküli porszívója egy speciális, kutyaszőr kefével is rendelkezik, amellyel közvetlen a kedvencünkről tudjuk a laza szőrszálakat kifésülni. A Z30 intelligens szennyeződés érzékeléssel, fejlett szűrőkkel és az egyik legerősebb szívóteljesítménnyel rendelkezik a piacon, amely igazodik a szennyeződések méretéhez és mennyiségéhez is.

Kiszűri a baktériumokat és vírusokat is

A lenyűgöző 150 000 fordulat/perc sebességgel pörgő motorral felszerelt Dreame Z30 az egyik legerősebb porszívónak számít. Intelligens szennyeződésérzékelő technológiája a szennyeződésrészecskék mennyiségének és méretének megfelelően automatikusan igazítja a szívóteljesítményt. A Z30 emellett HEPA H14 szűrőkkel rendelkezik, amelyek a 0,1 mikron méretű részecskék 99,99%-át felfogják, így képesek a baktériumok és vírusok 99,9%-át kiszűrni, jelentősen javítva az otthon levegőminőségét.

Tökéletes a háziállat-tulajdonosok számára

Öko üzemmódban az akkumulátor megszakítás nélküli működést garantál, a Z30-cal egyetlen feltöltéssel akár 300 m² területet is kiporszívózhatunk. A háziállat-tulajdonosok igényei szerint tervezett készülék speciális, mind a négy sarkában szívócsatornával ellátott állatszőrkefét is tartalmaz, amely biztosítja a laza szőr hatékony eltávolítását kedvencünkről, és kifogástalanul tisztán tartja az otthont.

Cserélhető kefék és LED-világítás a kosz ellen

A Dreame Z30 cserélhető keféi és rugalmas adaptere a szélek és a díszlécek mentén is biztosítja a könnyed és alapos porszívózást. A többfelületű kefe szőnyegekhez és keménypadlókhoz egyaránt ideális, míg a puha hengerkefe kiválóan alkalmas a szélek tisztítására, hiszen a sarkokban akár 7 mm-re is elér. A beépített LCD-képernyő valós időben mutatja a tisztítási eredményeket, a kefék LED-világításával pedig könnyebben észrevehetőek a sarkokban megbúvó szennyeződések. A Z30 ergonomikus kialakítású, 0,6 literes portartálya könnyen üríthető. A mindössze 2,2 kg súlyú, padlóra állítható töltőállomással ellátott készülék kényelmesen tárolható bárhol a lakásban.

További információkért látogasson el a https://global.dreametech.com/, https://www.instagram.com/dreame.magyarorszag/ vagy  https://shop.dreame-hungary.hu/  weboldalakra.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Nem csak a padlóról, de a kutyánkról is porszívózhatjuk ezentúl a szőrszálakat appeared first on Műszaki Magazin.

A C3S Kft. legújabb kisműholdja, a COMBIT Számítástechnikai Zrt. által vezetett konzorcium tagjaival az Óbudai Egyetem és a győri Széchenyi István Egyetem együttműködésében valósult meg. A 6U (20 cm × 10 cm × 34.05 cm) méretű nanoműhold augusztus 16-án este indult útnak a SpaceX Falcon-9 rakétájával. Pályára állítását követően Magyarország területéről továbbít távérzékelt adatokat.

Az európai uniós támogatásból finanszírozott projekt a precíziós mezőgazdaság magyarországi gyors terjedésével, a digitális agrometeorológiai adatszolgáltatásra megnőtt igény alapján jött létre.
A küldetés célja az, hogy a folyamatosan frissülő adatok ismeretében, az egyre gyakrabban előforduló csapadékhiányos időszakokban, előrejelzést adjon az aszállyal veszélyeztetett területekről, ezzel az aszálymonitoringnak köszönhetően mérsékelhetővé tegye hazánkban az aszálykárokat.

A WREN-1 (Water Resources in Efficient Networks) a talaj felső rétegének nedvességtartalmát és a növényzet fejlődését vizsgálja. A fedélzeti multispektrális képalkotó rendszer, a földfelszínt 16 x 16 méteres részletességgel, közel 10 000 négyzetkilométeres területre vonatkozóan fogja megbecsülni egy áthaladás alatt. A növényzet fejlődésének megfigyeléséhez, a látható, közeli infravörös és rövid hullámú infravörös hullámhosszban gyűjt majd adatokat. A műhold nagy előnye, hogy nem csak azt a területet képes lefotózni, ami felett áthalad, hanem oldalra is ki tud tekinteni, amivel sűrűbben készíthet képeket egy adott területről.

A műholdfelvételek feldolgozását követően, a rendszer nagy felbontású biofizikai és biokémiai adatokat küld majd, melyeket egy gépi tanulási algoritmusokat használó rendszer fog feldolgozni.

A tervek szerint az eszköz alacsony Föld körüli pályán mozog majd a Föld felszínétől 515-520 km-re és napi 15 alkalommal kerüli majd meg a Földet.

A küldetés garanciáját a C3S Kft többszörös repülési múltja, az eddigi űrbe bocsátott műholdjainak 100%-os hibátlan működése, nagy megbízhatóságú és hosszú élettartamú 6U platformja és adatkezelési szolgáltatása biztosítja. A műholdat a teljes küldetése alatt, a C3S fogja üzemeltetni.

A pályára állítás után első és legfontosabb feladat a műhold és a földi állomás közötti kapcsolat létrehozása, majd a fedélzeti alrendszerek beindítása lesz. A műhold fedélzetén elhelyezett egységek biztosítják majd a működéshez szükséges energia előállítását, a kamerák vezérlését, a megfelelő kapcsolat létrejöttét. A helyzetstabilizáló alrendszer működésével állnak majd irányba a kamerák. A kamerák kalibrációját követően pedig készülnek az első felvételek, amiket majd a WREN tárol és továbbít a földi állomásra, ahonnan a kutatásban résztvevő projektcsapat kapja meg további értékelésre.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Újabb magyar műhold appeared first on Műszaki Magazin.

A szupravezető technológia lehetővé teszi a tárgyak érintkezés nélküli mozgatását és kezelését, ami ideális a csúcstechnológiai iparágakban, például a laboratóriumi automatizálásban vagy a biotechnológiában. A Festo a Hannoveri Vásáron bemutatta a fagyasztva szárító tartályok tisztaterekben történő teljesen automatizált töltésére és mérlegelésére szolgáló koncepciót. A SupraMotion lebegtető modulokkal és a Festo laboratóriumi automatizálási portfóliójának termékeivel a legmagasabb tisztítási és tisztasági igények is kielégíthetők.

“A laboratóriumi folyamatok szennyeződésmentesen tartása nem könnyű”

– mondja Michael Schöttner, a Festo SupraMotion projektek vezetője.

“Az itt használt berendezések, például a kémcsövek vagy az olyan mérőeszközök, mint a mérlegek, különösen problematikusak. A piszkos külső térből hajlamosak a szennyeződéseket a tiszta belső oldalra is átvinni. SupraMotion moduljainkkal ezt nagyrészt ki tudjuk zárni, mivel ezek lehetővé teszik az érintkezés nélküli szállítást és mérlegelést.”

A kiállításon speciális, eldobható fagyasztva szárító tartályokat töltenek meg automatikusan, és a hozzáadott tömeget érintésmentes mérleggel ellenőrzik. A Festo LifeTech portfóliójának termékeit a SupraMotion termékcsalád lebegtető moduljával kombinálva használják. Összességében ez egy megbízható, átfogó megoldást eredményez, amely egyszerűvé és hatékonnyá teszi a tisztítást a legmagasabb tisztasági követelmények teljesítése érdekében.

A szupravezető és a tartályokat szállító hordozók közötti mágneses erők 10 milliméteres és nagyobb lebegtetési magasságot tesznek lehetővé. A sokféle anyagon áthatolni képes lebegtető erő rengeteg helyet hagy a steril munkakörnyezetet lezáró elválasztó falaknak. A hordozó mozgatása kívülről is lehetséges, akárcsak a súlyellenőrzés egy szabványos laboratóriumi mérleggel. Így a technológia nagy része a tiszta téren kívül marad; mindenféle szennyeződésveszély a lehető legkisebbre csökken.

“Koncepciónkkal megmutatjuk, hogyan lehet innovatív szupravezető technológiánkat az élettudományi ágazatban alkalmazott automatizálási megoldásainkkal kombinálni, és így a laboratóriumi automatizálás legigényesebb kihívásai közül néhányat kezelni”

– mondja Michael Schöttner.

Nyitás, zárás, töltés és mérlegelés a tiszta térben

A SupraMotion érintésmentes lebegtető modulja a tartályt egy tiszta helyiségbe mozgatja. A kifejezetten a laboratóriumi automatizáláshoz kifejlesztett, univerzálisan alkalmazható, kompakt EHMD forgó megfogó modul a tartály csavaros kupakját nyitja ki, függetlenül annak menetemelkedésétől. Ezután a következő állomásra szállítják, ahol két VTOE adagolófej tölti meg a tartályt folyadékkal. Ezek az adagolófejek nagyon pontosan dolgoznak, jellemzően < 1%-os szórással a 10 és 1000 μl közötti tartományban. A szállítórendszerbe integrált érintésmentes mérlegek a folyamat során bármikor lehetővé teszik a töltési mennyiség pontos ellenőrzését.

“A SupraMotion modulokkal és a laboratóriumi automatizáláshoz használt termékeinkkel olyan innovatív, teljes körű megoldásokat tudunk tervezni az élettudományi ágazatban dolgozó ügyfelek számára, amik pontosak, megbízhatók és az érintésmentes kezelésnek köszönhetően nagyrészt szennyeződésmentesek. Ilyen megoldásokat csak a Festo kínál!”

– mondja Marcus Kroll, a Festo LifeTech üzletfejlesztési vezetője. Kérésre az érdeklődő potenciális felhasználók az igényeiknek megfelelő, személyre szabott alkalmazást kapnak.

A szupravezető-alapú mágneses lebegtetésről

A szupravezetők egyedi mágneses tulajdonságokkal rendelkező anyagok. A SupraMotion alkalmazásokban használt szupravezető képes bizonyos hőmérsékletre lehűtve az állandó mágneseket egy adott távolságban lebegésben tartani, erős, de láthatatlan csatolást hozva létre, amely a mágnest és a szupravezetőt egymástól rögzített távolságban tartja – akár falakon keresztül, folyadékban vagy vákuumban is. A lebegtetési rés 10 mm, vagy még annál nagyobb is lehet. Amíg a szupravezető mágneses memóriája az átmeneti hőmérséklet alatt marad, addig a mágnes „ujjlenyomatát” és így annak helyzetét is tárolja, még akkor is, ha a kettő egymástól távol van.

A technológiát a lebegtetési magasságtól és a hasznos tehertől független alacsony energiaigény jellemzi. A jelenlegi hűtőkkel a teljesítményigény az alkalmazástól függően 15 és 80 watt között van. A lebegtető hatás áramkimaradás esetén is fennmarad akár 15 percig, nem igényel külön vezérlési technológiát, és nem melegíti fel a felületeket vagy a lebegtető modulokat.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Szupravezető technológia: érintésmentes munka a jövő laboratóriumában appeared first on Műszaki Magazin.

A legfrissebb tanulmány azt jelzi, hogy az ipari hálózatok piaca tovább növekszik, 2024-re 7%-os bővüléssel. Továbbra is a domináns szereplő marad az ipari Ethernet, ami az összes újonnan telepített csomópont túlnyomó többségét, 71%-át teszi ki (a tavalyi 68%-hoz képest). A terepi buszok aránya eközben 24-ről 22%ra, a vezeték nélküli technológiák pedig enyhén, 8-ról 7%-ra csökken. A legelterjedtebb technológiák között a PROFINET az újonnan telepített csomópontok 23%-át teszi ki, ezt szorosan, 21%-kal követi az EtherNet/IP, az EtherCAT pedig jelenleg 16%-on áll.

Piaci részesedések 2024-ben a HMS Networks szerint – terepi busz, ipari Ethernet és vezeték nélküli megoldások.

A HMS Networks minden évben elvégzi az ipari hálózatok piacának globális elemzését a gyárautomatizáláson belüli újonnan telepített csomópontokra összpontosítva. Az ipari ICT (információs és kommunikációs technológia) megoldásainak független szállítójaként a HMS jelentős rálátással rendelkezik az ipari hálózatok piacára. A 2024-es tanulmány a terepi buszok, az ipari Ethernet és a vezeték nélküli technológiák becsült piaci részesedését és növekedési ütemét részletezi.

A 2024-es tanulmányban a HMS arra a következtetésre jutott, hogy az ipari hálózatok piaca tovább növekszik. a teljes piac növekedése 2024-ben várhatóan +7% körül alakul majd, amivel a hálózati kapcsolatok még nélkülözhetetlenebbé válnak majd a gyárakban.

Folyamatosan növekszik az ipari Ethernet részaránya

A 12%-os növekedéssel felgyorsul az ipari Ethernet részarányának növekedése. Az ipari Ethernet jelenleg a gyári automatizálásban újonnan telepített csomópontok globális piacának 71%-át teszi ki (a tavalyi 68%-hoz képest). A PROFINET számít a legelterjedtebb protokollnak 23%-os piaci részesedéssel, az új csomópontok 21%-át kitevő EtherNet/IP-t megelőzve. Továbbra is erős az EtherCAT népszerűsége, amely immár magabiztosan áll a harmadik helyen a maga 16%-os piaci részesedésével.

Várhatóan csökken a terepi buszok részaránya

A hagyományos soros terepibusz-telepítések tovább veszítenek lendületükből. Bár a terepibusz-telepítések továbbra is az új csomópontok jelentős részét teszik ki, a szegmens volumene várhatóan évente 2%-kal csökken 2024-ben. A terepibusz-rangsort a PROFIBUS vezeti7%-os piaci részesedéssel, amit a többi jól ismert terepibusz-protokoll követ egyenletes eloszlással.

A terepi buszok együttesen a piac 22%-át teszik ki 2024-ben. Az új terepi busz csomópontok számának csökkenése ellenére számos eszköz, gép és gyár támaszkodik majd ezekre a jól működő és bevált terepi buszokra az elkövetkező években.

Stabilizálódik a vezeték nélküli technológiák piaca

A vezeték nélküli technológiák folyamatos növekedést mutattak az elmúlt években, bár a növekedés üteme mostanra némileg lecsökkent. A vezeték nélküli megoldások továbbra is a típusonkénti teljes részesedés erős 7%-át teszik ki. A piac egyre több olyan terméket vezet be, amik támogatják az ipari vezeték nélküli hálózatot és növekszik a vezeték nélküli megoldások a gyári beállításokban történő elfogadása is. Tipikus felhasználási esetek a kábelcsere alkalmazások, a vezeték nélküli gépekhez való hozzáférés, valamint a mobil ipari berendezésekhez való csatlakozás.

Az ipari hálózatépítés kulcsfontosságú a gyártás termelékenysége és fenntarthatósága szempontjából

„A csatlakoztathatóság ma már alapfelszereltségnek számít a gyári automatizálásban, az ipari Ethernet pedig ennek a területnek a bajnoka – mondta Magnus Jansson, a HMS Networks Anybus üzletágának termékmarketing igazgatója. – Mindazonáltal, ahogy előre tekintünk, nagy változásokra számítunk, feltörekvő trendekkel és technológiákkal. Jelenleg kétségtelenül az ipari Ethernet dominál, de izgalmas változásoknak és újításoknak leszünk tanúi, amelyek alakítják majd az ipari hálózatok piacát.”

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az éves elemzés folyamatos növekedést mutatott ki az ipari hálózatok piacán appeared first on Műszaki Magazin.

A felmérés gerincét az elektromos autózás teszi ki, erre vonatkozik a legtöbb kérdés, és az látszik, hogy a fogyasztók egyre nagyobb hajlandóságot mutatnak az elektromos autók vásárlására, de többek között a töltéssel és a költségekkel kapcsolatos vélt vagy valós aggályok továbbra is komoly korlátot jelentenek.

Nő az EV-vásárlási hajlandóság

A felmérésből az látszik, hogy a fogyasztók elektromos autó vásárlási hajlandósága növekszik, a 2021-es 14 százalékhoz képest 18 százalék tervez következőnek akkumulátoros elektromos autót (BEV) venni, míg 20 százalék tervez plug-in hibridet (PHEV). A legmagasabb, 21 százalékos arányban azonban továbbra is azok vannak, akik nem akarnak elektromos autót venni (bár arányuk csökkent a 2021-es 24 százalékról).

Akik nem akarnak elektromos autóra váltani, 45 százalékban a túl magas árat jelölték meg indoknak, 33 százalékban a töltéssel kapcsolatos aggályokat, és 29 százalékban a hatótávolsággal kapcsolatos problémákat.

Még egy érdekes tendencia, hogy a felmérés szerint a prémium és luxuskategóriás autókkal rendelkező válaszadók durván kétszer nagyobb érdeklődést mutattak az EV-vásárlás iránt, mint a volumenmárkák és a belépő szintű autók tulajdonosai.

Továbbra is az egyik legfontosabb autóipari trend a kínai márkák globális terjeszkedése, ami különösen az EU-ban vált kényes kérdéssé az ideiglenes büntetővámok kivetése miatt (bár a felmérés az ezek kivetéséről szóló végleges döntés előtt készült).

A felmérés alapján a meglévő európai EV-tulajok és a jövőben vásárolni tervezők 27 százaléka venné fontólra kínai autó vásárlását. A meglévő EV-tulajoknál ez az arány magasabb (31% vs 23%) mint a vásárolni tervezőknél; illetve a fiatal fogyasztók is nyitottabbak a kínai autókra, mint az idősebbek (33% vs 21%); valamint a prémium márkások is inkább fontolnának meg kínai márkát, mint a volumen márkások (33% vs 25%).

A felmérés továbbá érdekes különbségeket tár a következő vásárláskor EV-t fontolgató fogyasztók és az EV-szkeptikusok között. Akik EV-t vennének következőnek, jellemzően jóval magasabb (6 230 dollár vs 4 235 dollár) egy háztartásra jutó jövedelemmel rendelkeznek, mint a szkeptikusok; valamint 51 százalékban városi/belvárosi lakosok, míg a szkeptikusok 47 százalékban elővárosban, 34 százalékban pedig vidéken élnek. A potenciális EV-vásárlók átlagéletkora a szkeptikusoknál emellett jóval alacsonyabb (42 év vs 50,8 év); és érdekes módon sokkal több kilométert tesznek meg évente (14 735 vs 10 035); továbbá jóval fontosabb nekik az autó technológiai felszereltsége; és 84 százalékuk képes otthon tölteni, míg a szkeptikusoknál csak 49 százalék ez az arány.

Miért nem akarnak a fogyasztók EV-t venni?

Az elektromos járművek elterjedésének legnagyobb akadálya a technológia alacsony ismertsége és a magas vélt költségek – legalábbis erre a következtetésre jutott a felmérés.

• Első ránézésre furcsának tűnik, de a felmérés szerint 2-ből 1 EV-szkeptikus (60%) még soha nem hallott az EV-kről, vagy úgy gondolja, hogy nem tudja megmagyarázni, hogy mik azok. A legkevésbé Japánban és Franciaországban ismerik a technológiát.
• Emellett az EV-szkeptikusok több mint fele (55%) azt állítja, hogy nem szeret foglalkozni új technológiával, Ausztráliában ez az arány 63 százalék.
• A sorban a következők a költségek, az EV-szkeptikusok 45 százaléka túl magasnak tartja a tulajdonlás költségeit, kivéve a norvég (29%) és a kínai (9%) fogyasztókat.
• A következő akadályt a hatótáv jelenti, 4-ből több mint 1 EV-szkeptikus (29%) aggódik az elégtelen hatótávolság vagy a nem megfelelő töltési infrastruktúra miatt – Kínában arányuk 42 százalék. Az EV-szkeptikusok 28 százaléka emellett azt állítja, hogy nincs lehetősége otthon tölteni, a legmagasabb arány Japánban (43%), a legalacsonyabb Brazíliában (15%) van.
• Végül az utolsó ok, amiért a fogyasztók nem akarnak EV-t venni, hogy egyszerűen csak szeretnek belső égésű motorral hajtott autót vezetni (14%), ez leginkább Németországban (28%) és az USA-ban (18%) igaz.

A felmérés szerint nem minden fogyasztó elégedett az elektromos autókkal, sőt,

JELENTŐS ARÁNYBAN VANNAK AZOK, AKIK VISSZAVÁLTANÁNAK BELSŐ ÉGÉSŰ MOTOROS JÁRMŰRE.

A megkérdezett EV-tulajok 29 százaléka nagy valószínűséggel visszatér a belső égésű motoros autókhoz, amely arány Ausztráliában (49%) és az USA-ban (46%) a legmagasabb.

AZ ZÖLD ÁTÁLLÁS SZEMPONTJÁBÓL ELÉG AGGASZTÓAN HANGZIK, HOGY MINDEN MÁSODIK AMERIKAI EV-TULAJ VISSZATÉRNE A BELSŐ ÉGÉSŰ MOTOROS AUTÓKHOZ.

A top3 ok, amiért elégedetlen az EV-tulajok a következő: nem megfelelő a töltési infrastruktúra (35%), a tulajdonlás teljes költsége túl magas (34%), hosszú utakon túlságosan befolyásolva vannak a vezetési szokásaik (32%).

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az amerikaiak fele visszacserélné elektromos autóit robbanómotorosra appeared first on Műszaki Magazin.

Június 28-án, a városligeti Millennium Házában rendezték meg az ország legnagyobb gépipari szakmai eseményét a Gépész Szalont, a Magyar Ipari Célgép Nagydíj immár negyedik díjátadóját, a Chemplex Kft és a Gépipari Tudományos Egyesület (GTE) közös szervezésében. Az Év Célgépe díjra a tavalyi jelentkezéseket is felülmúlva az idén 121 pályamű érkezett, 8 kategóriában osztották ki az elismeréseket, emellett díjazták az év ötletét, az év öko-célgépét és az év tervezőjét is.

A gépgyártók és termelő vállalatok immár negyedik alkalommal életre hívott ünnepi eseményén rekordszámú, csaknem 400 szakember vett részt. A Gépész Szalonon köszöntőt mondott Fábián Gergely a Nemzetgazdasági Minisztérium iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkára és Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója is.

Sipos Sándor, a Magyar Ipari Célgép Nagydíj ötletgazdája beszédében kiemelte, hogy a verseny lehetőséget biztosít a pályázóknak, hogy bemutassák kreativitásukat, technikai tudásukat és problémamegoldó képességüket.

 „A Szalon egy olyan esemény, ahol meg kell állnunk, és méltatnunk kell a pályázók szakmai tudását és bravúrját, bizonyítva, hogy a magyar gépészmérnök bárhol a világon megállja a helyét”

 – fogalmazott a Chemplex Kft. tulajdonosa.

Metál Attila, a zsűri elnöke, a GTE Konstrukciós Szakosztályának titkára, a Knorr-Bremse Vasúti Jármű Rendszerek Budapest kutatás-fejlesztési részlegvezetője, az év egyik szakmai csúcspontjának nevezte az eseményt. Úgy fogalmazott:

„A Év Célgépe díjnak presztízse van, a győztes cégek büszkén hirdetik sikerüket, amelynek híre aztán további megrendeléseket generál.”

Dr. Bárdos Krisztina, a Gépipari Tudományos Egyesület ügyvezető igazgatója azt emelte ki, hogy az idén előtérbe került a gép-ember, ember-gép kapcsolat.

„Az ún. operátor 5.0 fogalom lényege, hogy ezt a kapcsolatot optimalizálja, elsősorban az intelligens gyártási rendszerek területén, az ember-gép interakcióra és a rugalmasságra összpontosítva.”

A rendezvényhez idén első alkalommal csatlakozott a Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége és új kategóriaként díjazták az élelmiszeripari gépek körében megvalósuló innovációkat. A szervezet különösen fontosnak nevezte a magyar élelmiszergyártók számára a termelés technikai szintjének emelését, az energiahatékonyság, az alapanyagkihozatal és általában a minőség további javítását.

A győztesek listája

Anyagmozgatás, anyagtárolás kategóriában:

Revo-Tec Gépipari Kft.

Végátvételi munkahely robotos logisztikai kiegészítése

Tervezők: Horváth Szabolcs, Varga Dávid

Kísérleti, laboratóriumi, tesztberendezések, mérőeszközök, tesztpadok kategóriában:

schoen + sandt Hungary Kft.

EVO4-02W power modul tesztelő sor

Tervezők: Mester Barnabás, Fehér Patrik, Vankó Norbert, Ladányi Sándor, Horváth Richárd

Gyártáselőkészítés gépei, alapanyag és nyersanyagfeldolgozás kategóriában:

MechatroEngineering Kft.

Nagy teherbírású robotfej szögkiegyenlítő egység

Termék kiadagolás, beadagolás, csomagolás gépei kategóriában:

IQ Kecskemét Kft. és KÉSZ Ipari Gyártó Kft.

Kiadó/visszavevő automata

Tervezők: Ézsiás Gergő, Balla Norbert

Teljes gyártósorok, üzemi és kisüzemi technológiák kategóriában:

BBM Engineering Solutions Zrt.

Automata szitanyomtató gyártósor

Tervezők: Bővíz Botond Gergő, Bolgár Milán, Szántai István, Székely Arthur, Csatári Dániel, Szabó Gábor András, Bártfai Zoltán, Bajó Péter, Ari Dávid Károly

Gyártógépek, rész vagy készterméket előállító gépek kategóriában:

VT TIPA Kft.

Fogaskerék prés

Tervezők: Gépésztervező – Varga Zoltán, Hardvertervező – Kovács András, Programozó – Drobina András

Vegyipari gépek:

Mérai Csaba

Automata töltő, ultrahanghegesztő és csomagoló berendezés

Élelmiszeripari gépek:

ST-Automatika Kft.

Desszert adagoló és számláló gép

Tervező: Kis Szabolcs

A különdíjak:

• Az év célgéptervezője 2024: Holik László
• Az év ÖKO célgépe 2024: HunMecH Kft., módosított EUR papírraklap gyártósor, Tervezők: Németh Péter, Tóth Zoltán
• Az év ötlete 2024: Csikós Irén, Takarító robot, Henkel Magyarország Operations Kft.

gepedvanhozza.hu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Magyar Ipari Célgép Nagydíj idei nyertesek appeared first on Műszaki Magazin.

A különleges anyag nagy méretű és bonyolult alakú alkatrészek bevonatolására is alkalmas, így a módszer kiválóan hasznosítható az iparban is. Felfedezésével Nagy Péter, az Anyagfizikai Tanszék doktorandusza elnyerte a 2024-es Schwäbisch Gmünd Prize for Young Scientists díjat.

A díjat minden évben a European Academy of Surface Technology (EAST) szervezet ítéli oda egy-egy fiatal kutatónak, aki kiemelkedő tudományos eredményeivel hozzájárult a felülettechnológia fejlődéséhez. Az elismerést idén a 11th European Pulse Plating Seminar konferencián Bécsben adták át, a díjátadón Nagy Péter Processing and characterization of an electrodeposited nanocrystalline Co–Fe–Ni–Zn multi-principal element alloy film címmel beszélt kutatásáról.

A fiatal kutató elektrolitikus leválasztással réteg formájában állított elő kiemelkedően magas keménységű (9.2 GPa) ötvözetet. Az ötvözetben a négy kémiai alkotóelem (Co-Fe-Ni-Zn) közel azonos mennyiségben szerepel. Az ilyen típusú anyagokat angolul multi-principal element alloy-nak (MPEA) hívják, mert több fő kémiai komponensből állnak, ellentétben a hagyományos ötvözetekkel, ahol van egy többségi (fő) komponens, amelyhez kisebb mennyiségben ötvöző elemeket adnak. A Co-Fe-Ni-Zn MPEA anyag olyan eljárással készült, amely nagy méretű és bonyolult alakú alkatrészek bevonatolására is alkalmas, így a módszer ipari környezetbe is átültethető. Az MPEA-anyagok kutatása ma az anyagtudomány egyik legfontosabb területe.

“Az új ötvözetek tulajdonságait még nem ismerjük. Már a négykomponensű MPEA anyagok esetében is milliónyi elemkombináció lehetséges, és akkor az összetevők arányát még nem is módosítottuk. Vagyis nagyon sok ötvözetet kell megvizsgálni ahhoz, hogy megtaláljuk azt, amelyikre éppen szükségünk van. Ezt a munkát gyorsítják a kombinatorikus minták (ahol egy mintán belül változik a kémiai összetétel)”

– magyarázta kérdésünkre Nagy Péter.

Az elismerést kiváltó eredményt a fiatal kutató a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont Szilárdtestfizikai és Optikai Intézet és az ELTE Anyagfizikai Tanszék közötti együttműködés keretében Péter László tudományos tanácsadó és Gubicza Jenő egyetemi tanár témavezetésével érte el, a kutatást az Új Nemzeti Kiválóság Program támogatta.

„Nagy Péter doktoranduszént új eljárásokat dolgoz ki kombinatorikus MPEA-anyagok előállítására és szerkezetük feltérképezésére. Korábban már sikerült kifejlesztenie egy mesterséges intelligencián alapuló új röntgendiffrakciós kiértékelő módszert, amellyel az eddigieknél nagyságrendekkel gyorsabban feltárul egy ötvözet összetételi könyvtára – mondta el Gubicza Jenő. – Most egy olyan eljárást dolgozott ki, amellyel elektrolitikus leválasztással lehet MPEA kombinatorikus mintát előállítani: ez pedig a világon egyedülálló eredmény.”

Az ELTE Anyagfizikai Tanszék nemzetközi szinten is vonzó kutatói utánpótlásneveléséről korábban Gubicza Jenővel készítettünk interjút.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Fiatal magyar kutató felfedezése forradalmasíthatja az ipart appeared first on Műszaki Magazin.

A rendezvényen megtartott győri előadás nagy sikert aratott, és hozzájárult a magyar dróntechnológia nemzetközi elismertségének növeléséhez.

A Dél-koreai Drón Expón hazánkat a Széchenyi István Egyetem Digitális Fejlesztési Központjának munkatársai képviselték, akik értékes kapcsolatokat építettek a távol-keleti országban. A nagyszabású rendezvényen közel hatvan cég mutatta be termékeit és szolgáltatásait, a résztvevők pedig mintegy negyven szakmai előadást hallhattak a dróntechnológia jelenéről és jövőjéről.

A győriek részvételére Musza István Lajos, Magyarország szöuli nagykövetségének tudományos és technológiai szakdiplomatája, valamint dr. Mikula Krisztián, a Digitális Fejlesztési Központ szakértője közreműködésével került sor.

„Az expo remek alkalmat biztosított, hogy egyeztessünk a dél-koreai Helsellel, amely a drónfoci és egyéb felhasználásra alkalmas drónok gyártásában kiemelkedő cég. Képviselői korábban a győri OGEX és PlayIT keretében tartottak nagysikerű drónfocibemutatót a Széchenyi-egyetemen. A megbeszélés megerősítette közös szándékunkat a jövőbeli együttműködésről, amely nagyban hozzájárul a hazai drónfoci mint e-sport népszerűsítésében. Emellett a Korean Testing Laboratoryval és más potenciális partnerekkel is sikerült érdemi, szakmai egyeztetést folytatnia delegációnknak”

– fogalmazott dr. Drotár István, az egyetem Digitális Fejlesztési Központjának vezetője.

„A rendezvény egyik kiemelkedő programja a drónshow volt, ahol ötezer drón kötelékében mutatták be a technológia lenyűgöző lehetőségeit, emellett drónfoci-világbajnokságot is rendeztek. Utóbbi számunkra azért is fontos, mert a sport hazai népszerűsítésében egyetemünk élen jár, és már több sikeres bemutatót is magunk mögött tudhatunk”

– fűzte hozzá dr. Mikula Krisztián.

Az eseményen Takács Olivér, a Digitális Fejlesztési Központ munkatársa nagy sikerű előadást tartott a hazai és a Széchenyi István Egyetem dróntechnológiai eredményeiről  és jövőbeli irányairól, egyúttal a hazai Drón Koalíció és ökoszisztéma helyzetéről.

„Az előadás után számos pozitív visszajelzést kaptunk, így szereplésünk hozzájárult a magyar dróntechnológia nemzetközi elismertségének növeléséhez. Részvételünk tovább erősítette a magyar–dél-koreai technológiai együttműködést, és új lehetőségeket nyitott a jövőbeni közös projektek számára a Széchenyi István Egyetemmel”

– foglalta össze Takács Olivér.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post SZE sikerek a Dél-koreai Drón Expón appeared first on Műszaki Magazin.

Az intézmény hallgatói a Hollandiában megrendezett workshopon az általuk fejlesztett SZESAT-1-es műhold jelenlegi stádiumát is bemutatták.

Az ESA Fly Your Satellite! (FYS) egy visszatérő, gyakorlatias program, amelyet az Európai Űrügynökség Oktatási Hivatala az ESA-tagállamok egyetemeivel szoros együttműködésben irányít, azzal a céllal, hogy kiegészítse az egyetemi oktatást, valamint bevonja a hallgatókat az űrágazat világába.

„Nagy megtiszteltetés és büszkeség számunka, hogy első magyarországi egyetemi csapatként jutottunk be a programba. Ez bizonyítja azt is, hogy a fiatalok minőségi munkát végeznek a győri campuson. Tevékenységük egyedi és jövőbe mutató, amihez minden támogatást megkapnak egyetemünk részéről”

– nyilatkozta dr. Borbély Gábor, az intézmény Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Kar Távközlési Tanszékének vezetője, aki maga is a csapattal utazott az ESA Kutatási és Technológiai Központjába, a hollandiai Noordwijkba.

A négynapos workshop során a hallgatók a többi nemzetközi csapattal együtt előadásokat hallgathattak meg üzleti tervezésről és prezentációs technikákról. Bejutottak az ESA VIP központjába, illetve az ESA EXPO-ra is, ahol űrutazással kapcsolatos relikviákkal ismerkedhettek meg, mint a nemzetközi űrállomás (ISS) Columbus laborjának 1:1 méretarányú makettje, kipróbálhatták a Szojuz űrkabin szimulátorát, átsétálhattak az ISS Zvezda modulján. Láthattak valódi Hold-kőzetet, amely az Apollo-17 missziójával érkezett a Földre, illetve a Hubble távcső szervizelésekor kicserélt és a világűrben súlyosan megsérült napelem tábláját is megtekinthették.

„A program szakmai részében be kellett mutatnunk SZESAT-1-es műholdunk jelenlegi stádiumát, valamint terveinket is. A többi csapat prezentációiból sok ötletet sikerült merítenünk, melyeket a műszaki megoldások kialakítása mellett a csapat szervezésében is tudunk majd hasznosítani”

– fogalmazott Nagy Zoltán, a SZESAT Interdiszciplináris Szakkollégium műholdépítési szekciójának vezetője.

A témával hamarosan Győrben is találkozhatunk, hiszen a Széchenyi-egyetemen hagyományosan megrendezett májusi Távközlési Világnap idei témája szintén a világűr lesz.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Hollandiában mutatta be a Széchenyi István Egyetem készülő műholdját a SZESAT csapata appeared first on Műszaki Magazin.

Azon cégvezetők, akik sikeresek akarnak maradni az átalakuló világban, mindkét területen naprakész tudással kell rendelkezniük – véli a Bécsi Közgazdaságtudományi Egyetem vezetőképző akadémiájának (WU Executive Academy) dékánja. Barbara Stöttinger és az intézmény egyik professzora nyolc területet azonosított, ahol a jövő menedzsereinek nyitott szemmel kell járniuk.

Az elmúlt években felfordult a világ: a járvány után energiaválság, infláció és geopolitikai konfliktusok sora tette kiszámíthatatlanná a gazdaság életét. Ám miközben az egyik krízisből a másikba esünk, és kétségkívül fontos, hogy a vállalatok ellenállók legyenek a válságokkal szemben, nem szabad szem elől téveszteniük azokat a strukturális folyamatokat, amelyek eldöntik majd, hogy kik lesznek az évtized nyertesei és vesztesei. Legalábbis így látja a Bécsi Közgazdaságtudományi Egyetem vezetőképző akadémiájának dékánja.

„Az előrejelzések szerint a 2030-ig hátralévő időszak kritikus lesz a vállalatok életében, így a menedzsereknek stratégiai szinten kell gondolkozniuk a jövő lehetőségeiről és a kockázatairól, ha talpon akarnak maradni”

– véli Barbara Stöttinger, a WU Executive Academy dékánja. A 125 éves iskola üzleti döntéshozók számos generációját képezte történelme során, és ma is Közép-Európa egyik legmagasabban jegyzett vezetőképzőjét működteti, ahol évente mintegy 2200 diák kap naprakész menedzsmenttudást.

Ipar forradalmak győztesei és vesztesei: 5 fejlődési hullámot azonosítottak a kutatók

A WU Executive Academy az üzleti élet legkülönfélébb területein kutat és oktat. Ilyen az úgynevezett stratégiai reziliencia és fenntarthatósági menedzsment, Vladimir Preveden szakterülete, aki Európa-szerte több mint 200 vállalatnál dolgozott tanácsadóként, mielőtt a bécsi intézmény óraadója lett.

„Jelenleg az ötödik és hatodik nagy technológiai átalakulás közepén vagyunk az ipari forradalom kezdete óta – magyarázza a szakember. – Minden eddigi hullám során átalakultak az értékeink, a társadalmak szerkezete, és vállalkozások új formái jelentek meg. Ez a most zajló két hullám során is így lesz.”

Az eddigi átalakulási hullámok Preveden szerint a következők voltak, néhány példával a sztárvállalataikra:

• Első hullám: gépesítés (1760–1830): korai kapitalisták
• Második hullám: gőz, acél, vasút (1830–1900): Rockefellerek, Vanderbiltek, Carnegie-k
• Harmadik hullám: iparosodás (1900–1970): Ford Motor Company
• Negyedik hullám: elektronika, TV, repülés (1945–1990): IBM, Shell, Boeing, Kodak
• Ötödik hullám: digitalizáció (1985–máig): Google, Apple, Meta, Amazon, Microsoft
• Hatodik hullám: zöld forradalom (2015–2060): ???

A szakember szerint a helyzetet bonyolítja, hogy a hatodik hullám úgy indult el, hogy még az ötödik is javában zajlik, sőt, az új technológiáknak köszönhetően épp lendületet kap.

„Egy mai cégvezető ezért nem engedheti meg magának, hogy a babérjain üljön – előre kell látnia a két most zajló hullám együtteséből várható üzleti lehetőségeket, hogy a csúcsra törhessen, vagy csak a játékban maradjon”

– mutat rá Preveden. A két professzor mindkét hullámban négy területet azonosított, amelyekkel a menedzsereknek kiemeleten kell foglalkozniuk.

Az ötödik hullám következő négy kulcsterülete

1. Kvantumszámítógépek. Az előrejelzések szerint 2030-ra indulhat el a tömeggyártásuk, és nagyságrendi növekedést hozhatnak a számítási kapacitásban. „A kvantumszámítógépek forradalmasítani fogják egyebek mellett a szimulációk, az adatelemzések és az előrejelzések világát, nem beszélve a kiberbiztonságról, hiszen a ma használatos legbonyolultabb jelszavak is feltörhetővé válnak” – mondja Preveden. A deepfake-ek száma megsokszorozódhat, és nehéz lesz eldönteni, mi a valóság és mi a hamisítvány.
2. Mesterséges intelligencia (MI). A nyelvi modellek, kép- és videógeneráló alkalmazások forradalma már javában zajlik, és szédítő fejlődésen ment keresztül az elmúlt években. „A legtöbb menedzser még nem használja a korszerű MI eszközöket, sőt nem is gondolkodik rajta, hogy milyen területeken lehetne használni a mesterséges intelligenciát. Ez hatalmas hiba, mivel egy idő után lehetetlen lesz majd áthidalni a megnyíló technológiai szakadékot” ­– magyarázza a WU Executive Academy professzora.
3. Blokklánc. Noha a legtöbben a kriptovaluták és az NFT-k kapcsán ismerik ezt a technológiát, három olyan terület is van, ahol a jövőben nagy szerepet kaphat a gazdaságban. Az első ilyen a decentralizált pénzügyek, a második az okos szerződések világa, ami a közvetítő pénzintézetek megkerülésével javítja majd a tőkéhez való hozzájutást. A harmadik területe, pedig az ellátási láncok területe, ahol a blokklánc növelheti az anyagáramlás nyomon követhetőségét és biztonságát. A digitális identitás pedig az adatok feletti rendelkezés területén ruházhatja fel új lehetőségekkel a cégeket.
4. Metaverzum. Ma sokan úgy vélik, hogy a metaverzum egy besült, túlhájpolt divathullám volt, de Barbara Stöttinger szerint ez csak illúzió. „Városok sora dolgozik azok, hogy létrehozza virtuális képmását, és olyan márkák gondolkoznak rajta, hogy a metaverzumban terjeszkedjenek, mint a Nike, a Gucci vagy az Adidas. A virtuális valósággal új vásárlói élményt teremthetnek és a legújabb technológia iránt érdeklődő fogyasztókat, fiatalokat nyerhetnek meg maguknak, így ez az előrelátó hozzáállás” – fogalmaz a dékán.

Az emissziókon túl

Mindeközben javában zajlik a zöld átállás: az EU célul tűzte ki, hogy 2050-ig karbonsemlegessé válik, és már 2030-ra jelentős vállalásokat tett.

„Ma sok cégvezető kényelmetlen kötelességként gondol a szabályozásra, de a zöld erőfeszítésekben olyan innovációs lehetőség rejlik, ami hosszú távon erősítheti az európai gazdaságot. Ezeket az előnyöket csak azok a cégek fogják élvezni, amelyek menedzserei proaktívan keresik a zöld piaci réseket ahelyett, hogy csupán a szabályozások betartásán görcsölnének”

– mondja Vladimir Preveden.

Hiba továbbá csak az üvegházhatású gázok kibocsátására szűkíteni a fenntarthatóság kérdését. Ez fontos kérdés, de van még négy fontos terület, ahol lépéselőnybe kerülhetnek az agilis menedzserek. Ezek pedig:

1. Energiafogyasztás és energiafüggetlenség: vagyis a cégek ellenállóképességének növelése olyan esetekre, mint a háború miatti európai energiaválság, például megújuló energia használatával.
2. Biodiverzitás: az élővilág sokszínűsége számos szektor életében meghatározó az élelmiszeripartól a turizmusig, a gyógyászattól a biológiai alapú alapanyagok termeléséig.
3. Körforgásos gazdaság: a törekvés, hogy a gazdaságba bevont alapanyagok minél tovább a körforgásban maradjanak, nemcsak a természeti erőforrások terhelését csökkentheti, de a hatékonyságot is javíthatja.
4. Társadalmi fenntarthatóság: a természeti értékek védelme mellett hosszú távon gazdasági előnyökkel járhat az etikus üzletmenet, a társadalmi felelősségvállalás is.

„2030 hamarabb itt lesz, mint gondolnánk. Nem az a lényeg, hogy minden menedzsernek minden új technológia területén szakértővé kell kiképeznie magát – a lényeg az, hogy képben legyenek, nyitott szemmel járjanak, és ne fenyegetésként, hanem lehetőségként gondoljanak rájuk”

– fogalmazza meg a konklúziót Barbara Stöttinger.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Eddig minden ipari forradalom kitermelte a maga sztárvállalatait appeared first on Műszaki Magazin.

A Gábor Dénestől származó „Találjuk fel a jövőt” jelmondat üzenete napjainkban különösen aktuálissá vált az élet minden területén (fenntartható fejlődés, nyersanyag-, energia- és hulladékgazdálkodás, foglalkoztatottság, stb.), azaz csak a tudatosan alakított jövő hozhat megoldást gondjainkra. –hangzott el az ünnepi díjátadón.

A 2023. évi díjazottak

Gábor Dénes Életmű díj

Dr. Biacs Péter Ákos vegyészmérnök, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem professzor emeritusa a magyar agrár- és élettudomány területén kidolgozott és szabadalommal védett eljárásairért, az élelmiszer-biztonság, a biotechnológia és a környezetgazdálkodás felsőfokú tananyagainak összeállításáért, azok hazai felsőoktatási intézményekben való hatékony bevezetéséért, továbbá hazánk nemzetközi szakmai szervezetekben való eredményes képviseletéért.

Gábor Dénes-díj

Dr. Bogsch Erik biológus, a Richter Gedeon Nyrt. biotechnológiai üzletágának igazgatója, az első hazai bioszimiláris készítmény – az osteoporosis kezelésében sikeres Terrosa – kidolgozásában és bevezetésében való vezetői szerepéért, a Richter Gedeon Nyrt. által az új terápiás területeken folytatott hasonló fejlesztések, valamint a régiónk legnagyobb biotechnológiai üzemének irányításában és a szakember-utánpótlás biztosításában sikeres munkájáért.

Dr. Szászi István járműmérnök, Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban, az autóipar, mobilitás és az elektronika területén kiemelkedő innovatív ipari fejlesztési programok sikeres koordinálásáért, a szinergia alapú egyetemi-ipari együttműködések és infrastrukturális tereik Bosch csoport általi kiépítéséhez, valamint a hazai mérnökképzési és tehetségtámogatási modernizációhoz való személyes hozzájárulásáért.

Bayer Gábor villamosmérnök, a 77 Elektronika Műszeripari Kft. fejlesztési igazgatója, azon feltalálói, mérnöki fejlesztői és vezetői eredményeiért, amelyeket a hazai orvosi műszeripar és labordiagnosztika területén ért el a vizeletanalízis automatizálásával, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásával megvalósított képkiértékeléssel és ezzel hazánkat a nemzetközi labordiagnosztikai piac urinális szegmensének meghatározó résztvevőjévé emelte.

Nádudvari György mérnök-fizikus, a Semilab Félvezető Fizikai Laboratórium Zrt. részlegvezetője, a félvezető alapanyagok és napelem cellák gyártásközi ellenőrzésére alkalmas fotolumineszcencia és infravörös leképezésen alapuló eljárások fejlesztéséért, továbbá fotomodulált reflexiómérés optimalizált változatának bevezetéséért, mely módszereket a növekvő integrált áramkör igényeknek megfelelően, hatékonyság növelésére és hibák kiszűrésére világszerte alkalmaznak.

Dr. Ferdinandy Péter kutatóorvos professzor, a Semmelweis Egyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese, az iszkémiás szívbetegség kutatásában és kardioprotektív terápiák fejlesztésében elért úttörő eredményeiért, az omikai technológiák gyakorlati bevezetéséért, valamint a kimagasló személyes publikációs, iskolateremtő és tudományszervező teljesítményével a Semmelweis Egyetem elismertségéhez történő hozzájárulásáért.

Dr. Németh András gépészmérnök, az AQ ANTON Kft. ügyvezető igazgatója, a gépgyártásban vezetőként meghonosított egyedi technológiákért és fejlett gyártási folyamatokért, amelyeket a szikraforgácsolás, a lézeres megmunkálás, a szuperötvözetek megmunkálása, a nemfémes anyagok precíziós alakítása, valamint a többkomponensű fröccsöntés terén vezettek be, lehetővé téve a high-tech energiaipari, repülőipari, járműipari és elektromos berendezések részegységeinek nemzetközi hírnevet kivívó hazai előállítását.

In Memoriam Gábor Dénes elismerés
Kasza Magdolna grafikus, Pénzjegynyomda Zrt. kreatív és termékfejlesztési referense, aki aktív segítője a díj előkészítésének, munkájával hozzájárulva a fenntartásához. 2012-ben tervezte meg a Gábor Dénes-díj érembe illesztett hologramot a Gábor Dénes Főiskola udvarán található Kampfl József-féle bronz mellszobor alapján, egy általa kidolgozott technika, a valós tárgyról készült digitális 3D hologramkép létrehozásával.

Gábor Dénes Emlékgyűrű
Dr. Darvas Ferenc Executive Chairman ThalesNano Zrt, InnoStudio Zrt., a Gábor Dénes-díjasok Klubjának sok éves szervezéséért és támogatásáért, az újonnan alakult Gábor Dénes-díjasok Klub Egyesület kezdeményezéséért.

Gábor Dénes Tudományos Diákköri ösztöndíj
Vajtai Lili hallgató, a „Szupravezetés keresése újszerű, alacsony dimenziós anyagokban” tárgyú dolgozatáért.

BME TTK Fizika Tanszék, Kísérleti Fizika szekció
Czibere Balázs hallgató, „Alacsony számításigényű, moduláris track-to-track szenzorfúzió autonóm járművek környezetérzékelésének támogatására” tárgyú dolgozatáért

2023. évi GDD kiadvány (PDF)

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post GÁBOR DÉNES-DÍJ 2023 appeared first on Műszaki Magazin.