Egyetemisták pályaképéről és jövőbeni karrierterveikről végzett online kérdőíves kutatást a Siemens Zrt. és az UNIside felsőoktatási portál. A felmérésben több mint kétszáz alapképzésben résztvevő informatikai (28%), műszaki (42%) valamint természettudományi (30%) területen tanuló hallgató vett részt. A kitöltők többsége (55%) budapesti oktatási intézményben, több mint negyedük megyeszékhelyen (28%), közel ötödük (17%) pedig más városban tanul.

A kutatás rávilágít, hogy a hallgatók kétharmada (64%) maga döntött arról, hogy hol szeretne továbbtanulni, harmaduk (32%) a szüleik, vagy valamely családtagjuk hatására, és mindössze 3 százalékuk tanáraik ösztönzésére választotta az adott szakirányt. A pályaorientációban a válaszadók többségét (32%) a hivatástudat és a szakmai érdeklődés vezérelte, csak ezt követte a várható fizetés (24%), majd az egyetemi rangsorok (11%).

Pintér Lívia, az UNIside portál társalapítója és ügyvezetője szerint a STEM területeken tanulók tudatosságát jelzik az eredmények. „Saját, korábbi kutatásaink, amelyekben a teljes képzési körben tanulókat vizsgáltuk, általában ennél vegyesebb képet mutatnak a diákokról: sokkal inkább támaszkodnak általában barátaikra, és egyéb kevésbé egzakt információkra a döntéseikben. Itt látszik, hogy a terület mennyire meghatározza a gondolkodási metódusokat” – mondta.

Matematika és informatika: a leginkább és a legkevésbé kedvelt tantárgyak egyaránt

A felmérés a diákok kedvenc és kevésbé kedvelt tantárgyait is rangsorba állítja. A válaszokból kiderül, hogy a matematika és az informatika megosztja a hallgatókat: mindkét terület dobogós helyen végzett a leginkább és a legkevésbé kedvelt tantárgyak listáján is. Az első három kedvenc tantárgycsoport az informatika és programozás (27%), a menedzsment és gazdálkodás (15%), illetve a matematika és statisztika (14%) voltak. A legkevésbé kedvelt tárgyak között szintén a matematika és statisztika szerepel (29%), ezt követi a fizika és mechanika (17%), majd az informatika és programozás (12%).

Összhangban az egyetemi tanulnivalók és a kezdeti elvárások

A kérdőívet kitöltők 59 százaléka úgy látja, hogy az egyetemi témák és tanulnivalók teljes mértékben összhangban vannak kezdeti elvárásaikkal. A saját képességeikhez mérten a válaszadók háromnegyede (77%) gondolja azt, hogy a kezdeti elvárások inkább, vagy teljes mértékben megegyeznek az egyetemen tapasztaltakkal. A hallgatók csaknem fele (42%) úgy érzi, könnyű helytállnia és megfelelnie a felsőoktatási követelményeknek, harmaduknak (34%) azonban már jóval nehezebb jól teljesíteniük, és hozzávetőlegesen negyedük (24%) véleménye szerint az egyetem elvégzése kihívásokkal teli.

A kihívások között egyebek mellett megemlítették a feszített tempót és a leterheltséget, a kevés óraszámot, vagy a félévek és a kreditrendszer aránytalanságait. A kitöltők több mint fele kihívásként tekint a gyakornokoskodásra, de sokuknak plusz terhet jelent a további képzéseken és kutatásokban való részvétel.

Tanulmányok bővítése külföldön

A válaszadók több mint fele (55%) rövidebb vagy hosszabb ideig külföldön bővítené ismereteit. A hallgatók leginkább Németországba, Spanyolországba és Ausztriába vágynak. De szívesen tanulnának Hollandiában, Angliában és az Amerikai Egyesült Államokban is.

Itt dolgoznánk szívesen a fiatalok

A frissen végzett diplomások elsősorban álláshirdetéseket böngészve, másodsorban minden lehetséges csatornát – beleértve a hirdetéseket, börzéket, saját kapcsolatokat – felhasználva, harmadsorban pedig ismerősi ajánláson keresztül keresnének munkát.

A kitöltők közel fele (49%) külföldi tulajdonú, multinacionális vállalatnál helyezkedne el, de népszerű a hazai nagyvállalatnál (44%), illetve hazai kis- és középvállalkozásnál (39%) történő karrierindítás is. A kitöltők negyede (24%) nyitott lenne önálló vállalkozást indítani. A válaszadók csupán 4 százaléka említette, hogy neki mindegy, bármelyik for-profit vagy non-profit munkaadó megfelelő (több válasz is lehetséges volt).

„Összecseng ezzel a saját tapasztalatunk. Azt látjuk, hogy a mostani pályakezdők a korábbi generációkhoz képest gyorsabb ütemű előrelépési lehetőségeket igényelnek. Az ipar 4.0 korában ehhez elengedhetetlen a folyamatos tanulás és szakmai fejlődésre való nyitottság”- tette hozzá Sápi Judit. A Siemens Zrt. HR-vezetőjének tapasztalatai szerint a munkában a fiatalok számára fontos a pozíciójuk divatos megnevezése is.

Menő foglalkozások

A műszaki területen tanuló diákok körében leginkább a mérnöki és menedzseri-tervezői pályák tűnnek az elhelyezkedés szempontjából a legreálisabb foglalkozásoknak, úgy mint villamosmérnök, gépészmérnök, építészmérnök, tervezőmérnök. Az informatikai terület hallgatói pedig programozói, szoftverfejlesztői állásokra készülnek, de az adat, az AI és a szakmához kapcsolódó üzleti foglalkozások is népszerűnek tűnnek.

A természettudományok hallgatói az orvosi és a gyógyszeripari foglalkozásokat (gyógyszerész, gyógyszerkutató) jelölték meg, mint legvalószínűbb elhelyezkedési területeket. Ugyanakkor itt is látható, hogy a szakmához lazán kapcsolódó (például marketing) foglalkozásban is gondolkoznak.

„A kutatást azért végeztük, hogy jobban feltérképezzük a legújabb ipari technológiákkal foglalkozó fiatalok motivációit, és ennek segítségével is közelítsük a munkahelyi lehetőségeket a vágyott jövőképekkel” – emelték ki a szakemberek.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A mérnöki, programozói és orvosi pályát tartják legvonzóbbnak az egyetemisták appeared first on Műszaki Magazin.

Ioannis Oikonomopoulos tavaly ősztől tölti be az alelnöki pozíciót a GSC Europe Logistics részlegen belül. A szakember új feladatkörében a késztermékek nemzetközi szállítmányozása, vámolása, raktározása és végfelhasználónak eljuttatásáért felel összhangban a vevői elvárásokkal. Ioannis Oikonomopoulos Görögországban, a pireusi egyetemen szerzett közgazdász diplomát, és több mint 16 éve erősíti a Schneider Electric csapatát. Korábban 2014 és 2018 között dolgozott már Magyarországon a vállalat szigetszentmiklósi logisztikai központjában, a CEELogban, disztribúciós igazgatóként. Karrierjét Lengyelországban folytatta, ahol a társaság krakkói gyárát vezette, 2019 nyarától pedig több mint négy éven át a kínai piacon volt logisztikai területért felelős alelnök.

Gurcsó Péter a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi karán szerzett műszaki menedzser diplomát. 2003 és 2023 között a GE több magyarországi egységénél is megfordult, széleskörű tapasztalatokat gyűjtve beszerzési területen. A vállalatnál gyárigazgató és operatív termelésvezető, globális kategória menedzser, beszállító teljesítmény regionális vezető pozíciókat töltött be. A Schneider Electrichez 2023 márciusában csatlakozott, a beszerzők operatív irányítása volt a feladata bizonyos termékkörök kapcsán. A múlt év végén az alapanyagok (elsősorban réz, alumínium, valamint csomagolóanyagok) beszerzéséért felelős igazgatónak nevezték ki a budapesti GSC-be. A magyar főváros mellett Franciaországban is van egy csapata, jelenlegi pozíciójában összesen 22 ember munkáját irányítja.

Viski Katalin a Miskolci Egyetemen szerezte első, okleveles közgazdász diplomáját, majd a ELTE jogi karán tanult, illetve a Buckinghamshire Chilterns University College-ban diplomázott menedzsment területen. Korábban Philips, illetve Emerson gyárakban szerzett több éves tapasztalatot ellátási lánc területen. Kilenc éve erősíti a Schneider Electric csapatát, kezdetben Kelet-Európáért felelős igénytervezési menedzserként dolgozott, majd ellátási lánc szakértőként folytatta karrierjét a GSC-n belül. Ezt követően az olasz és kelet-európai piacok igény- és ellátástervezésével foglalkozott. Jelenleg az ipari automatizálási területen igazgatóként felel a kapcsolódó európai gyárak ellátásmenedzsmentjéért, illetve ugyanebben az üzletágban az európai vevői igények tervezéséért és biztosításáért optimális készletszintek mellett.

Gerardo Murguia a mexikói Instituto Tecnológico de La Laguna egyetemen szerzett ipari mérnöki diplomát, komoly tapasztalattal rendelkezik az ellátási lánc működtetésével kapcsolatban. Karrierje során mintegy 7 évig dolgozott a GE több mexikói vállalatánál, többek között beszerzési területen is. A szakember 2018 tavaszán csatlakozott a Schneider Electrichez, és 2022 elejétől dolgozik Budapesten, különböző pozíciókat betöltve a vállalat Global Procurement részlegénél. Vezető szerepet játszott az első, magyarországi székhelyű Indirect Procurement Hub létrehozásában, irányítva az átalakítást és a folyamatok hatékonyságának növelését Európa-szerte. Tavaly kinevezték európai indirekt beszerzési igazgatónak, ebben a pozícióban 27 különböző ország kapcsán vette át az indirekt beszerzéssel kapcsolatos tevékenység irányítását, továbbra is a budapesti központból dolgozva.

A Schneider Electric két beszerzési központot működtet Európában, melyekből a vállalat 74 üzemének beszerzéseit támogatják, 25 országban. A magyar fővárosban megtalálható hubban jelenleg 310 fős csapat végzi az ezzel kapcsolatos feladatokat, akik összesen mintegy 6000 beszállítóval állnak kapcsolatban. Mellettük az ellátási lánc folyamatainak tervezéséért, működtetéséért egy 50 fős csapat felel. A budapesti GSC folyamatosan bővül, a tervek szerint idén is többtucat új munkatársat vesznek majd fel, ez is indokolja a részleg menedzsmentjének megerősítését.

A központban jelenleg mintegy 50 gyakornok is dolgozik összhangban azzal, hogy a Schneider Electric stratégiai fontosságúnak tartja az utánpótlásképzést, és arra törekszik, hogy vonzó karrierutat kínáljon a fiataloknak. A társaság annak érdekében, hogy a fiatalok versenyképes, a piacon jól hasznosítható tudást kaphassanak, több intézménnyel, köztük a Budapesti Corvinus Egyetemmel, a Budapesti Gazdasági Egyetemmel, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel, valamint az ELTE-vel is együttműködik.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Új vezetők a Schneider Electric budapesti beszerzési központjában appeared first on Műszaki Magazin.

Az már a Szövetség tavaly év végén közzétett, országos, reprezentatív, a 11. osztályosok továbbtanulási terveit felmérő (a SOTE PhD hallgatója, Becsei Lilla által, az EJMSZ közreműködésével készített) kutatásból kiderült, hogy a lányok hiába teljesítenek jól a műszaki-és természettudományos tantárgyakban, mégsem a mérnökség jár a fejükben, amikor a jövőjükön gondolkoznak. Magasabb proszociális érzékük miatt sokkal közelebb érzik magukhoz az orvosi, egészségügyi pályákat. Ennek azonban sokszor az az oka, hogy alig, vagy egyáltalán nem tudják, hogy valójában mivel foglalkoznak a mérnökök, mennyire sokszínűek a mérnöki szakmák, illetve – kis kivétellel – élő emberi példa sincs előttük, egy olyan női mérnöké, akinek a karrierje alapján el tudnák képzelni magukat műszaki területen.

Annak érdekében, hogy ezen a helyzeten változtatni lehessen, az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség elindítja az általános- és középiskolás lányok számára szabott Női mérnök leszek programját, amelynek keretében az EJMSZ tagvállalatainál dolgozó női mérnökök – a céglátogatással egybekötött program keretében — látják vendégül a hozzájuk érkező fiatalokat. Ők kalauzolják körbe az érdeklődő lányokat a munkahelyükön és közben részletesen beavatják őket a napi feladataikba, munkájuk érdekes kulisszatitkaiba, az előttük álló karrierlehetőségekbe. Továbbá ezeken a találkozókon az olyan, sokakat foglalkoztató kérdések elől sem térnek ki, hogy mennyit lehet keresni az ő pozíciójukban, mit kellett elsajátítaniuk ahhoz, hogy sikeresek legyenek a saját területükön. Arra is őszinte válaszokat adnak majd, hogy milyen férfiakkal dolgozni és mi motiválja őket a munkában, valamint hogyan egyeztetik össze munkájukat a magánélettel.

A teljesen szabadon választható, ingyenesen igénybevehető, de regisztrációhoz kötött „Női mérnök leszek” programra a pályaválasztás előtt álló lányokat természetesen elkísérhetik – a gyengébb nemet képviselő – szüleik, tanáraik is. A Szövetségen belül ezt a kezdeményezést a Balluff-Elektronika Kft., a Diehl Aviation Hungary Kft., az Emerson Automation FCP Kft., az Emerson Process Management Magyarország Kft., az E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt., az Ericsson Magyarország Kft., a Güntner-Tata Kft., a Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft., a MÁV Magyar Államvasútak Zrt., a MÁV-Start Zrt., a MOL Nyrt., az MVM Zrt., az NI Hungary Kft., a Robert Bosch Kft és a Sensirion Hungary Kft. hívta életre és már lehet is hozzájuk jelentkezni a https://ejmsz.hu/noimernokleszek/oldalra kattintva.

Az EJMSZ

Az EJMSZ azért jött létre, hogy közvetlen tapasztalataival segítse és támogassa, még intenzívebbé tegye az oktatási intézmények, a gazdasági szereplők és a mérnökszakma képviselői közötti kapcsolatot; tanácsaival hozzájáruljon egy sikeres és kreatív mérnöknemzedék kimunkálásához.

Az EJMSZ tagvállalatai: Balluff-Elektronika Kft., Continental Automotive Hungary Kft., Diehl Aviation Hungary Kft., Emerson Automation FCP Kft., Emerson Process Management Magyarország Kft., EON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt., Ericsson Magyarország Kft., evosoft Hungary Kft., Güntner-Tata Kft., Kontron Hungary Kft., Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft., LEGO Manufacturing Kft., MÁV Magyar Államvasútak Zrt., MÁV-Start Zrt., MOL Nyrt., MVM Zrt., Nemak Győr Kft., NI Hungary Kft., NOKIA Hungary, OPUS TITÁSZ ZRT., Robert Bosch Kft., Sensirion Hungary Kft.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Nőnapon indult a női mérnök program appeared first on Műszaki Magazin.

A szemünk előtt alakul ki egy új szakma, a növényvédelmi drónpilóta, amiről sokan még nem is hallottak, ám a mezőgazdaságban minden szezonnal nő a kereslet azok iránt a szakemberek, vállalkozások iránt, akik a megfelelő engedélyek és tapasztalat birtokában drónok segítségével tudják ellátni a növényvédelmi feladatokat, a permetezést.

Nem csoda, hogy nő az érdeklődés a drónpilóták iránt. A precíziós mezőgazdaságban a drónokkal való permetezés mellett számos érv szól: elektromos árammal működtethető, könnyű szerkezettel rendelkező gépekkel a permetezést olyankor is el tudják végezni a szakemberek, amikor a hagyományos technológia korlátozottan áll rendelkezésre. A szenzoroknak, térképező és tervkészítő szoftvereknek hála a munka hatékonysága nő, ez pedig mind időben, mind költségoldalon megmutatkozik. Nem elhanyagolható az sem, hogy a drónnal nincs taposáskár, nem tömörödik a talaj.

Komoly befektetés egy saját permetező drón

Ugyanakkor meg kell jegyezni azt is, hogy sokan könnyű és gyors pénzkeresési lehetőséget látnak a drónozásban, pedig a permetező drón megvásárlása nem elég, szükséges hozzá aggregátor, tartalék- és csereakkumulátorok, egy monitorozó drón sem árt, valamint kelleni fog egy szállító jármű, általában pick-up, valamint a műveleti engedélyről sem feledkezhetünk meg. Jelentős a személyi költség is: a drónpilóta mellett szükséges egy repülésfigyelő személy, illetve egy előkészítő személy, és természetesen a szakmai irányító, a növényorvos.

„Nem biztos, hogy minden gazdának érdemes permetező drónt vásárolnia. Nem is elsősorban a beruházás megtérülése a kérdéses – noha az is rendkívül fontos –, hanem a szükséges »szellemi tőke« befektetése, illetve rendelkezésre állása. A növényvédelmi drónpilóta végzettség megszerzése sok tanulást igényel, de ennél is fontosabb az a tapasztalatmennyiség, amit tanfolyamon nem, csak a gyakorlatban lehet megszerezni”, vezet be minket Jordán László a modern növényvédelmi megoldásokba.

Csipak-Török Ágnes hozzáteszi: „A drónpilóta képzéseket és engedélyeket európai uniós jogszabályok szabályozzák, azonban a drónos permetezésre nemzeti előírások vonatkoznak. Míg a jogi keretrendszert az EU rendeletek adják, addig a speciális, permetezésre vonatkozó követelmények tagállami hatáskörben maradtak, ezért ha valaki külföldön tervez hasonló tevékenységet folytatni, mindenképpen tájékozódjon a helyi előírásokról.

Még csak most alakult ki, máris hiányszakma

A Légtér.hu Kft. idén kezdte el a növényvédelmi drónpilóta képzését, amelynek előnye, hogy néhány hónap alatt szakmát szerezhet az érdeklődő. Ahogy Csipak-Török Ágnes beszámolt róla, “gyakori, hogy azért hiányoznak egy-egy óráról a hallgatók, mert sok a megkeresésük, szezonban szünet nélkül dolgoznak”.

Éppen ezért praktikus a késő őszi, téli hónapokban belevágni a tanulásba, mert időjárástól függően 4-6 hónap alatt megszerezhető az engedély, azaz tavaszra már tud drónpilótaként dolgozni az, aki szeretne.

“Az elmúlt években nőtt az agrárszakképzésre jelentkező fiatalok száma, ami azért is örvendetes, mert az agrárium egyik jelentős kérdése a gazdálkodói társadalom magas átlagéletkora. A fiatalok fogékonyabbak az új megoldásokra, ezért elsősorban tőlük várunk jelentős szerepet a drónok használatának elterjesztésében, de »Idősebbek is elkezdhetik!«”,  mutat rá Jordán László, növényvédelmi szakértő.

Engedély nélkül a büntetés szinte garantált

A repülésbiztonsági elemző elmondja, hogy ahogy az igény is egyre nő a képzett drónpilótákra, úgy a hatósági ellenőrzések száma is gyarapodik az engedély nélkül permetezők kiszűrése végett. A permetezőket ellenőrizheti a helyszínen a Nébih, a helyi kormányhivatal, és repülés szempontjából is kaphatnak vizsgálatot. Az ellenőrzések száma nő, idén 35 ellenőrzés történt a Nébih tájékoztatása szerint.

Bárki ingyenesen betekintést kaphat a mezőgazdasági drónozás világába

Aki szeretné megszerezni az új szakképesítést növényvédelmi drónpilótaként, annak az első lépés egyszerű, az A1/A3 szintet online, ingyenesen elvégezheti. “Ezután következik a komolyabb A2 szint, ami már emberekhez közelebbi, nagyobb drónok működtetését is lehetővé teszi, valamint a pilóta nélküli légijármű-irányítói igazolvány megszerzése is szükséges ahhoz, hogy elkezdhesse a növényvédelmi drónpilóta alapképzést”, ismerteti Csipak-Török Ágnes. Hozzáteszi, “a Légtér.hu Kft. csapata úgy dolgozta ki a képzést, hogy sok próbateszttel, kérdéssel segítse a tananyag memorizálását, így lehetséges, hogy a sikeres elmételi vizsgák aránya 98% a tanulóink között”.

Díjmentes betekintésre nyújt alkalmat a Légtér.hu Kft. növényvédelmi drónpilóta workshopja, ahol érdekes előadásokon élőben is ismerkedhetnek a területtel az érdeklődők. A Légtér.hu Kft. ügyvezetőjének, Csipak-Török Ágnesnek kezdeményezésére elindult a Nők a drónszakmában találkozó, amelyet már harmadik alkalommal tartottak meg, és ezúttal egy Boing 747-es szimulátorozási lehetőséggel kötöttek össze.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Egyre nagyobb a kereslet a drónpilótákra a mezőgazdaságban appeared first on Műszaki Magazin.

Robotot építettek, programoztak, valamint egy általuk kidolgozott innovatív energetikai megoldást is bemutattak a 9–16 éves fiatalokból álló, egymással versenyző csapatok a FIRST LEGO League regionális döntőjében Miskolcon. A nemzetközi vetélkedőn évről évre a világ több mint száz országában mintegy félmillió gyermek vesz részt az óvodásoktól, a középiskolásokig. Az egyes korosztályokban világszerte ugyanazokat a feladatokat kell megoldaniuk a versenyzőknek. Az idei téma az energetika volt.

A miskolci versenyen az Alternatív Közgazdasági Gimnázium „Izidumbu Robotics” nevű csapata és a Bodrogkeresztúri Eötvös József Általános Iskola „Keresztúri Ninjagók” csapata jutott tovább a februári, országos döntőbe.

A verseny célja, hogy a fiatalok játékos formában sajátítsanak el műszaki és természettudományos ismereteket. A résztvevők megismerkednek a programozással, a robotokkal, a mesterséges intelligenciával, és más kompetenciákkal, mint az időgazdálkodás, az együttműködés vagy a hatékony kommunikáció. A feladatok lehetőséget adnak a szabad kísérletezésre, fejlesztik a fiatalok kritikai gondolkodását és kreatív problémamegoldó készségét a jövő kompetenciáit építő tevékenységeken keresztül.

„A jövő nem a robotoké, hanem azoké, akik megépítik, és programozzák azokat. A verseny megrendezésével szeretnénk segíteni a régióban élő fiataloknak, hogy megismerjék és megszeressék azokat az eszközöket, megoldásokat, kompetenciákat, amelyek a jövőt formálják. A Boschnál fontosnak tartjuk, hogy a következő generáció már most részese legyen az innovációnak, a jövő kollégái nyitottak és felkészültek legyenek, amikor eljön az idő, hogy munkába álljanak”

– mondta Fükő László, a regionális selejtezőt szervező miskolci Robert Bosch Power Tool Kft. ügyvezető igazgatója.

A Bosch egyik alapértéke a tehetséggondozás. A miskolci kéziszerszámgyár a térség meghatározó ipari szereplőjeként felelősséget vállal a gyermekek szakmai orientációjában és a jövő kompetenciáinak fejlesztésében. Részt vesz a duális képzésben, így a miskolci szakiskolások a Bosch kéziszerszámgyárában, a közös működtetésű tanműhelyekben is tanulnak. Emellett a vállalat gyakornoki programjába is várja a fiatalokat.

A miskolci Bosch kéziszerszámgyár nem csupán a FIRST LEGO League világverseny regionális döntőjét szervezi, hanem azt is felméri, hogyan tudja szakmai ismeretekkel és eszközökkel támogatni a térség iskoláit, az induló csapatokat, hogy minél több diák érdeklődését keltse fel a műszaki és természettudományok iránt.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Robotépítéssel, programozással, innovációs feladatok kidolgozásával versenyeztek az iskolások Miskolcon appeared first on Műszaki Magazin.

Az Alstom hosszú távra szóló hazai álláslehetőségeket kínál a mátranováki gyárában elsősorban hegesztők, lakatosok, CNC gépkezelők számára. A legjobb munkaadóknak járó Top Employer minősítést Európában idén sorozatban harmadszor kiérdemlő vállalat stabil, kiszámítható karriert, folyamatos fejlődési, tanulási lehetőséget, világszínvonalú képzési programokat biztosít a jelenleg 660 tagú magyarországi csapatát erősítő új dolgozóinak.

Az év végéig 100 új pozíciót kínáló Nógrád megyei telephely a korábban tervezett létszám dupláját kínálja, és külön programmal segíti az új munkatársak zökkenőmentes beilleszkedését. Minden új belépő mellé adnak egy tapasztalt kollégát, aki a csapatvezető, műszakvezető mellett személyesen felügyeli, támogatja az új munkatársat az első időszakban. A gyárban végzett munkafolyamat bár ipari, több olyan munkaállomás is van, amely nőknek, megváltozott munkaképességűeknek vagy idősebbeknek sem túlterhelő.

A Mátranovák környékén élő dolgozók bejárását támogatja és szükség esetén az elszállásolásukat is biztosítja az Alstom. A vállalat által aktuálisan meghirdetett pozíciók a profession.hu álláskeresési weboldalon és a Szuperinfóban érhetők el.

„A technológiai újításokat az oktatásban is alkalmazzuk, elkezdjük használni a vállalatunk által kifejlesztett hegesztő szimulátor rendszert, az AVATAR-t, ami virtuális valóság eszközökkel segít begyakorolni a legjobb kézmozdulatokat. – mondja Balázs Gáspár, az Alstom Transport Hungary Zrt.  magyarországi vezérigazgatója. – A terveink között szerepel a negyedik ipari forradalom elvárásainak már most is megfelelő képzési központunk további fejlesztése. A hegesztő és a géplakatos mellett újabb szakmákban is indítunk akkreditált képzést.”

Az országos hírű és hiánypótló tudást nyújtó képzési centrumban négy mester tanítja a jelentkezőket, akiket interjú és próbamunka alapján választanak ki. A felvételiztetésnél a kézügyesség mellett főleg azt vizsgálják, hogy van-e érzéke a pályázónak a hegesztéshez. Az iskolát a megalapítása óta több mint 300 szakember végezte el sikeresen, képzésük három hónap után a gyárban folytatódott, ahol tapasztalt kollégák segítették szakmai fejlődésüket.

Az Alstom Nógrád megyei egysége most kész tovább bővíteni termékportfólióját és gyártókapacitását. Az itt gyártott forgóváz-keret a metró és vasúti kocsik egyik legfontosabb részei: erre szerelik fel a tengelyeket, rugókat és fékeket, ezért a minősége meghatározó a vasúti biztonság szempontjából. A forgóváz-keretek gyártása során az általában elvártnál bonyolultabb, magasabb szintű, kombinált hegesztési technikákat alkalmaznak. A „Made in Mátranovák” fogalom mára az itt gyártott alkatrészek magas minőségének garanciájává vált, ami azt mutatja, hogy a gyár kiemelkedő teljesítményt nyújt és sikeresen kapcsolódott be a vállalat európai hálózatába.

The post Az Alstom Mátranovákon 100 új állást kínál appeared first on Műszaki Magazin.

Az elmúlt 5 évben a fizikai dolgozók jövedelme dinamikusan, stabilan az átlagbér-emelkedés feletti ütemben növekedett. Van olyan nagyvállalat, ami 2018 óta 67%-kal emelte a kékgallérosok munkabérét, azonban mára a magas fizetés önmagában nem jelent versenyelőnyt a munkáltatóknak. A Work Force HR szolgáltató szakértői szerint ahelyett, hogy a cégek minden erőforrást a bérezésre fordítanak, érdemes több fronton meghallgatni a célcsoport igényeit.

Már 2021-ben látható volt, hogy a munkaerőpiac visszaállt a Covid előtti pályára, azaz a munkaadók ismét kőkemény versenyben igyekeznek megszerezni a kékgalléros munkaerőt. Annak ellenére, hogy a fizikai dolgozók jövedelme az elmúlt 5 évben stabilan az átlagbér-emelkedés feletti ütemben növekedett, kritikusan magas a fluktuáció szintje a betanított munkakörökben. A Work Force HR-szolgáltató egyik kiemelt partnerét vizsgálva azt láthatjuk, hogy a betanított pozíciók esetében 67%-kal nőttek az órabérek 2018 és 2022 között. Egy másik nagyvállalatnál ugyanebben az időszakban a fizikai munkások havibérében 44%-os növekedést jegyzett a cég. A KSH adati szerint a foglalkoztatottsági ráta ma meghaladja az 5 évvel ezelőtt mért arányt, mégis rengeteg a betöltetlen munkahely. Egyre könnyebb váltani a betanított pozíciók között, amihez nehezen alkalmazkodnak a munkaadók.

„Ahelyett, hogy a vállalatok minden erőforrást és figyelmet a bérezésre összpontosítanak, érdemes egyéb piaci igényekhez is alkalmazkodni. Fontos szempont az alkalmazottak körében, hogy milyen egyéb juttatások társulnak alapjövedelmükhöz. Ezek közt általánosan helyet kap a műszakpótlék, jelenléti pótlék, teljesítményfüggő bónuszok és a cafeteria.  Kevésbé általános még, de egyre gyakoribb a belépési bónusz és a hűségbónusz egyaránt. Az anyagi előnyök mellett sok egyéb tényező is meghatározó lehet egy munkahely kiválasztásánál, jellemzően kiemelt szempont többek között a műszakrend és a munkahely távolsága ennél a szegmensnél”

– mondta el Czellecz Zoltán, a Work Force cégvezetője. Hozzátette: ha a magyar munkaerő-kínálatot vesszük alapul, fordulópont ebben nem is várható.

A hagyományos juttatások mellett a cégeknek új eszközök is rendelkezésre állnak a munkaerőért folytatott harcban. Ma már digitális megoldásokkal tehetik hatékonyabbá a kiválasztási és beléptetési folyamatot, a Work Force például saját fejlesztésű chatbottal segíti a külföldi fizikai dolgozók beilleszkedését. Egyre fontosabb a transzparens kommunikáció, a vezetővel ápolt kapcsolat és a munkahelyi közérzet, amit a fehér- és a kékgalléros munkaerő esetében egyaránt fel kell ismernie a munkaadóknak. Annak ellenére, hogy a bérezés továbbra is kiemelt fontosságú, érdemes több fronton meghallgatni a célcsoport igényeit és a lehetőségekhez mérten megfelelni azoknak. A cégvezető szerint a vállalati buszokat racionális távon kell közlekedtetni 30-45 perces bejárási idő alatt maradva, kulturált szociális helységeket (szállások, öltözők, étkezők) szükséges üzemeltetni, magán-egészségbiztosítást kell adni és érdemes befektetni a műszakvezetők vezetői képzésébe is. Hosszú távon ezek a tényezők mind kulcsfontoságúak lehetnek a fizikai munkavállalók megtartásában.

A jövőre nézve a munkaadóknak két kulcsfontosságú szempontot érdemes vizsgálniuk. Egyrészt, hogy az Oroszország elleni szankciók hogyan hatnak az európai és azon belül is a magyar gazdasági növekedésre, illetve mely iparágakat sújt jobban vagy kevésbé mindez. A másik szempont a harmadik országbeli munkaerő toborzása és az ezzel kapcsolatos tapasztalatok. Ebből a lehetőségből ma még egyértelműen versenyelőny kovácsolható a foglalkoztatók körében, 1-2 év múlva viszont már versenyhátránnyá válhat, ha nem nyitnak ebbe az irányba.

The post Egyre nehezebb megtartani a fizikai munkaerőt: mire figyeljenek a munkáltatók? appeared first on Műszaki Magazin.

„Az idén 15 éves a FANUC magyarországi képviselete. A kezdetek kezdetén szervizmérnök kollégák voltak az első alkalmazottak, Fekete Csaba a CNC és jómagam a robotika területén támogattuk a felhasználókat. A munkánk nem korlátozódott a gépek szervizelésére és karbantartására, feladatunk volt a tudásunk átadása is képzések formájában. Hittünk abban, hogy az ügyfeleink akkor lehetnek eredményesebbek ha magas szinten kihasználják a gépjeikben rejlő lehetőségeket. Abban segítettünk, hogy megfelelő szaktudással profi felhasználókká váljanak.”

– kezdi Nagy Zsolt, Szervizvezető.

Ez ma sincs másképp a vállalatnál: napjainkban három professzionálisan felszerelt oktatóteremben zajlanak a gyakorlatorientált képzések Törökbálinton, ezeket továbbra is tapasztalt szervizmérnökök tartják. A gépparkot folyamatosan, az aktuális újdonságokkal fejlesztik, így a résztvevők a legújabb generációs CNC vezérlőkön, szerszámgépeken és robotokon sajátíthatják el a gyakorlatban is jól alkalmazható tudást.

A tréningek pedig kifizetődők, ugyanis a képzett gépkezelők nemcsak hatékonyabban, hanem biztonságosabban is használhatják a FANUC gyártóberendezéseit, így kevesebb leállásra és gépjavításra van szükség.

A maximum a cél

A FANUC egyik elsődleges célja a kiváló minőségű termékek és szolgáltatások biztosítása mellett, hogy átadja mindazt a gyakorlati tudást, aminek segítségével a felhasználók a maximumot ki tudják hozni berendezéseikből.

„Ennek elősegítésére egy képzési kampányt szerveztünk, ami a magasabb szintű, haladó programozói és applikációs képzésekre fókuszált, mint például a DCS, az ipari kommunikáció vagy a PMC programozás.”

– tudjuk meg Mihalik Zsolt, After Sales csoportvezetőtől.

„A kurzusok szervezése a kampány időtartama alatt megkezdődött, az első résztvevők már meg is kapták a képzés sikeres teljesítéséről szóló tanúsítványokat. A további kurzusok lebonyolítása az őszi időszakban zajlik, a több mint 60 jelentkező részére folyamatosan indítjuk a csoportokat.”

Új CNC képzés a FANUC Akadémián – FANUC Picture programozás

A kampány keretében mutatkozik be a FANUC új CNC képzése FANUC Picture programozás néven. A képzés elvégzését követően a résztvevők a szoftver segítségével képesek létrehozni FANUC vezérlőkön teljesen egyedi, személyre szabott HMI felületeket. Az egyedi interfészen például egy gombnyomásra indíthatók különböző gépműveletek, illetve megjeleníthetők a gép által tárolt információk. A képzés minden olyan CNC felhasználónak hasznos lehet, aki egyedileg szeretne létrehozni a saját igényeire szabott kezelőfelületet, ezzel is megkönnyítve a gép működtetését.

Egyedi képzési lehetőségek – FANUC Workshopok

A FANUC széles standard képzési portfolióval rendelkezik az alapvető kezelési ismeretektől, egészen a specifikus applikációs képzésekig. Az iparban elkerülhetetlen, hogy egyedi megoldásokat és rendszereket is fejlesszünk és alkalmazzunk, nincs ez másként a képzések tekintetében sem.

„A standard képzéseink megoldást jelentenek partnereink igényeire az esetek nagy részében. Előfordul azonban, hogy olyan speciális igényekkel találkozunk, amire egyedi képzési specifikációt kell kidolgoznunk. Természetesen erre is tudunk megoldást kínálni.”

– tájékoztat minket Mihalik Zsolt.

„Több egyedi képzést is szerveztünk már, ezeket mindig hosszabb egyeztetés előzi meg, hogy pontosan azt a tematikát állítsuk össze, amire a partnerünknek szüksége van. Ilyen kurzus volt például a KAREL programozás, vagy a FANUC robot safety rendszerek workshop, de a szerszámgépek esetén is több egyedi képzést szerveztünk már, a még hatékonyabb gépkihasználtságot és magasabb szintű programozási funkciók megismerését célozva”.

Aki a képzések mögött áll

Némedi-Varga Orsolya közel egy éve foglalkozik a FANUC-nál képzésszervezéssel, valamint a képzésekkel kapcsolatos háttérfeladatokkal és adminisztrációval. Orsi csatlakozásával a FANUC egy újabb fontos lépést tett annak érdekében, hogy az érdeklődőket még rugalmasabban tudja kiszolgálni a felmerülő képzési igények kapcsán.

Pontosan milyen feladatokat látsz el a FANUC Akadémián?

Lényegében a képzésekhez kapcsolódó teljes ügyintézési folyamat, az ügyfelekkel való kapcsolattartástól a felnőttképzési adatszolgáltatáson keresztül a kurzusok kiszámlázásáig az én hatáskörömbe tartozik. Ez magába foglalja a szervizmérnök oktató kollégákkal és az ügyfelekkel való egyeztetést, a képzési igények meghatározását és a képzési programterv összeállítását, ennek megfelelően az ajánlatok kidolgozását. Emellett kiemelten fontos feladatnak tartom az oktatásokat végző szervizmérnök kollégák szakirányú továbbképzését, amelyet a FANUC európai központjával is rendszeresen egyeztetünk.

Kiknek ajánlott a képzés?

A képzési portfolióban többféle képzési szint érhető el. Alapszintű képzéseinket elsősorban a gépeket működtető és kezelő kollégáknak ajánljuk. Emeltszintű képzéseinket pedig azoknak a programozóknak és gépkezelőknek, akiknek magasabb szintű szaktudás szükséges a termelési folyamatok és a gépkihasználtság optimalizálásához.

Milyen háttértudásra és feltételekre van szükség a képzésre jelentkezéshez?

Alapszintű képzéseinknek nincsen előfeltétele, az emelt szintű kurzusokhoz már a robotműködtetés és -programozás, vagy a PMC programozás képzések elvégzése szükséges. A haladó szintű robotprogramozás, iRVision, DCS és kommunikációs képzések, a FANUC Picture programozás az előképzettséggel együtt komplex, átfogó ismeretekkel vértezi fel a résztvevőket a FANUC technológiákból.

Mik a tapasztalatok a képzésekkel kapcsolatban?

Az elmúlt időszakban megnövekedett képzéseink iránt az érdeklődés. A koronavírus hatására volt olyan időszak Akadémiánkon, amikor nem tudtunk képzéseket tartani, mivel a kontakt formás képzések nem voltak engedélyezve, ez kurzusaink gyakorlatorientáltságából adódóan nehézséget okozott a képzésszervezésben. Általánosságban elmondható, hogy nagy az igény partnereink részéről a gépekkel dolgozó kollégák továbbképzésére és tudásának fejlesztésére, azonban a termelés folytonos biztosítása miatt gyakran kihívást jelent a megfelelő időpontot megtalálni egy – egy kurzus elindításához. Ennek megoldásában nyílt képzéseink nyújtanak segítséget, amelyekhez folyamatosan tudnak csatlakozni az érdeklődők, akár egyesével is.

Milyen visszajelzéseket kapnak a résztvevőktől?

Nagyon sok pozitív visszajelzést kapunk a FANUC Akadémia résztvevőitől. Elsősorban az oktatók képzettségét és ipari tapasztalatokon alapuló szaktudását, rugalmasságát és a kurzusok gyakorlatorientáltságát emelik ki főbb erényeinkként. A résztvevők különösen szokták értékelni, hogy a saját termelésükből hozott példákon keresztül mutatjuk meg a FANUC technológiák működését és programozását, illetve a fejlesztési lehetőségeket.

www.fanuc.eu/hu/hu

The post Fókuszban a magasabb szintű képzések appeared first on Műszaki Magazin.

A Kínában és Olaszországban is elismert, világutazó gépészmérnök tizenkilenc év után visszatért alma materébe, a Széchenyi István Egyetemre. Ismerjék meg a MérNŐK Mesék pályázat nyertesét, a CNH Industral kutatásokért és fejlesztésekért felelős projektmanagerét!

„Olyan vagyok, mint egy ágyú, szokták mondani a főnökeim. Irányba állítanak, s megállíthatatlanul haladok előre”

– mosolygott Hatanek Hajnalka. Mint mondja, közel húsz év szakmai tapasztalattal a háta mögött most nem nehéz kimondania, elérte azt a szintet pályáján, ahol jól érzi magát, felelősségteljes feladatokat bíznak rá, de a stressz nem faktor az életében, és aminek nagyon örül, hogy sokat utazhat, napról napra négy nyelven gondolkodik és dolgozik úgy, hogy a magyart nem számítja ide.

„Ide szerettem volna eljutni, amikor gyerekként a némettanulás miatt beiratkoztam a kéttannyelvű szakközépiskolába, aztán a Széchenyi-főiskolára. Mára egyensúlyt teremtettem a munka és a magánéletem között, s közben folyamatosan előléptetéseket kínálnak elöljáróim. Megbecsülnek, mert azt látják, biztos vagyok a munkámban, ha rám bíznak egy projektet, azt határidőre véghez viszem”

– szögezte le.

Formálta az út

Ha visszagondol arra a nagykanizsai lányra, aki a kilencvenes években pályát választott magának, teljesen mást lát, mint ma, ha tükörbe néz – döntései közül mégsem bán semmit.

„Az út, amit bejártam, formálta a karakterem. A kultúrák, melyeket megismerhettem, nyitottá tettek. Az emberek, a kollégák, akikhez közelebb kerülhettem, gazdagítottak: példaképeim, barátaim lettek. Ez tett alkalmassá arra, hogy ma a CNH Industral kutatásokért és fejlesztésekért felelős projektmanagereként vehetem át alma materem elismerését is. Elfogadóbb lettem, s ez szükséges ahhoz, hogy angol-olasz-osztrák kollégákat egyszerre tudjak koordinálni, s nőként is megbecsüljenek a szakmában”

– fogalmazott Hatanek Hajnalka. Hozzátette: mindez azért olyan fontos, mert az ember lehet bármilyen profi, ha karakterét nem fogadja el a mérnöki közeg, ha nem jól kommunikál, gyenge a kompromisszumokban, elképzelései el fognak vérezni.

Az esztergályos, maró szakképesítéssel is rendelkező szakember Magyarországon első nőként kapott oklevelet kéttannyelvű számítástechnikus-gépgyártás szakon, majd a Széchenyi István Főiskolán szintén egyedüli hölgyként sorakozott a gépészmérnöki képzés végét jelentő diplomaátadón. A bőrén érezte, nőként kihívás beépülni a mérnöktársadalomba.

Ázsiában is kivívta a megbecsülést

„A győri Audinál indult pályafutásom, örökké hálás leszek a cégnek azért, hogy lehetőséget kaptam egy kínai kiküldetésre. Egy évet tölthettem Dalian városában, ahol a gyár új telephelyet épített a kétezres évek elején.  Huszonhat éves voltam akkor, ott szembesültem vele, hogy abban a kultúrában egy fiatal nő nem mondhatja meg idősebb férfi kollégájának, mit és hogyan kellene csinálni. Az én feladatom pedig egy csapat kiépítése volt… Végül sikerült beilleszkednem, elismertek, megbíztak bennem. Utóbbit abból tudtam meg, hogy felkerestek probléma esetén. Tudni és küzdeni kellett, illetve türelemmel várni. Kínában az egész gyárban egyetlen női kollégám akadt”

– tette hozzá a beszédes részleteket Hatanek Hajnalka.

Ezt követően audis rezidens mérnökként dolgozott az olasz Lamborghininél. Kiemelte:

„meghatározó évek voltak ezek számomra. Szakmailag és emberileg is sokat fejlődtem, diplomáciát tanulhattam, amit az akkori győri főnökeim és kollégáim támogatásának köszönhetek.”

Végül tíz évet élt Olaszországban, mára mint mondja, olaszul számol, gondolkodik, és stílusát, hozzáállását is nagymértékben formálta az ott eltöltött idő.

„Itáliai barátaimtól tudom, pánikolni felesleges. Megértettem azt a filozófiát, hogyha valaki elvárások nélkül él, akkor előbb eléri a céljait, mintha görcsösen keresi, üldözi azokat”

– emelte ki a mára már az ausztriai Linzben élő mérnök.

Elmondta, mindazt, amit elért szorgalommal és tanulással alapozta meg, hiszen fontos volt, hogy kollégái belföldön és külföldön is érezzék, szaktudása kifogástalan.

„Ezt pedig a Széchenyinek is köszönhetem, hisz itt megkaptam a kellő alapokat. Európai viszonylatban is a legmodernebbeknek számító technológiákkal találkozhattam a laboratóriumokban, és az elmélet mellett a gyakorlati oktatás is hangsúlyt kapott. Így kerülhettem be az Audi gyárába, s innen indulhatott el karrierem”

– mutatott rá a szakember, aki mindezek után mégis meglepetten vette át az I. MérNŐK Mesék pályázat első helyezettjének járó elismerést, hisz szerinte annyi tehetség büszkélkedhet még győri oklevéllel.

Czeiner-Szücs Anita/Széchenyi István Egyetem

The post Hatanek Hajnalka, a világjáró mérnök appeared first on Műszaki Magazin.

Az utóbbi évtizedekben szinte valamennyi, korábban férfiasnak tartott szakmában természetessé vált a nők jelenléte. A mérnöki pálya azonban egy azok közül, ahol Magyarországon a nők még mindig alulreprezentáltak. A Széchenyi István Egyetem különösen büszke végzett mérnöknőire, ezért hirdette meg a „MérNŐK Mesék” című pályázatot, felhívva a figyelmet a nők számára a műszaki pályán elérhető karrierlehetőségekre.

„Imádom a munkámat”, „(…) kollégáim egyenrangú félként, munkatársként kezeltek (…)”, „elismernek ebben a munkakörben”

– ilyen és ehhez hasonló részletekkel láttatták a Széchenyi-egyetem egytől egyig sikeres egykori mérnökhallgatói, hogy jó irányba haladnak, elégedettek szakmaválasztásukkal, a Széchenyi István Egyetemen professzionális, gyakorlatorientált képzést, színvonalas duális lehetőségeket és versenyképes diplomát kaptak.

A pályázat ünnepélyes eredményhirdetésén dr. Hanula Barna, az Audi Hungaria Járműmérnöki Kar dékánja gratulált a nyerteseknek. Beszédében hangsúlyozta: a Széchenyi-egyetemen mindannyian azért dolgoznak, hogy szerethetővé, hallgatóbaráttá tegyék az egyetemi képzést, hogy a győri egyetem olyan hely legyen, ahová mindkét nem tagjai örömmel érkeznek tanulni, s később szívesen számolnak be itt is sikereikről.

„Tapasztalatból tudom, fontos a hölgyek részvétele a mérnöki képzéseken és a munkahelyeken is, hiszen így lehet kiegyensúlyozottabb ez a szakma”

– hangsúlyozta a járműipari szaktekintély, aki ahogy fogalmazott: büszkeség volt áttekinteni a széchenyis alumnák sikertörténeteit, amikhez kitartást és eredményes folytatást kívánt, majd átadta a díjakat.

A MérNők Mesék pályázat nyertese Hatanek Hajnalka, a CNI Industrial Ausztria gépészmérnöke lett. A második helyen Horváth Veronika, az Attrecto Zrt. tesztautomatizálási mérnöke, a harmadikon pedig Révész Brigitta, a németországi Intech villamosmérnöke végzett. Juracsek Ivett, a Coloplast Hungary Kft. folyamatfejlesztő mérnöke különdíjban részesült.

Czeiner-Szücs Anita/Széchenyi István Egyetem

The post A Széchenyi Egyetem büszke női mérnökeire appeared first on Műszaki Magazin.

Bár arányaiban sok nő jelentkezik egyetemre és végez jó eredménnyel, kevesen maradnak a pályán vagy érnek el magasabb tudományos fokozatot. Éppen ezért fontos az olyan programok és ösztöndíjak jelenléte hazánkban, amelyek segítenek abban, hogy ez az arány folyamatosan növekedjen az elkövetkezendő években.

A „L’Oréal–UNESCO A Nőkért és a Tudományért magyar ösztöndíj”, amelynek a Magyar Tudományos Akadémia a védnöke, egyedülálló a hazai közéletben: csak nőknek szól, magyar kutatónőket támogat és az ország bármely pontjáról lehet pályázni rá. Minden évben olyan tudós nők nyújthatják be pályázatukat, akik tudományos munkájukkal az élet- vagy az anyagtudományok valamely részterületének feltárásán fáradoznak, és magyar felsőoktatási kutatási intézményekben, illetve kutatóintézetekben dolgoznak.

http://baksagabor.com

Világszerte több mint 20, hazánkban 19. éve működő program kapcsán szerveződtek már kutatócsoportok, díjazottak tanítványai lettek díjazottak, és egy valódi női kutatói közösség alakult ki az országban.

Eddig 49 magyar kutatónő részesült az ösztöndíjban, a kozmetikai vállalat pedig több mint 64 millió forintot osztott szét a magyar tudós nők között. Az alapítók törekvése a díj megalapításakor az volt, hogy a tudománnyal foglalkozó hölgyeket minél többen megismerjék – támogatva ezzel karrierjüket.

A díj nemzetközi szinten is kiemelkedő elismerés, a kutatónők szakmai életében mérföldkőnek számító esemény. Tavaly történelmi pillanathoz érkezett a L’Oréal-UNESCO A nőkért és a Tudományért Program, hiszen a 2016 évi díjazottjai, Professzor Emanuelle Charpentier és Professzor Jennifer A. Doudna Nobel-díjat érdemeltek a genomszerkesztésben forradalminak számító módszer kidolgozásáért. Így fél évszázad után ismét női kutatók vehették át a Nobel-díjat. Emellett szintén figyelemre méltó, hogy a magyar díjazottak közül hárman nemzetközi szintű elismerést is átvehettek Párizsban.

A L’ORÉAL Magyarország és az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága idén 2021 áprilisában is meghirdeti ösztöndíjpályázatát.

Bővebb információ és jelentkezés az alábbi oldalon lehetséges: www.forwomeninscience.com

The post Világszinten eredményesek a magyar kutatónők, de nincsenek elegen appeared first on Műszaki Magazin.

A tapasztalatokról és a tanulságokról beszélgettünk Siszer Tamással a Festo Kft. Délkelet-Európai Didactic régió vezetőjével, Dulichár Péterrel a Festo Didactic magyarországi vezetőjével, és Dr. Gurabi Gyulával a Festo-AM Kft. duális képzésének vezetőjével.

Dulichár Péter, a Festo Didactic magyarországi vezetője.

“A járvány magyarországi megjelenése éppen az egyik legfontosabb programunk közepén ért bennünket. A vészhelyzet bejelentésének napjaiban tartottuk volna az országos szakmai tanulmányi verseny (OSZTV) elődöntőjét mechatronikai technikus és automatikai technikus szakmákban. Már kitűztük az időpontot is, a meghívókat elküldtük, mindent előkészítettünk egy sikeres versenyhez – amikor az utolsó pillanatban kényszerültünk mindent lefújni. Továbbá az éppen folyamatban lévő felnőttképzéseinket, tréningjeinket szintén félbe kellett hagynunk, mert nagyobb létszámú csoportos rendezvényre már nem volt lehetőség a gyár területén. Villámgyorsan elkezdtük a tréningeket kiszervezni külső helyszínre, de így is csak egy programot tudtunk megtartani. Az időközben kihirdetett karantén intézkedések következtében próbáltunk a helyzetnek megfelelően viszonylag gyorsan dönteni a nemzetközi Skills versenyek résztvevőinek felkészítéséről, a folytatás megszervezésének feltételeiről is. A többfordulós válogatót tizenhat fővel kezdtük el, de csak egyetlen tantermi felkészítést tudtunk megtartani, amikor kitört a járvány. Ezért a Skills felkészítést online platformra helyeztük, ami tökéletesen bevált. Ez bátorított bennünket arra, hogy a szakképzésben is alkalmazzuk ezeket a megoldásokat.” – idézte a váratlan fordulatokat Dulichár Péter. “Ebben a helyzetben felértékelődtek azok a megoldások, amelyek a távoktatásban alkalmazhatók: a különböző szoftverek, szimulációk. A legnagyobb fejtörést a tanműhelyi gyakorlatok elmaradása jelentette. Így olyan alkalmazásokat kerestünk, melyekkel a digitális körülmények között is megvalósítható a gyakorlati képzés. Több olyan szoftvermegoldást alkalmaztunk 2D és 3D szimulációkkal, amelyekkel ha nem is a maga fizikai valóságában, de lehetőség nyílik gyakorlati feladatok végzésére. Ezeket a szoftvereket 3 hónapos időszakra ingyenessé is tettük a diákok és az oktatók számára. A gyakorlati oktatás során szerzett tapasztalatok alapján úgy gondolom, hogy ezek a megoldások a járványtól függetlenül a jövőben is nagyon jó eszközök lehetnek az oktatásban.”– osztotta meg tapasztalatait a Festo oktatási szakembere.

Nem csak a szoftver, a mentális állapot is fontos

“A vírusjárvány kezelésével kapcsolatos kormányrendelet ugyan lehetővé tette, hogy a duális képzést a termelői hely folytassa, mi mégis úgy döntöttünk, hogy a közoktatáshoz hasonlóan digitális eszközökkel, a virtuális térben folytatjuk az oktatást. Ennek az volt az oka, hogy nem akartuk kockáztatni a tanulók egészségét azzal, hogy a tömegközlekedést használva jöjjenek be a duális képzés helyszínéül szolgáló gyáregységbe. Ezt úgy oldottuk meg, hogy minden tanuló céges laptopot kapott otthoni használatra. Az eszközökre installáltuk azokat a programokat, amelyek digitális oktatásáról döntöttünk és használatukkal elérhetővé váltak a magyarországi, és a németországi adatbázisok. Három nap alatt átnéztük a két évre előre elkészített tantervünket, ezt bővítettük, illetve az aktuális igényekre “szabtuk”. Azokat a szoftvereket terveztük oktatni, amelyek egyébként a cégen belül használatosak a technikusi körben. Ilyenek az AutoCAD, az Inventor, a FluidSIM és még néhány speciális célszoftver. A tanterv alapján ezekre a második év végén került volna sor, de eldöntöttük, hogy ezek oktatását előre hozzuk. A diákok számára a Moodle eLearning rendszerbe töltöttük fel és tettük elérhetővé azokat a digitális tananyagokat is, amelyeket magyar mérnök tanárok állítottak össze, másrészt hozzáférést biztosítottunk a Németországban több évtizede működő Festo virtuális akadémia oktatási anyagaihoz. Ez egy nemzetközi online felület, amelyet a Festo folyamatosan frissít olyan oktatási illetve webinar animációkkal, leírásokkal, amelyek bemutatják egy-egy termék működését. Itt nyelvi oktatóanyagok is elérhetők különböző szakterületekről német és angol nyelven. Emellett a Festo duális képzésének németországi központja létrehozott egy adatbázist is, ahol az egyes külföldi gyárak duális tananyagát teszik elérhetővé.”- mondta Gurabi Gyula.

“A digitális tanrend kihirdetése után nálunk is elindult az oktatás, és azt mondhatom, hogy egy percnyi leállás nélkül folyamatos volt a digitális képzés. A járvány előtti munkarenddel megegyezően hetente két alkalommal foglalkoztunk a diákokkal – a gyáron belül reggel nyolctól délután fél 5-ig tartott az éppen aktuális szoftverek oktatása. Emellett műszaki rajz szerepelt a programban, házi feladatot is kaptak, vagyis a gyakorlati oktatást egyfajta kibertérben, virtuálisan végeztük. Ahogy említettem, nem álltunk le egy napra sem, bár a srácok panaszkodtak, hogy nagyon nehéz digitálisan dolgozatokat írni. Ez az oktatási forma június közepéig tart, mert ahogy vége a tanévnek, indul a négy hetes szakmai gyakorlat, ami az oktatási program szerves része.”-tette hozzá a szakember.

Dr. Gurabi Gyula, a Festo-AM Kft. duális képzésének vezetője.

Gurabi Gyula felidézte a kezdeti technikai nehézségeket, illetve emlékeztetett arra, hogy a karantén helyzetben különösen fontos figyelemmel kísérni a diákok mentális állapotát. “Természetesen mi is kerestük azokat az ideális platformokat, amelyeken zökkenőmentesen megvalósítható a digitális oktatás. Ami igazán nehezítette az életünket, az az egységes szoftverrendszer valamint az interaktív, valósidejű multifunkcionális szoftver rendszer hiánya. A mérnöktanár kollégák a Gépészeti tanműhelyből és a Pneumatika laborból oktattak a kamerák előtt állva, sőt volt olyan, hogy kísérleteket mutattak szemléltető eszközökön. Ezzel is próbáltuk a jól ismert tanműhelyi és labor körülményeket digitálisan átsugározni. Így a megszokott tanulói környezetüket valamennyire biztosítani tudtuk. Arra is figyeltünk, hogy érzelmileg se szakadjanak el a Festo vállalati környezettől. A technikai problémák leküzdésén túl azzal is szembesültünk, hogy a diákok hangulatában és kommunikációjában milyen változást hozott ez a helyzet. A tanulók részéről sokszor az alacsonyabb szintű hangulati állapotot, letargiát, rosszkedvűséget, szélsőséges hangulati állapotokat és a magányosság érzését tapasztaltuk. Ezért összeállítottunk egy 40 kérdésből álló kérdőívet, amelynek a segítségével próbáltuk felmérni, hogy milyen mentális állapotban vannak a diákok. Visszajelzést kértünk a tananyagról, hogy mit sikerült könnyen feldolgozni, vagy mi okozott nehézséget.

A válaszok a jövőben a kibertéri digitális oktatás módszertanának alakításához fontos információt szolgáltatnak. Megkérdeztük azt is, hogyan viselik a bezártságot, mivel töltik a szabadidejüket, mi az, ami a magánéletben legjobban hiányzik. Adtunk olyan feladatot, hogy készítsenek egy rövid, humoros videót arról, hogy hogyan nyitják ki az ajtót, ha tudják, hogy fertőzött a kilincs. Néhányan nem is reagáltak erre a feladatra, de többen 2-3 videót is készítettek. Fontos visszajelzés volt, hogy egyáltalán hányan vették komolyan a kérésünket. Egyébként minden egyes óra után készítettünk egy képernyő fotót, amelyen mindenki, aki bejelentkezett látható volt, így dokumentáltuk a jelenlétet. A gyárban pünkösddel véget ért a Home Office időszaka vagyis megpróbáljuk elkezdeni a normális életet. A mi esetünkben ez nem jelent különösebb változást, már készülünk a következő, szeptembertől induló tanévre. Terveink szerint a második évfolyamon mechatronikát és gépgyártás-technológiát fogunk oktatni. Készítettünk egy toborzó videót a Budapesti Műszaki Szakképzési Centrummal közösen, ebben a jelenlegi tanulóink beszélnek a szakképzésről. A videó a Facebookon is elérhető, eddig több mint 116 ezren nézték meg ezt a filmet.”

Nemzetközi tapasztalatok

Siszer Tamás, a Festo Kft. Délkelet-Európai Didactic régió vezetője.

“A Festo Didactic a világ közel 180 országban van jelen és folytat képzéseket. Vezető oktatási szolgáltatóként számunkra stratégiai jelentőségű a minőségi szakképzés alakítása és a munkaerő utánpótlás képzése. A szakképzésben résztvevő partnereink minden nap szembesülnek azokkal a kihívásokkal, amelyet a tudás hatékony átadása jelent a legváltozatosabb feltételek között. 1960 – a Festo oktatási üzletágának megalakulása – óta számos technológiai váltás és új oktatási módszertan jelent meg a piacon. Ehhez mindig alkalmazkodnunk kellett, hogy megtartsuk vezető pozíciónkat, sokszor egészen különleges körülmények között. Például napjainkban, a vírusjárvány közepette. Az iskolák a legtöbb helyen bezártak, ezért felértékelődtek azok a szoftveres szimulációk, gyakorlati oktatást támogató megoldások, melyeket július végéig a Festo ingyenesen elérhetővé tett mindenki számára. Az online oktatás során az elektronikus tananyagokból is biztosítottunk ingyenesen jó néhányat az igénylők számára. A jelenlegi járványhelyzet sokféle megoldásra ad módot. Van aki saját indíttatásból egy webinár vagy online továbbképzésen vett részt, de számos munkáltató nem szabadságra küldte munkatársait, hanem a továbbképzésükre fordítottak nagyobb hangsúlyt, és nagyon sikeres online képzéseket, tréningeket tartottak. Tapasztalataink szerint a jelenlegi helyzetben azok a – például egy-egy PLC – képzések bizonyultak sikeresnek, amelyek esetében a gyakorlati háttér online módon is rendelkezésre állt.”– beszélt tapasztalatairól Siszer Tamás. 

Véleménye szerint a karantén számos szempontból egy olyan nem várt főpróba volt, ahol különböző megoldásokat tesztelhettek és összegyűjthették a legjobb megoldásokat. Ilyen tapasztalat volt a digitális oktatással szemben legtöbbször felvetett ellenérv, hogy ebben a képzési formában az emberi reakció hiányzik. “Ennek ellenére mégis elképzelhető, hogy ebbe az irányba megyünk, hiszen rendkívül feszített az oktatásra rendelkezésre álló idő. Ezért a jelenlegi helyzettől függetlenül is lehetőséget látok ebben a magunk és az oktatási rendszer számára is. Hiszen így a valós fizikai jelenlétet igénylő tantárgyakra, illetve témakörökre nagyobb hangsúlyt és több időt tudunk fordítani. Amihez pedig nem elengedhetetlenül szükséges az oktató fizikai jelenléte, azt át tudjuk helyezni az egyéni önálló tanulás keretei közé.”– említett egy fontos szempontot.

Az oktatási szakember szólt arról is, hogy a Festo társadalmi szerepvállalása keretében igen kedvező fogadtatásra talált az a kezdeményezésük, amely többek között a Digitális Összefogás programon keresztül minden héten, tapasztalt oktatóik bevonásával ingyenes pneumatika, elektropneumatika webes szemináriumot tartottak kétszer 45 perc időtartamban a szakképzésben tanuló diákok részére. Ehhez rendelkezésre állt olyan online videokonferencia szoftver, mely akár egyidejűleg 250 fiatal csatlakozását is lehetővé tette. A Digitális Összefogás program részeként ezeken az órákon nagyobb részben a pneumatika- és elektropneumatika alapismeretek, valamint a PLC ismeretek kerültek a középpontba. A Festo CIROS szoftvere elsősorban mechatronika, robotika, PLC programozó témában nyújtott megoldást a szakképzésben, vagy műszaki felsőoktatásban tanulók és tanítók számára 3D virtuális oktatási környezetben történő mechatronikai gyakorlati feladatok végrehajtására. Ez a megoldás 2020. július 30-ig ingyenesen elérhető.

www.festo.hu

The post A duális képzés járvány idején sem szünetel appeared first on Műszaki Magazin.

A KUKA Hungária a koronavírus kapcsán kialakult járványügyi helyzet közepette is azon dolgozik, hogy partnereink és új ügyfeleink kiszolgálása továbbra is zökkenőmentes legyen, és az Önök rendelkezésére tudjunk állni a robot alapú automatizálással kapcsolatos kérdésekben, pót- és tartalékalkatrész ellátásban, helyszíni szervizben vagy adott esetben távoli segítségnyújtásban.

Szeretnénk kihangsúlyozni, elsődleges fontosságúnak tartjuk, hogy operatív tevékenységeinket fenntartsuk, és az Önök rendelkezésére álljunk a továbbiakban is, hiszen, mint gyártóvállalat, mi is tudjuk, hogy mennyire fontos a gyártás gördülékenységének fenntartása. Ezzel egy időben azonban első számú prioritás számunkra dolgozóink egészségének megóvása. Tudjuk, hogy számos országban felfüggesztették az üzleti találkozókat és utakat, de célunk továbbra is az, hogy partnereink ezekben az időkben is számíthassanak cégünkre. Továbbra is állunk rendelkezésükre e-mail, telefon, videókonferencia segítségével és mindemellett kidolgoztunk egy ingyenes, online tréningsorozatot, amelyen bárki részt vehet, aki érdeklődik a robotizálás iránt.

Az online tréningeken a KUKA szakképzett oktatói tartanak egy 1 órás online workshopot, ahol a témával kapcsolatos felmerülő kérdések feltételére is lehetőség van. A webinárok teljesen ingyenesek, és használatuk nem igényel semmilyen különleges programot vagy eszközt. A webinárokhoz a Microsoft Teams alkalmazás segítségével lehet csatlakozni. A linket tartalmazó Outlook meghívót a https://www.kuka.com/hu-hu/services/kuka-college/online-trainings oldalon történt regisztrációt követően tudják elérni az érdeklődök.

Különböző témában és többféle időpontban érhetőek el tréningek.

Vegyen részt tréningjeinken és frissítse fel Ön is robotikai ismereteit!

További információ vagy kérdés esetén forduljanak hozzánk bizalommal a következő elérhetőségeken:

Értékesítéssel kapcsolatban: sales.hu@kuka.com

Szervizzel és pótalkatrésszel kapcsolatban: service.hu@kuka.com

Oktatással kapcsolatban: college.hu@kuka.com

Online tréningekkel kapcsolatban: marketing.hu@kuka.com

The post Ingyenes, online tréningek a KUKA-nál! – Tartsa naprakészen robotikai ismereteit appeared first on Műszaki Magazin.

Európa több országába is szállítanak szimulátorokat, melyeken az utasszállítók leendő pilótái tanulhatnak és gyakorolhatnak. Ez biztonságosabb és költséghatékonyabb, mint a levegőben, vagy full flight szimulátorokban.

Az elmúlt évtizedekben sokat változott a légiközlekedés, megjelentek a diszkont légitársaságok és sokkal szélesebb réteg számára vált elérhetővé a repülés, nagyot bővült az utazóközönség. Ebben jelentős szerepe van az olyan vállalkozásoknak, mint a SIMNEST-nek, mely költséghatékony repülésszimulációs oktatóeszközöket és tréningeket kínál a kereskedelmi pilótaképzés során.

A 2011-es indulásakor még startupok támogatásával, IT megoldások fejlesztésével foglalkozó PearWilliams Kft. meglehetősen hamar a szimulátorok fejlesztése felé fordult, az oktatási célú, professzionális gépek gyártásáig és üzemeltetéséig alig pár év alatt jutottak el: 2015-ben Dániában építették fel, helyezték üzembe az első EASA (European Aviation Safety Agency) tanúsítvánnyal rendelkező SIMNEST oktatóeszközt.

A SIMNEST termékportfólióba tartozó szimulátorok az úgynevezett FNPT II MCC minősítési szintet kapják meg, melynek révén számos különböző képzési szakasz  (MCC, JOC, APS) elvégezhető ezeken a szimulátorokon. A leendő pilóták többek között megismerkednek a több pilótás repüléssel, a sugárhajtású repülőgépek működtetésével, illetve a légitársasági körülmények szimulálása is megtörténik. A SIMNEST nem csupán eladja a szimulátorait és szoftvereit, komplex szolgáltatást nyújt az oktatóhelyek számára.

Bár ebben a képzési szakaszban és kategóriában nem elvárás, a SIMNEST szimulátorok az Airbus A320 pilótafülkéjén alapulnak, az elsődleges kormányszervek és vezérlőszervek mind kialakításukban, mind elhelyezkedésükben azonosak az Airbus pilótafülkéjében találhatókkal, emellett a szimulált fedélzeti rendszerek, illetve a oktató által aktiválható hibajelzések is a valósághűség igényével születtek meg. Ez hatalmas előnyt jelent az ezeken a gépeken tanuló növendékeknek, hiszen az A320 mára a második legnagyobb darabszámban üzembe helyezett utasszállító gép a világon, azaz jó eséllyel ezzel repül majd a pilóta.

Egy szimulátor akkor jó, ha észre sem vesszük, hogy nem egy igazi repülő pilótafülkéjében ülünk, ha képesek vagyunk átadni magunkat az élménynek. Ebben kiemelt szerepet kap a látvány is, amiről jelenleg három darab Epson EB-G7900U típusú projektor gondoskodik. „Nagyon szigorú szabályokat kell majd betartania a pilótáknak, a felkészülés során a látási viszonyok szimulálásához éppen ezért elengedhetetlen a tökéletes megjelenítő, ezért választottuk az Epson megoldását.” – fogalmazott Kacsó Miklós, a cég technológiai vezetője.

SIMNEST néven egyesül

Eddig a cégcsoport több néven, különböző feladatokat látott el. Cseh Tamás, a PearWilliams vezérigazgatója kiemelte: „A hatékonyság és átláthatóság együttes növelése mellett átszervezzük az értékesítési- és marketing stratégiánkat, cégcsoportunk tagjait pedig a SIMNEST égisze alatt egyesítjük, így a jövőben SIMNEST Aviation és a SIMNEST Pilot Academy néven találhatnak meg bennünket. A kutatás-fejlesztés, a gyártás, az üzemeltetés és az oktatás is egy helyre koncentrálódik majd.” Ez a lépés lehetőséget teremt a költségek racionalizálására és új, komplex csomagok egyszerűbb kiajánlására.

A fejlődés másik mozgatórugója a bővülés, a gyártás felgyorsítása, illetve az ehhez szükséges stratégiai megállapodások és együttműködések fokozása. A sajtótájékoztatón Cseh Tamás bejelentette, hogy az Epson és a PearWilliams stratégiai partnerségre lépnek, melynek köszönhetően kiemelt szakmai támogatásban részesül a magyar cég, emellett természetesen a globális garanciális és üzemeltetési segítségre is számíthat a japán gyáróriás részéről.

„Az Epson fejlesztései, termékei megbízhatósága és a szoftveres támogatás – gondoljunk akár csak a távoli menedzsmentre, vagy hardveresen támogatott edge blending technológiára – mind egyaránt fontosak egy olyan partner számára, mint a PearWilliams. Az Epson élen jár a lézer fényforrással működő projektorok fejlesztésében, melyek még a jelenleg használt projektoroknál is kevesebb karbantartást igényelnek és extrém hosszú üzemidejükkel teszik még megbízhatóbbá a jövőben a kritikus üzemnek számító SIMNEST szimulátoros képzéseit. A tesztelések során együttműködünk a csapattal, így mi is fontos visszajelzésekhez jutunk.”

– nyilatkozta Nagy Kornél, az Epson projektorokért felelős termékmenedzsere.

Mostanra Dániában, Görögországban és Spanyolországban is működik tanúsított FNPT II MCC SIMNEST szimulátor Magyarország mellett. Most az A32 Szimulátor-Központ Kft-vel együttműködve elindult az első hazai FNPT II MCC “TOGA” generic szimulátor is, mely a portfólió legújabb zászlóshajója. Ebben minden funkció és eszköz megtalálható, ami a minőségi szimulátoros képzéshez szükséges. A továbbiakban a SIMNEST az Üllői úti oktatótermet fogja használni bemutatóteremként leendő partnerei számára. Eközben Belgiumban készül a következő oktatóközpont, amellyel már 9-re nő a használatban lévő szimulátorok száma.

Kép: American Flyers

Forrás: Epson

The post Szimulátorokat épít és pilótákat képez egy magyar cég appeared first on Műszaki Magazin.