A legfrissebb tanulmány azt jelzi, hogy az ipari hálózatok piaca tovább növekszik, 2024-re 7%-os bővüléssel. Továbbra is a domináns szereplő marad az ipari Ethernet, ami az összes újonnan telepített csomópont túlnyomó többségét, 71%-át teszi ki (a tavalyi 68%-hoz képest). A terepi buszok aránya eközben 24-ről 22%ra, a vezeték nélküli technológiák pedig enyhén, 8-ról 7%-ra csökken. A legelterjedtebb technológiák között a PROFINET az újonnan telepített csomópontok 23%-át teszi ki, ezt szorosan, 21%-kal követi az EtherNet/IP, az EtherCAT pedig jelenleg 16%-on áll.

Piaci részesedések 2024-ben a HMS Networks szerint – terepi busz, ipari Ethernet és vezeték nélküli megoldások.

A HMS Networks minden évben elvégzi az ipari hálózatok piacának globális elemzését a gyárautomatizáláson belüli újonnan telepített csomópontokra összpontosítva. Az ipari ICT (információs és kommunikációs technológia) megoldásainak független szállítójaként a HMS jelentős rálátással rendelkezik az ipari hálózatok piacára. A 2024-es tanulmány a terepi buszok, az ipari Ethernet és a vezeték nélküli technológiák becsült piaci részesedését és növekedési ütemét részletezi.

A 2024-es tanulmányban a HMS arra a következtetésre jutott, hogy az ipari hálózatok piaca tovább növekszik. a teljes piac növekedése 2024-ben várhatóan +7% körül alakul majd, amivel a hálózati kapcsolatok még nélkülözhetetlenebbé válnak majd a gyárakban.

Folyamatosan növekszik az ipari Ethernet részaránya

A 12%-os növekedéssel felgyorsul az ipari Ethernet részarányának növekedése. Az ipari Ethernet jelenleg a gyári automatizálásban újonnan telepített csomópontok globális piacának 71%-át teszi ki (a tavalyi 68%-hoz képest). A PROFINET számít a legelterjedtebb protokollnak 23%-os piaci részesedéssel, az új csomópontok 21%-át kitevő EtherNet/IP-t megelőzve. Továbbra is erős az EtherCAT népszerűsége, amely immár magabiztosan áll a harmadik helyen a maga 16%-os piaci részesedésével.

Várhatóan csökken a terepi buszok részaránya

A hagyományos soros terepibusz-telepítések tovább veszítenek lendületükből. Bár a terepibusz-telepítések továbbra is az új csomópontok jelentős részét teszik ki, a szegmens volumene várhatóan évente 2%-kal csökken 2024-ben. A terepibusz-rangsort a PROFIBUS vezeti7%-os piaci részesedéssel, amit a többi jól ismert terepibusz-protokoll követ egyenletes eloszlással.

A terepi buszok együttesen a piac 22%-át teszik ki 2024-ben. Az új terepi busz csomópontok számának csökkenése ellenére számos eszköz, gép és gyár támaszkodik majd ezekre a jól működő és bevált terepi buszokra az elkövetkező években.

Stabilizálódik a vezeték nélküli technológiák piaca

A vezeték nélküli technológiák folyamatos növekedést mutattak az elmúlt években, bár a növekedés üteme mostanra némileg lecsökkent. A vezeték nélküli megoldások továbbra is a típusonkénti teljes részesedés erős 7%-át teszik ki. A piac egyre több olyan terméket vezet be, amik támogatják az ipari vezeték nélküli hálózatot és növekszik a vezeték nélküli megoldások a gyári beállításokban történő elfogadása is. Tipikus felhasználási esetek a kábelcsere alkalmazások, a vezeték nélküli gépekhez való hozzáférés, valamint a mobil ipari berendezésekhez való csatlakozás.

Az ipari hálózatépítés kulcsfontosságú a gyártás termelékenysége és fenntarthatósága szempontjából

„A csatlakoztathatóság ma már alapfelszereltségnek számít a gyári automatizálásban, az ipari Ethernet pedig ennek a területnek a bajnoka – mondta Magnus Jansson, a HMS Networks Anybus üzletágának termékmarketing igazgatója. – Mindazonáltal, ahogy előre tekintünk, nagy változásokra számítunk, feltörekvő trendekkel és technológiákkal. Jelenleg kétségtelenül az ipari Ethernet dominál, de izgalmas változásoknak és újításoknak leszünk tanúi, amelyek alakítják majd az ipari hálózatok piacát.”

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az éves elemzés folyamatos növekedést mutatott ki az ipari hálózatok piacán appeared first on Műszaki Magazin.

A felmérés gerincét az elektromos autózás teszi ki, erre vonatkozik a legtöbb kérdés, és az látszik, hogy a fogyasztók egyre nagyobb hajlandóságot mutatnak az elektromos autók vásárlására, de többek között a töltéssel és a költségekkel kapcsolatos vélt vagy valós aggályok továbbra is komoly korlátot jelentenek.

Nő az EV-vásárlási hajlandóság

A felmérésből az látszik, hogy a fogyasztók elektromos autó vásárlási hajlandósága növekszik, a 2021-es 14 százalékhoz képest 18 százalék tervez következőnek akkumulátoros elektromos autót (BEV) venni, míg 20 százalék tervez plug-in hibridet (PHEV). A legmagasabb, 21 százalékos arányban azonban továbbra is azok vannak, akik nem akarnak elektromos autót venni (bár arányuk csökkent a 2021-es 24 százalékról).

Akik nem akarnak elektromos autóra váltani, 45 százalékban a túl magas árat jelölték meg indoknak, 33 százalékban a töltéssel kapcsolatos aggályokat, és 29 százalékban a hatótávolsággal kapcsolatos problémákat.

Még egy érdekes tendencia, hogy a felmérés szerint a prémium és luxuskategóriás autókkal rendelkező válaszadók durván kétszer nagyobb érdeklődést mutattak az EV-vásárlás iránt, mint a volumenmárkák és a belépő szintű autók tulajdonosai.

Továbbra is az egyik legfontosabb autóipari trend a kínai márkák globális terjeszkedése, ami különösen az EU-ban vált kényes kérdéssé az ideiglenes büntetővámok kivetése miatt (bár a felmérés az ezek kivetéséről szóló végleges döntés előtt készült).

A felmérés alapján a meglévő európai EV-tulajok és a jövőben vásárolni tervezők 27 százaléka venné fontólra kínai autó vásárlását. A meglévő EV-tulajoknál ez az arány magasabb (31% vs 23%) mint a vásárolni tervezőknél; illetve a fiatal fogyasztók is nyitottabbak a kínai autókra, mint az idősebbek (33% vs 21%); valamint a prémium márkások is inkább fontolnának meg kínai márkát, mint a volumen márkások (33% vs 25%).

A felmérés továbbá érdekes különbségeket tár a következő vásárláskor EV-t fontolgató fogyasztók és az EV-szkeptikusok között. Akik EV-t vennének következőnek, jellemzően jóval magasabb (6 230 dollár vs 4 235 dollár) egy háztartásra jutó jövedelemmel rendelkeznek, mint a szkeptikusok; valamint 51 százalékban városi/belvárosi lakosok, míg a szkeptikusok 47 százalékban elővárosban, 34 százalékban pedig vidéken élnek. A potenciális EV-vásárlók átlagéletkora a szkeptikusoknál emellett jóval alacsonyabb (42 év vs 50,8 év); és érdekes módon sokkal több kilométert tesznek meg évente (14 735 vs 10 035); továbbá jóval fontosabb nekik az autó technológiai felszereltsége; és 84 százalékuk képes otthon tölteni, míg a szkeptikusoknál csak 49 százalék ez az arány.

Miért nem akarnak a fogyasztók EV-t venni?

Az elektromos járművek elterjedésének legnagyobb akadálya a technológia alacsony ismertsége és a magas vélt költségek – legalábbis erre a következtetésre jutott a felmérés.

• Első ránézésre furcsának tűnik, de a felmérés szerint 2-ből 1 EV-szkeptikus (60%) még soha nem hallott az EV-kről, vagy úgy gondolja, hogy nem tudja megmagyarázni, hogy mik azok. A legkevésbé Japánban és Franciaországban ismerik a technológiát.
• Emellett az EV-szkeptikusok több mint fele (55%) azt állítja, hogy nem szeret foglalkozni új technológiával, Ausztráliában ez az arány 63 százalék.
• A sorban a következők a költségek, az EV-szkeptikusok 45 százaléka túl magasnak tartja a tulajdonlás költségeit, kivéve a norvég (29%) és a kínai (9%) fogyasztókat.
• A következő akadályt a hatótáv jelenti, 4-ből több mint 1 EV-szkeptikus (29%) aggódik az elégtelen hatótávolság vagy a nem megfelelő töltési infrastruktúra miatt – Kínában arányuk 42 százalék. Az EV-szkeptikusok 28 százaléka emellett azt állítja, hogy nincs lehetősége otthon tölteni, a legmagasabb arány Japánban (43%), a legalacsonyabb Brazíliában (15%) van.
• Végül az utolsó ok, amiért a fogyasztók nem akarnak EV-t venni, hogy egyszerűen csak szeretnek belső égésű motorral hajtott autót vezetni (14%), ez leginkább Németországban (28%) és az USA-ban (18%) igaz.

A felmérés szerint nem minden fogyasztó elégedett az elektromos autókkal, sőt,

JELENTŐS ARÁNYBAN VANNAK AZOK, AKIK VISSZAVÁLTANÁNAK BELSŐ ÉGÉSŰ MOTOROS JÁRMŰRE.

A megkérdezett EV-tulajok 29 százaléka nagy valószínűséggel visszatér a belső égésű motoros autókhoz, amely arány Ausztráliában (49%) és az USA-ban (46%) a legmagasabb.

AZ ZÖLD ÁTÁLLÁS SZEMPONTJÁBÓL ELÉG AGGASZTÓAN HANGZIK, HOGY MINDEN MÁSODIK AMERIKAI EV-TULAJ VISSZATÉRNE A BELSŐ ÉGÉSŰ MOTOROS AUTÓKHOZ.

A top3 ok, amiért elégedetlen az EV-tulajok a következő: nem megfelelő a töltési infrastruktúra (35%), a tulajdonlás teljes költsége túl magas (34%), hosszú utakon túlságosan befolyásolva vannak a vezetési szokásaik (32%).

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az amerikaiak fele visszacserélné elektromos autóit robbanómotorosra appeared first on Műszaki Magazin.

Június 28-án, a városligeti Millennium Házában rendezték meg az ország legnagyobb gépipari szakmai eseményét a Gépész Szalont, a Magyar Ipari Célgép Nagydíj immár negyedik díjátadóját, a Chemplex Kft és a Gépipari Tudományos Egyesület (GTE) közös szervezésében. Az Év Célgépe díjra a tavalyi jelentkezéseket is felülmúlva az idén 121 pályamű érkezett, 8 kategóriában osztották ki az elismeréseket, emellett díjazták az év ötletét, az év öko-célgépét és az év tervezőjét is.

A gépgyártók és termelő vállalatok immár negyedik alkalommal életre hívott ünnepi eseményén rekordszámú, csaknem 400 szakember vett részt. A Gépész Szalonon köszöntőt mondott Fábián Gergely a Nemzetgazdasági Minisztérium iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkára és Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója is.

Sipos Sándor, a Magyar Ipari Célgép Nagydíj ötletgazdája beszédében kiemelte, hogy a verseny lehetőséget biztosít a pályázóknak, hogy bemutassák kreativitásukat, technikai tudásukat és problémamegoldó képességüket.

 „A Szalon egy olyan esemény, ahol meg kell állnunk, és méltatnunk kell a pályázók szakmai tudását és bravúrját, bizonyítva, hogy a magyar gépészmérnök bárhol a világon megállja a helyét”

 – fogalmazott a Chemplex Kft. tulajdonosa.

Metál Attila, a zsűri elnöke, a GTE Konstrukciós Szakosztályának titkára, a Knorr-Bremse Vasúti Jármű Rendszerek Budapest kutatás-fejlesztési részlegvezetője, az év egyik szakmai csúcspontjának nevezte az eseményt. Úgy fogalmazott:

„A Év Célgépe díjnak presztízse van, a győztes cégek büszkén hirdetik sikerüket, amelynek híre aztán további megrendeléseket generál.”

Dr. Bárdos Krisztina, a Gépipari Tudományos Egyesület ügyvezető igazgatója azt emelte ki, hogy az idén előtérbe került a gép-ember, ember-gép kapcsolat.

„Az ún. operátor 5.0 fogalom lényege, hogy ezt a kapcsolatot optimalizálja, elsősorban az intelligens gyártási rendszerek területén, az ember-gép interakcióra és a rugalmasságra összpontosítva.”

A rendezvényhez idén első alkalommal csatlakozott a Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége és új kategóriaként díjazták az élelmiszeripari gépek körében megvalósuló innovációkat. A szervezet különösen fontosnak nevezte a magyar élelmiszergyártók számára a termelés technikai szintjének emelését, az energiahatékonyság, az alapanyagkihozatal és általában a minőség további javítását.

A győztesek listája

Anyagmozgatás, anyagtárolás kategóriában:

Revo-Tec Gépipari Kft.

Végátvételi munkahely robotos logisztikai kiegészítése

Tervezők: Horváth Szabolcs, Varga Dávid

Kísérleti, laboratóriumi, tesztberendezések, mérőeszközök, tesztpadok kategóriában:

schoen + sandt Hungary Kft.

EVO4-02W power modul tesztelő sor

Tervezők: Mester Barnabás, Fehér Patrik, Vankó Norbert, Ladányi Sándor, Horváth Richárd

Gyártáselőkészítés gépei, alapanyag és nyersanyagfeldolgozás kategóriában:

MechatroEngineering Kft.

Nagy teherbírású robotfej szögkiegyenlítő egység

Termék kiadagolás, beadagolás, csomagolás gépei kategóriában:

IQ Kecskemét Kft. és KÉSZ Ipari Gyártó Kft.

Kiadó/visszavevő automata

Tervezők: Ézsiás Gergő, Balla Norbert

Teljes gyártósorok, üzemi és kisüzemi technológiák kategóriában:

BBM Engineering Solutions Zrt.

Automata szitanyomtató gyártósor

Tervezők: Bővíz Botond Gergő, Bolgár Milán, Szántai István, Székely Arthur, Csatári Dániel, Szabó Gábor András, Bártfai Zoltán, Bajó Péter, Ari Dávid Károly

Gyártógépek, rész vagy készterméket előállító gépek kategóriában:

VT TIPA Kft.

Fogaskerék prés

Tervezők: Gépésztervező – Varga Zoltán, Hardvertervező – Kovács András, Programozó – Drobina András

Vegyipari gépek:

Mérai Csaba

Automata töltő, ultrahanghegesztő és csomagoló berendezés

Élelmiszeripari gépek:

ST-Automatika Kft.

Desszert adagoló és számláló gép

Tervező: Kis Szabolcs

A különdíjak:

• Az év célgéptervezője 2024: Holik László
• Az év ÖKO célgépe 2024: HunMecH Kft., módosított EUR papírraklap gyártósor, Tervezők: Németh Péter, Tóth Zoltán
• Az év ötlete 2024: Csikós Irén, Takarító robot, Henkel Magyarország Operations Kft.

gepedvanhozza.hu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Magyar Ipari Célgép Nagydíj idei nyertesek appeared first on Műszaki Magazin.

A különleges anyag nagy méretű és bonyolult alakú alkatrészek bevonatolására is alkalmas, így a módszer kiválóan hasznosítható az iparban is. Felfedezésével Nagy Péter, az Anyagfizikai Tanszék doktorandusza elnyerte a 2024-es Schwäbisch Gmünd Prize for Young Scientists díjat.

A díjat minden évben a European Academy of Surface Technology (EAST) szervezet ítéli oda egy-egy fiatal kutatónak, aki kiemelkedő tudományos eredményeivel hozzájárult a felülettechnológia fejlődéséhez. Az elismerést idén a 11th European Pulse Plating Seminar konferencián Bécsben adták át, a díjátadón Nagy Péter Processing and characterization of an electrodeposited nanocrystalline Co–Fe–Ni–Zn multi-principal element alloy film címmel beszélt kutatásáról.

A fiatal kutató elektrolitikus leválasztással réteg formájában állított elő kiemelkedően magas keménységű (9.2 GPa) ötvözetet. Az ötvözetben a négy kémiai alkotóelem (Co-Fe-Ni-Zn) közel azonos mennyiségben szerepel. Az ilyen típusú anyagokat angolul multi-principal element alloy-nak (MPEA) hívják, mert több fő kémiai komponensből állnak, ellentétben a hagyományos ötvözetekkel, ahol van egy többségi (fő) komponens, amelyhez kisebb mennyiségben ötvöző elemeket adnak. A Co-Fe-Ni-Zn MPEA anyag olyan eljárással készült, amely nagy méretű és bonyolult alakú alkatrészek bevonatolására is alkalmas, így a módszer ipari környezetbe is átültethető. Az MPEA-anyagok kutatása ma az anyagtudomány egyik legfontosabb területe.

“Az új ötvözetek tulajdonságait még nem ismerjük. Már a négykomponensű MPEA anyagok esetében is milliónyi elemkombináció lehetséges, és akkor az összetevők arányát még nem is módosítottuk. Vagyis nagyon sok ötvözetet kell megvizsgálni ahhoz, hogy megtaláljuk azt, amelyikre éppen szükségünk van. Ezt a munkát gyorsítják a kombinatorikus minták (ahol egy mintán belül változik a kémiai összetétel)”

– magyarázta kérdésünkre Nagy Péter.

Az elismerést kiváltó eredményt a fiatal kutató a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont Szilárdtestfizikai és Optikai Intézet és az ELTE Anyagfizikai Tanszék közötti együttműködés keretében Péter László tudományos tanácsadó és Gubicza Jenő egyetemi tanár témavezetésével érte el, a kutatást az Új Nemzeti Kiválóság Program támogatta.

„Nagy Péter doktoranduszént új eljárásokat dolgoz ki kombinatorikus MPEA-anyagok előállítására és szerkezetük feltérképezésére. Korábban már sikerült kifejlesztenie egy mesterséges intelligencián alapuló új röntgendiffrakciós kiértékelő módszert, amellyel az eddigieknél nagyságrendekkel gyorsabban feltárul egy ötvözet összetételi könyvtára – mondta el Gubicza Jenő. – Most egy olyan eljárást dolgozott ki, amellyel elektrolitikus leválasztással lehet MPEA kombinatorikus mintát előállítani: ez pedig a világon egyedülálló eredmény.”

Az ELTE Anyagfizikai Tanszék nemzetközi szinten is vonzó kutatói utánpótlásneveléséről korábban Gubicza Jenővel készítettünk interjút.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Fiatal magyar kutató felfedezése forradalmasíthatja az ipart appeared first on Műszaki Magazin.

A rendezvényen megtartott győri előadás nagy sikert aratott, és hozzájárult a magyar dróntechnológia nemzetközi elismertségének növeléséhez.

A Dél-koreai Drón Expón hazánkat a Széchenyi István Egyetem Digitális Fejlesztési Központjának munkatársai képviselték, akik értékes kapcsolatokat építettek a távol-keleti országban. A nagyszabású rendezvényen közel hatvan cég mutatta be termékeit és szolgáltatásait, a résztvevők pedig mintegy negyven szakmai előadást hallhattak a dróntechnológia jelenéről és jövőjéről.

A győriek részvételére Musza István Lajos, Magyarország szöuli nagykövetségének tudományos és technológiai szakdiplomatája, valamint dr. Mikula Krisztián, a Digitális Fejlesztési Központ szakértője közreműködésével került sor.

„Az expo remek alkalmat biztosított, hogy egyeztessünk a dél-koreai Helsellel, amely a drónfoci és egyéb felhasználásra alkalmas drónok gyártásában kiemelkedő cég. Képviselői korábban a győri OGEX és PlayIT keretében tartottak nagysikerű drónfocibemutatót a Széchenyi-egyetemen. A megbeszélés megerősítette közös szándékunkat a jövőbeli együttműködésről, amely nagyban hozzájárul a hazai drónfoci mint e-sport népszerűsítésében. Emellett a Korean Testing Laboratoryval és más potenciális partnerekkel is sikerült érdemi, szakmai egyeztetést folytatnia delegációnknak”

– fogalmazott dr. Drotár István, az egyetem Digitális Fejlesztési Központjának vezetője.

„A rendezvény egyik kiemelkedő programja a drónshow volt, ahol ötezer drón kötelékében mutatták be a technológia lenyűgöző lehetőségeit, emellett drónfoci-világbajnokságot is rendeztek. Utóbbi számunkra azért is fontos, mert a sport hazai népszerűsítésében egyetemünk élen jár, és már több sikeres bemutatót is magunk mögött tudhatunk”

– fűzte hozzá dr. Mikula Krisztián.

Az eseményen Takács Olivér, a Digitális Fejlesztési Központ munkatársa nagy sikerű előadást tartott a hazai és a Széchenyi István Egyetem dróntechnológiai eredményeiről  és jövőbeli irányairól, egyúttal a hazai Drón Koalíció és ökoszisztéma helyzetéről.

„Az előadás után számos pozitív visszajelzést kaptunk, így szereplésünk hozzájárult a magyar dróntechnológia nemzetközi elismertségének növeléséhez. Részvételünk tovább erősítette a magyar–dél-koreai technológiai együttműködést, és új lehetőségeket nyitott a jövőbeni közös projektek számára a Széchenyi István Egyetemmel”

– foglalta össze Takács Olivér.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post SZE sikerek a Dél-koreai Drón Expón appeared first on Műszaki Magazin.

Az intézmény hallgatói a Hollandiában megrendezett workshopon az általuk fejlesztett SZESAT-1-es műhold jelenlegi stádiumát is bemutatták.

Az ESA Fly Your Satellite! (FYS) egy visszatérő, gyakorlatias program, amelyet az Európai Űrügynökség Oktatási Hivatala az ESA-tagállamok egyetemeivel szoros együttműködésben irányít, azzal a céllal, hogy kiegészítse az egyetemi oktatást, valamint bevonja a hallgatókat az űrágazat világába.

„Nagy megtiszteltetés és büszkeség számunka, hogy első magyarországi egyetemi csapatként jutottunk be a programba. Ez bizonyítja azt is, hogy a fiatalok minőségi munkát végeznek a győri campuson. Tevékenységük egyedi és jövőbe mutató, amihez minden támogatást megkapnak egyetemünk részéről”

– nyilatkozta dr. Borbély Gábor, az intézmény Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Kar Távközlési Tanszékének vezetője, aki maga is a csapattal utazott az ESA Kutatási és Technológiai Központjába, a hollandiai Noordwijkba.

A négynapos workshop során a hallgatók a többi nemzetközi csapattal együtt előadásokat hallgathattak meg üzleti tervezésről és prezentációs technikákról. Bejutottak az ESA VIP központjába, illetve az ESA EXPO-ra is, ahol űrutazással kapcsolatos relikviákkal ismerkedhettek meg, mint a nemzetközi űrállomás (ISS) Columbus laborjának 1:1 méretarányú makettje, kipróbálhatták a Szojuz űrkabin szimulátorát, átsétálhattak az ISS Zvezda modulján. Láthattak valódi Hold-kőzetet, amely az Apollo-17 missziójával érkezett a Földre, illetve a Hubble távcső szervizelésekor kicserélt és a világűrben súlyosan megsérült napelem tábláját is megtekinthették.

„A program szakmai részében be kellett mutatnunk SZESAT-1-es műholdunk jelenlegi stádiumát, valamint terveinket is. A többi csapat prezentációiból sok ötletet sikerült merítenünk, melyeket a műszaki megoldások kialakítása mellett a csapat szervezésében is tudunk majd hasznosítani”

– fogalmazott Nagy Zoltán, a SZESAT Interdiszciplináris Szakkollégium műholdépítési szekciójának vezetője.

A témával hamarosan Győrben is találkozhatunk, hiszen a Széchenyi-egyetemen hagyományosan megrendezett májusi Távközlési Világnap idei témája szintén a világűr lesz.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Hollandiában mutatta be a Széchenyi István Egyetem készülő műholdját a SZESAT csapata appeared first on Műszaki Magazin.

Azon cégvezetők, akik sikeresek akarnak maradni az átalakuló világban, mindkét területen naprakész tudással kell rendelkezniük – véli a Bécsi Közgazdaságtudományi Egyetem vezetőképző akadémiájának (WU Executive Academy) dékánja. Barbara Stöttinger és az intézmény egyik professzora nyolc területet azonosított, ahol a jövő menedzsereinek nyitott szemmel kell járniuk.

Az elmúlt években felfordult a világ: a járvány után energiaválság, infláció és geopolitikai konfliktusok sora tette kiszámíthatatlanná a gazdaság életét. Ám miközben az egyik krízisből a másikba esünk, és kétségkívül fontos, hogy a vállalatok ellenállók legyenek a válságokkal szemben, nem szabad szem elől téveszteniük azokat a strukturális folyamatokat, amelyek eldöntik majd, hogy kik lesznek az évtized nyertesei és vesztesei. Legalábbis így látja a Bécsi Közgazdaságtudományi Egyetem vezetőképző akadémiájának dékánja.

„Az előrejelzések szerint a 2030-ig hátralévő időszak kritikus lesz a vállalatok életében, így a menedzsereknek stratégiai szinten kell gondolkozniuk a jövő lehetőségeiről és a kockázatairól, ha talpon akarnak maradni”

– véli Barbara Stöttinger, a WU Executive Academy dékánja. A 125 éves iskola üzleti döntéshozók számos generációját képezte történelme során, és ma is Közép-Európa egyik legmagasabban jegyzett vezetőképzőjét működteti, ahol évente mintegy 2200 diák kap naprakész menedzsmenttudást.

Ipar forradalmak győztesei és vesztesei: 5 fejlődési hullámot azonosítottak a kutatók

A WU Executive Academy az üzleti élet legkülönfélébb területein kutat és oktat. Ilyen az úgynevezett stratégiai reziliencia és fenntarthatósági menedzsment, Vladimir Preveden szakterülete, aki Európa-szerte több mint 200 vállalatnál dolgozott tanácsadóként, mielőtt a bécsi intézmény óraadója lett.

„Jelenleg az ötödik és hatodik nagy technológiai átalakulás közepén vagyunk az ipari forradalom kezdete óta – magyarázza a szakember. – Minden eddigi hullám során átalakultak az értékeink, a társadalmak szerkezete, és vállalkozások új formái jelentek meg. Ez a most zajló két hullám során is így lesz.”

Az eddigi átalakulási hullámok Preveden szerint a következők voltak, néhány példával a sztárvállalataikra:

• Első hullám: gépesítés (1760–1830): korai kapitalisták
• Második hullám: gőz, acél, vasút (1830–1900): Rockefellerek, Vanderbiltek, Carnegie-k
• Harmadik hullám: iparosodás (1900–1970): Ford Motor Company
• Negyedik hullám: elektronika, TV, repülés (1945–1990): IBM, Shell, Boeing, Kodak
• Ötödik hullám: digitalizáció (1985–máig): Google, Apple, Meta, Amazon, Microsoft
• Hatodik hullám: zöld forradalom (2015–2060): ???

A szakember szerint a helyzetet bonyolítja, hogy a hatodik hullám úgy indult el, hogy még az ötödik is javában zajlik, sőt, az új technológiáknak köszönhetően épp lendületet kap.

„Egy mai cégvezető ezért nem engedheti meg magának, hogy a babérjain üljön – előre kell látnia a két most zajló hullám együtteséből várható üzleti lehetőségeket, hogy a csúcsra törhessen, vagy csak a játékban maradjon”

– mutat rá Preveden. A két professzor mindkét hullámban négy területet azonosított, amelyekkel a menedzsereknek kiemeleten kell foglalkozniuk.

Az ötödik hullám következő négy kulcsterülete

1. Kvantumszámítógépek. Az előrejelzések szerint 2030-ra indulhat el a tömeggyártásuk, és nagyságrendi növekedést hozhatnak a számítási kapacitásban. „A kvantumszámítógépek forradalmasítani fogják egyebek mellett a szimulációk, az adatelemzések és az előrejelzések világát, nem beszélve a kiberbiztonságról, hiszen a ma használatos legbonyolultabb jelszavak is feltörhetővé válnak” – mondja Preveden. A deepfake-ek száma megsokszorozódhat, és nehéz lesz eldönteni, mi a valóság és mi a hamisítvány.
2. Mesterséges intelligencia (MI). A nyelvi modellek, kép- és videógeneráló alkalmazások forradalma már javában zajlik, és szédítő fejlődésen ment keresztül az elmúlt években. „A legtöbb menedzser még nem használja a korszerű MI eszközöket, sőt nem is gondolkodik rajta, hogy milyen területeken lehetne használni a mesterséges intelligenciát. Ez hatalmas hiba, mivel egy idő után lehetetlen lesz majd áthidalni a megnyíló technológiai szakadékot” ­– magyarázza a WU Executive Academy professzora.
3. Blokklánc. Noha a legtöbben a kriptovaluták és az NFT-k kapcsán ismerik ezt a technológiát, három olyan terület is van, ahol a jövőben nagy szerepet kaphat a gazdaságban. Az első ilyen a decentralizált pénzügyek, a második az okos szerződések világa, ami a közvetítő pénzintézetek megkerülésével javítja majd a tőkéhez való hozzájutást. A harmadik területe, pedig az ellátási láncok területe, ahol a blokklánc növelheti az anyagáramlás nyomon követhetőségét és biztonságát. A digitális identitás pedig az adatok feletti rendelkezés területén ruházhatja fel új lehetőségekkel a cégeket.
4. Metaverzum. Ma sokan úgy vélik, hogy a metaverzum egy besült, túlhájpolt divathullám volt, de Barbara Stöttinger szerint ez csak illúzió. „Városok sora dolgozik azok, hogy létrehozza virtuális képmását, és olyan márkák gondolkoznak rajta, hogy a metaverzumban terjeszkedjenek, mint a Nike, a Gucci vagy az Adidas. A virtuális valósággal új vásárlói élményt teremthetnek és a legújabb technológia iránt érdeklődő fogyasztókat, fiatalokat nyerhetnek meg maguknak, így ez az előrelátó hozzáállás” – fogalmaz a dékán.

Az emissziókon túl

Mindeközben javában zajlik a zöld átállás: az EU célul tűzte ki, hogy 2050-ig karbonsemlegessé válik, és már 2030-ra jelentős vállalásokat tett.

„Ma sok cégvezető kényelmetlen kötelességként gondol a szabályozásra, de a zöld erőfeszítésekben olyan innovációs lehetőség rejlik, ami hosszú távon erősítheti az európai gazdaságot. Ezeket az előnyöket csak azok a cégek fogják élvezni, amelyek menedzserei proaktívan keresik a zöld piaci réseket ahelyett, hogy csupán a szabályozások betartásán görcsölnének”

– mondja Vladimir Preveden.

Hiba továbbá csak az üvegházhatású gázok kibocsátására szűkíteni a fenntarthatóság kérdését. Ez fontos kérdés, de van még négy fontos terület, ahol lépéselőnybe kerülhetnek az agilis menedzserek. Ezek pedig:

1. Energiafogyasztás és energiafüggetlenség: vagyis a cégek ellenállóképességének növelése olyan esetekre, mint a háború miatti európai energiaválság, például megújuló energia használatával.
2. Biodiverzitás: az élővilág sokszínűsége számos szektor életében meghatározó az élelmiszeripartól a turizmusig, a gyógyászattól a biológiai alapú alapanyagok termeléséig.
3. Körforgásos gazdaság: a törekvés, hogy a gazdaságba bevont alapanyagok minél tovább a körforgásban maradjanak, nemcsak a természeti erőforrások terhelését csökkentheti, de a hatékonyságot is javíthatja.
4. Társadalmi fenntarthatóság: a természeti értékek védelme mellett hosszú távon gazdasági előnyökkel járhat az etikus üzletmenet, a társadalmi felelősségvállalás is.

„2030 hamarabb itt lesz, mint gondolnánk. Nem az a lényeg, hogy minden menedzsernek minden új technológia területén szakértővé kell kiképeznie magát – a lényeg az, hogy képben legyenek, nyitott szemmel járjanak, és ne fenyegetésként, hanem lehetőségként gondoljanak rájuk”

– fogalmazza meg a konklúziót Barbara Stöttinger.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Eddig minden ipari forradalom kitermelte a maga sztárvállalatait appeared first on Műszaki Magazin.

A Gábor Dénestől származó „Találjuk fel a jövőt” jelmondat üzenete napjainkban különösen aktuálissá vált az élet minden területén (fenntartható fejlődés, nyersanyag-, energia- és hulladékgazdálkodás, foglalkoztatottság, stb.), azaz csak a tudatosan alakított jövő hozhat megoldást gondjainkra. –hangzott el az ünnepi díjátadón.

A 2023. évi díjazottak

Gábor Dénes Életmű díj

Dr. Biacs Péter Ákos vegyészmérnök, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem professzor emeritusa a magyar agrár- és élettudomány területén kidolgozott és szabadalommal védett eljárásairért, az élelmiszer-biztonság, a biotechnológia és a környezetgazdálkodás felsőfokú tananyagainak összeállításáért, azok hazai felsőoktatási intézményekben való hatékony bevezetéséért, továbbá hazánk nemzetközi szakmai szervezetekben való eredményes képviseletéért.

Gábor Dénes-díj

Dr. Bogsch Erik biológus, a Richter Gedeon Nyrt. biotechnológiai üzletágának igazgatója, az első hazai bioszimiláris készítmény – az osteoporosis kezelésében sikeres Terrosa – kidolgozásában és bevezetésében való vezetői szerepéért, a Richter Gedeon Nyrt. által az új terápiás területeken folytatott hasonló fejlesztések, valamint a régiónk legnagyobb biotechnológiai üzemének irányításában és a szakember-utánpótlás biztosításában sikeres munkájáért.

Dr. Szászi István járműmérnök, Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban, az autóipar, mobilitás és az elektronika területén kiemelkedő innovatív ipari fejlesztési programok sikeres koordinálásáért, a szinergia alapú egyetemi-ipari együttműködések és infrastrukturális tereik Bosch csoport általi kiépítéséhez, valamint a hazai mérnökképzési és tehetségtámogatási modernizációhoz való személyes hozzájárulásáért.

Bayer Gábor villamosmérnök, a 77 Elektronika Műszeripari Kft. fejlesztési igazgatója, azon feltalálói, mérnöki fejlesztői és vezetői eredményeiért, amelyeket a hazai orvosi műszeripar és labordiagnosztika területén ért el a vizeletanalízis automatizálásával, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásával megvalósított képkiértékeléssel és ezzel hazánkat a nemzetközi labordiagnosztikai piac urinális szegmensének meghatározó résztvevőjévé emelte.

Nádudvari György mérnök-fizikus, a Semilab Félvezető Fizikai Laboratórium Zrt. részlegvezetője, a félvezető alapanyagok és napelem cellák gyártásközi ellenőrzésére alkalmas fotolumineszcencia és infravörös leképezésen alapuló eljárások fejlesztéséért, továbbá fotomodulált reflexiómérés optimalizált változatának bevezetéséért, mely módszereket a növekvő integrált áramkör igényeknek megfelelően, hatékonyság növelésére és hibák kiszűrésére világszerte alkalmaznak.

Dr. Ferdinandy Péter kutatóorvos professzor, a Semmelweis Egyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese, az iszkémiás szívbetegség kutatásában és kardioprotektív terápiák fejlesztésében elért úttörő eredményeiért, az omikai technológiák gyakorlati bevezetéséért, valamint a kimagasló személyes publikációs, iskolateremtő és tudományszervező teljesítményével a Semmelweis Egyetem elismertségéhez történő hozzájárulásáért.

Dr. Németh András gépészmérnök, az AQ ANTON Kft. ügyvezető igazgatója, a gépgyártásban vezetőként meghonosított egyedi technológiákért és fejlett gyártási folyamatokért, amelyeket a szikraforgácsolás, a lézeres megmunkálás, a szuperötvözetek megmunkálása, a nemfémes anyagok precíziós alakítása, valamint a többkomponensű fröccsöntés terén vezettek be, lehetővé téve a high-tech energiaipari, repülőipari, járműipari és elektromos berendezések részegységeinek nemzetközi hírnevet kivívó hazai előállítását.

In Memoriam Gábor Dénes elismerés
Kasza Magdolna grafikus, Pénzjegynyomda Zrt. kreatív és termékfejlesztési referense, aki aktív segítője a díj előkészítésének, munkájával hozzájárulva a fenntartásához. 2012-ben tervezte meg a Gábor Dénes-díj érembe illesztett hologramot a Gábor Dénes Főiskola udvarán található Kampfl József-féle bronz mellszobor alapján, egy általa kidolgozott technika, a valós tárgyról készült digitális 3D hologramkép létrehozásával.

Gábor Dénes Emlékgyűrű
Dr. Darvas Ferenc Executive Chairman ThalesNano Zrt, InnoStudio Zrt., a Gábor Dénes-díjasok Klubjának sok éves szervezéséért és támogatásáért, az újonnan alakult Gábor Dénes-díjasok Klub Egyesület kezdeményezéséért.

Gábor Dénes Tudományos Diákköri ösztöndíj
Vajtai Lili hallgató, a „Szupravezetés keresése újszerű, alacsony dimenziós anyagokban” tárgyú dolgozatáért.

BME TTK Fizika Tanszék, Kísérleti Fizika szekció
Czibere Balázs hallgató, „Alacsony számításigényű, moduláris track-to-track szenzorfúzió autonóm járművek környezetérzékelésének támogatására” tárgyú dolgozatáért

2023. évi GDD kiadvány (PDF)

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post GÁBOR DÉNES-DÍJ 2023 appeared first on Műszaki Magazin.

Négy hónapig tartó, mintegy 20 000 szavazatot hozó időszak után kiderült, kik nyertek a Best of Industry Award 2023 különböző kategóriáiban.

Gépészet, robotika

A Best of Industry Award 1. része a hajtáselemektől a megmunkálásig tart – itt a középpontban az MM klasszikus kategóriái találhatóak:

Feldolgozóipar és IoT

A Best of Industry Awards 2. része a feldolgozóipar világából származó innovációkkal, valamint a digitalizáció és az IoT innovációival foglalkozott:

Orvos technológia, laboratórium technológia és speciális kategóriák

A Best of Industry Award 3. része laboratóriumi és orvostechnikai kategóriákat és innovációkat tartalmaz. A fenntarthatóság területén megvalósuló innovációkat és a mesterséges intelligencia kategóriát is díjazták:

Forrás: maschinenmarkt.vogel.de/die-gewinner-des-best-of-industry-award-stehen-fest-a-7c5ea302e7c792abcb1e5d4ced2a8922/

Kapcsolódó cikkünk: A 2022-es Best of Industry Award díj nyertesei.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Best of Industry Award 2023 győztesek appeared first on Műszaki Magazin.

Napjainkban a tudományos számítások módszereit egyre szélesebb körben alkalmazza mind a tudományos, mind az ipari szektor. A terület rohamos sebességgel fejlődik, azonban azok a szakemberek, akik munkájukban napi szinten alkalmazzák módszereit, a természet-, társadalom- vagy akár a gazdaságtudományok annyira eltérő területein dolgoznak, hogy nem sok lehetőségük van az együttműködésre, közös gondolkodásra. Ezt a problémát ismerte fel több magyar kutató, akik az ország vezető kutatóintézeteinek és egyetemeinek munkatársai, és létrehozták a Tudományos Számítások Intézete Egyesületet, ami reményeik szerint megfelelő fórumot és támogatást nyújt majd az együttműködésre, együtt gondolkodásra és ezáltal nemzetközi eredményességüket is növelni fogja.

„Azon dolgozunk, hogy segítsünk a kutatóknak, diákoknak és tanároknak abban, hogy jobban megértsék a tudományos számítások során használt kulcsfontosságú módszereket, és ösztönözzük az innovációt és a fejlődést az alap és az alkalmazott kutatások területén”

– mondta el az intézet céljairól Telcs András, a TSZI elnöke, a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont Komputációs Tudományos Osztályának vezetője, az MTA doktora, egyetemi tanár.

„A tudományos számításokat számos tudományterület alkalmazza, legyen szó mesterséges intelligenciáról, kémiáról, fizikáról, matematikáról, közgazdaságtanról, szociológiáról, adatbányászatról, kvantuminformatikáról, robotikáról, tőzsdei folyamatok elemzéséről, vagy akár biológiáról és agykutatásról. A tudományos számítások fokozatosan önálló tudományággá válik, a szakemberek pedig erre a tendenciára szerettek volna reagálni az Intézet megalapításával.”

Az egyesületi formában működő tudományos összefogást a tudományos számítások különböző szakterületeinek kiemelt képviselői alapították, céljuk, hogy teret adjanak a tudományos számítások területén tevékenykedő kutatók módszertani együttműködésének, közös gondolkodásának, kapcsolatépítésének, tréningeket és továbbképzéseket biztosítsanak és egy megbízható tudásbázist építsenek. A szervezet bemutatkozására a 2023. november 7-8. között megrendezésre került sor a SciComp2023 konferencián, Budapesten, amivel terveik szerint elindulhat egy komoly szakmai párbeszéd, mely megalapozhatja a szervezet későbbi munkáját.

Bővebb információk: https://www.scicomp.hu/

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Új tudományág születik, ami összefogná a fizikust, a biológust és a közgazdászt is appeared first on Műszaki Magazin.

Vadonatúj félvezetőket modelleznek és kvantumszámítógépek építéséhez szükséges számításokat végeznek európai uniós projektekben a BME TTK ifjú kutatói.

„Négy fiatal kutatónk is lehetőséget kapott arra, hogy nemzetközi kapcsolatokra szert téve komoly kutatómunkát végezzen egy olyan ígéretes szakterületen, amelyet az Európai Unió is kiemelt figyelemmel kísér”

– fogalmazott Pályi András, a BME Természettudományi Kar (BME TTK) Fizikai Intézet Elméleti Fizika Tanszék egyetemi docense, a Kvantuminformatika Nemzeti Laboratórium és a tanszéken működő MTA-BME Kvantumdinamika és Korreláció Kutatócsoport (MTA-BME Quantum Dynamics and Correlations Research Group) kutatója.

Az Elméleti Fizika Tanszék két olyan európai uniós Horizon Europe kutatási projektben is részt vesz Pályi András vezetésével, valamint Asbóth János, a tanszék egyetemi docense részvételével, amelyek a félvezető-alapú kvantumtechnológia továbbfejlesztését célozzák.

A BME TTK Elméleti Fizika Tanszék partnerként társult az IGNITE (Integrated GermaNIum quantum Technology) programba, amely célul tűzte ki egy 64-kvantumbites, félvezető-alapú kvantumszámítógép prototípusának elkészítését.

A tanszék részt vesz ONCHIPS (On-chip integration of quantum electronics and photonics) projektben is, amelynek célja, hogy egyedülálló, szilícium-alapú integrált architektúrát biztosítson kvantumtechnológiai alkalmazások számára. Az új szilícium platform integrálja a kvantumelektronika és a fotonika lehetőségeit, amelytől a kvantum-kommunikáció és az elosztott kvantumszámítógépek területén remélnek komoly előrelépést a kutatók.

© Fotó: Geberle B.

Előbbi projektben 70.000 euró, míg utóbbi esetében 230.000 euró támogatásban részesül a Műegyetem.

A BME TTK szakemberei mindkét projektben elméleti fizikai kutatásokat végeznek. Ezen belül modellalkotással, elméleti számításokkal és numerikus szimulációkkal segítik a tudományos munka előrehaladását. A feladatok egy részét önálló elméleti tevékenységként végzik a műegyetemi fizikusok, az eredményeket pedig saját publikációkban tervezik közölni. A munka további részében a BME-s kutatók közvetlenül együttműködnek a kísérleti munkát végző konzorciumi partnerekkel.

„Az Európai Unió által is kiemeltként kezelt programokban elsősorban a félvezető-fizika és a kvantum-információelmélet határterületén szeretnénk jelentős előrehaladást elérni. Ehhez pedig újdonságokra nyitott, tanulni és fejlődni akaró ifjú fizikusokra van szükségünk, akik mindkét területet átlátják, és hatékonyan tudják alkalmazni ezek elméleti módszereit. Kutatócsoportunk erősségei éppen ezek a kompetenciák”

– méltatta kutatótársait Pályi András.

Az IGNITE projekt holland, olasz, spanyol, belga, dán, osztrák, német felsőoktatási intézmények és szakmai szervezetek együttműködésében zajlik 2022 júliusa és 2025 júniusa között. Ebben a projektben a tanszéki kutatócsoportot Aritra Sen és Pataki Dávid, a BME TTK Fizika Intézet Elméleti Fizika Tanszék doktoranduszai képviselik.

A projekt indulásakor a konzorciumot vezető holland kutatócsoport megépített és sikeresen üzembe helyezett egy négyqubites kvantumszámítógép-prototípust. A szakmai társulás jelenleg ezen eszköz felskálázásán dolgozik, méghozzá azzal a kijelölt céllal, hogy a kutatások eredményeként elkészülhessen a 64-qubites kvantumszámítógép prototípusa.

„A konzorciumi partnereink a terület egyik fontos szakmai konferenciáján már bemutattak előzetes kísérleti eredményeket 8-, 10- és 16-qubites chipekről. BME-s munkatársainkkal elsősorban a qubitek pontos vezérléséhez és kiolvasásához szükséges módszerek kidolgozásában veszünk részt”

– részletezte a műegyetemi feladatokat Pályi András.

A négyéves ONCHIPS projekt konzorciumában holland, német és francia egyetemek kutatóival végez közös tudományos munkát a Műegyetem 2022 októbere és 2026 szeptembere között. A BME TTK Fizikai Intézet Elméleti Fizika Tanszékét Kolok Baksa és Frank György doktoranduszok képviselik. A projektben egy teljesen új félvezető anyagcsaládot, hatszöges kristályszerkezetű szilícium-germánium ötvözeteket vizsgálnak a kutatók. Az új anyag legfontosabb tulajdonsága, hogy a hagyományos, a félvezetőiparban évtizedek óta használt szilíciumtól és germániumtól eltérően direkt tiltott sávval rendelkezik, és emiatt optoelektronikai alkalmazásokban is használható.

„A műegyetemi fiatal kutatótársakkal azon dolgozunk, hogy előre jelezzük ezen újszerű anyag fizikai tulajdonságait. A projekt kutatási feladatainak megoldásában a félvezető-fizika elmúlt 70 évben kidolgozott módszertanára támaszkodunk. A konzorciumban lehetőségünk van a kísérleti partnerekkel való közvetlen együttműködésre, ennek köszönhetően lendületesen haladunk az új anyagcsalád tulajdonságainak alaposabb feltérképezésében”

– összegezte az aktuális projekttörténésekről Pályi András.

„A kvantumtechnológia bármely területének felderítése pályakezdő és tapasztalt kutatók számára egyaránt izgalmas kihívás. E két projektben doktoranduszaink nemzetközi közösségben kutathatnak, új szakmai kapcsolatokra tehetnek szert, érdekes és aktuális tudományos feladatokban vehetnek részt, nem beszélve arról, hogy világszínvonalú partnerektől tanulhatnak. Bízunk benne, hogy a várt szakmai eredmények mellett a tanszék és a kutatócsoportunk nemzetközi kapcsolati hálója is bővül, ami újabb lehetőségeket nyithat majd meg előttünk”

– zárta a beszélgetést Pályi András.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A kvantumtechnológia izgalmas kihívásai a BME-n appeared first on Műszaki Magazin.

Hazánkban eddig megvalósíthatatlan geofizikai, űrkutatási, kőzettani, metallurgiai, biológiai és orvostudományi kutatások és alkalmazások elvégzésére nyílik lehetőség annak az új, mágnesesen árnyékolt laboratóriumnak a megnyitásával, amelyet a Hun-Ren Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet és a Hun-Ren Wigner Fizikai Kutatóközpont konzorciuma hozott létre Fertőbozon. A több, mint 400 millió forint pályázati támogatással megvalósuló projekt eredményeként egy világszínvonalú kutatási infrastruktúra nyílt meg a magyar kutatók számára.

A Föld saját mágneses tere – bár változó erősséggel – de mindenütt jelen van a Föld felszínén. Ez a mágneses tér egyfelől nagyon hasznos, hiszen lehetővé teszi az iránytűvel történő navigációt, illetve mágneses pajzsot alkotva megvédi bolygónkat az űrből érkező sugárzások töltött részecskék alkotta komponensétől. Másfelől viszont, ugyanez a mágneses tér nagyon megnehezíti, hogy a Föld felszínén nagy pontosságú, finom mágneses méréseket végezzünk, illetve, hogy a mágneses tér hatásától megtisztítsunk bizonyos, a mágnességre érzékeny folyamatokat. Egyes biológiai jelenségek például, mint az agyi aktivitás, vagy a magzati szívműködés, nagyon jól követhetőek lennének az általuk keltett piciny mágneses terek segítségével, de ezeket a tereket általában elfedi a sokkal nagyobb földi mágneses tér. Hasonlóan rengeteg hasznos információt hordozhatnak a kőzetek mágnesezhető ásványaiba befagyott mágneses terek, de ezek szintén csak mágnesesen tiszta környezetben figyelhetők meg. Vagy hozhatjuk példának az olyan mágnesezhető anyagokat, mint a különböző ötvözetek, amelyek a külső tér miatt már eleve felmágnesezve születnek, ami bizonyos alkalmazásoknál problémát jelent. A fentieken kívül is hosszan lehetne még sorolni azon alkalmazások körét, amelyek nagyon alacsony terű, mágnesesen tiszta környezetet igényelnek. Ezen igény kielégítésére a világ vezető kutatóintézetei úgynevezett mágnesesen tiszta laboratóriumokat hoztak létre, és mostantól Magyarországon, a fertőbozi Széchenyi István Geofizikai Obszervatórium területén is elérhető egy ilyen, magas színvonalú kutatási infrastruktúra.

A Laboratóriumot a Magyar Kutatási Hálózat két kutatóhelyének, a Hun-Ren Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézetnek és a  Hun-Ren Wigner Fizikai Kutatóközpontnak a konzorciuma hozta létre egy több, mint 400 millió Ft értékű GINOP támogatás segítségével (pályázati azonosító: GINOP-2.3.3-15-2016-00016), azzal az elsődleges céllal, hogy ott geofizikai méréseket végezhessenek, szimulálják az űrbéli mágneses körülményeket, űreszközök mágneses tisztaságát vizsgálhassák, illetve űrkutatási műszereket fejlesszenek. A fenti elsődleges célokon túl a Laboratórium nyitott minden olyan tudományos és technológiai fejlesztés számára, amely alacsony terű, mágnesesen tiszta környezetet igényel.

A Laboratórium elhelyezkedése biztosítja a lehetséges maximális elektromágneses zavarmentességet, hiszen a Széchenyi István Geofizikai Obszervatórium a Fertő-Hanság Nemzeti Park ölelésében, vastag üledékes kőzetrétegek tetején, geofizikailag nagyon csendes környezetben fekszik. A földi mágneses tér lehető legjobb kiszűrését egy aktív kompenzáló és egy passzív árnyékoló rendszer együttműködése biztosítja. Az aktív kompenzálást a Laboratóriumot befogadó csarnok falain elhelyezett, 9 m oldalhosszúságú tekercsekből álló 3 dimenziós tekercsrendszer és annak meghajtó elektronikája végzi, a kompenzáló teret a földi mágneses tér fluktuációinak megfelelően, másodperces felbontásban, folyamatosan változtatják. A rendszer áramellátását, a környezettudatosság jegyében, napelemekkel oldották meg. A passzív árnyékolást biztosító 3×3 m alapterületű árnyékoló kamra a tekercsrendszer fókuszpontjában helyezkedik el. A kamra falait több rétegben speciális ötvözetből (µ-metal) készült árnyékoló lemezek borítják, amelyek különleges mágneses tulajdonságuk révén „magukba szívják” a maradék tér mágneses erővonalait, így a kamra belsejében már csak a bolygóközi térnek megfelelő, rendkívül alacsony mágneses mező mérhető. A nagy frekvenciás elektromágneses zavarokat egy további vastag, jól vezető fémréteg árnyékolja.

A Laboratórium elkészültével egy új, világszínvonalú kutatási infrastruktúra vált elérhetővé a magyar kutatók számára, ezzel pedig hazánkban eddig megvalósíthatatlan geofizikai, űrkutatási, kőzettani, metallurgiai, biológiai és orvostudományi kutatások és alkalmazások elvégzésére nyílt mód. Ez a lehetőség megkönnyíti hazánk számára a nemzetközi kutatási projektekben való részvételt is.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az első magyar mágnesesen árnyékolt laboratórium appeared first on Műszaki Magazin.

Ezzel India – az  Egyesült Államok, az egykori Szovjetunió és Kína után – a negyedik ország, amely leszállóegységgel landolt az égitest felszínén.

A kétméteres, hatkerekű leszállóegység a tervek szerint két hétig lesz működőképes, és egy holdjáró segítségével egy sor kísérletet végez el, adatokat szolgáltatva a holdi talaj és kőzetek tulajdonságairól, kémiai és elemi összetételéről.

Narendra Modi indiai miniszterelnök a Dél-afrikai Köztársaságból követte figyelemmel az eseményt, ahol a BRICS-országok (Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika) johannesburgi csúcstalálkozóján vesz részt.

“Ez történelmi nap az indiai űrkutatási szektor számára”

– írta Modi a korábban Twitterként ismert X közösségi oldalon.

A Csandraján-3 misszió július 14-én indult útnak a dél-indiai Szriharikotából. A sikeres Holdra szállásért országszerte imádkoztak az indiaiak. A déli pólus közelében a nehéz terep veszélyeztette a művelet sikerét. A térségben található jég kiemelten fontos a további missziók üzemanyag-, oxigén- és ivóvíz-ellátása szempontjából.

A mostani siker különösen jelentős annak fényében, hogy India második, 140 millió dollárba kerülő Hold-missziója kudarcba fulladt 2019-ben, miután a leszállóegység és a holdjáró landolás közben – vélhetőleg szoftverhiba miatt – megsemmisült.

A Csandraján-1, India első Hold-missziója 2008-ban indult útnak.

Az elmúlt években több ország és magánvállalat próbálkozott a Holdra szállással, egyelőre eredménytelenül. Idén áprilisban egy japán vállalat, 2019-ben pedig egy izraeli nonprofit cég kísérlete fulladt kudarcba. A héten a Luna-25 orosz űrjármű landolása fulladt kudarcba. Az újdelhi kormány azt tervezi, hogy jövőre asztronautát küld a Nemzetközi Űrállomásra, 2024 végén pedig egy India területéről induló indiai rakétán indiai űrhajóst juttat a világűrbe.

Helyi illetékesek szerint a jelenlegi növekedési pálya alapján az indiai űrszektor ezermilliárd dolláros üzletté nőheti ki magát a következő években.

Forrás: ma7

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Sikeres landolást hajtott végre a Holdon a Csandraján-3 indiai űrhajó appeared first on Műszaki Magazin.

Az űrös kísérletek azóta is sikeresen folynak, melyek során a szakemberek azt vizsgálják, hogyan támogatja a fedélzeti mesterséges intelligencia a Föld világűrből történő fotózását.

A VIREO-nak már a pályára állítása is különleges volt. A CubeSat-ok, az egyenként tíz centiméteres élhosszúságú kockából álló műholdak általában a fellövést követően, a földi irányítás segítségével maguk keresik meg többnyire alacsony Föld körüli pályájukat (LEO). A C3S műholdja azonban több mint egy hónapot töltött a Momentus Vigoride-6 hordozóeszközének fedélzetén, több másik kisműhold társaságában, hogy megtalálja az optimális pályát. A Vigoride olyan szállítóeszköz, amely képes pályát és hajlásszöget változtatni, és akár 2 km/s sebességet biztosít a műholdnak, miután elvitte a megfelelő pontra és elbocsátotta. A hordozóeszköz tehát sikeresen célba ért, a kilökődés akadálytalanul zajlott, a VIREO pedig azonnal ráállt a számára optimális pályára, és alrendszereinek beüzemelését követően zökkenőmentesen folytatja fedélzeti mesterséges intelligenciával támogatott földmegfigyelő kísérleteit.

A C3S Kft. űripari vállalat. Tevékenységének középpontjában olyan 3-16U méretű, nagy megbízhatóságú platformok és robusztus, redundáns alrendszerek tervezése és gyártása áll, amelyek a kereskedelmi vagy tudományos célú IoT konstellációs és földmegfigyelési igényeknek egyaránt megfelelnek. A cég küldetésoperációs rendszere a felbocsátástól a befejezésig a missziók teljes életciklusát végigköveti. A CubeSat cégek között a C3S olyan nagyműholdas megoldások és technológiák kis méretű megvalósításával vívott ki előkelő helyet, amelyek garanciát jelentenek a hosszú élettartamra és a nagy megbízhatóságra. A CubeSat-ok világán túl, nagyműholdas projektekben energiaellátó és hasznos teher szabályozó rendszerek tervezőjeként van jelen. Első 3U küldetése, a RadCube 2021-ben került felbocsátásra. Második, teljes mértékben ipari igényeket szolgáló missziója a szintén 3U platformon felbocsátott VIREO.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A VIREO műhold pályára állítása appeared first on Műszaki Magazin.